Legutóbbi tartalom: BHRUMN

ugyanez a hír más aspektusból : Magyar színekben fotózkodik a Dél-Szudánban zsoldoskodó vadászpilóta

Kicsi kunyhó, szerető szív, Messze égbolt, tiszta, kék - Fulladjon meg Ady Endre Lehetőleg máma még.

A jó isten egyszerűnek Alkotta az eszemet. Nincsen abban nagy modernség Csak szelídség, szeretet.

Egyszerü és tiszta nóta Gólyafészek, háztető - Nincsen benne semmi, ámde Az legalább érthető.

Ami a szivemen fekszik Azt dalolom, semmi mást: Legelő, kicsiny birkáktól Tanultam a versírást.

Ugy csicsereg az én szivem Egyszerüen, szabadon, Mint a pintyőke madárka Fönt a lombos ágakon.

Egyszerü, de tiszta nóták Amiket én dalolok - Mert a szivem sugja őket, Nem is olyan nagy dolog.

Nem hivalgó, cifra páva Nem modern az én szivem. Egyszerűség lakik benne Mosolyogva szeliden.

Nézed, nézed, nézed, nézed szoknyától cipőig csak egyet amit a szemed lát egyre kecsesebbnek szoknya harisnya combok a gondolat folytatódik s a szemed becsukódik (emlékezetem szerint az IM 70' valahányas kiadásában jelent meg, ha minden igaz Krémer József név alatt)

Ámde mégis ajtó nyílik, lassan belép rajta Őszült ember, meglátszik, hogy régi betyárfajta. A vén betyár káromkodik, fokosát forgassa, Kocsmárosné, száz szál gyertyát, száz icce bort ide az asztalra.

Vendég ide hogy is jönne ily cudar időbe, A csapláros is bent alszik, bent a kármentőbe. Hisz azok a jómadarak most már nem is járnak, Réges-régen vége van már a betyárvilágnak.

Esik eső sűrű cseppje sötét felhők alján, Sűrű cseppje verdesi a ragyás csárda falát. Tört ablakán fütyül a szél, benne ócska lámpa, Meg-meglódul hosszú drótján üszkös már a lángja.

Erdő, erdő, erdő, marosszéki kerek erdő, Madár lakik benne, madár lakik tizenkettő. Cukrot adnék annak a madárnak, Dalolja ki nevét a babámnak. Csárdás kisangyalom, érted fáj a szívem nagyon.

Egy asszonynak kilenc lánya, mind a kilenc barna. Este kiáll a kapuba, híja vacsorára: Erzsi, Biri, Sári, Mariska, Rozáli, Ella, Bella, Juci, Karolina, gyertek vacsorázni.

Deres már a határ, sose bánd, vén betyár, Akad még az őszi erdőn virágszál. Bár a nyár elszaladt, egy szív tied maradt, Kivirulna, hogyha reá találnál. Van az úgy, hogy egy szál virágtól, Tavasz lesz az egész világból, Deres már a határ, sose bánd, vén betyár, Nyílik még az őszi erdőn virágszál.