Amit nem tudunk megbocsátani!? Felfordult az életem!
- Téma inditó vero17
- Kezdés dátuma
Egy kicsit bizonytalan vagyok, hogy ismerik-e még az emberek a tiszteletet. Nem akarok természetesen általánosítani, nem is lehet, de ahogy elnézem a mai kapcsolatokat... Úgy tűnik, hogy egyre általánosabb nézet : légy szabados, rafinált, másokkal nem törődő, csak a saját érdekeidet néző még a párkapcsolatban is. Az igazán mély érzelmek egyre hátrébb szorulnak. Talán ezért van ennyi válás, na és persze divat a szingliség, csak semmi elköteleződés. Ebben az a rossz, hogy az a néhány még házasságban élő őskövület remek célpontot nyújtanak az így gondolkodó moderneknek. Magam is a kövületek közé tartozom és örülök, hogy így van. Lehet, hogy én vagyok a boci 
, de nem tudnám megcsalni a páromat.
A gyűlölet pedig csak annak árt, aki érzi, a másik nem szenved tőle. Bennem nincs és remélem soha nem ismerem meg ezt az érzést! Mindenkinek kívánom, hogy boldogan élhesse az életét és ha ehhez a megbocsájtás is szükséges, akkor képes legyen megbocsájtani. Felszabadul és csak jobb lehet utána az élete.
kiss
, de nem tudnám megcsalni a páromat.A gyűlölet pedig csak annak árt, aki érzi, a másik nem szenved tőle. Bennem nincs és remélem soha nem ismerem meg ezt az érzést! Mindenkinek kívánom, hogy boldogan élhesse az életét és ha ehhez a megbocsájtás is szükséges, akkor képes legyen megbocsájtani. Felszabadul és csak jobb lehet utána az élete.
kiss
Lehet-e okos az, aki az érzelmi vihar közepén találja magát, mert kitudódik, amit jobb lett volna meg sem hallania. A kapcsolat erejét teszi próbára a lelketlen helyzet. Megbocsátás és feledés között azért óriási különbség van. Ugyanakkor a büszkeséget félre kell tenni. Nem csak az ésszerűség, de a maradék érzelem is irányíthat. És aki nem csak okosan akar dönteni, az kiérdemli a boldogságot.
Egy régi mondás: Az érett kalász meghajlik.
Sajnos értem.
Egy régi mondás: Az érett kalász meghajlik.
Sajnos értem.
pumukli28*
Új tag
Szia!
Mi van akkor ha nem csal meg, csak elmullik az erzelem, szerelem es total kihull a kapcsolat. Mi van akkor ha mar nem kivan es nem talal szepnek. Azert ennek is vannak egyertelmu es felremagyarazhatatlan jelei. Mi van akkor ha ez nem is lenne baj, mert benne van a pakliban csak annyit varnal el tole, hogy mondja el mielott ereztetne es mielott erre neked kellene rajonnod. Hat ha valakinek tudnia kell hogy kivan e vagy nem az a partner es ha nem kivan kinosak es meltatlanok a magyarazatok. Az egyenes arcba vagott beszeddel lehet mit kezdeni. A magyarazkodas kifogasok es egyeb hulyesegek, szerintem van ugyan olyan rossz mint a megcsalas.
Tuti biztos, hogy nincs mas valaki, de tuti hogy a szerelem is elmulott azonban nincs eleg batorsaga a masik felnek hogy ezt kimondja.
Ilyesmit meg tudnal bocsajtani?
Mi van akkor ha nem csal meg, csak elmullik az erzelem, szerelem es total kihull a kapcsolat. Mi van akkor ha mar nem kivan es nem talal szepnek. Azert ennek is vannak egyertelmu es felremagyarazhatatlan jelei. Mi van akkor ha ez nem is lenne baj, mert benne van a pakliban csak annyit varnal el tole, hogy mondja el mielott ereztetne es mielott erre neked kellene rajonnod. Hat ha valakinek tudnia kell hogy kivan e vagy nem az a partner es ha nem kivan kinosak es meltatlanok a magyarazatok. Az egyenes arcba vagott beszeddel lehet mit kezdeni. A magyarazkodas kifogasok es egyeb hulyesegek, szerintem van ugyan olyan rossz mint a megcsalas.
Tuti biztos, hogy nincs mas valaki, de tuti hogy a szerelem is elmulott azonban nincs eleg batorsaga a masik felnek hogy ezt kimondja.
Ilyesmit meg tudnal bocsajtani?
Érzelmek és okos döntés?
Kedves Ismeretlen Ismerős!
Amit írtál nagyon hasonló az életem egy most lezárt szakaszához. 30 évnyi házasság után döntöttem a válás mellett, és nem bántam meg. Úgy éltem le az életem, hogy félre tettem a megalázottság érzését, megbocsátottam. Mert úgy gondoltam egyszer megtörténhet, mindenkinek meg kell adni az esély a javításra. Ezt a lehetőséget nem egyformán értelmeztük, megismétlődtek az események, újabb megbocsátás következett, látszólag minden rendben ment. A megbocsájtás nem azonos a felejtéssel. Legyünk őszinték magunkhoz érdemes elgondolkodni azon, meddig viseljük el ha összesúgnak a hátunk mögött. Meddig érdemes tovább folytatni egy olyan házasságot, kapcsolatot ahol a másik fél annyira nem tiszteli a társát, hogy őszinte legyen vele, és egyben önmagához is. Ennek vetettem véget. Nem élem át nap mint nap azt a feszültséget, hogy vajon milyen hangulatban fogom eltölteni az otthon töltött időmet. Várok rá, vagy otthon lesz, ha otthon van milyen hangulata van, kötekedő, látszólag kedves (ami a megcsalatás egyértelmű jele volt). Minden egyéb tevékenység amit most teszek csak felszabadít. Saját életem élhetem, jöhet a kultúra, értelmes szórakozás. Sokáig tartott meghoznom a döntést, de megtaláltam önmagam.
Kedves Ismeretlen Ismerős!
Amit írtál nagyon hasonló az életem egy most lezárt szakaszához. 30 évnyi házasság után döntöttem a válás mellett, és nem bántam meg. Úgy éltem le az életem, hogy félre tettem a megalázottság érzését, megbocsátottam. Mert úgy gondoltam egyszer megtörténhet, mindenkinek meg kell adni az esély a javításra. Ezt a lehetőséget nem egyformán értelmeztük, megismétlődtek az események, újabb megbocsátás következett, látszólag minden rendben ment. A megbocsájtás nem azonos a felejtéssel. Legyünk őszinték magunkhoz érdemes elgondolkodni azon, meddig viseljük el ha összesúgnak a hátunk mögött. Meddig érdemes tovább folytatni egy olyan házasságot, kapcsolatot ahol a másik fél annyira nem tiszteli a társát, hogy őszinte legyen vele, és egyben önmagához is. Ennek vetettem véget. Nem élem át nap mint nap azt a feszültséget, hogy vajon milyen hangulatban fogom eltölteni az otthon töltött időmet. Várok rá, vagy otthon lesz, ha otthon van milyen hangulata van, kötekedő, látszólag kedves (ami a megcsalatás egyértelmű jele volt). Minden egyéb tevékenység amit most teszek csak felszabadít. Saját életem élhetem, jöhet a kultúra, értelmes szórakozás. Sokáig tartott meghoznom a döntést, de megtaláltam önmagam.
Ha nincs rá különösebb oka, akkor csak az történhet, hogy már nem szeret veled lenni. De a legjobb barát ilyenkor nem hátat fordít, hanem elmondja neked, ha valami gondja van veled. HA nincs más ok...
Ha megcsalásra kerül sor, akkor ki kell deriteni, mi volt az oka. És van úgy, hogy néha nem a csaló az egyedüli hibás. Ilyen esetekben talán többett segitene egy párterápia, ahol is sok mindent megtudhat az ember a párjáról és magaról. Nem mindig a menekülés és a gyülölködés a megoldás.
Azoknak akik folyton stresszben élnek, azt tanácsolom, hogy ne szégyeljenek segitséget kérni. Ha az ember életében probléma jelentkezik, akkor nem rágódni kell rajta, hanem meg kell oldani. Ha nem megy egydül, akkor segitséggel. Segithet egy jó barát, családtag, rokon, családi orvos vagy pszichológus. Meg kell tenni az első lépést. Egy 10 órás séta is az első lépéssel kezdődik.
Engem a férjem 6 éve hagyott el egy harmadik miatt. A mai napig nem tudtam feldolgozni és még mindig dühöt érzek, ha találkozunk.
Le a kalappal előtted!
Én úgy éltem le a gyerekkorom,hogy azt senkinek nem kívánom!
Ha anyámnak lett volna bátorsága kilépni a rossz házasságából,akkor talán most nem ment volna tönkre az öcsém házassága is!Bár tudom nem lehet mindenért a szülőket okolni,de sajnos a szülői háttér az elsődleges minta a gyermeknek és öcsém teljesen lemásolta apámat, sajnos..............
Én úgy éltem le a gyerekkorom,hogy azt senkinek nem kívánom!
Ha anyámnak lett volna bátorsága kilépni a rossz házasságából,akkor talán most nem ment volna tönkre az öcsém házassága is!Bár tudom nem lehet mindenért a szülőket okolni,de sajnos a szülői háttér az elsődleges minta a gyermeknek és öcsém teljesen lemásolta apámat, sajnos..............
Ez nagyon szomorú, de az esetek elsöprő többségében a szülőket másoljuk főleg öntudatlanul.
Nekem pár éve a két nem hatalmi harcával van nagy problémám. Nagyon zavar, és szerintem kizárja a bizalmat és szeretetet.
Nekem pár éve a két nem hatalmi harcával van nagy problémám. Nagyon zavar, és szerintem kizárja a bizalmat és szeretetet.
...
7 évig barátom volt egy illető, aki pár hónapja lecsapott rám mivel akkor éppen egyedül voltam, hogy ha nem leszünk egy pár akkor soha az életben ne beszéljünk. Én persze bele mentem, mert az exem akivel épp akkor szakítottam teljesen tönkre tett, már pánikrohamaim voltak, éjszakánként állandóan felébredtem, szóval kellett vmi nyugodság. De tőle is csak az elvárások jöttek. Így szépen eljutottunk oda a szakításig. Ő stílusos módon, telefonon szakított velem, semmi lehetőséget nem adott a megbeszélésre. írtam neki egy emailt, amire annyit válaszolt, hogy soha nem voltam az igazi barátja, mert ő mindig csak a nőt látta bennem, és azért tartotta velem annyi éven át a kapcsolatot, hogy majd egyszer egy pár leszünk, de mivel már nem vagyunk együtt ezért nincs igénye rám semmilyen formában. Ő volt az egyik legnagyobb bizalmasom, mindent tudott rólam, és így hátat fordított...
7 évig barátom volt egy illető, aki pár hónapja lecsapott rám mivel akkor éppen egyedül voltam, hogy ha nem leszünk egy pár akkor soha az életben ne beszéljünk. Én persze bele mentem, mert az exem akivel épp akkor szakítottam teljesen tönkre tett, már pánikrohamaim voltak, éjszakánként állandóan felébredtem, szóval kellett vmi nyugodság. De tőle is csak az elvárások jöttek. Így szépen eljutottunk oda a szakításig. Ő stílusos módon, telefonon szakított velem, semmi lehetőséget nem adott a megbeszélésre. írtam neki egy emailt, amire annyit válaszolt, hogy soha nem voltam az igazi barátja, mert ő mindig csak a nőt látta bennem, és azért tartotta velem annyi éven át a kapcsolatot, hogy majd egyszer egy pár leszünk, de mivel már nem vagyunk együtt ezért nincs igénye rám semmilyen formában. Ő volt az egyik legnagyobb bizalmasom, mindent tudott rólam, és így hátat fordított...
Az se jobb, ha megmagyarázza. :shock:
Az alapkérdésre a választ, igaziból nem tudom. Kevés olyan dolog van a hétköznapokban ami megbocsáthatatlan, én nem is nagyon tudok ilyet. Viszont vannak emberek akiknek nem bocsátunk meg, de ezek általában nem egyedi dolgok, hogy ezt vagy azt nem nézzük el neki, hanem leginkább ahhoz a bizonyos emberhez kötődnek, aki elkövetett ellenünk egy sor dolgot (szerintünk) és ezek összességét nem tudjuk megbocsátani, illetve ezek között az egymásra pakolt bűnök között egyszer csak volt egy, ami elszakította azt a bizonyos cérnát.
ezzel nagyon egyetértek.
Snail egyetértek veled!De papocnak a hozzászólásához reagálva:ha ilyet tett veled,akkor nem is volt igazi barát,és ezt akkor ne veszteségnek,hanem nyereségnek fogd fel!Végre megszabadultál egy álságos dologtól az életedben!És így nyitottá válhattál egy új,egy sokkalta jobb iránt!Ezt nem nevezném veszteségnek,hanem épp ellenkezőleg!Ez hatalmas nyereség egy nő életében!Az olyan férfi,aki mindig csak akkor van jelen az életedben,amikor használni akar,azon minek is sajnálkozunk?Én minden veszteségemnek örülök,mert sokkal jobbat kapok helyette!Lehet,ez hülyén hagzik így első olvasatra,de ha belegondoltok életetek egy-egy mozzanatába,amikor valami,vagy valaki úgy tűnt el az életetekből,h váratlanul,hirtelen,igazságtalanul bántva titeket,akkor az idővel egy minőségében sokkal jobb kapcsolatra cserélődött,ha volt elég türelmünk kivárni.És az,aki velünk bánt igazságtalanul,ugyanott,vagy még lejjebb került,aminek természetsen soha nem szabad örvendeni.Összegezve:Ami pillanatnyilag veszteségnek tűnik,és fáj,mert igazságtalanul,érdemtelenül történt velünk,az valójában hatalmas nyereség,mert többszörösét kapjuk vissza az idő folyamán. Ha így tekintetek a múltra,sztem sokkal könnyebb mindenen átlendülni!
Szép hetet kívánok mindnekinek!
Szép hetet kívánok mindnekinek!