Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...

csimbe írta:

"Egy darabig beszélgethetünk sokféléről, de aztán óhatatlanul meg kell jelenjen a fizika leíró nyelve, a matematika és sok egyéb olyan dolog, ami nagyfokú absztrakciót igényel, vagyis nem járhatja be mindenki a fizikatudomány zugait."
Kedves hercegnő! Ezzel a mondatoddal érzékeny pontomra tapintottál. Az absztrakció képességem még csak elfogadható, de a leíró nyelvezet, a magas szintű matematika már nem az erősségem. Miért van az, hogy ami a matematika szabályainak tökéletesen megfelel, az összemérhető a valósággal, legfeljebb nem illeszkedik hozzá, ami viszont matematikailag nem modellezhető, de nagyon jól illeszkedik a tapasztalatokhoz az nem számít tudományosnak? Az objektivitás feltétele a matematikai modellezhetőség? A szubjektív tapasztalatok nem tartoznak,vagy nem illeszkednek a valósághoz?

Kattints a kibontásához...

Kedves Csimbe!

Menjünk sorjában!

A matematikáról már írtam, hogy az emberi elme alkotása. Mára olyan hatalmas építmény lett belőle, hogy nincs olyan matematikus, aki az egészet egyszerre képes lenne átlátni. Vannak közös alapok és utána már a részterületek jönnek, amihez szakosodni kell. A matematika legnagyobb rejtélye, hogy a Természet miért matematikául szól hozzánk? A matematika ugyanis remekül alkalmazható a világ leírására, ezért is lett a fizika tudományának a leíró nyelve. A fizikában is vannak közös alapok és vannak szakterületek. Mindkét említett, de mondhatni, minden tudományban vannak olyan megismerési szintek, ahová nem mindenki képes eljutni. Ezen tehát kár bánkódnod.

A kérdéseidet nem értem. Mit értesz azon, hogy összemérhető a valósággal, ha megfelel az a valami a matematika szabályainak, s mit jelent az, hogy illeszkedik/nem illeszkedik hozzá? Ha vesszük pld. a szabadesést konzervatív gravitációs térben, akkor az úttörvény a klasszikus mechanika szabályai szerint matematikául így írható: s = v*t + (1/2)*g*t^2. Az egyenlet nem szabja meg a test mozgását, csak leírja, mégpedig tömören! Az egyenlet akkor kap fizikai tartalmat, amikor a változóinak fizikai mennyiségeket feleltetünk meg, addig azonban nem több puszta formalizmusnál. Mondhattam volna a közismert Pitagorasz tételt, amire száz emberből száz kapásból rávágja, hogy a^2 + b^2 = c^2, holott nem. Lehet pld. egy háromváltozós függvény, s csak akkor lesz belőle Pitagorasz tétele, ha tisztázzuk, hogy a, b egy derékszögű háromszög két befogójának, c az átfogójának a hossza az euklideszi síkgeometriában, vagyis tartalmat adunk az egyenletnek. Látnod kell, hogy itt sem a formalizmus szabja meg a valóságot, hanem a valóság a formalizmust, már amennyiben valóság az euklideszi geometria.
Vannak a világnak olyan dolgai, amelyek nem igazán modellezhetők a matematikával, pld. a jog, képzőművészet, irodalom, filozófia, stb. Nehéz lenne egy festményt képletekbe önteni. Az említettek azonban mégis a valóság részei valamilyen formában. Úgy gondolom, hogy nem értem világosan, hogy mit akarsz kérdezni, tehát részletezd egy kicsit a dolgot! Az objektív valóság része minden, ami a tudatunktól függetlenül létezik, akár modellezhető matematikául, akár nem.
A szubjektív valóságba minden beletartozik, ami a tudatunkban és a környezetünkben zajlik. Mindenki egyedi és szubjektív módon érzékeli a világot, de senki nem rendelkezik az objektív valóság monopóliumával. Amikor szeretnénk eldönteni, hogy valakinek a szubjektív tapasztalata megfelel-e egyszersmind egy objektív ténynek is, akkor van erre módszer, pld. a vakpróba, amit a gyógyszerek kipróbálásánál is alkalmaznak.
Igazán jó témát vetettél fel, s még kapcsolódik is az atomok világához, hiszen atomot se látott még senki, mégis, az atom része az objektív valóságnak, a róla bennünk kialakult képzet azonban nem.
Érdeklődve várom a válaszod!

""Egy darabig beszélgethetünk sokféléről, de aztán óhatatlanul meg kell jelenjen a fizika leíró nyelve, a matematika és sok egyéb olyan dolog, ami nagyfokú absztrakciót igényel, vagyis nem járhatja be mindenki a fizikatudomány zugait.""

Erre már megválaszoltam, az absztrakció az atomisztikus alapú fizikához vezet vissza, az Új Fizikához. És az megfelel a kísérleti eredményeknek.

W.P.: "Megint hazudsz iszugyika! Az egyenleted ostobaság, a következtetésed szintúgy. A szakma, a fizikus szakma tudomást sem vesz rólad, a fizika ugyanis nem foglalkozik az iszugyiánus vallással, de másmilyennel sem. "

A fizikus szakma nem vesz tudomást a kísérleti eredményeknek, ezeket ignorálja! Csak darálja tovább az energisztikus fizikát, eredménytelenül.

Az "elfogadott" fizika még egyetlen-egy mozásegyenletet sem tudott helytállóan felállítani. Azt sem tudja mi a tömeg. A fizika nem tudja honnan ered a testek tömege.

"A matematika legnagyobb rejtélye, hogy a Természet miért matematikául szól hozzánk?" Te, ez a Természet rejtélye, nem a matematikáé! A természet helytálló leírásához csak egyetlen-egy helytálló matematikai létezik!

A fizika legfontosabb megmaradási törvénye az elemi részecskék megmaradására épül. Ezt a folytonotossági egyenletek fejezik ki

d/d (ct) rho(i;x,y,z,t) + div j(i;x,y,z,t)/c = 0, i = e,p,P,E.

A részecskesürüségek rho(i) és a részecskeáramsürüségek j(i)/c, visszadják, hogy az elemi részecskéknek sem a helye, sem a sebessége nem határozható meg sohasem pontosan. Ez egy általánosabb határozatlansági reláció, mint Heisenbergé. Heisenberg relációja nem egy általánosan érvényes összefüggés.

Ha a részecske és az áramsürüségeket megszorozzuk az elemi részecskék kétfajta elemi töltéseivel (itt J most a négyes sürüségeket jelenti a Minkowski-térben)

J(i;e.m.;x.y.z.t) = q(i) J(i;x,y,z,t) és J(i;grav.;x,y,z,t) = g(i) J(i; x,yz,t),

akkor kikapjuk az elektromos és a gravitációs töltések megmaradását.

A gravitációs töltések megmaradásából direkt következik a testek kétfajta tömege különbsége

m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test)),

és a testek összetételtöl függö nehézségi gyorsulása

a(test) = - G(grav.) m(Föld;g)/r^2 x (1 + delta(test)).

Nahát, erre rá lehetett volna jönni az "elfogadott" fizikának, de a fizikusok nem jöttek rá! Még mindig bálványozzák a kétfajta tömeg azonosságát a fizikusok, és akármit hazudozik Warrior Princess.

Nem a tömeg-energia ekvivalencia érvényes, hanem az elemi részecskék megmaradásából levezethetö töltés megmaradások ekvivalens relációk.

Egyszerü az Új Fizika alapelve. Ebböl következik az elemi gravitációs töltések megmaradása, vagyis a súlyos tömeg megmaradása.

W.P.: "Ha vesszük pld. a szabadesést konzervatív gravitációs térben, akkor az úttörvény a klasszikus mechanika szabályai szerint matematikául így írható: s = v*t + (1/2)*g*t^2."

Csak hogy a gyorsulás g(test) összetétel függö és függ az elektromágneses hatástól is

g(test) = F(e.m.)/m(test:i) - G(grav.) m(Föld;g)/R^2 x (1 + delta(test)).

A legenda szerint Newton akkor jött rá a gravitáció törvényére, amikor a kertben járva rá esett egy alma a fejére. Igen csak elcsodálkozott volna Newton, ha az alma mellett a vas vödör is leesett volna, mert a vödör gorsabban esik, mint az alma, a gravitációs térben.

De nem esett vödör az alma mellett, és Newton nem is mérte ki sohasem a különbözö minöségü testek eltérö szabadesését. A nehézségi gyorsulás akkor mérhetö ki, ha az elektromágneses hatás F(e.m.) nulla a gravitációval szemben, (vagy legalább nagyon kicsi a gravitáció egy ezrelékével szemben).

Mivel a fizikusok az elektromágneses zavarással eddig nem törödtek (pl. az inga kísérleteknél) , nem is tudták kimérni a nehézségi gyorsulás tömeghiánnyal összefüggö ezreléknyi nagy különbségeit.

W.P. már ez hazugság:

""Eötvös a következő összefüggést írta fel:

1 + K = {S(Pb)/M(Pb)}/{S(Cu)/M(Cu)} = g(Pb)/g(Cu)

Az összefüggésben K a két anyag gyorsulásának különbségére jellemző szám.

K értékeire az idők során a következő értékek adódtak:
<table border="0" cellpadding="5"><tbody><tr><td>Galilei</td><td>(1600)</td><td>1 : 10</td></tr><tr><td>Newton</td><td>(1686)</td><td>1 : 1000</td></tr></tbody></table>"

Galilei a szabadesésnél fellépö gyorsulást a = 5.48 m/s^2-ra saccolta, ami majdnem 50 %-kal eltér gyorsulás tényleges értékétöl.

De Newton sem tudta a gyorsulást egy ezrelék pontosan kimérni (és ö ingákat használt).

A táblázaban megjelenö többi számokra az jellemzö, hogy nem figyeltek oda a fizikusok az elektromágneses mezö zavaró hatására. Tehát ezek az eredmények mind érvénytelenek!

A K tényleges értéke kb. 1 ezrelék !

Az ólom és rézközötti nehézségi gyorsulás különbség 1 m esés után 1 mm-es útkülönbséget jelent, 10 m esés után 1 cm-es az útkülönbség, 110 m esés után (mint a Brémai ejtötorony) 11 cm az útkülönbség, ez videófilmre kitünöen felvehetö és kiértékelhetö.

Ha az ólom helyett lítiumot, vagy berilliumot veszünk a rézhez, az útkülönbség 110 m esés után még nagyobb.

iszugyi írta:

""Egy darabig beszélgethetünk sokféléről, de aztán óhatatlanul meg kell jelenjen a fizika leíró nyelve, a matematika és sok egyéb olyan dolog, ami nagyfokú absztrakciót igényel, vagyis nem járhatja be mindenki a fizikatudomány zugait.""

Erre már megválaszoltam, az absztrakció az atomisztikus alapú fizikához vezet vissza, az Új Fizikához. És az megfelel a kísérleti eredményeknek.

Kattints a kibontásához...

Amire te válaszoltál, az az én megállapításom és a kutyát sem érdekli, hogy neked erről mi a véleményed. A te fizikád nem fizika, hanem ostobaság, aminek te vagy az egyedüli híve és a főpapja, mert mániákusan és vallásként kezeled. Éppen emiatt kanonizáltak téged és a "fizikádat" az index.hu portálon, vagyis tettek újra meg újra a nevetség tárgyává, amire alaposan rászolgáltál! Fejezd be a hazudozást! A gyermeteg elképzeléseidet semmi sem igazolja!

iszugyi írta:

W.P.: "Megint hazudsz iszugyika! Az egyenleted ostobaság, a következtetésed szintúgy. A szakma, a fizikus szakma tudomást sem vesz rólad, a fizika ugyanis nem foglalkozik az iszugyiánus vallással, de másmilyennel sem. "

A fizikus szakma nem vesz tudomást a kísérleti eredményeknek, ezeket ignorálja! Csak darálja tovább az energisztikus fizikát, eredménytelenül.

Kattints a kibontásához...

Fejezd már be azt az ostobaságot, hogy energisztikus fizika, meg iszugyiánus fizika! Csak fizika van és vele szemben sok blődli elmélet, köztük Szósz gyermeteg elképzelése, amiről egyfolytában peppegsz, s bármiről is légyen szó, mindig visszatérsz hozzá! A fejlett technikai civilizációt a fizika eredményei alapján hozták létre ahhoz értő mérnökök, technikusok, munkások, művészek. Szósz elképzeléseinek ehhez semmi köze, s semmi haszna, ahogy a peppegéseidenek sincs.

iszugyi írta:

Az "elfogadott" fizika még egyetlen-egy mozásegyenletet sem tudott helytállóan felállítani. Azt sem tudja mi a tömeg. A fizika nem tudja honnan ered a testek tömege.

Kattints a kibontásához...

Ismét hazudsz iszugyika, mintha Szósz könyvéből olvasnád! A modern fizika állításai megfelelnek a valóságnak, s nem szokás tagadni a megoldatlan problémákat sem. Egyedül Szósz jelenti ki általad, hogy az ő "fizikája" mindent megold, ugyanakkor a világ egyetlen jelenségére sem tudsz értelmes magyarázatot adni. Ezt nem rovom fel neked, pusztán megjegyzem és tudomásul veszem, hogy tőled és Szósztól csak ennyi telik, ám ez esetben illenék csendesebben és tisztelettudóbban peppegni a valódi fizikáról, ami Szósz elképzeléseit az első betűtől az utolsóig méltán tart alaptalan kitalációnak, ami még munkahipotézisnek sem alkalmas.

iszugyi írta:

"A matematika legnagyobb rejtélye, hogy a Természet miért matematikául szól hozzánk?"

Te, ez a Természet rejtélye, nem a matematikáé! A természet helytálló leírásához csak egyetlen-egy helytálló matematikai létezik!

Kattints a kibontásához...

Hogy mit akartál pepegni, az nem világos. Eléggé tört magyarsággal fogalmazol, de nem is érdekes a mondókád. Nyilván nem fogtad fel az idézett sorom jelentését, de ez sem baj. A peppegéshez nincs szükséged semmire, csak egy számítógépre és internetkapcsolatra. Ugye érted?

#569:

Újabb hamis peppegés, de mit várhatunk tőled és Szósztól? Fogalmad sincs a megmaradási törvényekről, s amit felírtál, azt is rosszul értelmezed. Halvány lilád sincs pld. a töltésmegmaradás törvényéről, s ezért peppegsz képtelenségeket holmi részecske megmaradásról!

iszugyi írta:

W.P.: "Ha vesszük pld. a szabadesést konzervatív gravitációs térben, akkor az úttörvény a klasszikus mechanika szabályai szerint matematikául így írható: s = v*t + (1/2)*g*t^2."

Csak hogy a gyorsulás g(test) összetétel függö és függ az elektromágneses hatástól is

g(test) = F(e.m.)/m(test:i) - G(grav.) m(Föld;g)/R^2 x (1 + delta(test)).

Kattints a kibontásához...

Jó lenne, ha nem piszkolnál bele más munkájába iszugyika! Nem az óvodában vagy! A közlendőd blődli, mint az egyenleted! Mindegy, hogy érted, avagy nem érted, ez a való.

iszugyi írta:

W.P. már ez hazugság:

""Eötvös a következő összefüggést írta fel:

1 + K = {S(Pb)/M(Pb)}/{S(Cu)/M(Cu)} = g(Pb)/g(Cu)

Az összefüggésben K a két anyag gyorsulásának különbségére jellemző szám.

K értékeire az idők során a következő értékek adódtak:
<TABLE border=0 cellPadding=5><TBODY><TR><TD>Galilei</TD><TD>(1600)</TD><TD>1 : 10</TD></TR><TR><TD>Newton</TD><TD>(1686)</TD><TD>1 : 1000</TD></TR></TBODY></TABLE>"

Galilei a szabadesésnél fellépö gyorsulást a = 5.48 m/s^2-ra saccolta, ami majdnem 50 %-kal eltér gyorsulás tényleges értékétöl.

De Newton sem tudta a gyorsulást egy ezrelék pontosan kimérni (és ö ingákat használt).

A táblázaban megjelenö többi számokra az jellemzö, hogy nem figyeltek oda a fizikusok az elektromágneses mezö zavaró hatására. Tehát ezek az eredmények mind érvénytelenek!

A K tényleges értéke kb. 1 ezrelék !

Kattints a kibontásához...

Az a hazugság, ami elhagyja a szádat, még akkor is, amikor éppen jó reggelt kívánsz valakinek! Milyen vastag bőr kell ahhoz a képes feleden, hogy, hiányosan idézz, amivel a magad képtelenségeit akarod igazolni? A vízilóé elég? A kétféleképpen értelmezett tömeg azonosságát legalább 10^-12 nagyságrendben igazolták. Ehhez képest a peppegésed holmi ezrelékekről vegytiszta hazugság!

Mondtam már, hogy hagyd békén Galileit. Már annyiszor közölted az eredményét, hogy ebből elég! Galilei a g értékét közelítőleg 8 m/s^2 -nek állapította meg mai SI egységben számolva és nem annyinak, amennyit te hazudsz immár sokadszor. Ez nem kis teljesítmény azt tudva, hogy sem pontos időmérő, sem pontos hosszmérő eszközök nem álltak a rendelkezésére, arról nem is beszélve, hogy lejtőn guruló golyókkal - korabeli gyártási pontosság! -végezte a kísérleteit és akkoriban nem volt ismeretes, hogy a forgó testeknek tehetetlenségi nyomatéka is van. Galilei kimondta, hogy a szabadesés nem függ a testek minőségétől és megállapította a négyzetes úttörvényt, amit Euler írt fel a mai alakjában.
Newton ingakísérletekkel a két tömeg arányosságát állapította meg 1:1000 nagyságrendben, vagyis ismét másról peppegsz, mint amiről kellene.
A te ezrelék nagságrendű eltérésed pusztán Szósz fantáziájának a terméke! Már mondtam neked, hogy ekkora eltérést egy repülőgép turbinagyár mérnökei is észrevennének a vegyészekről nem is beszélve!

Csak azt hagytad ki, ami a legfőbb, hogy mindaz a hablaty, amit összehordasz egyedül Brémában igazolható, ami azért mindennek a teteje. Nincs olyan objektív valóság a fizikában, ami csak Brémában igaz, de máshol nem!

Nagyszerű látvány, hogy valamelyik hozzád hasonló kaliberű "fizikus" zagyvaságot ír a centrifugáról, s te beidézed és elintézed azzal, hogy ilyen vélekedés is van, tehát nyilván neked sincs fogalmad arról, amiről az illető beszélt.

#576:

A fejed és a lábad között mennyi lenne az útkülönbség? Az egyik nyilván tömör és más anyagból van, mint a másik.

Látom, kaptál két frappáns és tudományos kérdést "sandor2" részéről, de nem látom, hogy iparkodnál megválaszolni, ahogyan az érdemeidet dicsérő "7er" vélekedését se méltatod válaszra.

Én nem vagyok fizikus, de azért szerintem az a kérdés, hogy az Ősrobbanás előtt hogyan sűrűsödött össze az anyag. Ha ez a folyamat lejátszódott (már pedig az anyagmegmaradás törvénye szerint igen) akkor az Ősrobbanás nem a teljes világ kezdete. Ettől még az Ősrobbanás lehet kizárólag a mi világunk kezdete. Ha semmiből keletkezett akár a teljes, akár a mi világunk, akkor a Teremtés elmélete a helytálló. Jelenleg egyik sem bizonyítható tudományosan, csak elmélet.

Newton nem tudta a testek eltérö gravitációs gyorsulását kimérni, abban az idöben ö nem rendelkezett pontos méröeszközökkel. Newton a nehézségi gyorsulást 10 m/s^2-ra saccolta (nem mérte!). Ez már közel van a ma ismert átlag nehézségi gyorsuláshoz, kb. 2.5 százalékkal tér el.

Newton nem is sejtette, hogy taszító gravitáció is létezik, mert ö (ezt ma már tudjuk) csak proton felépítésü testek mozgását figyelte meg, amik között vonzó a gravitáció. De a mi anyagunk építökövei között is léteznek részecskék, amik között taszító a gravitációs hatás, a proton és az elektron között és a pozitron és elektron között. Levonhatjuk a következetést, a gravitáció nem tömegvonzás.

sandor2: "Tisztelt Iszugyi

Hogy volt e ősrobbanás ? Bizton állithatű , hogy olyan mint amilyent ma a tudomány leír olyan biztosan nem volt ."

Igen, nem csak állítható, hogy soha nem volt ősrobbanás, hanem kísérletekkel be is bitonyítható! A négyfél stabil elemirészecskéböl áll a világmindenség, a protonokból (P), elektronokból (e), a pozitronokból (p) és az eltonokból (E). és ezek az elemi részecskék MINDIG voltak és MINDIG lesznek.

A világmindeségük leírása a véges Minkowski-térben helytálló.

Kb 400 év alatt hittan lett a fizikából, ami középpontjában a kétfajta tömeg állítolagos egyenlösége áll. Minden kísérleti bizonyítás ellenére.

A XX. század elején abba hagyták a fizikusok az anyag atomisztikus felfogása továbbfejlsztését és áttértek az energisztikus felfogásra. Azóta a fizika, a nap óráitól függetlenül, mindig hazudik.

Az "elfogadott" fizika a nagy hazudozása ellenére a mai napig nem tudta meg mi a tömeg. Nem tudta meg, hogy a kondenzált testek súlyos tömege m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e)), a proton (P) és az elektron (e) elemi tömege különbsége és arányos a protonk számával N(P). A testek ez a tömege megmarad, de a tehetetlen tömege változik, a kötésrél fellépö kötési energia miatt, ami kisugárzódik. A kétfajta tömeg különbségét a relatív tömeghiány delta(test) adja meg: m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test)).

Az "elfogadott" fizika a nagy hazudozása ellenére a mai napig nem tudta meg mi a tömeg. Nem tudta meg, hogy a kondenzált testek súlyos tömege

m(test;g) = N(P) (m(P) - m(e)),

a proton (P) és az elektron (e) elemi tömege különbsége és arányos a protonk számával N(P). A testek ez a tömege megmarad, de a tehetetlen tömege változik, a kötésnél fellépö kötési energia miatt, ami kisugárzódik. A kétfajta tömeg különbségét a relatív tömeghiány delta(test) adja meg:

m(test;i) = m(test;g) (1 - delta(test)).

"A sotet anyag nem a fekete lyukakban van (ha van), hanem a galaxisok peremen illetve azok kozott.
Vannak ilyen szep elkepzelesek, hogy a feketelyukak igazabol zsebuniverzumok. Meg olyan is van, hogy a mi vilagegyetemunk is egy fekete lyuk igazabol.

Sajnos kvantumgravitacio hianyaban errol egyelore nem lehet ennel okosabbat mondani. Talan igen."


Dehogy nincsen kvantumgravitáció, az Új Fizika tartalmazza a kvantumgravitációt is. De fekete lyukak nem léteznek, és a "sötét" anyag nem is sötét. A világmindenség tér-idö szerkezetének meg Minkowski metrikája van.

Tisztelt Iszugyi !

Atudomány már néhányszor eljutott oda , hogy kijelentse az abszolut igazságot amiről kásöbb kiderült , hogy csak relatív igazság volt . Az Euklédeszi geometria axiomáit az idő és Bolyai felül írta és így vált lehetővé , hogy kilépjünk a világűrbe .
A robbanó motorok hiányában a tudomány azt állította , hogy levegőnél nehezebb tárgy nem repülhet , És így tovább .
Ezért bármilyen nagy tudású lennék is innen a Föld nevű bolygóról mintegy négy-öt ezer éves tudás birtokában én nem mondanám valami általam , általunk nem minden részletében ismert dologról , hogy örökké volt és örökké lesz

Tisztelettel
sándor2.