A reikiről jut eszembe. Mennyire más lenne világ, ha már óvodában és általános iskolában lehetőség lenne megtanítani a gyereknek az univerzális energia, a szeretet energiájának közvetítését és élet útját. Talán 15-6 éves korukra nem az lenne a menő aki jobban "leoltja", megalázza, megveri a társát, tanárát. Az életüket nem a külsőségek, az erőszak, a pazarlás, a tv, az anyagi javak halmozása, hanem a belső értékek, elfogadás, a béke és a szeretet vezérelné. Sajnos a mai rendszer ezt nem teszi lehetővé, mivel úgy lett kitalálva hogy másokat megkárosítva juthatunk feljebb a "ranglétrán", pedig gyógyítani, segíteni kéne egymást, hogy előrébb jussunk (karma törvénye).
Szűkséges a mielőbbi változás az emberek gondolkodás módján, de vajon mennyire biztos, hogy bekövetkezik ez hamarosan?
Én nagyon bízom benne, de mi van ha csak várjuk hogy történjen valami, amitől jobb lesz a világ, eközben napról-napra történnek a borzalmak és már eltelt X idő, de a változásnak nyoma sincs. Minden csak rosszabbodik, mi meg még mindig csak várunk és várunk és a szavaink süket fülekre találnak...
Én legalábbis ezt tapasztalom, hiába próbálkozom, nem látnak sokan anyagi világnál tovább.
Az embereknek megfelelő ez az életvitel ami most van, közben csodálkoznak és panaszkodnak hogy boldogtalanok.
Mit tud tenni az ember ilyenkor? Várjon a csodára, hogy majd történik valami?
Tanítókra lenne szűkség, igazi tanítókra. Olyanokra, akik nem az interneten keresztül próbálják "megváltani a világot", akiknek a szavai meghallgatásra is találnak, akik nem hiteltelenek és nem a pénz motiválja őket.
bocsi ha offoltam a topicot
Kedvesem!
A tanító akkor érkezik pontosan a te életedbe személyesen is, amikor megértél egy bizonyos "új tudás" befogadására.
Sajnos egy tanító sem töltheti be tölcsérrel a tudást senki szívébe, ez lehetetlen és meg is sértené a szabad akarat törvényét.
Megérni egy magasabb szintű tudásra a szeretet cselekedetével lehet és az odaadó érdeklődéssel. Amíg egy ember saját magától nem nyitja meg a szívét és nem szán kellő időt és energiát a keresésre, tehát kitartóan nem bizonyítja szándékát, addig nem képes magához vonzzani azt ami érdekli.Ugyanis ez is a vonzás törvénye alapján működik.Amilyen rezgésszintet elértél, olyan tanítót vagy képes megérteni.Az teljesen mindegy, hogy könyv vagy személyes találkozás formájában találsz rá, hiszen nem adhat mást, mint tudást és aki befogadja annak változhat a gondolkodásmódja, s ezáltal a szeretetteljes mindennapi élete.Így emelkedik szép lassan a rezgésszint.
Isten kegyelme már az, ha személyesen is találkozhatsz egy már megvilágosodott emberrel, aki tükröt állva neked visszajelzéssel szolgál, hogy hol tartasz az utadon.(De ha nem vagy képes "látni" lelki szemeiddel, akkor hiába áll előtted a tanító, észre sem veszed, elmész mellette).
Mindent mi teremtünk a saját életünkben, bármilyen szinten létezünk.Ne a másikat hibáztassuk mindig, hogy miért nem segít, miért nem emel fel? Mert az lehetetlen! mindenki csak magát emelheti fel, a saját szeretni tudásával és teremtőképességével!
És ez így is van rendjén.Ki tudna másvalaki helyett szerelembe esni, enni vagy látni? Így vagyunk kódolva, hogy fejlődhessünk.
Legyetek türelmesek magatokhoz, figyelmesebbek az igaz értékekre és ne folyton a negatív dolgokat lássátok meg a világban (hiszen annyi szép dolog is van!), mert fontos tudni, hogy ahol a figyelmetek, ott a szívetek! Azt töltitek fel energiával és azt teremtitek újra, ahova a figyelmeteket irányítjátok! Lássátok meg minden létező mögött Istent és így lesz egyszer minden isteni.
Az első lépés, hogy légy pozítiv gondolkodású ember! Ami azt jelenti, hogy nem a negatív dolgokra vagy vevő, mindenben képes vagy meglátni a pozitívat, vagy azt, hogy milyen módon vezet el a pozitív végeredményhez,( s ez minden esetben a szellemi fejlődést kell szolgálja).Ez az itteni létünk értelme, semmi más.Örömöt lelni a szeretni tudásban és alkotni, teremteni még örömtelibb dolgokat!
Szerető szívvel Lehner Ella (privát üzibe bármilyen kérdésedre és kérdésetekre válaszolok szívesen és ha úgy érzem személyesen is folalkozom azzal akivel már érezzük az egységet gondolkozásmódunkban).