Hogyan iktassuk ki az egónkat?!

[Tavaszi Kikelet]

Azt se feledd el, hogy minden érzés a külvilágból ered, tehát a forrása is egy. A legbenső érzés amit magadon tapasztalsz az megint más, mert az már az Éned.

Ezzel egyet kell, hogy értsek valamennyire Ami a természetes állapotod, azok a belső világodból erednek, ha sikerül elcsendesedj kicsikét Viszont, ha az ember szerelmes, akkor is átélheted egy kicsi részét a belső világodbeli állapotnak, a szerelem és az illető szeretete által. Tehát a külvilágból érkező érzésnek köszönhetően, "megkóstolhatsz egy kis szeletet" önmagadból. S szerintem ha a belső világodbeli érzéseket tapasztalod és átengeded magad neki, valamint érkeznek a külvilágból is érzések és harmóniában vagy önmagaddal, akkor teljesen mindegy, mert éled azt, aki vagy

 

[evapatocs]

Te.

egyrészt:
másrészt: nem tudom...

 

[Tavaszi Kikelet]

egyrészt:
másrészt: nem tudom...

Ezért kezdj el egy dologra figyelni, ami már annyira mozgat téged, hogy szinte csak azon jár az eszed, ott motoszkál benned s engedd kibontakozni, a "nem tudom" válaszod miatt Merülj el benne és találd meg a figyelőt, aki mindennek tanúja, mindennek tudatában van Ahogy Mooji mondaná, összpontosíts egyetlen egy dologra és rájössz majd arra, hogy..... Az út közös veled, mert még mély átéléssel velem sem történt meg (mondjuk egy jó ideje nem foglalkoztam semmivel sem). De meg fog veled is, velem is, mindenkivel, aki az igazságot akarja felfedezni önmagában

 

[Tavaszi Kikelet]

Mooji- A gondolat

 

[Tavaszi Kikelet]

 

[Shaw61]

Mindannyian vándorúton vagyunk. A születéssel kezdődik és halállal, a Semmibe való tovatűnéssel ér véget. Életünk tragikomédia, dráma – egy személyes történet. S a személyes történeten túl, azt megelőzően van egy rejtelmes tudatosság – ami a valódi Én-ünk.

Ez a Vándorutunk krónikája. Útmutató önmagadhoz, a szerepeken, álarcokon túli valódi Én-edhez. Mire vársz? Ugorj bele önmagad rejtélyébe!

Folytatás itt:

http://canadahun.com/xfa-blogs/shaw61.309838/

 

[Tavaszi Kikelet]

Mit jelent tudatosan felismerni, azt ami van? Hogy kell csinálni, hogy tudatos legyen (ne csak mentálisan, hanem a szívvel)?

 

[tibya]

egyrészt:
másrészt: nem tudom...

Te vagy aki figyelsz. Az egó a megfigyeletlen elme (gondolat) és érzelem (test reakciója a gondolatra) .
Amikor reagálás nélkül meg tudjuk figyelni, hogy mi történik bennünk, akkor kezdünk önmagunk tudatára ébredni.

A reagálás nélküli figyelem, nevezzük éber figyelemnek, teremti meg a csendet.
A csend lehetőséget ad, hogy az egónk helyett a Felettes Énünk "jusson szóhoz". Ekkor vagyunk egészek, a két Tudat összekapcsolódik.

 

[hannah22]

Mit jelent tudatosan felismerni, azt ami van? Hogy kell csinálni, hogy tudatos legyen (ne csak mentálisan, hanem a szívvel)?

Drága Berni!
Sok-sok éven keresztül mindenféle logikai következtetéssel,kisebb-nagyobb felismerések folyamatos beépítésével próbáltam megérteni: mit jelent a jelenlét?,- mit jelent jelen lenni ?.... Ennek értése azonban jól megvárakoztatott, mi több édes kevés az értés, a gyakorlat, nah az már valami ... A gondolat (gondolkodás, belegondolás) nem visz közelebb a jelenléthez, inkább el, jó messzire a zavarosba ... És akkor most hogy is van ez? ... Hogyan tovább? ... Akkor született meg a nemtudás szabadsága, megszűnt az egy-helyt topogás illúziója , és elérkezett a nagy felismerések kora .... jó szelet !!!!

ölel h

 

[ionon]

Mit jelent tudatosan felismerni, azt ami van? Hogy kell csinálni, hogy tudatos legyen (ne csak mentálisan, hanem a szívvel)?

Létrehozol spontán eseményeket nem tudni miért teszed mindezeket, de valamiért megkel tenned eme eseményeket, mert ébredésben lesz részed általuk.

 

[Progressor]

Ezzel egyet kell, hogy értsek valamennyire Ami a természetes állapotod, azok a belső világodból erednek, ha sikerül elcsendesedj kicsikét Viszont, ha az ember szerelmes, akkor is átélheted egy kicsi részét a belső világodbeli állapotnak, a szerelem és az illető szeretete által. Tehát a külvilágból érkező érzésnek köszönhetően, "megkóstolhatsz egy kis szeletet" önmagadból. S szerintem ha a belső világodbeli érzéseket tapasztalod és átengeded magad neki, valamint érkeznek a külvilágból is érzések és harmóniában vagy önmagaddal, akkor teljesen mindegy, mert éled azt, aki vagy

A te érzésed milyensége (a külvilágot tekintve), csakis a te nézőpontodon múlik. Így egyetértek a válaszoddal, hogy a külvilág által kreált érzéseid, javarészt rólad árulkodnak, mivel tégedet állít be helyzetileg.

 

[Progressor]

Mit jelent tudatosan felismerni, azt ami van? Hogy kell csinálni, hogy tudatos legyen (ne csak mentálisan, hanem a szívvel)?

A dolgok a szerint változnak meg, hogy a te sajátos tudatosságodon belül milyen értelmet adsz neki. Lehet hogy ami számodra tudatosnak tűnik, mások számára illúzió. Ezért nem létezik az a variáció, amire te a választ keresed.
Így képesek az illuzionisták is a trükkjeikre, mert valóságon alapszik, de a te tudatod nem arra figyel, ahonnan az illúzióként tárul eléd.

 

[Progressor]

Te vagy aki figyelsz. Az egó a megfigyeletlen elme (gondolat) és érzelem (test reakciója a gondolatra) .
Amikor reagálás nélkül meg tudjuk figyelni, hogy mi történik bennünk, akkor kezdünk önmagunk tudatára ébredni.

A reagálás nélküli figyelem, nevezzük éber figyelemnek, teremti meg a csendet.
A csend lehetőséget ad, hogy az egónk helyett a Felettes Énünk "jusson szóhoz". Ekkor vagyunk egészek, a két Tudat összekapcsolódik.

Mivel a figyelem középpontjában is te állsz, ezért az is egyfajta reakció a történésekre, csak te önkontrollként használod.

 

[miracle5]

http://youtu.be/DqcLmuEhF_s úgy gondolom érdemes meghallgatni

 

[Progressor]

Még egy gondolat az EGO-t tekintve.:

Aki túlságosan bizakodó, az azt hiszi önmagáról hogy mindent ért és mindent tud, ezáltal feltárja az EGO-ját a külvilágával szemben, így elköveti azt a hibát, hogy önmaga számára épít fel akadályokat ezzel megakadályozva saját fejlődését.

 

[Shaw61]

Szabadságunk során - töltsük azt akár otthon, akár a világban utazgatva - tehát azt érezzük, hogy élünk, valahogy illata és súlya van az életünknek. Eltűntek a hétköznapok szorító béklyói, szinte magunk mögött hagytuk a hétköznapok szürke világát. A világ szinte él, lüktet körülöttünk és ámulva vesszük észre, hogy milyen csodálatos dolog is élni.

Úgy érezzük, hogy csak most élünk igazán. Átadjuk magunkat a pillanatnak, ülünk az otthoni kedvenc fotelünkben, vagy fekszünk a tengerparton, hallgatjuk a környezetünkből szűrődő zajokat, élvezzük a napsütést és a friss levegőt. A múlt és a jövő eltávolodott tőlünk, most csak a jelen pillanat számít. Mintha egy súlyos függönyt húztak volna el az érzékszerveink elől, most mindent tisztábban érzünk, minden élőbb, élettel teltebb körülöttünk. Érezzük, hogy élünk, és hogy élni jó. Miért is nem maradhatna ez így mindig?


A folytatást itt olvashatod:

http://canadahun.com/xfa-blogs/shaw61.309838/

 

[Shaw61]

Mindenkivel előfordult már az élete során néhányszor, hogy egy adott pillanat varázsa alá került. Megigézte egy szép táj, egy naplemente látványába, belefeledkezett egy gyönyörű műalkotásba, vagy egy zenei ritmus ragadta magával. Az is előfordulhatott, hogy csak egyszerűen elfeledkezett magáról és belefeledkezett a csendbe.

Ezekben a pillanatokban megszűnik az elme működése, abbamarad a gondolatok őrült száguldása. Eltűnik az én, megáll a személyes történet mesélése és megszakad a megszokott identitásunk fonala. Csak a pillanat varázsa marad meg.

Mi adja ennek a pillanatnak a varázsát, miben rejlik a titka?

A folytatást itt olvashatod:

http://canadahun.com/xfa-blogs/shaw61.309838/

 

[ionon]

Még egy gondolat az EGO-t tekintve.:

Aki túlságosan bizakodó, az azt hiszi önmagáról hogy mindent ért és mindent tud, ezáltal feltárja az EGO-ját a külvilágával szemben, így elköveti azt a hibát, hogy önmaga számára épít fel akadályokat ezzel megakadályozva saját fejlődését.

Aki meséli a történéseket és van aki értelmezi, és hozzá teszi a saját EGO játékait, idézlek bizakodó. Te bizakodó vagy?

 

[Progressor]

Aki meséli a történéseket és van aki értelmezi, és hozzá teszi a saját EGO játékait, idézlek bizakodó. Te bizakodó vagy?

Az aki csak értelmezi a történéseket azzal nincs baj, csak aki teszi magát, ezáltal célja a világmentesség. Nem mondom egyszer-kétszer már majdnem oda jutottam ki, de bennem van önkontroll, ezzel megoldható.
Jajj! Mik derülnek ki!

 

[tibya]

Mivel a figyelem középpontjában is te állsz, ezért az is egyfajta reakció a történésekre, csak te önkontrollként használod.

Nem használok semmit, csupán megengedem, hogy legyen, úgy kint, mint bent.
A reakció nélküli semleges éber figyelem a kulcs, ilyenkor teljesen jelen vagy, önmagad vagy.