A másolatok megbízhatósága, a történelem tudomány tanítása pedig függ a politikai szánéktól. Mely könnyedén hagy ki részeket, módosít, vagy tesz hozzá. Akár utólag, másolat másolataként. Nem újdonság. (pl. a caroling kori forrás anyag 1/3-a (!) hivatalos történelem tudomány szerint is hamisítvány) Viszont jó szándékot feltételezni róla merő botorság. Szerencsére hátra hagyták az ellentmondásokat. Abból pedig jó sokat. Az árpád/turul házról ezek mentén egészen más kép, szellemiség, életszervező szemlélet rajzolódik ki. Ez az alapvető probléma. A topik eredeti indítása is erre keresi a választ. II. Andrásról is egészen más kép rajzolódik ki, mint ami a történelem tankönyvekben van, ha mélyebbre kutarunk. pl. András a tékozló király képével szemben áll, egy tény. Európa leggazdagabb állama. Bevétele többszörösen múlja felül akár az angolokét, akár a franciákét. A német források pedig megemlítik, hogy annyi kincset, amit Erzsébet leányának csak hozományként szekereken kiküldött németbe, annyit emlékezet óta nem láttak. Csak kis hozomány volt. Vagypedig: Hogy lehet, hogy pl. a kor német uralkodója -ha kell kitúrom a nevét- a szent grál hagyomány felkutatásához csak a magyar uralkodóhoz fordult, aki -tán Erdélyből- küldött ki egy táltos (!) papot. Még meglepőbb, hogy a németországi forrásokban még a neve is fennmaradt, miközben a magyarországiak még a dolgot sem említik meg. Ezek a másolatok.
A magyarság mitológiája, ősi küldetése
- Téma inditó alberth
- Kezdés dátuma
Hát igen, kedves Sándor, így van. Hátha még beevezünk egy jóval régebbi korba, a Magyar Törzsszövetség kialakulásához, vagy akár még messzebbre. Akkor aztán jön a TUDOMÁNYOS, megcáfolhatatlan marhaság: "úgy gondolom, hogy", "így is történhetett", "egyes kortársak szerint lehetséges"...szóval a hadovák tárháza. Ezt semmiféle genetika vagy újabb szómágia nem oldja fel, nem teszi igazzá.
II. Endre túl sok pénzt pazarolt el Halicsra és a szentföldi kirándulására., talán borbarátaira is. . Jó, hogy Őt segítette az egyik fia (Barancs) , aki nem a feleségétől származott, hanem...és Délvidék stb bánjaként, de másfelé is az országban, igencsak rendet tartott míg Endre erre-arra kóborolt, borozott. Barancs rendszeresen kölcsönzött/ajándékozgatott az apjának...és a papok dettó. Talán az sem mellékes, hogy a Gertrúddal érkezett rengeteg germán mit művelt itt.
Sajnos Endre életében sem keletkezett egy elfogadható Aranybulla (1222), mellyet ugyan átírtak, kihagyva belőle a jobbágyok jogait (1231) azonban ez sem volt jó semmire, csak esetleg a jogos lázongásra.
Az Aranybulla alapja pedig a pusztaszeri vérszerződés kellett volna, hogy legyen (volt ilyen, a lebédiai után).
Nem tudok igazi aranykorról még az Árpádok idejében sem, Endre kora sem aranykor. ...a nagytöbbségnek biztosan nem az.
Az 1220 körűli népszámlálás egy tömény (10 000) Álmos leszármazottról számol be, ekkor itt 3,2 millió országlakos élt.
Az Arvisura boldogabb időkről is ír azonban és megmagyarázza sokszor a későbbi eseményket. Igaz, pl Atillátnem mindíg dícséri..ez pedig úgy értendő
: az Őt ideküldők nem mindíg értékelték helyesen Európában a helyzetet. Ő pedig egy igazi szellemi vezetőnek a hiányában csatározott..
Az Aranybullákkal kapcsolatos sovány ismereteit szerintem bővítenie kellene a nagy Megmondó "e" úrnak..
II. Endre túl sok pénzt pazarolt el Halicsra és a szentföldi kirándulására., talán borbarátaira is. . Jó, hogy Őt segítette az egyik fia (Barancs) , aki nem a feleségétől származott, hanem...és Délvidék stb bánjaként, de másfelé is az országban, igencsak rendet tartott míg Endre erre-arra kóborolt, borozott. Barancs rendszeresen kölcsönzött/ajándékozgatott az apjának...és a papok dettó. Talán az sem mellékes, hogy a Gertrúddal érkezett rengeteg germán mit művelt itt.
Sajnos Endre életében sem keletkezett egy elfogadható Aranybulla (1222), mellyet ugyan átírtak, kihagyva belőle a jobbágyok jogait (1231) azonban ez sem volt jó semmire, csak esetleg a jogos lázongásra.
Az Aranybulla alapja pedig a pusztaszeri vérszerződés kellett volna, hogy legyen (volt ilyen, a lebédiai után).
Nem tudok igazi aranykorról még az Árpádok idejében sem, Endre kora sem aranykor. ...a nagytöbbségnek biztosan nem az.
Az 1220 körűli népszámlálás egy tömény (10 000) Álmos leszármazottról számol be, ekkor itt 3,2 millió országlakos élt.
Az Arvisura boldogabb időkről is ír azonban és megmagyarázza sokszor a későbbi eseményket. Igaz, pl Atillátnem mindíg dícséri..ez pedig úgy értendő
: az Őt ideküldők nem mindíg értékelték helyesen Európában a helyzetet. Ő pedig egy igazi szellemi vezetőnek a hiányában csatározott..
Az Aranybullákkal kapcsolatos sovány ismereteit szerintem bővítenie kellene a nagy Megmondó "e" úrnak..
Kedves oposur, hazudnák, ha azt mondanám minden célzásodat, a szómágiát, genetikai célzásaidat értek. Igazából egyiket sem értem. Sebaj. Lényeg, a lényeg. (Egyébként szerintem érdekes beszélgetés ki tudna alakulni a topik eredeti címe körül, ha a személyeskedő, fennhéjázó stílust sikerülne levetni. Megfigyeltem, hogy ez sok fórum baja. Adok kapok nem érdekel, inkább nem írok. Ne célozz sokfelé, azt írd amiről beszélni akarsz. Szívesen evezek a mélyre. De engem csak a topik eredeti címe köt le)
Valóban nem vagyok az aranybulla szakértője, s nem is kívánok azzá lenni. Az arvisurával kapcsolatban nem tudok, s nem akarok hozzászólni. Mint írtam ennek a topik indításának volt egy eredeti szellemisége. Én arra írtam kutatásaim szerint 239. Nem szómágiával. Ettől a fonaltól nem akarok nagyon eltérni. Amit a többiről írtam csupán megjegyzés.
Ezek mind sem több ennél.
1.
"Nem tudok igazi aranykorról még az Árpádok idejében sem, Endre kora sem aranykor. ...a nagytöbbségnek biztosan nem az."
Ma a leggazdagabb államok helyzete sem aranykor, munkanélküliség.... az ellentmondások ismertek. Magyarország akkor nem a mai szinten állt, hanem európai összehasonlításban az élben volt az állam bevételeit tekintve, ahogy a társadalom alsó rétegének a "kifosztása" is kedvezőbb képet mutatot! (Én a legkedvezőbb adókategóriában fizetek 35%-os elvonást és 25%-áfa adót, ami ugye 60%-os, ez tán hat tized is ++++...). Én nem olvastam még az alsó rétegre vonatkozólag akkori pontos kimutatást, hogy akkor mennyit vontak el tőle....De ez lehet az én tudatlanságom. Ha ismersz ilyent, szívesen elolvasom. Nem a serviensekét, hanem az alsó réteget.
2. Idegenből beszivárgott réteg 972 óta folyamatosan jelen volt, nem csak andrás idejében. S tevékenykedett. Elég csak a hirtelen halál eseteket szokatlanul magas számát megvizsgálni. De még ez sem a topik témája. A szemben álló szellemiségek annál inkább.
3. András a tékozló, kóborló. A kor európájában volt nem tékozló uralkodó? Elég csak Erzsébet apósát megnézni. Én ezzel a bevételeit hasonlítottam össze EUban. Nem többet. Olvastál már valamit összehasonlítást, hogy a "kóborlónak" milyen hadvezetési képességei voltak európai többi kóborló uralkodójával összehasonlításban? Vagy az egyenesség és aljasság (mérgek, merényletek) szempontjából?
4. Az Aranybulla hiteles másolata és az eredeti példányok egyike sem maradt meg! Csak másodlagos híradásból/forrásból ismerjük őket.
5. Arra különösen kíváncsi lennék, hogy hol olvastad, hogy a magyarság lélekszáma 1220 körül 3.2 millió. Kérlek küld át a hivatkozást/címet. Mert én eddig mindenhol azt olvastam, hogy a 3.3 milliót 1500 körül érte el. 900 körül 5-600.000 ezer fő volt max. és 1200-1300ig. 1-2 millió közé teszik valahol. Érdeklődve várom, ez számomra meglepő.
Személyes vélemény: Az aranybullának az alapja több kellett volna, hogy legyen, mint a puszta-szer-i vérszerződés, bár az is része. Mert az eredeti szer több, minta puszta-szer-i szerződés. Amit eddig találtam a-szer-int többre int.
Valóban nem vagyok az aranybulla szakértője, s nem is kívánok azzá lenni. Az arvisurával kapcsolatban nem tudok, s nem akarok hozzászólni. Mint írtam ennek a topik indításának volt egy eredeti szellemisége. Én arra írtam kutatásaim szerint 239. Nem szómágiával. Ettől a fonaltól nem akarok nagyon eltérni. Amit a többiről írtam csupán megjegyzés.
Ezek mind sem több ennél.
1.
"Nem tudok igazi aranykorról még az Árpádok idejében sem, Endre kora sem aranykor. ...a nagytöbbségnek biztosan nem az."
Ma a leggazdagabb államok helyzete sem aranykor, munkanélküliség.... az ellentmondások ismertek. Magyarország akkor nem a mai szinten állt, hanem európai összehasonlításban az élben volt az állam bevételeit tekintve, ahogy a társadalom alsó rétegének a "kifosztása" is kedvezőbb képet mutatot! (Én a legkedvezőbb adókategóriában fizetek 35%-os elvonást és 25%-áfa adót, ami ugye 60%-os, ez tán hat tized is ++++...). Én nem olvastam még az alsó rétegre vonatkozólag akkori pontos kimutatást, hogy akkor mennyit vontak el tőle....De ez lehet az én tudatlanságom. Ha ismersz ilyent, szívesen elolvasom. Nem a serviensekét, hanem az alsó réteget.
2. Idegenből beszivárgott réteg 972 óta folyamatosan jelen volt, nem csak andrás idejében. S tevékenykedett. Elég csak a hirtelen halál eseteket szokatlanul magas számát megvizsgálni. De még ez sem a topik témája. A szemben álló szellemiségek annál inkább.
3. András a tékozló, kóborló. A kor európájában volt nem tékozló uralkodó? Elég csak Erzsébet apósát megnézni. Én ezzel a bevételeit hasonlítottam össze EUban. Nem többet. Olvastál már valamit összehasonlítást, hogy a "kóborlónak" milyen hadvezetési képességei voltak európai többi kóborló uralkodójával összehasonlításban? Vagy az egyenesség és aljasság (mérgek, merényletek) szempontjából?
4. Az Aranybulla hiteles másolata és az eredeti példányok egyike sem maradt meg! Csak másodlagos híradásból/forrásból ismerjük őket.
5. Arra különösen kíváncsi lennék, hogy hol olvastad, hogy a magyarság lélekszáma 1220 körül 3.2 millió. Kérlek küld át a hivatkozást/címet. Mert én eddig mindenhol azt olvastam, hogy a 3.3 milliót 1500 körül érte el. 900 körül 5-600.000 ezer fő volt max. és 1200-1300ig. 1-2 millió közé teszik valahol. Érdeklődve várom, ez számomra meglepő.
Személyes vélemény: Az aranybullának az alapja több kellett volna, hogy legyen, mint a puszta-szer-i vérszerződés, bár az is része. Mert az eredeti szer több, minta puszta-szer-i szerződés. Amit eddig találtam a-szer-int többre int.
Hát egen. Endre Halicsot nemtudta megtartani, sőt volt egy eset, amikor meverték a csapatait. Több alkalommal hadakozott Halicsért és sokáig elvolt Szentföldön is. Ezeket az utakat megtéve elég sokat kóborolt, nem volt itthon. Egy ilyen alkalommal történt a Pilisben Gertrúd meggyilkolása is, mint mindenki tudja.
Endre elődjével, bátyja fiával, a kis Imrével szörnyen bánt, kiüldözte Őt az országból, meg is halt Bécsben... De erről még hosszan lehetne írni..Ezek olyen infók, mellyek nincsennek meg akárhol.
Az Endrével kapcsolatos arvisura hosszan ír a népszámlálásról, mely Endre korában volt. Leírja ennek a megszervezését és egy részletesebb felsorolást is közöl , ennek összegzése a 3,2 millió fő. Megtalálható tehát a 2. kötetben, Endre arvisurájában.
Az Aranybulla kifejezetten a pusztaszeri vérszerződés "alapjain" készült, ezt szintén II. Endre körűl tárgyalja az arvisura, részletesen ezért nem másolom ide, de a lényeg: a dolgozó népet békében kell hagyni, hogy munkáját végezhesse..mert ebből származik az ország jóléte.
Az Aranybulla pontjait teljesen felsorolja az arvisura. Ha valaki ezeket elolvassa...hát érthetővé válik, hogy miért tünt el az "eredeti"...erről többet nem írnék..de ajánlom elolvasásra. Sokminden "eltünt" már itt...a Mani Bibliák és az arvisurák dettó...és az "Ősmagyar hit" kérdését, létét sem ismerik a legtöbben...mert ez eltünt...Róma segítségével, Mainz érsekségének szervezésében..Ja és a pusztaszeri vérszerződést még Kőrösi Cs. S. is olvasta Tibet közelében, de azthiszem ez sem idevaló. Szó van még itt Pósa Andrásról (Anonymusnak elkereszetelt sámán és pap Ő) aki bizony nem igazán értékelhető dolgokat ír eleinkről, eleiről, erre már a Gesta olvasói Pósa idején rájöttek. Ha valaki pedig most olvassa -pl az Arvisura ismeretében- szóval biztosan nem találja...megfelelőenek. Dehát minden relikviánk elégett Vajk engedélyével...Már Atilláról (így!) is badarságot írogat a Gesta. Na és Kézai sem jobb, ha summázni akarom..Erre hívatkozni, vagy benne értékelhető támaszt keresni multunkkal kapcsolatban nem lehet sajnos..egy-két kivétellel. Ennek okai között a legfőbb, hogy Vajk István idegen papjai elégették történelmünket és valami zavaros anyagból+hallomásból írta Pósa, erre utal is az arvisura..De ezt az elégetést hosszan lehetne még tárgyalni. Veszprém pl Koppány halálakor relikviáktól lángolt, füstölt..
Az, hogy más európai népek uralkodói miként cselekedtek népükkel, talán érdektelen most. Az idegenek túlzott száma és pénzéhsége Gertrúd előtt is jelen volt már sajnos, ez nem közömbös később sem. Vajk pl a mai Ausztria jórészét (akkor ez a terület a magyaroké volt, avar örökségként) Gertrúdnak adományozza...hol olvasható ilyesmi az arvisurán kívűl? Gondoljunk a szászokra is, akik önálló államot akartak Szeben központtal és Endre fékezte meg őket...(Baranccsal) A jó szászok, később a mongolokat -IV.Béla idején- vezették a magyarok ellen Temesvár-Nagyvárad térségében...árulóként. Érdemes volt befogadni őket IS. Ma is jobb egy talpraesett áruló -vagy sikkasztó, csaló- mint holnap...
Ha valaki a "hívatalos" történelmet ismeri (kik is írták??), még nem jelenti azt, hogy a valóságot is ismeri. A hívatalos sokszor nagyokat hazudik, elhallgat stb..
A dolog, a hazudozás akkor érhető legjobban tetten, ha valaki legalább egyszer elolvasta, értelmezte az Arvisurát. Ezért is fröcskölik..
Endre elődjével, bátyja fiával, a kis Imrével szörnyen bánt, kiüldözte Őt az országból, meg is halt Bécsben... De erről még hosszan lehetne írni..Ezek olyen infók, mellyek nincsennek meg akárhol.
Az Endrével kapcsolatos arvisura hosszan ír a népszámlálásról, mely Endre korában volt. Leírja ennek a megszervezését és egy részletesebb felsorolást is közöl , ennek összegzése a 3,2 millió fő. Megtalálható tehát a 2. kötetben, Endre arvisurájában.
Az Aranybulla kifejezetten a pusztaszeri vérszerződés "alapjain" készült, ezt szintén II. Endre körűl tárgyalja az arvisura, részletesen ezért nem másolom ide, de a lényeg: a dolgozó népet békében kell hagyni, hogy munkáját végezhesse..mert ebből származik az ország jóléte.
Az Aranybulla pontjait teljesen felsorolja az arvisura. Ha valaki ezeket elolvassa...hát érthetővé válik, hogy miért tünt el az "eredeti"...erről többet nem írnék..de ajánlom elolvasásra. Sokminden "eltünt" már itt...a Mani Bibliák és az arvisurák dettó...és az "Ősmagyar hit" kérdését, létét sem ismerik a legtöbben...mert ez eltünt...Róma segítségével, Mainz érsekségének szervezésében..Ja és a pusztaszeri vérszerződést még Kőrösi Cs. S. is olvasta Tibet közelében, de azthiszem ez sem idevaló. Szó van még itt Pósa Andrásról (Anonymusnak elkereszetelt sámán és pap Ő) aki bizony nem igazán értékelhető dolgokat ír eleinkről, eleiről, erre már a Gesta olvasói Pósa idején rájöttek. Ha valaki pedig most olvassa -pl az Arvisura ismeretében- szóval biztosan nem találja...megfelelőenek. Dehát minden relikviánk elégett Vajk engedélyével...Már Atilláról (így!) is badarságot írogat a Gesta. Na és Kézai sem jobb, ha summázni akarom..Erre hívatkozni, vagy benne értékelhető támaszt keresni multunkkal kapcsolatban nem lehet sajnos..egy-két kivétellel. Ennek okai között a legfőbb, hogy Vajk István idegen papjai elégették történelmünket és valami zavaros anyagból+hallomásból írta Pósa, erre utal is az arvisura..De ezt az elégetést hosszan lehetne még tárgyalni. Veszprém pl Koppány halálakor relikviáktól lángolt, füstölt..
Az, hogy más európai népek uralkodói miként cselekedtek népükkel, talán érdektelen most. Az idegenek túlzott száma és pénzéhsége Gertrúd előtt is jelen volt már sajnos, ez nem közömbös később sem. Vajk pl a mai Ausztria jórészét (akkor ez a terület a magyaroké volt, avar örökségként) Gertrúdnak adományozza...hol olvasható ilyesmi az arvisurán kívűl? Gondoljunk a szászokra is, akik önálló államot akartak Szeben központtal és Endre fékezte meg őket...(Baranccsal) A jó szászok, később a mongolokat -IV.Béla idején- vezették a magyarok ellen Temesvár-Nagyvárad térségében...árulóként. Érdemes volt befogadni őket IS. Ma is jobb egy talpraesett áruló -vagy sikkasztó, csaló- mint holnap...
Ha valaki a "hívatalos" történelmet ismeri (kik is írták??), még nem jelenti azt, hogy a valóságot is ismeri. A hívatalos sokszor nagyokat hazudik, elhallgat stb..
A dolog, a hazudozás akkor érhető legjobban tetten, ha valaki legalább egyszer elolvasta, értelmezte az Arvisurát. Ezért is fröcskölik..
E
elke
Vendég
Valaki tegye nekem ide Kérem az Arvisurát letölthető változatban mostmár
Szerbusz oposur! Azt látom, hogy az arvisura a fő forrásod és fundamentumod. Nem te vagy az első aki elolvasásra ajánlja. A történelem eseményeit, részleteit (hivatalos/ellentábor) az átlagosnál jobban ismerem. Így a halicsi eseményeket, vagy a betelepülők aknamunkáját a kezdetektől. Az összehasonlítás, akár nemzetközi szinten sosem eredménytelen, céltalan. Sok hasznát vettem már. Szeretem több oldalról látni és megerősíteni a dolgokat, akár ezt a 3.2 millió népesség kérdését is. S utólag sok ítélet/jelző pl. kóborló más értelmet jelentést nyerhet. Az ítéletek és jelzők nem az én műfajom, mást keresek.
Engem kifejezetten a maradandó dolgok érdekelnek, a létszervező látás/bölcsesség. Térjünk vissza a topik eredeti címéhez.
A kérdésem: A puszta-szer-i szer-ződésben mi a szer? Fontos szó lehet, ha tartalmazza a hely és tárgy megjelölő szó is. Milyen gyökerekre nyúlik vissza, mi a lehetséges kapcsoló tartalom? Mi a szerepe akkor, s mi lehet a jelentősége ma az életünk szervezésében? Az arvisura és egyéb tanulmányaid alapján. Szóval mi a szer? Kíváncsian várom látásod ebben.
Engem kifejezetten a maradandó dolgok érdekelnek, a létszervező látás/bölcsesség. Térjünk vissza a topik eredeti címéhez.
A kérdésem: A puszta-szer-i szer-ződésben mi a szer? Fontos szó lehet, ha tartalmazza a hely és tárgy megjelölő szó is. Milyen gyökerekre nyúlik vissza, mi a lehetséges kapcsoló tartalom? Mi a szerepe akkor, s mi lehet a jelentősége ma az életünk szervezésében? Az arvisura és egyéb tanulmányaid alapján. Szóval mi a szer? Kíváncsian várom látásod ebben.
Elke!
Az Arvisura letölthetőségét megkérdezem. Addig is, ajánlom az Ózdi Arvisura Társaság honlapján lévő Arvisura vázlatokat. Ezek ugyan vázlatok, szárazak és rövidek de a semminél többet érnek. Ja és nyisd meg az Arvisura szó beírásával a googlet.
Sándor uram!
Igazad van én is szeretem körbejárni a témákat, ha ez lehetséges. Vannak azonban nagyszámmal olyan témák, amellyek általam már körűltipegtek és ezért nem igazán érdekelnek. Van egy visszatérő -és történelmi "regénynek" látszó- könyv viszont, amellyet sokszor előveszek. Ez az ember sokmindenben téved de ugyanakkor LÁTÓ is. Ez a könyv Várkonyi Nándor Sziriát oszlopai c könyve. Fantasztikus összecsengések vannak ebben az arvisurával. Akár Egyiptomról, akár másról ír..Továbbá Torma Zsófia, az első régésznő is érdekel, bár sokmindenben melléfog, de van benne spiritusz, van ám! A vele kapcsolatos könyv csak a Bp József u.-ban kapható.
PUSZTASZER. Ennyit nem tudok naponta írni,, de még talán erről a rövid és széteső véleményem ..Ataisz óta a hunfajú népeknek volt Pusztaszerjük...Volt Ordoszban a város mellett, volt Marinában, volt Magyarka mellett.. és van itt...Szerepe: amikor a sámánképzősök végeztek (5 év után) és a tárkányképzősök is végeztek (4 év mulva) akkor mindíg --20 évenként a képzések vagyis a végzések ugye találkoznak--Nagysüánt rendeztek. Ezek lovasversenyek voltak, szóló lovaglás, és kocsiversenyek is..Marinában pl ie. 4000-ben egy ilyet ETUR fejedelemfi (garaúz--grúz) nyert meg, ez vagy 10 000 nézővel zajlott és vagy 3 napos volt. Marinában Pusztaszer mellett volt Paripa település, itt várakoztak, pihentek a lovak... Ezután a verseny után pedig a jó versenyzőnek választási lehetősége volt...ha nyert (1-10 hely) és ekkor ETUR Szalajkát feleségűl is kérte/kapta. Igen, az Ő nevét viseli a Bükkben..Etur pedig hamarosan új hazát keres, családostól, ennek végső kicsengése így hangzik: etruszkok..végigvándorol a mai Törökországon, ahol a vándorláson született gyermekeiről földrajzi helyeket nevez el, pl Adanáról, vagy Tuza tó, Ida hegye stb..De ez nagyon hosszú és az etruszkok bemutatásáig egy folyamat..benne van pl Róma alapítása és Pannonia az etruszkok légióival..és rengeteg más (133 oldal ez az Arvisurában). Etur vándorlási szándéka azonban Nimródhoz vezet!
De, hogy egy közeli szert vegyek elő: a mai Pusztaszeren (Atilla székhelyén) ejtették szerét...vagyis fontos megbeszélés volt itt 896.-ban. Ezen Árpád ugyan nem volt jelen, Álmos pedig már Abaújban nyugodott a földben, de fontos volt, új fejedelmük is választatott: Kurszán. Tehát tanácskozások helyszíne is néha ez a hely, de csak néha. Vajk István Imre fia itt bizony csak a 8. lett..Az avarokkal bejövő (Béla törzsbeli, tehát magyar) Alpár viszont 575-ben Pusztaszeren első lett és TELENA kezét kérte..Baján húgáét. Továbbá tyumenyjével letelepedést a Tiszánál. Nézd meg, hol van ma Alpár község?
Tehát őseink a lovastudományaikra igen büszkék voltak és a sámánképzéseken, tárkánykéápzéseken átesettek lovasversenyeinek -vagyis a záróünnepélyeknek- székhelye mindíg Pusztaszer volt, minden jelentős központjukban. Ugyanis a sámánképzés sem mindíg azonos helyen volt, ennek okait nem tudom itt felsorolni. . Az Ataiszon pedig az ILDU városrészben létezett ez a nagy lovaspálya..ez most kb 4 km mélyen található az óceánban.. Ordoszban pedig a mai várostól (Batou) -mely pontosan az ősi Ordosz település helyén van- északkeletre volt, Peking irányába..
Még valami: Atilla unokahuga, Deédes (Dédes) Ordosz melletti P. szer-en megnyerte a versenyt és három férjet választott: Nekesét, Eszéket és Marost..a nagycsatát csak Nekese élte túl. Viszont az előbb felsoroltak koporsóiba (életükben volt szokás ezt elkészíteni) tették Atillát..
Dédes anyjának neve: Bősárkány...Győr megyében van ilyen község..? na és Szilsárkány (Atilla anyja)? Hol van Nekese település? Mit gyártott Ózdon Nekese?
Pusztaszer óriási versenyek színhelye -bármelyik- és ezeken lovak is pusztultak..
Az Arvisura letölthetőségét megkérdezem. Addig is, ajánlom az Ózdi Arvisura Társaság honlapján lévő Arvisura vázlatokat. Ezek ugyan vázlatok, szárazak és rövidek de a semminél többet érnek. Ja és nyisd meg az Arvisura szó beírásával a googlet.
Sándor uram!
Igazad van én is szeretem körbejárni a témákat, ha ez lehetséges. Vannak azonban nagyszámmal olyan témák, amellyek általam már körűltipegtek és ezért nem igazán érdekelnek. Van egy visszatérő -és történelmi "regénynek" látszó- könyv viszont, amellyet sokszor előveszek. Ez az ember sokmindenben téved de ugyanakkor LÁTÓ is. Ez a könyv Várkonyi Nándor Sziriát oszlopai c könyve. Fantasztikus összecsengések vannak ebben az arvisurával. Akár Egyiptomról, akár másról ír..Továbbá Torma Zsófia, az első régésznő is érdekel, bár sokmindenben melléfog, de van benne spiritusz, van ám! A vele kapcsolatos könyv csak a Bp József u.-ban kapható.
PUSZTASZER. Ennyit nem tudok naponta írni,, de még talán erről a rövid és széteső véleményem ..Ataisz óta a hunfajú népeknek volt Pusztaszerjük...Volt Ordoszban a város mellett, volt Marinában, volt Magyarka mellett.. és van itt...Szerepe: amikor a sámánképzősök végeztek (5 év után) és a tárkányképzősök is végeztek (4 év mulva) akkor mindíg --20 évenként a képzések vagyis a végzések ugye találkoznak--Nagysüánt rendeztek. Ezek lovasversenyek voltak, szóló lovaglás, és kocsiversenyek is..Marinában pl ie. 4000-ben egy ilyet ETUR fejedelemfi (garaúz--grúz) nyert meg, ez vagy 10 000 nézővel zajlott és vagy 3 napos volt. Marinában Pusztaszer mellett volt Paripa település, itt várakoztak, pihentek a lovak... Ezután a verseny után pedig a jó versenyzőnek választási lehetősége volt...ha nyert (1-10 hely) és ekkor ETUR Szalajkát feleségűl is kérte/kapta. Igen, az Ő nevét viseli a Bükkben..Etur pedig hamarosan új hazát keres, családostól, ennek végső kicsengése így hangzik: etruszkok..végigvándorol a mai Törökországon, ahol a vándorláson született gyermekeiről földrajzi helyeket nevez el, pl Adanáról, vagy Tuza tó, Ida hegye stb..De ez nagyon hosszú és az etruszkok bemutatásáig egy folyamat..benne van pl Róma alapítása és Pannonia az etruszkok légióival..és rengeteg más (133 oldal ez az Arvisurában). Etur vándorlási szándéka azonban Nimródhoz vezet!
De, hogy egy közeli szert vegyek elő: a mai Pusztaszeren (Atilla székhelyén) ejtették szerét...vagyis fontos megbeszélés volt itt 896.-ban. Ezen Árpád ugyan nem volt jelen, Álmos pedig már Abaújban nyugodott a földben, de fontos volt, új fejedelmük is választatott: Kurszán. Tehát tanácskozások helyszíne is néha ez a hely, de csak néha. Vajk István Imre fia itt bizony csak a 8. lett..Az avarokkal bejövő (Béla törzsbeli, tehát magyar) Alpár viszont 575-ben Pusztaszeren első lett és TELENA kezét kérte..Baján húgáét. Továbbá tyumenyjével letelepedést a Tiszánál. Nézd meg, hol van ma Alpár község?
Tehát őseink a lovastudományaikra igen büszkék voltak és a sámánképzéseken, tárkánykéápzéseken átesettek lovasversenyeinek -vagyis a záróünnepélyeknek- székhelye mindíg Pusztaszer volt, minden jelentős központjukban. Ugyanis a sámánképzés sem mindíg azonos helyen volt, ennek okait nem tudom itt felsorolni. . Az Ataiszon pedig az ILDU városrészben létezett ez a nagy lovaspálya..ez most kb 4 km mélyen található az óceánban.. Ordoszban pedig a mai várostól (Batou) -mely pontosan az ősi Ordosz település helyén van- északkeletre volt, Peking irányába..
Még valami: Atilla unokahuga, Deédes (Dédes) Ordosz melletti P. szer-en megnyerte a versenyt és három férjet választott: Nekesét, Eszéket és Marost..a nagycsatát csak Nekese élte túl. Viszont az előbb felsoroltak koporsóiba (életükben volt szokás ezt elkészíteni) tették Atillát..
Dédes anyjának neve: Bősárkány...Győr megyében van ilyen község..? na és Szilsárkány (Atilla anyja)? Hol van Nekese település? Mit gyártott Ózdon Nekese?
Pusztaszer óriási versenyek színhelye -bármelyik- és ezeken lovak is pusztultak..
Itt letölthető:http://canadahun.com/forum/showpost....postcount=6098Valaki tegye nekem ide Kérem az Arvisurát letölthető változatban mostmár
A Hun Törzsszövetség vezérkara--
Eleinte a fősámán volt a legfőbb vezető. Később fejedelmet is választott az Öregek Tanácsa, az öregeknek minden fontos ügybe beleszólása, vétójoga volt.
További vezetők: fővezér, főtárkány, lovasfejedelem és a tanfejedelem.
A vezetők utánpótlásáról úgy gondoskodtak, hogy a jól végzett sámántanulók közűl un ifjusági fősámánt, fővezért stb neveztek ki.
Volt egy különleges társaság is,akiknek szintén megvolt a hierarchiája, ők a bevatott Központ "emberei" voltak. Azaz beavatottak. Kevés volt belőlük és fokozataik is voltak, max. fokozata pl Jézusnak, Etanának, Sikilának volt, de ilynek ritkán, talán 1000 évenként születtek. . Az Arvisura "fordítójának" vagy "közlőjének" Paál Zoltánnak 13. fokozata volt mint beavatottnak. Ez a fokozat már magas és akár telepatikus úton is tud kommmunikálni. (Még Sztálint is érdekelte az ilyesmi, valószínűleg ezért is küldött ide egy kis egységet..). Paál Zoltán kommunikációs szokásairól, lehetőségeiről meglepő dolgok tudhatóak meg, a még meglévő ismerőseitől. Természetesen nők is voltak a beavatottak között, pl ETUR legidősebb lánya, Silkila.
Sikilára az Arvisura legkülönösebb nagyszaláján, a havarutin (Egyiptom!!) nagyon fontos feladatok vártak. A nagyszalák közűl ez kiugróan fontos és nagyon sokminden történt is ezen, az On városában kezdődő nagyszalán. Ezek az események azonban szerintem csak a könyvben olvashatóak el és nem írhatók le igazán. Peruból is megjelentek itt Havarutban küldöttek..Havarut ma is létezik a fajjumi mélyedésnél..
Nagyszalák a hunfajú népek vezetőinek 100 évenkénti összejövetelét jelentik. Hunfajú népek nem csak a Hun Törzsszövetségben éltek. De erről hosszan lehetne..
A kalandozások azért szükségesek -a hun vezetők szerint- mert az ezek alatt szerzett tapasztalatok fontos előrevívők. Az élet ezt bizonyította is. Kalandozásokat 20 és 100 évenként hajtottak végre általában(kevés kivétel van pl Csaba perui útjai ie. 1700 körűl). Az első mindjárt a Hun Tsz. megalakulása után ie. 4020-ban kezdődött és 12 évig tartott..Viroláj, Uzapani és Kerka útjai északra, délre és nyugatra vezettek. A nyugati út persze a Melegvizek Birodalmába, a Kárpátmedencébe, hogy felmérjék a jégkor alatt történteket ( miért???) . A 120 melegforrásból már csak 20-at találtak Kerkáék a kisszámú túlélő (medvesek, bolhádok, tarkósok) mellett.
A bevatottak központja sem állandó helyen működött, ez a mindenkori biztonságától függött. Eleinte Nippurban (Suméria) majd Karnakban, később Ordoszban...stb volt. Az utolső ismert Beavatott Központ Atilla bátyjának, Buda fősámánnak a területén (Budakalász fölött, a Pilis szélén) működött..Nyomait Lánszki Imre találta meg és Ő kutatja ma is..
Eleinte a fősámán volt a legfőbb vezető. Később fejedelmet is választott az Öregek Tanácsa, az öregeknek minden fontos ügybe beleszólása, vétójoga volt.
További vezetők: fővezér, főtárkány, lovasfejedelem és a tanfejedelem.
A vezetők utánpótlásáról úgy gondoskodtak, hogy a jól végzett sámántanulók közűl un ifjusági fősámánt, fővezért stb neveztek ki.
Volt egy különleges társaság is,akiknek szintén megvolt a hierarchiája, ők a bevatott Központ "emberei" voltak. Azaz beavatottak. Kevés volt belőlük és fokozataik is voltak, max. fokozata pl Jézusnak, Etanának, Sikilának volt, de ilynek ritkán, talán 1000 évenként születtek. . Az Arvisura "fordítójának" vagy "közlőjének" Paál Zoltánnak 13. fokozata volt mint beavatottnak. Ez a fokozat már magas és akár telepatikus úton is tud kommmunikálni. (Még Sztálint is érdekelte az ilyesmi, valószínűleg ezért is küldött ide egy kis egységet..). Paál Zoltán kommunikációs szokásairól, lehetőségeiről meglepő dolgok tudhatóak meg, a még meglévő ismerőseitől. Természetesen nők is voltak a beavatottak között, pl ETUR legidősebb lánya, Silkila.
Sikilára az Arvisura legkülönösebb nagyszaláján, a havarutin (Egyiptom!!) nagyon fontos feladatok vártak. A nagyszalák közűl ez kiugróan fontos és nagyon sokminden történt is ezen, az On városában kezdődő nagyszalán. Ezek az események azonban szerintem csak a könyvben olvashatóak el és nem írhatók le igazán. Peruból is megjelentek itt Havarutban küldöttek..Havarut ma is létezik a fajjumi mélyedésnél..
Nagyszalák a hunfajú népek vezetőinek 100 évenkénti összejövetelét jelentik. Hunfajú népek nem csak a Hun Törzsszövetségben éltek. De erről hosszan lehetne..
A kalandozások azért szükségesek -a hun vezetők szerint- mert az ezek alatt szerzett tapasztalatok fontos előrevívők. Az élet ezt bizonyította is. Kalandozásokat 20 és 100 évenként hajtottak végre általában(kevés kivétel van pl Csaba perui útjai ie. 1700 körűl). Az első mindjárt a Hun Tsz. megalakulása után ie. 4020-ban kezdődött és 12 évig tartott..Viroláj, Uzapani és Kerka útjai északra, délre és nyugatra vezettek. A nyugati út persze a Melegvizek Birodalmába, a Kárpátmedencébe, hogy felmérjék a jégkor alatt történteket ( miért???) . A 120 melegforrásból már csak 20-at találtak Kerkáék a kisszámú túlélő (medvesek, bolhádok, tarkósok) mellett.
A bevatottak központja sem állandó helyen működött, ez a mindenkori biztonságától függött. Eleinte Nippurban (Suméria) majd Karnakban, később Ordoszban...stb volt. Az utolső ismert Beavatott Központ Atilla bátyjának, Buda fősámánnak a területén (Budakalász fölött, a Pilis szélén) működött..Nyomait Lánszki Imre találta meg és Ő kutatja ma is..
Így igaz.
Nagyon lényegesnek tartom elmondani, hogy a Biblia Károli fordításai között vannak ún. „AMAZ ÍGÉS” kiadások. Ilyen kiadás pl. Károli Gáspár Biblia fordítása a Brit- és Külföldi Biblia-Társulat, 1883. Budapest. (De sok más ilyen, későbbi kiadás is létezik.)
János evangéliuma 1. rész 1-5. versek
„Kezdetben vala amaz Íge, és az az Íge vala az Istennél, és az az Íge Isten vala. Ez az Íge kezdetben az Istennél vala. Mindenek ez által teremtettek, és Ő nála nélkül semmi nem teremtetett, valami teremtetett. Ő benne vala az élet, és az élet vala az embereknek ama Világosságok. És ez a Világosság a setétségben fénylik, de a setétség azt meg nem esmérte”
Egy magyarul beszélő számára nem kell magyarázni a különbséget… Az AMAZ, AMA mindenkor arra utal, amit Jézus számtalanszor úgy fejez ki, hogy pl. Ján 17. rész 16. vers „Nem e világból valók vagytok, miképpen én is nem e világból való vagyok.”
Ez nekünk azért fontos, mert így tudatja velünk a Szentírás, hogy van más világ is, amire egyébként van szavunk… MÁSVILÁG.
Az „AMAZ ÍGÉS” kiadások szövege számos más, nagyon lényegesen helyen eltér a NEM „AMAZ ÍGÉS” szövegektől.
Szerbusz oposur! Nem vagyok én úr, csak egyszerűen Sándor.
Tisztelem energiád, mellyel igyekszel tetemes adatot, információt felhalmozni. Nem is kérem, hogy ismertesd mind erőn felül. Én csak a fő tapasztalatodra voltam kíváncsik, ezek olyanok, mint az útjelző táblák. A többinek mindenki járjon utána, ha nem hiszi. Egy kis mesei fordulattal.
A szer: Érdekes adalék, hogy ópusztaszer egy korabeli képzési rend-szer része lehetett. S nyilvánvaló, hogy egyben államszervezeti rendet is teremthettek itt egyes kérdésekben. Hogy ily, vagy hasonló elnevezésű/szerepű település ordoszban, vagy egyéb testvér világlátású helyen is lehetet, az már kevésbé meglepő. Az azonos, vagy hasonló szer-vező szemlélet okán.
Bár magáról a szerről, az eredeti kérdésemre kevés választ kaptam ér-demben. Egy útjelző tábla az, hogy esetleg érdemes lenne az arvisurában átolvasni a képzésre vonatkozó részeket. Hátha a sok információ között lenne egy kis igazi ismeret is.
Az én útjelző táblám. A szer szó valamiért különösen fontos szó. Onnét tudom, hogy több ezer évről a mai napig a magyar nyelvben az egyik legfontosabb helyre került. A szó által körülírt valóság az élet központi magja. Alapjelentése más szóval a Rend, az ami nem szer-telen. Következik ebből másik két fontos jelentése, hogy így gyógyír és sok-szor-osító hatású értelemben is adódik. Felsorolás szerűen kiragadva: Szeretet, szerelem, szerel, szerkezet, szerkeszt szervez, élő szervezet, szerda (da a végén olyan, mint az i-de, o-da, tor-da).......
T-Sz hangpárból (hangpárjátékok hasonló jelentését nyilván ismered, pl. k-g rak-rag/aszt....) párból Szer-ter is hasonló jelentéssel bír, s így összefüggő valóságra mutat rá. Szintén alkotás értelmű és egy rend jellemzőit adja. Kiragadva: Teremt-ő, tér, természet, termesz, teremt.. (Az én fő forrásom ebben Kiss Dénes volt.) Ezekből még sok kapcsolódó szótőre rá lehet világítani, de most azok mellékesek (pl. Tér ér vér vér-szer-ződés).
Ugyebár 850 évig kb. a latin volt a hivatalosan támogatott nyelv nálunk. Igy hasonló problémával találkozunk, mint a kereszténységgel. Hogy a magyar nyelvbe bele van oltva valami eredetien, szemben a nyugati nyelvekkel a 850 év ellenére.
Ezek után nem elégszem (el-ég/et-szem ) meg azzal, hogy néhány információ jellegű dolgot megtudok, ismeretre vágyom róla. Hogy az ősök életüket mily látás mellett élték. A természet nem változik évezredeken át, sem a léleké, sem a szellemé, sem a világé. Ha ők arra alapozták életüket, akkor annak ismeretét, s nem a tudását keresem.
Mily érdekes ez az összehasonlítás. Itt a nyelv és a történelem párosul, de a számtan és történelem párosításából is izgalmas dolgokat láttam már megszületni....
Lenne még egy kérdésem. Írod, hogy a képzésekben voltak fokozatok. Az arvisura vagy egyéb forrás leírja ennek a tartalmát? Ismersz ilyen útjelzőt. A másik kérdésem inkább költői. Szerinted visszahozható az az ismeret a gyakorlati életben ma? Ezt csak azért kérdem, mert volt célzásod a Paál Z. 13. fokozata kapcsán.
Tisztelem energiád, mellyel igyekszel tetemes adatot, információt felhalmozni. Nem is kérem, hogy ismertesd mind erőn felül. Én csak a fő tapasztalatodra voltam kíváncsik, ezek olyanok, mint az útjelző táblák. A többinek mindenki járjon utána, ha nem hiszi. Egy kis mesei fordulattal.
A szer: Érdekes adalék, hogy ópusztaszer egy korabeli képzési rend-szer része lehetett. S nyilvánvaló, hogy egyben államszervezeti rendet is teremthettek itt egyes kérdésekben. Hogy ily, vagy hasonló elnevezésű/szerepű település ordoszban, vagy egyéb testvér világlátású helyen is lehetet, az már kevésbé meglepő. Az azonos, vagy hasonló szer-vező szemlélet okán.
Bár magáról a szerről, az eredeti kérdésemre kevés választ kaptam ér-demben. Egy útjelző tábla az, hogy esetleg érdemes lenne az arvisurában átolvasni a képzésre vonatkozó részeket. Hátha a sok információ között lenne egy kis igazi ismeret is.
Az én útjelző táblám. A szer szó valamiért különösen fontos szó. Onnét tudom, hogy több ezer évről a mai napig a magyar nyelvben az egyik legfontosabb helyre került. A szó által körülírt valóság az élet központi magja. Alapjelentése más szóval a Rend, az ami nem szer-telen. Következik ebből másik két fontos jelentése, hogy így gyógyír és sok-szor-osító hatású értelemben is adódik. Felsorolás szerűen kiragadva: Szeretet, szerelem, szerel, szerkezet, szerkeszt szervez, élő szervezet, szerda (da a végén olyan, mint az i-de, o-da, tor-da).......
T-Sz hangpárból (hangpárjátékok hasonló jelentését nyilván ismered, pl. k-g rak-rag/aszt....) párból Szer-ter is hasonló jelentéssel bír, s így összefüggő valóságra mutat rá. Szintén alkotás értelmű és egy rend jellemzőit adja. Kiragadva: Teremt-ő, tér, természet, termesz, teremt.. (Az én fő forrásom ebben Kiss Dénes volt.) Ezekből még sok kapcsolódó szótőre rá lehet világítani, de most azok mellékesek (pl. Tér ér vér vér-szer-ződés).
Ugyebár 850 évig kb. a latin volt a hivatalosan támogatott nyelv nálunk. Igy hasonló problémával találkozunk, mint a kereszténységgel. Hogy a magyar nyelvbe bele van oltva valami eredetien, szemben a nyugati nyelvekkel a 850 év ellenére.
Ezek után nem elégszem (el-ég/et-szem
) meg azzal, hogy néhány információ jellegű dolgot megtudok, ismeretre vágyom róla. Hogy az ősök életüket mily látás mellett élték. A természet nem változik évezredeken át, sem a léleké, sem a szellemé, sem a világé. Ha ők arra alapozták életüket, akkor annak ismeretét, s nem a tudását keresem.Mily érdekes ez az összehasonlítás. Itt a nyelv és a történelem párosul, de a számtan és történelem párosításából is izgalmas dolgokat láttam már megszületni....
Lenne még egy kérdésem. Írod, hogy a képzésekben voltak fokozatok. Az arvisura vagy egyéb forrás leírja ennek a tartalmát? Ismersz ilyen útjelzőt. A másik kérdésem inkább költői. Szerinted visszahozható az az ismeret a gyakorlati életben ma? Ezt csak azért kérdem, mert volt célzásod a Paál Z. 13. fokozata kapcsán.
A szerekről...a régi pusztaszerek értelmezése szerintem világos: olyanok mint egy bankett a diplomaosztó után, azzal a különbséggel, hogy itt nagy jutalmakat osztanak. Ezek a jutalmak többfélék is lehetnek, mint próbáltam ezt leírni. Sőt a három kívánság is szóbajöhetett...ha ez nem rugaszkodott el túlzottan.
Huszonötféle sámán létezett, a könyv nem írja le, hogy a képzés folyamán mikor "szakosodtak", de nyílvánvaló, hogy lehetett ilyen, mert az arbagság (orvos) nem azonos a regőssel, a bacsával, jaku sámánnal, a bőddel, a nazírral stb...Ma téves kép él a sámánokról. Nimród pl kiképzősámánként végzett Ordoszban és ezt igencsak hasznosítta is különleges feladatának végrehajtásakor. Az utolsó honfogaláskor Álmos volt a fősámán, ehhez hozzárendelték -egyesítették- a fejedelem és a fővezér funkciókat is. Ezt a fősámánságot azonban Gyula fiának átadta közvetlenűl a bejövetel előtt. Árpád ekkor tárkányfejedelem volt.
A tanfejedelmek feladata volt -többek között- az okatók kiválasztása is. Az Árpádok idjén a Pilisben folytatott (Esztergom, Ősbuda..) fejedelmi ifjakkal kapcsolatos oktatás leírása jellemzi a legjobban, hogy mit tanítottak...természetesen még a lovas küzdelmekre is sor kerűlt. Ez az árpádkori oktatás azonban kb sámánszintű volt.
Jóval korábban Atilla is oktatott a Csörsz (Csősz) ároknál a lovasok képzésével kapcsolatosan. Volt ehhez kedve, úgylátszik.
Beavatottnak születni kell...ez a vezérelv érvényesűlt többnyire. Ők olyan szellemi emberek, akik messze meghaladták a kor embereinek színvonalát, a sámánokét is. Oktatásukról nincs leírás, valószínű titkolták. Ha pl Jézusnál maradunk -hihetelen zóna ez sokaknak- akkor Ő arbagságot is tanult (gondolj gyógyításaira) és egyistenhitet is. Ez utóbbit még Karnakban kezdte, de ezt elmélyíthette Ordoszban, volt erre 5 éve. Az Arvisura titkos volt, Paál Z. is írja valahol, hogy csak a Vízöntőben hozhatja nyílvánosságra..ez nem jelenti azt, hogy csak a nyílvánosság számára elérhető Arvisurák léteznek...nem lehetelen, hogy van egy másik rétegük is. Különben a magyarok Arvisurái is megvannak, valahol az Uralban..más relikviák társaságában.
Ma szerintem a "kiválasztás" többnyire más elveken működik mint egykor. Ennek oka a nyugati -atlantiszi- népek mai meghatározó gondolkodásmódjában kereshető főként. Sokmindent nem fogadnak el a multból, ill. nem is tudnak ezekről. Önmagukról sem, melyhez hozzájárult a könyvtár leégése Asszuánban ie. 47.-ben...analóg ez Vajk István égető papjainak kártételével. Szörnyű olvasni a nyugatiak bávatag találgatásait pl a hunokról..A multkor leírtam pl a krétai ősi társadalmat..ebben például állandóan találgatnak, számukra ez örökzöld, de ha valaki csak az Ózdi Arvisura Társaság honlapján megnynitná az "ősmagyar nyelvek" linket...és lefordítaná egy ilyen kutatónak, hát..Nézd meg ezt, ha teheted és futólag a rovásaikat is...mintha erősen hasonlítanának..na persze a krétai még átmeneti (képírás-rovásírás közöttiek). Mi ennek az oka? Kik éltek ott? Mi lett velük? kapcsolódik-e hozzájuk Torma Zsófia a cserepeivel?
Ma is vannak beavatottak, azonban valószínű, hogy nem fedik fel magukat. Lehet, ez gyerekesen hangzik, de gondolj a kőművesekre..ők is szabadok..
Még egy megjegyzés: a "TERMÉSZET" AZAZ KÖRNYEZETÜNK IGENIS VÁLTOZIK, NÉHA NAGYON IS..PÉLDA ERRE A JÉGKOR UTÁNI SOK ÖZÖNVÍZ, FÖLDRENGÉS, SIVATAGOSODÁS, NÉPSZAPORULAT. EZEKET A DOLGOKAT AZ ARVISURA TUDOMÁSULVESZI, LEÍRJA. Csak a tengerszint közel 100-t emelkedett és Ataisz pedig elsüllyedt...nézd meg Hawaii-n most ki a helyzet, tombol a Kilauea is. Hawaii az Ataisz északi részének maradványa. De felrobbant a Szantorin is.,.
Az Arvisura pedig legfőképpen a palócoknak szól..ha meghallgatják. nem muszály..
Huszonötféle sámán létezett, a könyv nem írja le, hogy a képzés folyamán mikor "szakosodtak", de nyílvánvaló, hogy lehetett ilyen, mert az arbagság (orvos) nem azonos a regőssel, a bacsával, jaku sámánnal, a bőddel, a nazírral stb...Ma téves kép él a sámánokról. Nimród pl kiképzősámánként végzett Ordoszban és ezt igencsak hasznosítta is különleges feladatának végrehajtásakor. Az utolsó honfogaláskor Álmos volt a fősámán, ehhez hozzárendelték -egyesítették- a fejedelem és a fővezér funkciókat is. Ezt a fősámánságot azonban Gyula fiának átadta közvetlenűl a bejövetel előtt. Árpád ekkor tárkányfejedelem volt.
A tanfejedelmek feladata volt -többek között- az okatók kiválasztása is. Az Árpádok idjén a Pilisben folytatott (Esztergom, Ősbuda..) fejedelmi ifjakkal kapcsolatos oktatás leírása jellemzi a legjobban, hogy mit tanítottak...természetesen még a lovas küzdelmekre is sor kerűlt. Ez az árpádkori oktatás azonban kb sámánszintű volt.
Jóval korábban Atilla is oktatott a Csörsz (Csősz) ároknál a lovasok képzésével kapcsolatosan. Volt ehhez kedve, úgylátszik.
Beavatottnak születni kell...ez a vezérelv érvényesűlt többnyire. Ők olyan szellemi emberek, akik messze meghaladták a kor embereinek színvonalát, a sámánokét is. Oktatásukról nincs leírás, valószínű titkolták. Ha pl Jézusnál maradunk -hihetelen zóna ez sokaknak- akkor Ő arbagságot is tanult (gondolj gyógyításaira) és egyistenhitet is. Ez utóbbit még Karnakban kezdte, de ezt elmélyíthette Ordoszban, volt erre 5 éve. Az Arvisura titkos volt, Paál Z. is írja valahol, hogy csak a Vízöntőben hozhatja nyílvánosságra..ez nem jelenti azt, hogy csak a nyílvánosság számára elérhető Arvisurák léteznek...nem lehetelen, hogy van egy másik rétegük is. Különben a magyarok Arvisurái is megvannak, valahol az Uralban..más relikviák társaságában.
Ma szerintem a "kiválasztás" többnyire más elveken működik mint egykor. Ennek oka a nyugati -atlantiszi- népek mai meghatározó gondolkodásmódjában kereshető főként. Sokmindent nem fogadnak el a multból, ill. nem is tudnak ezekről. Önmagukról sem, melyhez hozzájárult a könyvtár leégése Asszuánban ie. 47.-ben...analóg ez Vajk István égető papjainak kártételével. Szörnyű olvasni a nyugatiak bávatag találgatásait pl a hunokról..A multkor leírtam pl a krétai ősi társadalmat..ebben például állandóan találgatnak, számukra ez örökzöld, de ha valaki csak az Ózdi Arvisura Társaság honlapján megnynitná az "ősmagyar nyelvek" linket...és lefordítaná egy ilyen kutatónak, hát..Nézd meg ezt, ha teheted és futólag a rovásaikat is...mintha erősen hasonlítanának..na persze a krétai még átmeneti (képírás-rovásírás közöttiek). Mi ennek az oka? Kik éltek ott? Mi lett velük? kapcsolódik-e hozzájuk Torma Zsófia a cserepeivel?
Ma is vannak beavatottak, azonban valószínű, hogy nem fedik fel magukat. Lehet, ez gyerekesen hangzik, de gondolj a kőművesekre..ők is szabadok..
Még egy megjegyzés: a "TERMÉSZET" AZAZ KÖRNYEZETÜNK IGENIS VÁLTOZIK, NÉHA NAGYON IS..PÉLDA ERRE A JÉGKOR UTÁNI SOK ÖZÖNVÍZ, FÖLDRENGÉS, SIVATAGOSODÁS, NÉPSZAPORULAT. EZEKET A DOLGOKAT AZ ARVISURA TUDOMÁSULVESZI, LEÍRJA. Csak a tengerszint közel 100-t emelkedett és Ataisz pedig elsüllyedt...nézd meg Hawaii-n most ki a helyzet, tombol a Kilauea is. Hawaii az Ataisz északi részének maradványa. De felrobbant a Szantorin is.,.
Az Arvisura pedig legfőképpen a palócoknak szól..ha meghallgatják. nem muszály..
A jövőben - míg nem lesz rend itt az őstörténettel kapcsolatban- általában ide fogok írogatni--
------------------------------------------------------------------------------------
Jászvásári nagyszala (892)
Előd nagyfejedelem ezen a nagyszalán vállalta, hogy benépesíti a lakatlan területeket, mellyeket már ismertek.
Kurszánt pedig megkérték, hogy -Tétény javaslatára- egy új kiképzőhelyet alakítson ki az ifjak részére, Ősbuda környékén.
Kurszánvára összeköttetésben volt az un "Atilla város" romjaival, földalatti folyósóval.
Kijelölték a lovaskiképzőket is (Maglódot és Köndöt vezetőnek).
II. János pápa Zacheust üldte el azzal a céllal, hogy az uruki-mani hitű papságot átképezze katolikusnak.Taksony nagyfejedelem után Derencsény lett a nagyfejedelem, aki utódjául Gézát (születéskori neve: Vajk) jelölte. Géza ekkor Kurszánvárába lovagolt, és Derencsény lemondása után átvette a hatalmat. A nyugati nagyfejedelem pedig Csák fia, II. Szabolcs lett, Jászvásár székhellyel. Itt 10 tömény besenyő és kun sereg tartózkodott.. A Lebedháziak ekkor a terület őrzésével és kereskedelemmel is foglalkoztak..
A FENTIEK ALAPJÁN LÁTHATÓ, HOGY EGY MA ÉLŐ EMBER SZÁMÁRA MENNYIRE BONYOLULT A VÁZOLT KIS TÖRTÉNET..Az Arvisura rovói nemm gondolhattak arra, hogy ezt mai nyelvezeten kellene megírni és sokmindent pedig ehhez még ismerni is kellene a megértéséhez.
A 892. évi nagyszala volt a honfoglalás előtti utolsó alkalom vezetőknek a döntéshozatalhaoz. Ekkor még az alábbiak szerint értendő a fejedelemség fogalma: létezett az Álmosház és létezett a Lebedház, továbbá az előbbieket összefogó nagyfejedelemség is. A nagyfejedelemséghez tartoztak azok a magyarok vagy más törzsszövetségi tagok is Füzesgyarmatig (Uralnál volt a Béla folyónál) ill. a Kumánál (folyó a Kaukázus előterében) akik nem akartak bejönni de a honfoglalókkal.
Tétény Budán élt ugyan, de az ittélő (Atilla óta ) kazahunok fejedelme volt.
Az erőszakos katolizáció már Géza idején megkezdődött. Géza 892.-ben már fejedelem volt.
Előd nagyfejedelem Lebedházi volt.
Kurszán -Álmos legidősebb fia- ki is alakította a fejedelmi ifgjak kiképzőhelyét mindjárt 896 után (a sámánképzés ősi mintájára).
A Csákok Árpádháziak, Solt )vagy Zsolt) egyik fia volt Csák. Hamar nagycsalád lettek és kénytelenek voltak osztódni, először 12 nagycsalád lettek (köztük a Szibiánok).
Ezért -a fentiek is jelzik- nem könnyű olvasmány az Arvisura, mert a rovója nem magyaráz meg sokmindent, talán úgy gondolta, hogy nyílvánvalóak egyes dolgok, történetek..ha valkinek nincs ehhez türelme, ideje, akkor bizony nemtudom érdemes-e beleolvasnia, mmert egy "beleolvasás" rossz következtetésekkel járhat..
Kurszánvára a honfoglalás után épült, a Várhegy északi pontjára. Az Atilla város Óbudán volt (Aquincum mellett) ugyanis Atilla itt tartózkodott míg a pusztaszeri
fapalotája nem épült fel. Ehhez a helyhez közel pedig Buda (Atilla bátyja) fősámáni székhelye létesűlt (ez Ősbuda), a mai Budakalász fölött a Pilis szélén. Buda hamarabb érkezett meg ide mint Atilla.
A lebedháziak a mongoljárás körűl beolvadtak az árpádháziak közé.
Látható az is, hogy az időben is vannak ugrások...
------------------------------------------------------------------------------------
Jászvásári nagyszala (892)
Előd nagyfejedelem ezen a nagyszalán vállalta, hogy benépesíti a lakatlan területeket, mellyeket már ismertek.
Kurszánt pedig megkérték, hogy -Tétény javaslatára- egy új kiképzőhelyet alakítson ki az ifjak részére, Ősbuda környékén.
Kurszánvára összeköttetésben volt az un "Atilla város" romjaival, földalatti folyósóval.
Kijelölték a lovaskiképzőket is (Maglódot és Köndöt vezetőnek).
II. János pápa Zacheust üldte el azzal a céllal, hogy az uruki-mani hitű papságot átképezze katolikusnak.Taksony nagyfejedelem után Derencsény lett a nagyfejedelem, aki utódjául Gézát (születéskori neve: Vajk) jelölte. Géza ekkor Kurszánvárába lovagolt, és Derencsény lemondása után átvette a hatalmat. A nyugati nagyfejedelem pedig Csák fia, II. Szabolcs lett, Jászvásár székhellyel. Itt 10 tömény besenyő és kun sereg tartózkodott.. A Lebedháziak ekkor a terület őrzésével és kereskedelemmel is foglalkoztak..
A FENTIEK ALAPJÁN LÁTHATÓ, HOGY EGY MA ÉLŐ EMBER SZÁMÁRA MENNYIRE BONYOLULT A VÁZOLT KIS TÖRTÉNET..Az Arvisura rovói nemm gondolhattak arra, hogy ezt mai nyelvezeten kellene megírni és sokmindent pedig ehhez még ismerni is kellene a megértéséhez.
A 892. évi nagyszala volt a honfoglalás előtti utolsó alkalom vezetőknek a döntéshozatalhaoz. Ekkor még az alábbiak szerint értendő a fejedelemség fogalma: létezett az Álmosház és létezett a Lebedház, továbbá az előbbieket összefogó nagyfejedelemség is. A nagyfejedelemséghez tartoztak azok a magyarok vagy más törzsszövetségi tagok is Füzesgyarmatig (Uralnál volt a Béla folyónál) ill. a Kumánál (folyó a Kaukázus előterében) akik nem akartak bejönni de a honfoglalókkal.
Tétény Budán élt ugyan, de az ittélő (Atilla óta ) kazahunok fejedelme volt.
Az erőszakos katolizáció már Géza idején megkezdődött. Géza 892.-ben már fejedelem volt.
Előd nagyfejedelem Lebedházi volt.
Kurszán -Álmos legidősebb fia- ki is alakította a fejedelmi ifgjak kiképzőhelyét mindjárt 896 után (a sámánképzés ősi mintájára).
A Csákok Árpádháziak, Solt )vagy Zsolt) egyik fia volt Csák. Hamar nagycsalád lettek és kénytelenek voltak osztódni, először 12 nagycsalád lettek (köztük a Szibiánok).
Ezért -a fentiek is jelzik- nem könnyű olvasmány az Arvisura, mert a rovója nem magyaráz meg sokmindent, talán úgy gondolta, hogy nyílvánvalóak egyes dolgok, történetek..ha valkinek nincs ehhez türelme, ideje, akkor bizony nemtudom érdemes-e beleolvasnia, mmert egy "beleolvasás" rossz következtetésekkel járhat..
Kurszánvára a honfoglalás után épült, a Várhegy északi pontjára. Az Atilla város Óbudán volt (Aquincum mellett) ugyanis Atilla itt tartózkodott míg a pusztaszeri
fapalotája nem épült fel. Ehhez a helyhez közel pedig Buda (Atilla bátyja) fősámáni székhelye létesűlt (ez Ősbuda), a mai Budakalász fölött a Pilis szélén. Buda hamarabb érkezett meg ide mint Atilla.
A lebedháziak a mongoljárás körűl beolvadtak az árpádháziak közé.
Látható az is, hogy az időben is vannak ugrások...
Sky! Egy újszülöttnek...Az Arvisura Atillának írja, egyesek itt akár Etelének...van ilyen út is Bp. XI. ker.-ben például. Bocsánat az észrevételed észrevételezéséért.
Mint jól tudod a Magyar Törzsszövetség nem vett részt Atilla harcaiban. Ehhez nem adott katonákat sem, kivéve Eszéket és 200 lovasát. A magyar ősvallás (uruki-mai egyistenhit) fényében ez érhetővé válik, mint jól ismered, tudod. Ez az oka annak, hogy a nagyakirály nem a magyarok nagykirálya volt leginkább.
Mint jól tudod a Magyar Törzsszövetség nem vett részt Atilla harcaiban. Ehhez nem adott katonákat sem, kivéve Eszéket és 200 lovasát. A magyar ősvallás (uruki-mai egyistenhit) fényében ez érhetővé válik, mint jól ismered, tudod. Ez az oka annak, hogy a nagyakirály nem a magyarok nagykirálya volt leginkább.
... A szer szó valamiért különösen fontos szó. Onnét tudom, hogy több ezer évről a mai napig a magyar nyelvben az egyik legfontosabb helyre került. A szó által körülírt valóság az élet központi magja. Alapjelentése más szóval a Rend, az ami nem szer-telen. Következik ebből másik két fontos jelentése, hogy így gyógyír és sok-szor-osító hatású értelemben is adódik. Felsorolás szerűen kiragadva: Szeretet, szerelem, szerel, szerkezet, szerkeszt szervez, élő szervezet, szerda (da a végén olyan, mint az i-de, o-da, tor-da).......
A szer valóban egyik, ha nem a legfontosabb szavunk.
A MAGYAR nyelv SZER szava kifejezi, hogy a szeretet Isteni szubsztancia (finom anyag), amely tartalmazza a Teremtő mindhárom aspektusát, és átitatja az egész Teremtést.
Nyelvünk pontosan kifejezi, hogy az ember miként SZER*: 1) az Isten létezésének eszköze (szer-vezet, szer-kezet, szer-szám); 2) az isteni létezés módja (mód-szer-e, rend-szer-e); és 3) Isten az emberben megsokszorozza önmagát (ld. sok-sz(e)or, sok ízben), azaz maga IZ-TEN van jelen az ember minden ÍZ-ében-porcikájában. (ÍZ szavunk is jelent sokszorozást.)
A MAG eredetét anyaga hordozza: a SZER. E nélkül nem lenne képes sarjadni, fává nőni. MAG-ának az Embernek is az Isteni SZER, a szeretet az anyaga.
A magyar nyelvben az –ET igeképző is, és névképző is. Czuczor-Fogarasi Magyar nyelv szótára szerint igeképzőként: -et (-at) „igeképzőgyök, melyben a közvetlen vagy közvetett tevés alapeszméje rejlik, s nem egyéb, mint a tě-sz ige tě- gyöke fordított alakban: -et, mélyhangon -at.” A SZERET jelentése „széles értelemben: valamiben kedve, öröme telik, s azt magához vonzani, bírni, élvezni vagy benne gyönyörködni törekszik”. Névszóképzőként -et (-at) igeneveket alkotva jelenik meg: pl. gondol-at, akar-at, él-et, tekint-et, szeret-et, stb. Az -at -et névképzővel alkotott igenévben inkább a cselekvés eredménye, befejezett volta és az alanytól elvontsága jelenik meg, és önmagában álló tárgynak tekintendő.
Fentiek alapján más szavakkal megfogalmazva a magyar ember a következőket mondja, amikor kiejti a SZERETET szót: a Teremtő saját akaratából, aktívan cselekedve meríti bele anyagát (SZER), megsokszorozott önnön magát (SZER visszafele olvasva - RÉSZ) azokba TER-ekbe (RÉT-ekbe), ahol az emberen keresztül be kell teljesítenie Isten akaratát. Tehát szereti, gyönyörködik, öröme telik az emberben és őt magához vonzani, felemelni törekszik. Áthatja őt saját anyagával, a szeretettel, hogy az ember AZ-zá válhasson, Aki valójában. Az emberben az Isteni anyag már csak elvontan jelenik meg. De ehhez is elengedhetetlenül szükséges a Teremtő anyagba merülése.
A szer-et-et szavunk 7 hét hangból áll. Teremtett Világmindenségünk pedig hét rétből (síkból). A Teremtő a létezésnek azon síkjaiban, ahol csak az Emberen keresztül képes kifejezni önmagát, folyamatosan élteti, táplálja, vagyis ET-ET-i az embert. Ez a szer-et-et.
Igen, szerét ejtették őseink a lovasversenyeknek. A ló nagyon fontos volt számukra és versenyek is, vagyis a bizonyítás. De ők még ezt "dúsították" is, azzal, hogy a képzések befejezése (sámán, tárkány) után tatották ezeket a viasakákat, nagysüánokat.
A puszta szó pedig jelzi, hogy a versenyek tartására a sík pusztaságok a legalkalmasabbak.
Jelentős összejöveteleken is tartottak versenyeket a hunfajú népek a meghívott vezetőik számára. Ilyen kivételes alkalmak voltak az un nagyszalák, amellyek alatt a vezérek 100 évenként megbeszéléseit kell érteni. Ezek nagy szervezőmunkát igényeltek és évekkel előtte már elkezdődtek ezek. a nagyszala mindíg máshol volt. Az igen nagy távolságok miatt nem csekély dolog volt egy ilyen összejövetel. A nagyszalákon látványos lovasversenyek mindíg voltak., de énekesek, sőt -később- cirkusz is megjelent ezeken.
A nagyszalák helyszínei mellett mindíg kialakítottak egy Pusztaszert is a fentiek okán.
Régi térképeken pl Zala megye még -ugyan miért? Szala megyeként szerepel..
A puszta szó pedig jelzi, hogy a versenyek tartására a sík pusztaságok a legalkalmasabbak.
Jelentős összejöveteleken is tartottak versenyeket a hunfajú népek a meghívott vezetőik számára. Ilyen kivételes alkalmak voltak az un nagyszalák, amellyek alatt a vezérek 100 évenként megbeszéléseit kell érteni. Ezek nagy szervezőmunkát igényeltek és évekkel előtte már elkezdődtek ezek. a nagyszala mindíg máshol volt. Az igen nagy távolságok miatt nem csekély dolog volt egy ilyen összejövetel. A nagyszalákon látványos lovasversenyek mindíg voltak., de énekesek, sőt -később- cirkusz is megjelent ezeken.
A nagyszalák helyszínei mellett mindíg kialakítottak egy Pusztaszert is a fentiek okán.
Régi térképeken pl Zala megye még -ugyan miért? Szala megyeként szerepel..
Oposur!
Miből jön neked ez a hozzá szóló neved? Kíváncsi vagyok
Köszönöm tájékoztató jellegű hozzászólásod. Puszta-szer szerepéről gondolataid megértettem. S az általad leírt képzési rendszer működésének alapjait, szintjeit, szükségét is. S majd egyszer a felső rétegnyi tudás mélyére is eljutunk tán egyszer.
A természetről egy kicsit elbeszéltünk egymás mellett. Sebaj. Amit írtál a természet változásáról az maga is a természet része. Ha milliárd évekre tekintünk vissza még inkább. pl. Elmúlt 1 milliárd évben mindössze a sarkokon kb. 100 millió évig volt jég, ez kifejezetten magasabb vízállást jelent, mint a mai..... Ennek természete a tejút és naprendszerünk fizikai működése. Többek közt. Nem változás nélküliségről beszéltem. Ez egy egységes, összetett rendszer. A dolgok természetének (hangsúlyozom a teljest, pl. lélek természetét is) megfigyelése nagyon megkönnyíti a dolgokat, mert az idők alatt folyamát meghatározó akármi állandóságot látszik mutatni.
pl. Pusztaszer lovas"próba": Érdekes, hogy ma már a társadalom járulékos, szinte szükségtelen gazdasági haszoneleme a ló, szemben a pusztaszeri időket. Mégis érdekes, hogy az ember és ló között van valami olyan széttéphetetlen, sokrétű, építő kapcsolat, hogy az utóbbi időkben egyre több helyen találnak vissza egymáshoz, fiatalok sokaságát vonzva. pl. gyógyító lovas terápiák.
Vagy pl. Voltaire elítélte az egyházat "fanatizmust" kiáltva papjaira, miközben ő vált a tudomány fanatikus "papjává." Majd maga a tudomány haladt túl rajta.
Miből jön neked ez a hozzá szóló neved? Kíváncsi vagyok
Köszönöm tájékoztató jellegű hozzászólásod. Puszta-szer szerepéről gondolataid megértettem. S az általad leírt képzési rendszer működésének alapjait, szintjeit, szükségét is. S majd egyszer a felső rétegnyi tudás mélyére is eljutunk tán egyszer.
A természetről egy kicsit elbeszéltünk egymás mellett. Sebaj. Amit írtál a természet változásáról az maga is a természet része. Ha milliárd évekre tekintünk vissza még inkább. pl. Elmúlt 1 milliárd évben mindössze a sarkokon kb. 100 millió évig volt jég, ez kifejezetten magasabb vízállást jelent, mint a mai..... Ennek természete a tejút és naprendszerünk fizikai működése. Többek közt. Nem változás nélküliségről beszéltem. Ez egy egységes, összetett rendszer. A dolgok természetének (hangsúlyozom a teljest, pl. lélek természetét is) megfigyelése nagyon megkönnyíti a dolgokat, mert az idők alatt folyamát meghatározó akármi állandóságot látszik mutatni.
pl. Pusztaszer lovas"próba": Érdekes, hogy ma már a társadalom járulékos, szinte szükségtelen gazdasági haszoneleme a ló, szemben a pusztaszeri időket. Mégis érdekes, hogy az ember és ló között van valami olyan széttéphetetlen, sokrétű, építő kapcsolat, hogy az utóbbi időkben egyre több helyen találnak vissza egymáshoz, fiatalok sokaságát vonzva. pl. gyógyító lovas terápiák.
Vagy pl. Voltaire elítélte az egyházat "fanatizmust" kiáltva papjaira, miközben ő vált a tudomány fanatikus "papjává." Majd maga a tudomány haladt túl rajta.