Legutóbbi tartalom: Tűzmadár

Kedves Melitta! Létezik-e fórum a könyvkiadásról, ha nem miképp tudok nyitni egyet? Vállalkozó szellemű kanadai magyart keresek, aki fordítót keresne a kisregényemhez, és segítene a kanadai kiadásban. Már leírtam a folytatását is, de azt még javítanom kell, a kettő együtt közel 200 A4-es oldal...

Kósza Látomás - ként szavaztam, a facebook-on ez a nickem.

Maximálisan egyetértek.

Maximálisan egyetértek.

Érdekes, nekem eszembe sem jut megszavazni ki legyen az Egyesült Államok elnöke, mert nem ott élek.

Érdekes, nekem eszembe sem jut megszavazni ki legyen az Egyesült Államok elnöke, mert nem ott élek.

Szép napot! Köszönöm a barát jelölést. János

Köszönöm. Sok hibám van, de mivel nem akarok pályázni vele, se kiadatni, ráér a javítás. Ugyanakkor örülök minden javítószándékú kritikának. :-) Köszönöm.

Vége. Remélem, nem fogják törölni.

Epilógus. Pár nap, és vége a szünidőnek. Andrea szomorúan gyalogol a vonaton, gondolatai a nagyapjánál, üres fülkét keres. Egyszer csak megtorpan, kirántja az ajtót, feldobja sporttáskáját a csomagtartóra, lehuppan az ülésre, majd köszön a szemközti ülésen olvasó fiúnak. - Szia! A fiú...

A leány veszi észre először szülei autóját az épület előtt. „Vajon mi történt?” gondolattal nyitja a kaput, engedi előre nagyapját. Az udvaron senki, csupán Szuszi rohan eléjük néma farokcsóválással, mennek tovább az épületbe. A konyhában meglepő kép tárul eléjük. Nagymami a széken kisírt...

Már a vonaton vannak, mikor az öreg megkérdi tőle: - Tetszik az a fiú? - Aha, aranyos. - Nocsak? Szerelem az első látásra? - Á dehogy. Én mást szeretek. - Nem beszéltél a “másról”, mióta ismered? - Még nem ismerem. - Akkor az csak leányálom… - Nagypapa, most mutattad meg nekem...

- Megadod a telefonszámod? - kérdezi a fiú Andreától, a vasajtóban állva mielőtt elbúcsúznának. - Persze - válaszol a lány, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna. Sőt, búcsúként két puszit is ad.

Igen, itt van… Megilletődve állnak a csoda előtt, mely emlék egy korról, egy kisfiú álmáról, hogy valamikor feléri a csengő szíját, valamikor olyan lesz, mint az anyukája. Tiszteletre méltóan magasodik előttük a félhomályban, egyetlen lámpája fény nélküli szomorúsággal pillant rájuk. Benne az...

Csöngetnek a remiz ajtajánál, a fiú nyit ajtót. - Jó napot. A fenti ablakból láttam mi történt tegnap. Apám már délelőtt megkért, hogy míg a hivatalban van, tartsam a frontot. Jöjjenek be. Rövid folyosó, pár irodaféle helyiséggel, melynek végén egy ajtó. A csarnokra nyílik.