Ősrobbanás - elméletek, feltételezések...
- Téma inditó iszugyi
- Kezdés dátuma
Kedves Iszugyi!
A dolog úgy áll, hogy a tömeggel kapcsolatos spekulációidban rendre megjelenik a tömegmérlegben a (valamennyi eV)/c^2 tag. Nos, mi ez, ha nem az E = m*c^2 alkalmazása?
A foton nem hipotetikus, hanem nagyon is valós, mind hullám, mind részecsketulajdonságot mutató "valami", aminek van energiája, impulzusa. Ezt tagadni teljesen értelmetlen dolog, márpedig éppen azt műveled, hiszen szerinted "Foton nincs!"
Ezerszer kértem már, hogy magyarázud meg azt a zöldséget, hogy a fény elektromágneses, hullámféle rezonancia, jelenség, stb. Azért egy atomfizikustól többet várunk, s iylen választ a középiskolában se fogadnak el.
Einstein valóban nem tudta egyesíteni a gravitációt a többi kölcsönhatással, de másoknak azóta sikerült, s közülük egyiket se hívják Szásznak.
Gyenge válasz ez iszugyi egy olyan személytől, aki állítólag mindent képes Szász elgondolásaival megmagyarázni.
Nem kell csúsztatni iszugyi! Ha létezik is egy ilyen fizika, azt biztosan nem érted, hiszen soha, semmit nem vagy képes megmagyarázni. A Szász-féle fizika csak egy mese óvodásoknak, de úgy tudom, te már minőttél abból a korból. Ne áltasd csimbét és mást se! Magadat úgy csapod be, ahogy csak akarod, de másokkal ne tedd!
Giordano Brunót se kellene emlegetned.
Csak nem utána olvastál, amióta megemlítettem a nevét? Szerintem te nem tudod a természetet leírni sehogy. A peppegés nem az!
Miféle feltevést iszugyi? Csak nem azt, hogy Szász feltalálta a hideg vizet?
Ez már nem is vicc, hanem tragikomédia.
Semmi érdemi iszugyi? Ezeket már unalomig ismerjük. Négy éve ezt hajtogatod, bizonyítékod meg semmire nincs. Eddig hittem abban, hogy esetleg mégis kijön belőled valami érdekes felelet, de sehol semmi, csak az örökös peppegés.
#282, iszugyi:
"A kvantummechanikáról csak azt kell tudni, hogy a kétféle kvantált töltéssel ellátott elemi részecskék leírása a Minkowski-térben, az elektromágneses és a gravitációs mezök hatása alatt. Az elektron mindig egyszerre csak egy helyen van! A kétrés kísérletnél is"
Ez minden, csak nem magyarázat a vázolt kísérlet eredményeire. Tőled nem ezt várjuk, hanem ellentmondásmentes magyarázatot!
"A kvantummechanikáról csak azt kell tudni, hogy a kétféle kvantált töltéssel ellátott elemi részecskék leírása a Minkowski-térben, az elektromágneses és a gravitációs mezök hatása alatt. Az elektron mindig egyszerre csak egy helyen van! A kétrés kísérletnél is"
Ez minden, csak nem magyarázat a vázolt kísérlet eredményeire.
Tőled nem ezt várjuk, hanem ellentmondásmentes magyarázatot!
Nem jó iszugyi! A Heisenberg-féle határozatlansági reláció nem így szól. Nem kell azt faragnod, értelmetlenül átfogalmaznod. Úgy lenne helyes, hogy a szubnukleár részecskék helyét és impulzusát egyidejűleg nem lehet tetszőleges pontossággal meghatározni. Az elkövetett hiba legnagyobb alsó korlátját határozta meg Heisenberg mégpedig a Planck állandóval.
Persze, Gauss - Osztrogradszkij tétel, de tudod, előbb volt ez a tétel, s csak utána a kvantummechanika, úgyhogy erre ne hivatkozz.
Unalmas, hogy a magad szájíze szerint átfaragod mások pontosan megfogalmazott, sokszorosan igazolt tételeit, elveit. Hiába, nem lesz belőled Heisenberg az bizonyos.
Az elektron tulajdonságai:
- dualitás
- van töltése, az elemi töltés
- van nyugalmi tömege
- van spinje
- van mágneses dipólmomentuma
- bariontöltése zérus
- azonosság
- A Fermi statisztikát követik
- állapotfüggvénye antiszimmetrikus
- "pontszerű" állapotban a sugara kb. 2,8 * 10^-15 m, vagyis ezen a tartományon kivül olyan az elektromos tere, mint egy ponttöltésé, azon belül pedig nem
- határozott geometriája, alakja, belső szerkezete nincs, valóban elemi részecske (egyelőre)
Azért ez némileg több tulajdonság, mint az a kettő, ami szerinted elég az elektron jellemzésére.
Mint látom, a kérdéseimmel részben kapcsolatos cikket illesztettek a topikba, de nem sietsz a magyarázattal. Hmmm, Brémában tudnád? Persze, ott különleges a klíma.
Ugyan már! Az elektronnak nincsen sem spinje, sem mágneses dipólmomentuma. Ez csak egy téves feltevés volt, de ez nem fizikai realitás. A Planck állandó h nem léphet fel a részecskék tulajdonságában. Nincsen Fermi statisztika sem a Planck állandó alapján a természetben.
""pontszerű" állapotban a sugara kb. 2,8 * 10^-15 m, vagyis ezen a tartományon kivül olyan az elektromos tere, mint egy ponttöltésé, azon belül pedig nem."
Boldogok a lelki szegények, mert övék az Isten országa!
""pontszerű" állapotban a sugara kb. 2,8 * 10^-15 m, vagyis ezen a tartományon kivül olyan az elektromos tere, mint egy ponttöltésé, azon belül pedig nem."
Boldogok a lelki szegények, mert övék az Isten országa!
Nahát iszugyi! Nem azt írtad korábban, hogy te fizikus vagy? Ha Szász is ezt mondja, akkor nem csoda, ha sehol a világon nem veszik komolyan, s nem maradt iszugyinak se más hely publikálni a blődlijeit, mint az ilyen, laikusoknak szánt fórumok. Egyszerűen nevetséges amiket állítasz. Hogy lehet az, hogy egy fizikus nem hallott még a fermionokról és a bozonokról? Hogy-hogy nem tudod mi a Fermi és a Bose - Einstein statisztika? Ha történetesen az elektronnak nem lenne spinje, ugyan mivel magyaráznád a szénatom elektronjainak hibridizációját és promócióját? Tudom, tudom, ...... (PepeepPPPEEEpepe) és G(grav), F(Newton), meg 13,6eV/c^2 és 100 méterről ejtegessünk alumínium kapszulákat Brémában, különben is dobjuk ki az egész fizikát, mert Szász azt mondta, azt a sok - sok ostobaságot, mint iszugyi! Csak a vak nem látja, hogy nem értesz te az értelmetlen peppegésen kivül semmihez!
W.P.: "Az elektronnak a "pontszerű" állapotban a sugara kb. 2,8 * 10^-15 m, vagyis ezen a tartományon kivül olyan az elektromos tere, mint egy ponttöltésé, azon belül pedig nem."
Az Új Fizika tovább lépett. Az elemi részecskék e,p,P,E "pontszerüsége" határát kb. 10^-23 m-re tolta le. Ezen a tartományon kívül az elemi részecskék elektromos tere és gravitációs tere olyan, mint ha ezeket ponttöltések okoznák. Az ilyen tartományban az elemi részecskék úgy mutatják magukat, mint ha két invariáns kvantált töltési lennének. Ha a protont (P) és az elektront (e) vesszük, ezek kétféle elemi töltései
elemi elektromos töltések: q(P) = + q, q(e) = - q
elemi gravitációs töltések : g(P) = + g m(P), g(e) = - g m(e).
A proton és elektron között taszító a gravitációs hatás és a hidrogénatom súlyos tömege
m(H-atom;g) = m(P) - m(e).
Egy A tömegszámú elektromosan semleges izotóp súlyos tömege A szorosa a hidrogén atom súlyos tömegének
m(A-izotóp;g) = A (m(P) - m(e)).
Az izotóp nyugvó tehetetlen tömege meg
m(A-zotóp;i) = A (m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e) - E(A-izotóp;kötés)/c^2.
Az N(p) a pozitronok (p) száma az izotóp magjában.
F. Aston izotóp tömegmérése eredménye így foglalható össze
m(A-izotóp;i) = A (m(P) - m(e)) (1 - delta(A-izotóp)) = m(A-izotóp;g) (1 - delta(A-izotóp)).
Mivel a relatív tömeghiány delta(A-izotóp) több ezreléknyi nagyságú, és mivel ez különbözik a különbözö tömegszámú izotópoknál a kémiai elemek (és evvel minden test) gyorsulása a(elem) különbözik
a(elem) = F(e.m.)/m(elem;i) - G(grav.) m(Föld;g)/r^2 x m(elem;g)/m(elem;i),
m(elem;g)/m(elem;i) = (1 + delta(elem)).
Az utolsó kifejezést azért tudtuk igy felérni, mert a delta(elem) kicsi az 1-hez képest.
A brémai ejtötoronyban a környezet elektromágneses zavarása F(e.m.) az esö próbtestekre kisebb, mint a gravitációs erö ezreléknyi része. Ezért ott ki lehet mutatnia a testek eltérö szabadesését
a(elem) = F(e.m.)/m(elem;i) - G(grav.) m(Föld;g)/r^2 x (1 + delta(elem)),
és Szász ezt már 2004-ben ki is mutatta.
Folglajuk össze: Galilei feltevése a testek egyetemes eséséröl makroszkópikus testeknél sem helytálló.
Melleslegesen:
- a fizika nem tudta az elektronok mozgását már az atomhéjban sem, tehát 10^-11 m távolságokban, helytállóan leírni a kvantummechanikájával,
- a fizikusoknak nem sikerült a kvark-gluon plazmát, vagyis szabad kvarkokat és gluonkot, kimutatni,
- a fizika nem egyesítette az elektromos kölcsönhatást a gravitációval,
- a fizika nem építette be a gravitációs is a részecskefizikába.
A testek kétfajta tömege 10^-18-as megegyzése tudományos hazugság. Vége a vitának!
Az Új Fizika tovább lépett. Az elemi részecskék e,p,P,E "pontszerüsége" határát kb. 10^-23 m-re tolta le. Ezen a tartományon kívül az elemi részecskék elektromos tere és gravitációs tere olyan, mint ha ezeket ponttöltések okoznák. Az ilyen tartományban az elemi részecskék úgy mutatják magukat, mint ha két invariáns kvantált töltési lennének. Ha a protont (P) és az elektront (e) vesszük, ezek kétféle elemi töltései
elemi elektromos töltések: q(P) = + q, q(e) = - q
elemi gravitációs töltések : g(P) = + g m(P), g(e) = - g m(e).
A proton és elektron között taszító a gravitációs hatás és a hidrogénatom súlyos tömege
m(H-atom;g) = m(P) - m(e).
Egy A tömegszámú elektromosan semleges izotóp súlyos tömege A szorosa a hidrogén atom súlyos tömegének
m(A-izotóp;g) = A (m(P) - m(e)).
Az izotóp nyugvó tehetetlen tömege meg
m(A-zotóp;i) = A (m(P) + m(e)) + 2 N(p) m(e) - E(A-izotóp;kötés)/c^2.
Az N(p) a pozitronok (p) száma az izotóp magjában.
F. Aston izotóp tömegmérése eredménye így foglalható össze
m(A-izotóp;i) = A (m(P) - m(e)) (1 - delta(A-izotóp)) = m(A-izotóp;g) (1 - delta(A-izotóp)).
Mivel a relatív tömeghiány delta(A-izotóp) több ezreléknyi nagyságú, és mivel ez különbözik a különbözö tömegszámú izotópoknál a kémiai elemek (és evvel minden test) gyorsulása a(elem) különbözik
a(elem) = F(e.m.)/m(elem;i) - G(grav.) m(Föld;g)/r^2 x m(elem;g)/m(elem;i),
m(elem;g)/m(elem;i) = (1 + delta(elem)).
Az utolsó kifejezést azért tudtuk igy felérni, mert a delta(elem) kicsi az 1-hez képest.
A brémai ejtötoronyban a környezet elektromágneses zavarása F(e.m.) az esö próbtestekre kisebb, mint a gravitációs erö ezreléknyi része. Ezért ott ki lehet mutatnia a testek eltérö szabadesését
a(elem) = F(e.m.)/m(elem;i) - G(grav.) m(Föld;g)/r^2 x (1 + delta(elem)),
és Szász ezt már 2004-ben ki is mutatta.
Folglajuk össze: Galilei feltevése a testek egyetemes eséséröl makroszkópikus testeknél sem helytálló.
Melleslegesen:
- a fizika nem tudta az elektronok mozgását már az atomhéjban sem, tehát 10^-11 m távolságokban, helytállóan leírni a kvantummechanikájával,
- a fizikusoknak nem sikerült a kvark-gluon plazmát, vagyis szabad kvarkokat és gluonkot, kimutatni,
- a fizika nem egyesítette az elektromos kölcsönhatást a gravitációval,
- a fizika nem építette be a gravitációs is a részecskefizikába.
A testek kétfajta tömege 10^-18-as megegyzése tudományos hazugság. Vége a vitának!
Warrior Princess: "Nahát iszugyi! Nem azt írtad korábban, hogy te fizikus vagy?"
Épp Te teszed fel ezt a kérdést, amikor nem is folglaltál állást arról, mi a szakképzettséged és ha találó, milyen szakterületen kutatsz?
Én kiképzett és kutató részecskefizikus vagyok, aki a kísérleti eredményeket elfogadva önálló tudományos gondolkodásra képes vagyok. Nem söprök semmit a szönyeg alá a kísérleti megfigyelésekböl, és csak azokat a fizikai alapokat fogadom el, amiket helytállónak találok.
Te evvel szemben össze-vissza hazudsz, pl. a testek súlyos és a tehetetlen tömege 10^-18-as kísérleti megegyezéséröl.
És ha éppen érdekel, én nem fogadom el Einstein életmüvét sem.
"Hogy lehet az, hogy egy fizikus nem hallott még a fermionokról és a bozonokról?"
Nem arról van szó, hogy nem hallottam a részecskefizikában fermionokról és bozonokról, hanem arról, hogy én a Plack állandóval összekötött fermionok fogalmát és ezek bevezetését a fizikába nem fogadom el. Ez nagy különbség!
Épp Te teszed fel ezt a kérdést, amikor nem is folglaltál állást arról, mi a szakképzettséged és ha találó, milyen szakterületen kutatsz?
Én kiképzett és kutató részecskefizikus vagyok, aki a kísérleti eredményeket elfogadva önálló tudományos gondolkodásra képes vagyok. Nem söprök semmit a szönyeg alá a kísérleti megfigyelésekböl, és csak azokat a fizikai alapokat fogadom el, amiket helytállónak találok.
Te evvel szemben össze-vissza hazudsz, pl. a testek súlyos és a tehetetlen tömege 10^-18-as kísérleti megegyezéséröl.
És ha éppen érdekel, én nem fogadom el Einstein életmüvét sem.
"Hogy lehet az, hogy egy fizikus nem hallott még a fermionokról és a bozonokról?"
Nem arról van szó, hogy nem hallottam a részecskefizikában fermionokról és bozonokról, hanem arról, hogy én a Plack állandóval összekötött fermionok fogalmát és ezek bevezetését a fizikába nem fogadom el. Ez nagy különbség!
W.P.: "A Heisenberg-féle határozatlansági reláció nem így szól. Nem kell azt faragnod, értelmetlenül átfogalmaznod. Úgy lenne helyes, hogy a szubnukleár részecskék helyét és impulzusát egyidejűleg nem lehet tetszőleges pontossággal meghatározni."
Épp az a különbség Heisenberg határozatlansági relációja, és a természetben érvényes határozatlansági reláció között, hogy az "egyidejüséget" és az összeköttetést a Planck állandóval fel kell adni. Ami marad az az, hogy az elemi részecskéknek sem a helye, sem a sebessége nem határozható meg sohasem pontosan. És ez nagy különbség!
Én nem fogadom el Heisenbergék kvantummechanikáját sem!
Warrior Princess, már nem várom el Töled, hogy tudjad mi a Lagrange multiplikátor a variáció számításban, és hogy miért tölti be a Planck állandó h egy Lagrange multiplikátor szerepét.
Épp az a különbség Heisenberg határozatlansági relációja, és a természetben érvényes határozatlansági reláció között, hogy az "egyidejüséget" és az összeköttetést a Planck állandóval fel kell adni. Ami marad az az, hogy az elemi részecskéknek sem a helye, sem a sebessége nem határozható meg sohasem pontosan. És ez nagy különbség!
Én nem fogadom el Heisenbergék kvantummechanikáját sem!
Warrior Princess, már nem várom el Töled, hogy tudjad mi a Lagrange multiplikátor a variáció számításban, és hogy miért tölti be a Planck állandó h egy Lagrange multiplikátor szerepét.
W.P.: "Einstein valóban nem tudta egyesíteni a gravitációt a többi kölcsönhatással, de másoknak azóta sikerült, s közülük egyiket se hívják Szásznak."
Ez is kimondottan egy tudományos hazugság! Nincsen más kölcsönhatás, csak az elektromágneses és a gravitációs kölcsönhatás létezik, és ez a két fundamentális kölcsönhatás c-vel terjed és nem-konzervatív kölcsönhatás. "Mások" erre rá sem jöttek! "Másoknak" semmi sem sikerült "azóta".
Warrior Princess, Te szakmailag tudatlan vagy, és fizikailag kiképzetlen fejjel össze-vissza hazudsz a fizikában!
Ehhez semmit sem nem kell tovább hozzáfüzni a vitánkon belöl.
Ez is kimondottan egy tudományos hazugság! Nincsen más kölcsönhatás, csak az elektromágneses és a gravitációs kölcsönhatás létezik, és ez a két fundamentális kölcsönhatás c-vel terjed és nem-konzervatív kölcsönhatás. "Mások" erre rá sem jöttek! "Másoknak" semmi sem sikerült "azóta".
Warrior Princess, Te szakmailag tudatlan vagy, és fizikailag kiképzetlen fejjel össze-vissza hazudsz a fizikában!
Ehhez semmit sem nem kell tovább hozzáfüzni a vitánkon belöl.
W.P.: "Tudom, tudom, ...... (PepeepPPPEEEpepe) és G(grav), F(Newton), meg 13,6eV/c^2 és 100 méterről ejtegessünk alumínium kapszulákat Brémában, különben is dobjuk ki az egész fizikát, mert Szász azt mondta, azt a sok - sok ostobaságot, mint iszugyi! Csak a vak nem látja, hogy nem értesz te az értelmetlen peppegésen kivül semmihez!"
Nem tudsz Te semmit. A vak is látja, hogy az "elfogadott" fizika nem ellenörizte a testek szabadesését olyan körülményen belül, mint ahogyan azt Szász a brémai ejtötotonyban 2004-ben csinálta. Szász eredménye az volt, hogy a Li, C és Pb próbatestek lassabban estek, mint az Al-ból álló ejtökapszula.
Az UFF feltevés nem érvényes a természetben. A fizikát elöröl kell elkezdeni felépíteni.
Nem tudsz Te semmit. A vak is látja, hogy az "elfogadott" fizika nem ellenörizte a testek szabadesését olyan körülményen belül, mint ahogyan azt Szász a brémai ejtötotonyban 2004-ben csinálta. Szász eredménye az volt, hogy a Li, C és Pb próbatestek lassabban estek, mint az Al-ból álló ejtökapszula.
Az UFF feltevés nem érvényes a természetben. A fizikát elöröl kell elkezdeni felépíteni.
Galilei UFF feltevése nincsen a fizikában kísérletekkel alátámasztva. Persze az sem alátámasztott, hogy a gravitáció "tömegvonzás". Az elton- és proton-bázisú anyag gravitációsan taszítja egymást, és ez megfelel a kísérleti megfigyeléseknek. A kétféle anyag a világmindenségben szét van választva.
Einstein, az általános relatívelméletét, nem helytálló alapokra helyezte, nem is a tér-görbülése okozza a gravitációt, hanem elemi gravitációs töltések!
Einstein, az általános relatívelméletét, nem helytálló alapokra helyezte, nem is a tér-görbülése okozza a gravitációt, hanem elemi gravitációs töltések!
csimbe szorgoskodik az Új Fiziával
http://agondolatteremtoereje.blog.hu/2010/12/27/az_anyag_dialektikaja
"Mivel a kvantum színdinamika szerint a kvarkoknak nevezett részecskék 1/3-2/3szín töltésű erőforrások és a gluon nevű bozonok közvetítik az erőt közöttük, a proton töltése megosztott források alapján adódik azonos egységűvé az elektronéval, amelynek töltése, osztatlanul egységnyi. Azonban különálló kvarkot a természetben nem tudunk kimutatni, mivel nincs akkora erőforrás, amely tartósan szétválaszthatná, kiszabadítva őket a hadron börtönéből. Ezért egyéni létezésük kísérletileg nem bizonyítható. Viszont négy azonos nagyságú elektromos töltéssel rendelkező elemi részecskét bizonyítottan azonosított a tudomány. Ezek a (+) Proton, (-) Elektron,(+) Pozitron,(-) Elton (Anti proton). Amennyiben ezekhez a részecskékhez hozzácsatoljuk, sajátjuknak tekintjük a gravitáció 42 nagyságrenddel kisebbnek mért kvantumos forrását, nincs szükség a gravitonok feltételezésére. Már csak azért sem, mert az általános relativitáselmélet szerint, a tér görbülete okozza a gravitációt és az nem kvantumos."
De ugyebár az áltrel nem is érvényes a természetben. Elemi gravitációs töltések viszont léteznek, amit az UFF feltevés kísérleti eltérése be is bizonyít.
Kvarkokat gluonokat meg azért nem lehet kimutatni, mert ezek nem is léteznek.
http://agondolatteremtoereje.blog.hu/2010/12/27/az_anyag_dialektikaja
"Mivel a kvantum színdinamika szerint a kvarkoknak nevezett részecskék 1/3-2/3szín töltésű erőforrások és a gluon nevű bozonok közvetítik az erőt közöttük, a proton töltése megosztott források alapján adódik azonos egységűvé az elektronéval, amelynek töltése, osztatlanul egységnyi. Azonban különálló kvarkot a természetben nem tudunk kimutatni, mivel nincs akkora erőforrás, amely tartósan szétválaszthatná, kiszabadítva őket a hadron börtönéből. Ezért egyéni létezésük kísérletileg nem bizonyítható. Viszont négy azonos nagyságú elektromos töltéssel rendelkező elemi részecskét bizonyítottan azonosított a tudomány. Ezek a (+) Proton, (-) Elektron,(+) Pozitron,(-) Elton (Anti proton). Amennyiben ezekhez a részecskékhez hozzácsatoljuk, sajátjuknak tekintjük a gravitáció 42 nagyságrenddel kisebbnek mért kvantumos forrását, nincs szükség a gravitonok feltételezésére. Már csak azért sem, mert az általános relativitáselmélet szerint, a tér görbülete okozza a gravitációt és az nem kvantumos."
De ugyebár az áltrel nem is érvényes a természetben. Elemi gravitációs töltések viszont léteznek, amit az UFF feltevés kísérleti eltérése be is bizonyít.
Kvarkokat gluonokat meg azért nem lehet kimutatni, mert ezek nem is léteznek.