Legutóbbi tartalom: berszipad

és... köszönöm..

A változás a kategóriák között mindig éles, de egy amerikai, egy spanyol és egy thai fülében máshol következik be.

Illetve vagy halljuk, vagy nem, aszerint, hogy van-e olyan hang a miénkben is.

Mindnyájunkkal valami hasonló történik, amikor nem a saját nyelvünk hangjait halljuk.

Oké, kezdjük elölről, talán kell hozzá egy kis gyakorlás, meg aztán először még nem számíthattak rá, hogy olyan hirtelen vált át a hang.

Ők pedig tovább mosolyogtak...

Pat és amerikai asszisztense bizakodva nézte a kollégák arcát: no most, most jelenik meg rajtuk a felismerés öröme!

Aztán hirtelen megjelent az első „lake" (tó), pontosan beállított, az előbbiekkel azonos hangmagasságon és intonációval, csak épp a lehető legtisztább „1"-lel az elején, majd ismétlődött ugyanígy.

Mindenki mosolygott, ahogy a szavak jöttek kifelé a hangszóróból gyönyörűen és tisztán.

A kollégák jól tudtak angolul, ráadásul képzett beszédkutatók voltak, Yamaha hangszórójuk pedig (természetesen) a csúcstechnikát képviselte, úgyhogy Patnek semmi kétsége nem volt, hogy ők a különbséget mindenesetre hallják majd. Az „r" hang a „rake" (gereblye) szóba volt beépítve, azzal...

Pat ezt a jelenséget a helyszínen tanulmányozta, felnőtteken és egész kicsi gyerekeken egyaránt. Vitte magával mágneslemezen az „r" és az „1" gondosan kidolgozott hangmintáit, és mikor megérkezett, először japán kollégáinak játszotta le őket.

Az „r" hang kategóriáján belül minden spektrogram feketén-fehéren r-nek hangzik, az „1" kategóriáján belül pedig 1-nek, szürke zóna nincs. A hangkategóriák nyelvenként különbözők. Az angolban és más európai nyelvekben például az „r" élesen eltér az „1"-től, a japánban nem. Úgy értve, egyáltalán...

Nos, közben nem az történik, hogy valami átmeneti hangot hallunk: szubjektív érzetünk szerint a gép mindig vagy r-t, vagy l-t mond, az előbbi egy ponton hirtelen vált át az utóbbivá! A beszédhangok az ember számára kötelezően beletartoznak a nyelvében létező hangok valamelyikének kategóriájába...

Képzeljük el, hogy egy szintetizátorral előállítják az „r" hang egy tipikus spektrogramját, majd azt folyamatosan változtatják úgy, hogy belőle végül az „l" tipikus spektrogramja legyen. Először tisztán halljuk az „r"-et, később az „1"-et, míg közben...

Ez a feladat főleg azért nehéz, mert az egyes nyelveknek különböző hangjai vannak, és emiatt a hang fizikai szerkezetét - amit a tudós a spektrogrammal jellemez - nem lehet egyértelműen megfeleltetni a hatására létrejött érzékletnek. Bármilyen anyanyelvű egy ember, rengeteg különböző...