Szerbusz oposur! Nem vagyok én úr, csak egyszerűen Sándor.
Tisztelem energiád, mellyel igyekszel tetemes adatot, információt felhalmozni. Nem is kérem, hogy ismertesd mind erőn felül. Én csak a fő tapasztalatodra voltam kíváncsik, ezek olyanok, mint az útjelző táblák. A többinek mindenki járjon utána, ha nem hiszi. Egy kis mesei fordulattal.
A szer: Érdekes adalék, hogy ópusztaszer egy korabeli képzési rend-szer része lehetett. S nyilvánvaló, hogy egyben államszervezeti rendet is teremthettek itt egyes kérdésekben. Hogy ily, vagy hasonló elnevezésű/szerepű település ordoszban, vagy egyéb testvér világlátású helyen is lehetet, az már kevésbé meglepő. Az azonos, vagy hasonló szer-vező szemlélet okán.
Bár magáról a szerről, az eredeti kérdésemre kevés választ kaptam ér-demben. Egy útjelző tábla az, hogy esetleg érdemes lenne az arvisurában átolvasni a képzésre vonatkozó részeket. Hátha a sok információ között lenne egy kis igazi ismeret is.
Az én útjelző táblám. A szer szó valamiért különösen fontos szó. Onnét tudom, hogy több ezer évről a mai napig a magyar nyelvben az egyik legfontosabb helyre került. A szó által körülírt valóság az élet központi magja. Alapjelentése más szóval a Rend, az ami nem szer-telen. Következik ebből másik két fontos jelentése, hogy így gyógyír és sok-szor-osító hatású értelemben is adódik. Felsorolás szerűen kiragadva: Szeretet, szerelem, szerel, szerkezet, szerkeszt szervez, élő szervezet, szerda (da a végén olyan, mint az i-de, o-da, tor-da).......
T-Sz hangpárból (hangpárjátékok hasonló jelentését nyilván ismered, pl. k-g rak-rag/aszt....) párból Szer-ter is hasonló jelentéssel bír, s így összefüggő valóságra mutat rá. Szintén alkotás értelmű és egy rend jellemzőit adja. Kiragadva: Teremt-ő, tér, természet, termesz, teremt.. (Az én fő forrásom ebben Kiss Dénes volt.) Ezekből még sok kapcsolódó szótőre rá lehet világítani, de most azok mellékesek (pl. Tér ér vér vér-szer-ződés).
Ugyebár 850 évig kb. a latin volt a hivatalosan támogatott nyelv nálunk. Igy hasonló problémával találkozunk, mint a kereszténységgel. Hogy a magyar nyelvbe bele van oltva valami eredetien, szemben a nyugati nyelvekkel a 850 év ellenére.
Ezek után nem elégszem (el-ég/et-szem
) meg azzal, hogy néhány információ jellegű dolgot megtudok, ismeretre vágyom róla. Hogy az ősök életüket mily látás mellett élték. A természet nem változik évezredeken át, sem a léleké, sem a szellemé, sem a világé. Ha ők arra alapozták életüket, akkor annak ismeretét, s nem a tudását keresem.
Mily érdekes ez az összehasonlítás. Itt a nyelv és a történelem párosul, de a számtan és történelem párosításából is izgalmas dolgokat láttam már megszületni....
Lenne még egy kérdésem. Írod, hogy a képzésekben voltak fokozatok. Az arvisura vagy egyéb forrás leírja ennek a tartalmát? Ismersz ilyen útjelzőt. A másik kérdésem inkább költői. Szerinted visszahozható az az ismeret a gyakorlati életben ma? Ezt csak azért kérdem, mert volt célzásod a Paál Z. 13. fokozata kapcsán.