A fákról és erdőről másképpen…
A fáknak és az erdőnek minden ősi tanításban és mitológiában kiemelt jelentőséget tulajdonítottak. Hogy ne menjünk messze, a magyar és rokon népek mitológiájában, meséiben kiemelt jelentőségű szerepet kap az égig érő fa, az életfa, amely összeköti az eget és a földet, ágain hordozza a különböző világokat és létraként lehetőséget arra, hogy ágain felkapaszkodva eljussunk önmagunkhoz, a beteljesedéshez, az önmagunkkal való újraegyesüléshez. Az életfa élethű és stilizált ábrázolása azonban már az őskortól kezdve számos további nép ábrázolásában és meséiben feltűnik. A kínai eredetű chi kung mozgás-és meditációs gyakorlatok és egyik legalapvetőbb gyakorlata az un. „nagyfa” gyakorlat. Minden chi kung iskola gyakorlatsorában megtalálható valamilyen formában és célja az ember életének és egész-ség-ének fenntartásához szükséges energiák begyűjtése. Ebben a rövid cikkben arra keressük a választ, hogy miért ilyen kiemelt jelentőségűek a fák, mi az erdők szerepe, ha nem csak azok biológiai és anyagi létben betöltött szerepét, hanem energetikai, spirituális, ezoterikus jelentőségét is figyelembe vesszük…
A spirituális világ „amint fent úgy lent…” alaptörvénye egy másik gondolkodási módon az un. analógiás gondolkodáson alapul. Azt fejezi ki, hogy az egyes jelenségek azonos módon jelennek meg a különböző szinteken. Így az anyagi világ megnyilvánulásai – eltérő megjelenési szinten – de mutatják a lelki (energetikai) vagy szellemi (információ) szintű megnyilvánulások tulajdonságait. Ebből az következik, hogy pl. a fák magasabb szintű szerepéről információkat szolgáltatnak azok az anyagi szintű megnyilvánulások, szerepek és feladatok, amelyeket a fák és erdők a Föld ökológiai rendszerének fenntartásában betöltenek.
Mi ez a legfontosabb szerep? Röviden szólva az átalakítás és a kommunikáció (kapcsolatteremtés). A növények – és hajdan-volt tömegénél, borítottságánál, élettartamánál és aktív biológiai felületénél fogva – az erdő legnagyobb jelentősége az, hogy a szervetlen anyagból szerves anyagot állít elő. A földből –a gyökérzeten át - felszívott víz és ásványi anyagok, valamint a koronáján keresztül a légkörből felvett széndioxid és egyéb légnemű anyagok felhasználásával e szervetlen anyagokból szerves anyagot – saját testét – állítja elő. Vajon hányan gondoltunk bele abba a ténybe, hogy ez a folyamat gyakorlatilag az ÉLET teremtését, létrehozását ismétli meg évmilliók óta folyamatosan és szünet nélkül? A fák belső alkímiai vegykonyhájában alakul ki az ÉLET nap-mint-nap. Mi ez, ha nem az egyik legnagyobb csodája a természet működésének? Igazi alkímia, legalább olyan jelentőségű mint amit az emberi alkímikusok az „aranycsinálás” során próbálnak előállítani. Vajon ez nem lehet, hogy ez is a „bölcsek kövének” egy darabja? (Persze ehhez azért hozzá kell tenni, hogy az igazi alkímikusok sem a fizikai szintű világban dolgoznak és az igazi cél nem a fizikai „arany” előállítása.)
A gondolatmenetet tovább folytatva akaratlanul is fel kell lépnünk egy magasabb szintre. Tudniillik, hogy az élethez az anyagon kívül valami más is kell. Ez ma már közhelyként tartható nyilván, hogy a lélek nem csak az ember sajátja. Minden élőlényben – így a növényekben is – megtalálható és tetten érhető működése. Ha ez azonban igaz, akkor az előbb felvázolt – látszólag teljesen anyagi szinten lezajló – átalakító folyamat következménye, hogy valahogyan ez a „lélek” a folyamat részeként megjelenik. És ha ez továbbra is igaz, akkor itt már egy olyan igazi alkímiai folyamatnak vagyunk a tanúi, amely biológiai eszközökkel nem magyarázható meg. Megjelenik a folyamatban valamilyen információ, esetleg energia, amely egy óriási minőségi ugrást okoz a folyamatban. De még ha a lélek koncepciójában nem is hiszünk, akkor is előttünk áll az Élet "előállításának" mindennapos csodája, egy alapjaiban új minőség, információ megjelenése. Normal 0 21 false false false MicrosoftInternetExplorer4 <style type="text/css">p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal { margin: 6pt 0cm; text-align: justify; font-size: 12pt; font-family: "Times New Roman"; }div.Section1 { page: Section1; }</style>
A továbbgondoláshoz szerencsére előttünk állnak azok a – teljesen még meg nem értett – ősi tanítások, mitologikus gondolatok, amelyek közelítő magyarázatot adhatnak a jelenségre. Miért ÉLETfa? Talán mert ÉLETET ad? ÉLETET hoz létre? Az életfa jelentősége, hogy összeköti az eget és a földet. Mintegy létraként, átjáróként szolgál ég és föld – átvitt értelemben az anyagi világ (földi megnyilvánulás) és a szellemvilág (égi, kozmikus megnyilvánulások) között. Többek között a magyar népmesék rejtett értelmezésének feltárása vezetett el annak a felismeréséhez, hogy ezek a mesék gyakorlatilag az ember életfeladatának az ősi, paradicsomi egységbe való visszatérésnek és szellemi-testi egyesülésének folyamatát mutatják. Felmászva az életfára és azok ágain – különböző világokon keresztül - megküzdve saját árnyoldalának démonaival (sárkányok) végül a főhős eljut a fa csúcsára, ahol egyesül élete szerelmével, pontosabban saját magával és EGÉSZ-szé válik.
Még közelebb kerülünk a megfejtéshez, ha a – már említett – chi kung „nagyfa” gyakorlatait elemezzük. Itt nem titkolt szándéka a gyakorlónak, hogy olyanná akar válni, mint a fa. Azokkal a tulajdonságokkal szeretne rendelkezni, mint egy öreg, sokat tapasztalt, de rugalmas, minden időjárási viszontagságnak ellenálló és – kiemelten - ÉLETet adó fa. A kínai kozmológia szerint ugyanis a – fákhoz hasonlóan – ég és föld között ott az ember. Életét, energiáit az égi és földi energiák határozzák meg. Az égi és földi energiák megfelelő arányú keveréke alkotja az embert. Átvitt értelemben az égi energiák a szellemi energiákat (szellem) a földi energiák az anyagi energiákat (anyag) jelentik. És valóban az ember a szellem és anyag egységeként létezik földi megnyilvánulásaiban. Mit akar az ember tehát a „nagyfa” gyakorlattal? Közvetlenül felvenni a földi és égi energiákat saját magában összekeverni és létrehozni azt az „titkos” alkímiai folyamatot, amelyet a fák évmilliók óta végeznek az ÉLET létrehozásával. És valóban minden vallási és ezoterikus tanításnak ez az alapvető célja saját magunkban megtalálni az egységet, megtalálni saját életünket és az elveszett „aranykor”-t.
A feltöltődésnek egy másik – sokkal egyszerűbb – gyakorlata mindenki által elvégezhető és eredménye megtapasztalható. Egyszerűen oda kell állni egy idős – számunkra vonzó fa elé, megérintve két kezünkkel annak törzsét. Nem kell hozzá hosszú idő, hogy érezzük a feltöltődést, hogy megtelünk energiával, életerővel és szeretettel. Érdemes kipróbálni. Még jobb, ha a gyakorlat közben tudatosan is ráhangolódunk a fa energiáira és kérjük tisztítsa meg energiarendszerünket, töltsön fel számunkra szükséges energiával.
Az újabb ezoterikus vizsgálatok és intuitív sugallatok még egy újabb gondolatot tettek ehhez hozzá, illetve erősítettek meg. Ez a kommunikáció témaköréhez tartozik. A fák nem csak összekötik az eget és a földet, hanem kommunikálnak is ezzel a szellemi világok és az anyagi sík között. Képesek információt lehozni a szellemi síkokról és azt raktározni (kb. úgy, mint egy számítógép háttértárolója). Ezek az információk a fákkal való kapcsolat révén az ember számára is elérhetők. Ez lehet, hogy sokak számára elég misztikusan hangzik, de a fákkal való kapcsolatteremtés során – elsősorban intuitív képek formájában – ezek a tárolt tartalmak hozzáférhetők. Tömegénél, hosszú életciklusánál és a Földet behálózó hálózatánál fogva az erdő (fák egymáshoz kapcsolódó szisztematikus hálózata) a szárazföldi élet legnagyobb információ-gyűjtő helye és -forrása.
Volt… Egészen addig, míg az ember mindezeket fel nem ismerve, figyelmen kívül hagyva át nem alakította Földünk felszínét. Az első és legfontosabb változás, hogy a szárazföldeket egykor folyamatosan borító erdőtakaró gyakorlatilag megszűnt. Az egykor összefüggő és gyakorlatilag fizikai kapcsolatban lévő fák hálózata egy kilyuggatott, kis, elemi foltokra összezsugorított szitává vált, melyben ma már több a lyuk, mint az anyag. A kapcsolat az egyes elemek között megszakadt, az információ áramlása megtört. A még megmaradt erdőfoltok átalakításával tovább romlott az egyes erdőrészek információ gyűjtő-, tároló és „ÉLET előállító” képessége. Az egyes fák korának drasztikus csökkenése, az erdők stabilitásának szemmel követhető hanyatlása, az ideiglenesen előállított erdőtlen foltok (tarvágások) további felületcsökkentő hatása, az új fák „szocializálását” elősegítő folyamatos erdőborítás és „egyed-nevelés” hiánya mind e funkciók csökkenését, degradálódását és ezzel az Természet és az Ember létfeltételeinek hihetetlen romlását idézték elő.
A Természet és benne az erdők, a fák mind az Ember fejlődését szolgálják. Arra teremtettek, hogy segítenek az Ember számára bejárni azt az utat, amely céljait, az EGY-SÉG-be való visszatérését szolgálja. Tanítanak minket és segítséget adnak, de mi egy más utat választottunk. Teremtőként - saját jó vagy rossz sorsunk megteremtőjeként - azonban úgy döntöttünk, hogy egyelőre nem az egység felé vezető úton haladunk és ehhez az erdőknek és fáknak nem az itt leírt szolgáltatása a fontos. Durván és kérlelhetetlenül csak a kinyerhető anyagi javakra koncentrálunk, mely a Természet jelenlegi helyzetét idézte elő. Lassan ideje lenne – saját jól felfogott érdekünkben – felülvizsgálni meggyökeresedett álláspontunkat és – az eredendően vállalt céljainknak megfelelően tevékenykedni és kezelni a ránk bízott Javakat.
másolat