Szeretnék olyan írásokat megosztani,
amelyek nem kerültek be a tankönyvekbe;
amelyekről olvastál, hallottál, de elfelejtetted, és jó érzéssel tölt el a felismerés, hogy ezzel már találkoztál;
amiket másképp tanultál, vagy másképp tudtál.
Kérlek, ha tetszik, ajánld másoknak is!
EGYPERCESEK AZ ÁRPÁD-KORBÓL
Álmos fejedelem
Anonymus szerint amikor a honfoglaló Árpád nagyanyja, Emese gyermeket várt, azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megtudta, hogy fia születik, akinek utódai királyokká lesznek. Ezért kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
Felnőttként a törzsfők fejedelmükké választották, s hűségesküjüket edénybe csorgatott vérrel pecsételték meg. Anonymus szerint részt vett a Kárpát-medence elfoglalásában is, s Hung várában (a későbbi Ungvár megyében) tette meg fiát, Árpádot vezérré.
A Képes krónikában egy mondat olvasható róla: „Álmost, Erdőelve országában megölték, nem volt szabad bejönnie Pannóniába.” Ennek az volt az előzménye, hogy a velünk ellenséges viszonyban lévő bolgárok biztatására a besenyők megtámadták és menekülésre kényszerítették az Etelközben lévő magyarokat, akiknek a serege Pannóniába vonult hadjáratra. A menekülők Erdélybe érve megölték Álmost.
Egyes történészek úgy vélték, hogy Álmos rituális gyilkosság áldozata lett, amelynek a besenyőktől elszenvedett vereség lehetett az oka.
Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:
Álmos vezér, Képes krónika
A honfoglaló Árpád apjának, Álmosnak az életéről kevés tényt jegyeztek le a szóbeli hagyományokat is felhasználó középkori krónikások. Anonymus szerint az anyjának, a gyermeket váró Emesének álmában isteni látomása volt: azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megálmodta, hogy fiúnak ad életet, akinek utódai királyokká lesznek. Ennek hatására kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
A honfoglaló Árpád apjának, Álmosnak az életéről kevés tényt jegyeztek le a szóbeli hagyományokat is felhasználó középkori krónikások. Anonymus szerint az anyjának, a gyermeket váró Emesének álmában isteni látomása volt: azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megálmodta, hogy fiúnak ad életet, akinek utódai királyokká lesznek. Ennek hatására kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
A vadászsólyom álombeli megjelenése azt fejezte ki, hogy védőszárnyai alá vette a magzatot, s oltalmazni fogja minden ártástól, hogy megérje a felnőttkort. A turul tehát egyrészt az utódok dicső sorsáról hozott hírt, másrészt védelmező szerepben lépett fel.
Álmos derék katonává, bölcs felnőtté vált, s a törzsfők fejedelmükké választották. Hűségesküjüket edénybe csorgatott vérrel pecsételték meg. Anonymus szerint részt vett a Kárpát-medence elfoglalásában is, s Hung várában (a későbbi Ungvár megyében) tette meg fiát, Árpádot vezérré.
Haláláról a Képes krónikában olvasható egy mondat: „Álmost, Erdőelve országában megölték, nem volt szabad bejönnie Pannóniába.” Mi volt ennek az előzménye? Elődeink 894-ben Bizánc szövetségében haddal törtek a bolgárokra, akik bosszúból a besenyőket bírták rá az Etelközben tartózkodó magyar törzsek megtámadására. Ekkor Árpád és fia, Levente éppen Pannóniába vonultak hadjáratra, így a besenyők a védtelenül maradt hét törzset menekülésre, új haza keresésére kényszerítették, s amikor elérték Erdély határát, Álmost megölték.
A halálát sokan rituális gyilkosságnak tartják, s összefüggésbe hozzák a kazároknál dívott fejedelemölés szokásával. A kazároknak két királyuk volt, egy főkirály és egy ténylegesen uralkodó alkirály. A főkirály életét akkor oltották ki, amikor a 40 esztendős uralma letelt, mondván: „már megfogyatkozott értelme és meggyengült ítélete”. Az alkirályt abban az esetben ölték meg, ha uralkodása idején katasztrofális csapás, éhínség, járvány sújtotta a népét, vagy fontos csatát veszített. Az idős Álmos korábban lehetett a szakrális, szentnek tartott főfejedelem, s megölésére a besenyőktől elszenvedett vereség adhatott okot.
amelyek nem kerültek be a tankönyvekbe;
amelyekről olvastál, hallottál, de elfelejtetted, és jó érzéssel tölt el a felismerés, hogy ezzel már találkoztál;
amiket másképp tanultál, vagy másképp tudtál.
Kérlek, ha tetszik, ajánld másoknak is!
EGYPERCESEK AZ ÁRPÁD-KORBÓL
Álmos fejedelem
Anonymus szerint amikor a honfoglaló Árpád nagyanyja, Emese gyermeket várt, azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megtudta, hogy fia születik, akinek utódai királyokká lesznek. Ezért kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
Felnőttként a törzsfők fejedelmükké választották, s hűségesküjüket edénybe csorgatott vérrel pecsételték meg. Anonymus szerint részt vett a Kárpát-medence elfoglalásában is, s Hung várában (a későbbi Ungvár megyében) tette meg fiát, Árpádot vezérré.
A Képes krónikában egy mondat olvasható róla: „Álmost, Erdőelve országában megölték, nem volt szabad bejönnie Pannóniába.” Ennek az volt az előzménye, hogy a velünk ellenséges viszonyban lévő bolgárok biztatására a besenyők megtámadták és menekülésre kényszerítették az Etelközben lévő magyarokat, akiknek a serege Pannóniába vonult hadjáratra. A menekülők Erdélybe érve megölték Álmost.
Egyes történészek úgy vélték, hogy Álmos rituális gyilkosság áldozata lett, amelynek a besenyőktől elszenvedett vereség lehetett az oka.
Ha egy kicsit többet szeretnél tudni:
Álmos vezér, Képes krónika
A honfoglaló Árpád apjának, Álmosnak az életéről kevés tényt jegyeztek le a szóbeli hagyományokat is felhasználó középkori krónikások. Anonymus szerint az anyjának, a gyermeket váró Emesének álmában isteni látomása volt: azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megálmodta, hogy fiúnak ad életet, akinek utódai királyokká lesznek. Ennek hatására kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
A honfoglaló Árpád apjának, Álmosnak az életéről kevés tényt jegyeztek le a szóbeli hagyományokat is felhasználó középkori krónikások. Anonymus szerint az anyjának, a gyermeket váró Emesének álmában isteni látomása volt: azt álmodta, hogy egy turulmadár szállt reá, s teherbe ejtette. Megálmodta, hogy fiúnak ad életet, akinek utódai királyokká lesznek. Ennek hatására kapta a gyermek az Álmos nevet, amikor 819-ben megszületett.
A vadászsólyom álombeli megjelenése azt fejezte ki, hogy védőszárnyai alá vette a magzatot, s oltalmazni fogja minden ártástól, hogy megérje a felnőttkort. A turul tehát egyrészt az utódok dicső sorsáról hozott hírt, másrészt védelmező szerepben lépett fel.
Álmos derék katonává, bölcs felnőtté vált, s a törzsfők fejedelmükké választották. Hűségesküjüket edénybe csorgatott vérrel pecsételték meg. Anonymus szerint részt vett a Kárpát-medence elfoglalásában is, s Hung várában (a későbbi Ungvár megyében) tette meg fiát, Árpádot vezérré.
Haláláról a Képes krónikában olvasható egy mondat: „Álmost, Erdőelve országában megölték, nem volt szabad bejönnie Pannóniába.” Mi volt ennek az előzménye? Elődeink 894-ben Bizánc szövetségében haddal törtek a bolgárokra, akik bosszúból a besenyőket bírták rá az Etelközben tartózkodó magyar törzsek megtámadására. Ekkor Árpád és fia, Levente éppen Pannóniába vonultak hadjáratra, így a besenyők a védtelenül maradt hét törzset menekülésre, új haza keresésére kényszerítették, s amikor elérték Erdély határát, Álmost megölték.
A halálát sokan rituális gyilkosságnak tartják, s összefüggésbe hozzák a kazároknál dívott fejedelemölés szokásával. A kazároknak két királyuk volt, egy főkirály és egy ténylegesen uralkodó alkirály. A főkirály életét akkor oltották ki, amikor a 40 esztendős uralma letelt, mondván: „már megfogyatkozott értelme és meggyengült ítélete”. Az alkirályt abban az esetben ölték meg, ha uralkodása idején katasztrofális csapás, éhínség, járvány sújtotta a népét, vagy fontos csatát veszített. Az idős Álmos korábban lehetett a szakrális, szentnek tartott főfejedelem, s megölésére a besenyőktől elszenvedett vereség adhatott okot.
Utoljára módosítva: