Yotengrit
A Yotengrit "első istenséget" jelent, de "első világtengert" is.
Az altáji nyelvekben ismert tengri = isten szóból képeztetett.
Őseink hitvilágában, melynek gyökerei a (jeges) kőkorszakba nyúlnak vissza, a mindent magában foglaló ős-szellem neve, aki egyben ősállapot is.
Yotengrit kiveti magából a rosszat és nő-istenné, meg férfi-istenné manifesztálódik, létrehozva a nősténység és hímség dualizmusát, mely merőben különbözik a kínai Yin-Yang dualizmustól is, de még jobban az ó-iráni dualizmustól, melyben jó meg rossz egyensúlya - és örök harca a lét mozgatója.
A kínai filozófiai rendszerben a nőstényiség passzív a hímség aktív. A magyar dualizmusban, melyet táltosaink az észak-eurázsiai - amerikai jeges kőkorszak eszmevilágából menekítettek korunkig, nőstényiség meg hímség egyaránt tartalmaznak aktivitást és passzivitást. Jellemvonásaik nem szemben állnak, hanem hiány-többlet alapon kiegészítik egymást. Ez az alapszemlélet határoz meg mindent, a szociális tanokat, a jogrendszert, de még az élet-halál viszonyát is.
Yotengrit mindent magában foglal, de inkább női jellegű. Kiveti a rosszat, ami ártó erővé rendeződik, de nem válik a duális kölcsönhatás részévé. Zavaró faktor jellegű: ő Ármán, a rossz, ártó, harmóniát zavaró szellem.
Az istenasszony UKKÓ szimbóluma a hold, az általa megteremtett férfi isten pedig GÖNÜZ, a naporcájú. E magyar duális filozófia szimbóluma az iker-örvény, iker-forgószél. Ukkó neve földanyát jelent, Gönüz neve pedig napszellemet. A Vallást, mely erre a filozófiára és északi típusú sámánisztikus praktikákra épült BÜÜN (kilenc büvölet) vallásnak nevezték. "Bűnbe esni" a magyar kereszténység első századaiban nem vétkezést jelentett, hanem visszaesést a BÜÜN-be, a "pogányságba".
UKKÓ a földanya Boldogasszony néven került emberközelbe, buddhista hatásra, kínai közvetítéssel. Valójában a kínai filozófiai rendszerben keletkezett nőnemű Buddha mint a kínai Ku-an-yin, a japán Kwannon, vagy a zürjén Arany-asszony. A keresztény magyar Egyház összemosta alakját Szűz Máriával, de meghagyta eredetileg Buddha születésének, illetve halálának ünnepeit, a Gyümölcsoltó, - ill. Sarlós - Boldogasszonyt. Ezek eredetileg Buddha születésének ill. halálának ünnepei.
Ebben a hit- és filozófiai meggyőződés-világban szellem meg anyag ugyanannak az energiának más-más megjelenési formái. A szellem is anyag, melynek minősége és mennyisége is van. Ez osztható és összeadható. Isten, az istenek nem semmiből teremtenek, hanem saját szellemanyagukból. Sokat tudnak, sokra képesek, de sem külön-külön, sem együtt nem korlátlanul mindenhatók. Folyamatos teremtésük, melyet ma evolúciónak nevezünk, tele van félresikerült próbálkozásokkal, balesetekkel.
A "szellem-quantum" elmélet tette lehetővé, hogy őseink saját szellemanyagukból védőszellemmé erősíthessék egy hős szellemét, és megteremtsék a "Magyarok istenét".
Minden az istenség szellemanyagából van. Ezért isten bennünk, mink istenben. A természet isten teste - jó tehát az, ami nem természetellenes. Ennek a felismerésnek nagy jelentősége van az erkölcstanban és a gyógyászatban egyaránt. Ennek értelmében a nemi (szexuális) vágy és a cselekedet, melynek kapcsán a vallások többsége a lelket zsarolja, nem vétek. Vétekké esetleg a cselekvés mikéntje révén válhat. Például ha árt vele. "Mindent szabad, ami nem árt másnak!" Ez az ősi szabadságeszme alapja. "Ne bánts, ne árts, istápolj, segíts!" - ez pedig a "felebaráti szeretet" tana. Az "üdvösség" elnyeréséhez, ami a szellem önálló egzisztenciáját jelenti a test halála után, fontos a jó cselekedet is. Őseink meggyőződése szerint, melynek alapja nem HIT hanem tapasztalat, nincs kollektív felelősség, ezért kollektív megváltás sincs. Ki-ki maga felel tetteiért. Az ember lelkének, szellemének "gúzsoldója" megváltója a belső megvilágosodás. Ehhez fontos a tudás gyarapítása, az érzelemvilág gazdagítása. Fontos felismerés, hogy a halál nem az élet, hanem a születés ellentéte. Az egyén, az individum nem a társadalom része, hanem autonóm alkotósejtje.
Egyik ember sem tulajdona másik embernek. A családon belül sem. Az államnak, a társadalomnak nem tulajdona. Nő meg férfi egyenrangúak, egyenjogúak. Két FÉL együtt alkot, egymást kiegészítve EGY EGÉSZ-et.
A BÜÜN vallás alapjain életre kelt eszmerendszer, melyet a továbbiakban nevezzünk Yotengrit vallásnak, nem dogmatizál isten-képet, mert csak sejtjük az őserő, az ősszellem mibenlétét, de nem ismerjük (Mivel a Yotengrit eszmerendszer nem dogmatizálja az istenképet alkalmas individuális hitéleteknek etikai keretet nyújtani. Ebben az eszmerendszerben ki- ki megteremtheti a maga "Yotengrit hitét" az elvont filozófiai hittől az emberközeli istenképhez kötődő vallásgyakorlásig, vagy alkothat közösségi liturgia rendszert.) A Yotengrit vallás teológusai, tanítómesterei még abban is segítenek, ha valaki egy más valláson belül igyekszik utat keresni, de nem igazodik el
Isten akaratára sem hivatkozhatunk, mert nem kapunk tőle napi parancsokat - csak sugallatokat kapunk a szellemvilágból. Az istenséggel azonban van kötődésünk, ez a logika. Másik támaszunk az ősök tapasztalata. Időtlen érvényű fölismeréseket hagytak ránk. Ezekből ma nagyon aktuálisak a szociális tanok. Például (mai szókinccsel) a tőke és a munkaerő viszonyáról. A kiegészítő dualizmus gazdaságpolitikai vetületében tőke meg munkaerő együtt alkotják a produktív termelőerőt. Közös ellenségük a szervezett parazitizmus. Például bürokrácia formájában.
A Yotengrit vallás etikája tiltja az eladósodott olyan fokú végrehajtását, mely lehetetlenné tenné számára a versenyképes újrakezdést. - Továbbá, tiltja a létszámcsökkentést, nagyobb profit érdekében. Sok sok kérdésre adnak őseink hasznavehető választ évtízezredek távlatából.
Az ősi klíma zóna-kultúra szellemi hagyatékát egy rábaközi táltos-szubkultúra őrizte meg, mely magát a "Káró-katona rend"-nek (Kormorán rendnek) nevezte. Tagjai "tudók" voltak, nők és férfiak. A rendfőnököt bácsának atyamesternek nevezték. Erre a hivatalra az őt megelőző bácsák, "tudók" Nagy Ferenc és Bendes József, Máté Imrét avatták fel.
Máté Imre 1934. december 11-én született Maglócán, Csornán, érettségizett, majd az ELTE-n tanult, Budapesten, ahol a forradalmi ifjúság egyik vezéralakja volt. A forradalomban fegyverrel is részt vett, ezért emigrálnia kellett. Göttingenben és Münchenben folytatta tanulmányait. A nyelv- és irodalomtudomány magisztere, de tanult régészetet, történelmet, néprajzot is. Ez lehetővé tette, hogy szakszerűen rendezze és publikálja a szellemi hagyatékot. Máté Imre költő és író is. Magyarországon hosszú ideig a tiltott művek listáján voltak könyvei.
A Püski Kiadó kiadta a Yotengrit könyveket. A könyvek hatására igény támadt egyházra, a Yotengrit, a Tengervégtelen Ős-szellem Egyházára. Ez szolgáltató egyház akar lenni, nem szed tizedet, nem sanyargatja a lelket. Nincs pásztor-nyáj viszony!
A korlátlan globalizálódás következtében új rabszolgatartó társadalom veszélye fenyeget. Ezt a Yotengrit eszmeiség jegyében meg tudjuk akadályozni. Ezért van szükség rá!
Máté Imre
Nyirkai jóslat
" Hét táltos találkozott a nyirkai Hanyban. Két asszonyember, meg öt férfiember. Jó ha ennyien vannak a "Nagy hívás"-hoz. Mert nagy SZELLEM-et szándékoztak idézni, a nemzetre zúdult bajhalmaz miatt. Tudni akarták, meddig tart ez a nyomorúság, meg miképpeg alakul a jövendő. "Nagy hívás" akkor köll, ha az ÉG nem nyilatkozik magától.
A táltos asszonyok egyike "utaztatható" volt.
Fölmenének tehát a Rókadombra, az elhagyott csordakúthoz, az égés szélére. Áldoztak vízzel UKKÓ-nak, tűzzel GÖNÜZ Istenapánknak.
A "látó-halló" táltos asszony nekivetkőzött.A többiek bedörzsölték maszlagbimbóval, hogy ne ostromolják a szúnyogok. Mert nyár volt, és alkonyodott. Nyakába kék ékkövet akasztottak. Az áldozó tűz parazsára zöld borókagallyat raktak. A táltos asszony füstöt lélegzet, a többiek meg rejtőztetőt dunnyogtak. Dobolni, furuglázni nem mertek, a határőrség miatt.
A táltos asszony révületbe esvén átadta fejében lakó szelleme helyét az idézett SZELLEM-nek, hogy az az ő nyelvén szólalhasson.
LÁPKUMÁNJA táltos SZELLEMÉT idézték, mert az idevalósi volt, a mi fajtánk. A táltos asszony először felszökött, de a többiek körbe vették őt, nehogy baj érje. Először csak hebegett, aztán szóval szólta a régi nagy táltos üzenetét:
MÉG ÖT-HÉT!
A medvebocsot lépre csalják és elverik rajta a port.
MÉG NYOLC-KILENC!
A Duna két partján vérben úszik a hulló lomb
és ösvények tapostatnak a hanyatló Nap palástján.
Nevet kiáltanak.
A nevén szólított Öreg tétovázik,
de vállalja sorsát.
Ifjak ragadnak fegyvert, nők és férfiak egyaránt.
Közel a győzelem.
Ekkor megelevenednek az árnyékok.
Az igazi harcosnak kedvét szegik.
Az ügyet Nyugattól-keletig elárulják.
Szerencsés, ki időben kereket oldhat.
Nagy az érvágás!
A Négy Folyó Városának Igaz Emberét kiejtik az ablakon.
A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot,
és a Vasmacskák Városának fattyát teszik meg helytartónak.
Ő megöleti a Tétovázó Öreget.
Az ifjúságon bosszút áll.
Sokáig uralkodik és megrontja a nemzetet.
Jutalmazzák az elvtelenséget,
mindent pénzben mérnek.
A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon.
A gyerek nyűg.
MÉG HÚSZ-HUSZONEGY!
A kétfarkú oroszlán elbődül, de ugrani nem mer.
A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre.
A víg mosoly torz vigyorra változik.
Itthon a földművelést már megtörték.
Még nevén a föld, de cseléd sajátjában.
Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs.
MÉG NEGYVEN ÉS NÉHÁNY!
A Nagykövet cselt vet,összeesküvést sző.
Korábbi ellenfelek összefognak.
Rést vágnak a kerítésen.
Meglazítják a medvebocs láncát,
a kétfarkú oroszlán ketrecének rácsát is.
Nem hálásak.
A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik.
Harsona jelzi a szabadság kezdetét.
A szürke marhát napos legelőre engedik.
A csorda megszédül a szabadságtól.
A barmok egymást öklelik.
A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit.
A Jóindulatú Beteg kerül élre.
Mások intézkednek.
A földművestől elveszik örökét, és dobra verik.
A senkiháziak vérszemet kapnak.
Bitangok tékozolják a fényt.
Gyülekeznek a dögmadarak.
A Nagy Tengert átröpüli a Napból szálló, galambnak
álcázott karvaly.
Megérkezik a Kánya is - osztozkodni.
Megint terelgetik a népet.
Hiteket erőltetnek.
Szaporodnak a pénzért fönnhangon imádkozók.
BOLDOGASSZONYUNKAT elfelejtik,
buta lúddá tekerítik.
Jaj pedig, ha ISTENÜNK ASSZONY-FELE
elfordul tőlünk, vagy mi őtőle!
A régi Nagy Csata Városában EZEK papjai dűlőre jutnak,
és új lovat nyergelnek.
Összeesküdnek Isten Képmása ellen
a Könyörtelenség Hatalmasaival.
A galambnak álcázott karvaly és a kánya,
Égigérő fára segítik a Kiskanászt.
Szívében király, álmaiban császár.
Szépen szól, rondán cselekszik.
Zsákja feneketlen.
Letaszítják - újra mászik!
A döglött sárkány kutyái új gazdát találnak!
MÉG ÖTVENÖT-HATVAN!
Az íjfeszítő sarja lukas hajóra száll.
Az ő ingével-gatyájával tömik a rést.
Messze jutottak a parttól,
már nem tud kiszállni.
A döglött sárkány kutyáit a Koronázatlan Cár veszi pórázra.
A Szűkszavú Tárnokmestert tuszkolják élre.
Saját táborából ütnek pártot ellene,
mert a Koronázatlan Cár úgy akarja.
Paprikajancsiból csinál vezért.
A nemzet tűri - nem látja meg rajta
a rángató madzagokat.
A csellel hatalomra segített Paprikajancsi
pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet.
Nyegle és buta.
A Kiskanász malmára hajtja a vizet.
Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket.
Nemes lovag-ősök fehér liliomán
tipródik a nemzet.
A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos.
A különb nem viszi sokra, mert irigylik.
Ki-ki rántja lefelé a másikat - az országot együtt.
Lenézett népek mögött kullog a magyar!
A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld!
MÉG HATVAN-HETVEN!
A rátarti úr napszámért kunyerál.
Már mindent elkótyavetyéltek.
Csak alantas szolgálatok maradtak,
égbekiáltó árulások.
Lesznek, kik alattomos ellenséggel
fújnak egy követ.
Bevezetik a hét tevét,
hogy az innen köpködhessen lángot-
a bikát nyergelő asszonyra.
Ebből belviszály is támad, meg külső viszály is.
A Kost Áldozó
két fia tovább marakodik.
a tevék magyar hajcsárai
manó bőrét húzzák Krisztus képére,
hogy megtévesszék a népet,
és aranyra válthassák a félhold csillogását.
Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő
fiát segítik,
más magyarok meg a másikat.
kettészakad a nemzet,
lángra lobban az Ország.
A lángot vér oltja.
Magyar magyart gyilkol,
de a bika hátáról is ide lőnek
a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul.
A szomszédok megmozdulnak,
de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is.
A megszeppent maradék
UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t.
az irigy örül más szerencséjének,
a rátarti nem rázza a rongyot ,
a közönyös siet segíteni.
Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül állítja
a zenélő sivatagok tigrisét,
és böcsületes alkuval
visszakerül, ami visszajár.
Új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé,
YOTENGRIT, az ŐS-TENGEREK ISTENE nevében.
A JÓ SZOMSZÉDSÁG TÖRVÉNYE győzedelmeskedik.
A táltosok közös gondolattal kérdezték : Így van ez megírva- nem lehet-e másképp?
A SZELLEM erre ezt felelé: Minden jövendölés ókumlálás , a múltat meg jelent összekötő vonás folytatásán, a jövő felé. Megírva semmi sincsen, mert minden megváltoztatható- ha nem fordultok el ISTENETEK-től és megszívlelitek az ősök intelmeit.
A táltosok megköszönték Lápkumánja táltos szellemének a jövendölést meg útbaigazítást. Ő távozott, a táltos asszony szelleme pedig visszatért testébe. inni kért. Sokat ivott, és mély álomba került azon nyomban. A többiek betakarták és strázsálták hajnal hasadtáig. Akkor lemosták róla a maszlagot.
A férfi táltosok térdet, fejet hajtottak előtte, asszony táltos-társa pedig fejére tette kezét és rámondta az igaz nő-barátok áldását :
BOLDOGASSZONY oltalmazzon fehérben, zöldben, feketében!
Ezek után ki-ki hazaméne és tette a dolgát. "
A NYIRKAI JÓSLAT HIVATALOS BLOGJA:
Nyirkai Jóslat blog
UTÓHANGOK A NYIRKAI JÓSLATHOZ
A mai napig általában világos minden. Ami megtörtént az könnyebben megfejthető, mint az ami nem történt meg, csak sejtetve van, képletes szövegbe csomagolva.
Azt már értjük, mit jelent, hogy a "nemzet talpa alatt röpülő szönyeggé válik a föld". Értjük mert régóta zajlik az ország kiárusítása és már tényleg ott tartunk, hogy lábunk alól elkótyavetyélik a földet, tartalmával együtt. A jövőt illetően legtöbben a hét tevét nem értik és a zenélő sivatagot. A tevék az arabok felé sejtetnek, a zenélő sivatag pedig a Taklamakán. Megkövült fák ágai zenélnek a homok mélyén, ha erős szél mozgatja a buckát.
A " zenélő sivatag tigrise " azt sejteti, hogy számíthatunk problémáink megoldásában keleti rokonainkra.
A jóslat noha sok rosszat vetít be, kedvező jövőt ígér, ha sok vér árán is. A Magyarság összefog és "...új kor veszi kezdetét, minden égtáj felé, YOTENGRIT, az ŐS-TENGER-ISTEN nevében. A jó szomszédság törvénye győzedelmeskedik!"
Köznapibban fogalmazva a : YOTENGRIT vallás jegyében megújhodás történik nem csak Magyarországon, hanem "az öt égtáj" felé a határainkon túl is.
Ez a jóslat fedi Nostradamus jóslatát, mely szerint: "A tenger nevét viselő vallás győzedelmeskedik" (N. X./ 96.)
Máté Imre
