Balaton mindenes

Sch.E. · 2011 Szeptember 14

Repülő gyurgyalag a löszfal előtt

Repülő gyurgyalag a löszfal előtt

A kép a Tátorjáni Erdei Iskola weboldaláról való.

Kenesei löszfal

A Partfőről más néven Sós-hegyről gyönyörű kilátás nyílik a tóra. A Partfő érdekessége még az országútról jól látható kilenc barlangnyílás a löszfalban, melyet itt Tatárliknak vagy Törökliknak neveznek. A löszfalban látható lyukakról a lakosság körében élő hagyomány úgy szól, hogy a tatár és a török támadások idején ide, a megközelíthetetlen helyre menekült a nép. Ezek a barlangok, melyek öt szinten helyezkednek el, és valóban nehezen közelíthetőek meg (az első vagy húsz méterrel van a part meredélye alatt), valóban lakottak voltak a XIX. század közepéig, de akkor az itt élőket kitelepítették, mivel életveszélyeseknek ítélték ezeket a "lakásokat". Ma e "likak" turistalátványosságok.
Ezen a területen él a Dunántúlon egyedül itt tenyésző, ritka védett növény, a tátorján.

kukta · 2011 Szeptember 14

Márkus András- Az állóvíz panasza

VERS BALATONRÓL

Márkus András: Az állóvíz panasza

Folyót akartok a Balaton helyett?
El tudtok képzelni engem, hogyan lihegek?

Zavarjátok csak föl a vizemet
Ha port akartok mind a víz helyett.
Eldöntöttem, hogy egyszer elfogyok –
Jól látják, most ez egy fenyegetés –
Megmérgelődöm és folyóvá leszek.
Sőt, ha kell, hát folyammá csapok föl
Megelőzöm a Dunát kanyarában
Befogadok minden jöttment várost,
Koszos falut, nevesincs patakot
És tétlenül eltűröm majd, hogy átmos
Alvó kő, homok, félkész meder –
Csak ennyi kell egy Balaton-folyáshoz –
Átszűr, megtisztít, de már nem érdekel
Helyem sehol, s a meder lassacskán
Széjjelszór, majd holtágaimra boncol:
Behódolok és szolgálom a Dunát
Tán egy igazi tengerbe ömlök át
Csendben jövök, öntelten, kimérten
Hát ezt akarnátok? Lassan értem...
Összehordok egy deltát magamnak
Mocsárba öntök egy egész vidéket
Lesz flórám, faunám, madaram:
Pelikánom s ragadozóhalam
Mi van most, hát mindezt nem te kérted?
Növesztek majd egy-két védett növényt
és ott leszek a katalógusokban
És azt beszélik majd, hogy visszanyerte
A Balaton az állósztönét
Mert elvész, hogyha nem törődnek véle
Az állóvíznek állóképessége
Öreg vagyok már a medercsináláshoz:
Ha folyva jönnék, várjatok mederrel.
Vagy arra vártok, hogy én: szinte-tenger
Versenyezzek a szinte-hegyekkel,
Ahogyan a – fogjuk rá – hegyoldal
Versenyt szalad a hegyi folyóval...?
*
Nem én volnék ez, ó, tisztelt közösség
Önök összetévesztenek valakivel
Tisztázzuk hát le a szerepköröket
És válasszanak mást, ha folyni kell

kukta · 2011 Szeptember 14

Gérbics (Limodorum abortivum (L.) SWARTZ.)

Balaton-felvidéki Nemzeti park védett növénye

Gérbics (Limodorum abortivum (L.) SWARTZ.)

Az Orchideafélék (Orchidaceae) családjába tartozó 20-50 (80) cm magas korhadéklakó kosborféle, egyik legtermetesebb képviselőjük is egyben A növény földfeletti részei ibolyáslila-szennyeslila futtatású, zöld színanyagot alig tartalmaz. A szár erőteljes vastag, levelei a szaprofiton életmódnak megfelelően erősen redukálódtak, pikkelyszerűek. A május-június hónapokban megjelenő virágzat nyúlánk, a virágok nagyok, külső lepellevelei tojásdad-lándzsásak, kívül zöldesibolyák, belül világosibolyák, sötét erekkel tarkítottak. A belső lepellevelek kisebbek, szálas-lándzsásak, világosibolya színűek. Mészkedvelő, meleg, száraz tölgyesek, bokorerdők faja, de olykor feketefenyvesek alatt is megtalálható. Nemzeti parkunk területén gyakori.

kukta · 2011 Szeptember 16

Ősszel a balaton-Prok Dávid

VERS BALATONRÓL

Ősszel a balaton-Prok Dávid

Lankás domboldalnak sárgás mezeje:
kiégve lapul a bozótos, ím halni készül...
Imitt-amott integet egy száraz cserje,
körben, s úgy tarkán az erdő mezsgyéje feszül.

Dombtetőn, hol borospincék épültek,
kincseiktől fosztott tőkék szegényes sora.
Némelyek fáradtan erre-arra dőltek:
vigaszt nekünk nyújt hajdani áldozatuk bora...

Mostan még messzebb van a távol:
szelíden elmereng, ködből mászik elő...
Mint őz, mi harmatos fűben gázol;
napunk immár öregebb, s nem oly korán kelő.

Mind feljebb kúszik lassan a horizon`;
túl erdőn-mezőn, ezüsttel ragyog egy sáv.
Álmosan úszik reggeli pára a tavon,
s e békés úton ránk ragyogva mosolyog a táv...

Sch.E. · 2011 Szeptember 18

Ajándék szeptemberi napfény

Ajándék szeptemberi napfény

Sch.E. · 2011 Szeptember 18

Márffy és Csinszka Füreden

Márffy Ödön kiállítása volt Füreden a Vaszary Villában

Aki Balatonfüreden járt ezen a nyáron és ellátogatott a Vaszary Villába, megcsodálhatta Márffy Ödön két világháború közötti festészetét.
A Nyolcak csoport alapítója, franciás iskolázottságú, magyar vadak közé tartozó művész a harmincas évekre ért festői pályája csúcsára. Rendszeresen állított ki itthon és külföldön, ráadásul a modern magyar festőket tömörítő KUT (Képzőművészek Új Társasága) elnökeként jelentős befolyással bírt a hazai kortárs képzőművészetre.

Márffy felesége Boncza Berta, a korábban Ady Endre, majd Babits Mihály múzsájaként ismert Csinszka volt. Ady özvegyét a költő halála után másfél évvel, 1920-ban vette feleségül, kapcsolatuk pedig a révbe érést, a békés gyarapodás időszakát hozta. Márffy művészete sokat szelídült, közérthetőbbé vált. A vibráló színek helyett a polgárság által kedvelt, dekoratív látvány uralkodott el képein. Ahogy Ady kései költészetének kedvelt motívuma volt Csinszka pillantása - Őrizem a szemed, ugyebár -, úgy ejtette rabul Márffyt is a nagy, kék szempár, amely szinte minden portrén megcsodálható. Egyébként összesen több mint félszáz olajképet és pasztellt, valamint sok tucat akvarellt, grafikát és litográfiát készített feleségéről. A művek túlnyomó része arckép, de akad közöttük akt, és az ekkoriban kedvelt kerti és társasági jeleneteken is gyakran feltűnik a nő bubifrizurás, törékeny alakja.

A Vaszary Villában látható kiállítás Márffy első világháborút követő negyedszázados terméséből nyújtott válogatást. A házaspár szívesen töltötte a nyarait víz mellett. Márffy Ödön szívesen alkotott a magyar tenger partján: a tóparti tájak, a csillogó víztükör mögötti magasodó hegyek egyikén másikán felismerhető a balatoni környezet, de számos tájképén inkább fantázia-világot láthatunk.

Forrás: Balaton Blog

Sch.E. · 2011 Szeptember 18

Földalatti képzőművészeti kiállítást nyílt Balatonfűzfőn

Földalatti képzőművészeti kiállítást nyílt Balatonfűzfőn

Európa-Magyarország-Balaton 2011 címmel nyílt képzőművészeti kiállítás pénteken Balatonfűzfőn nem mindennapi helyszínen: a tárlatot mintegy 60-70 méteres mélységben a Nitrokémia Zrt. egykori erőműtelepének a helyén rendezték be.

A kiállításon látható 150 festményt, grafikát, szobrot és iparművészeti alkotást mintegy 600 beküldött pályamű közül válogatták ki. Veszeli Lajos Balatonalmádiban élő festőművész, a földalatti kiállítás ötletgazdája és kurátora elmondta: több kiállító csoport munkái láthatók a "bunkerban", így például jelen van a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművészeti Szekciója (egyben a tárlat szakmai fővédnöke), az Art Express nemzetközi művészek csoportja, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége, a Nottingham Trent Egyetem végzős művészhallgatói, a Művészetek Háza (Veszprém) és a Veszprémi Művész Céh.

A kiállítás - amely október 8-ig lesz látható - csak kedden, csütörtökön és vasárnap látogatható; mindig délután 2 órától, csak csoportosan és kísérőkkel.

kukta · 2011 Szeptember 19

Balatoni freskó-Szabó Balázs

VERS BALATONRÓL

Balatoni freskó-Szabó Balázs verse

Dunán innen Magyar Tenger
legnagyobb ő mind között
anno hova rendes diák
minden nyáron elszökött

mólón ülve, láb lógatva
nem számolta a napot
szabadságról álmodozott
s retro zenét hallgatott

bámulta az öreg Holdat
víz-tükörben éjszaka
átjárta a lelke mélyét
régi nyarak illata

vitorlások vitték tova
álmait a túlpartra
hajnali fény ébresztette
s karjaiba bújtatta

imádta a forró nyarat
az átcsókolt perceket
esténként a csillagokkal
ölelkezve lebegett...

égre írta nagy betűkkel
SZERELMEM A BALATON!
nézzétek csak ma is ott van!
graffitin a vonaton...

Sch.E. · 2011 Szeptember 20

Fenéki csárda; Vámház

Fenéki csárda; Vámház

[FONT=book antiqua,palatino]A jelenlegi csárda épületének korára, illetve valamikori funkciójára, csak az épület megkutatása adhat választ. Az viszont biztos, hogy ezen a területen már szá zadokkal ezelőtt is épületek álltak, hiszen egy 1648 évi tanúvallomás az átkelőhelyet révként említi.[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Természetesen a római építményekről itt nem beszélünk. Nagy a valószínűsége annak, hogy az itteni épületek nagy része a római romokból épültek. Ha pedig rév (átkelő hely) volt, akkor mindkét oldalon "beszálló" fogadónak kellett lenni. Itt helyezkednek el a révészek és a halászok házai. Ha viharos volt az idő és sötétedés után amikor a kompok nem közlekedtek az akkor érkező utazóknak és állataiknak szállás kellett. Pl. a szemben lévő Bottyánban vendégfogadó működött 1771-ben, mely ivóból, konyhából, szobából, istállóból állt. Bérleti díja 1 évre 6 Rhénes Forint. Mivel ebben az időben a bottyáni részen révészeket nem említ a krónika csak fogadóst és halászokat. Révészeknek Fenéken volt a lakóhelyük. Ekkor már bizonyítottan kompok jártak az átkelőhelyen.[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]1757-ben Festetics Kristóf két hajót állít be, melyeken "káromkodás és pipázás" tilos volt. A Balatoni Múzeumban lévő első Keszthelyről készült térképen már vámházként jelölik, ez a térkép 1769-ben készült. A helyi jelentőségét emelhette az a tény is, hogy 1783-ban fácánkert is található itt. A Balaton első nagy vitorlását a "Kristoph" nevű sószállító hajót gróf Festetics Pál építette 1753-ban. Halála után fia, György aki a hatalmas hitbizony ura, a híres "Georgikon" alapítója volt. Ő építtetett egy sor komp- és vitorláshajót. A hajóépítőműhely a fenéki kikötő mellett a vámház udvarán volt. A hajó "arsenal" tervezője és építője az olasz Antonio Bori hajósmester, aki kormányos is volt.[/FONT]

[FONT=book antiqua,palatino]1798: Juditha révészhajó[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]1801: László révészhajó[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino] Sidonia révészhajó[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino] Pali evezős komphajó[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino] Fecske evezős komphajó[/FONT]

[FONT=book antiqua,palatino]1824-ben a fenéki kompokra árbócfát és vitorlát készítenek.[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino] (A kompok viteldíját ezüstben kellett fizetni.)[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]1837-ben a kompok viteldíja: [/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Egy személy 1 krajcár[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Egy marha ha nincs befogva 4 krajcár[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Egy rövid szekér üresen, vagy terhelt 2 lóval 7 krajcár[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Egy hosszú szekér üresen, vagy terhelt 2 lóval 10 krajcár[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Egy gabonával rakott szekér 20 krajcár[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Egy sertés, stb. 2 krajcár[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Egy hintó üres vagy terhelt 30 krajcár[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Egy zsák gabona 2 krajcár[/FONT]

[FONT=book antiqua,palatino]Mivel Fenékpuszta nem csak átkelőhelyként hanem kikötőként is működött, jelentős volt a bevétele. A szállítások és az átkelés díjait a vámházban kellett befizetni.[/FONT]
[FONT=book antiqua,palatino]Az 1839-ben Festeticsek által megépített 87 méter hosszú fahídon való átkelésért hídpénzt kellett fizetni, egészen az első világháborúig. Később az épületet présházként majd lakásként és az '50-es évektől bolt- és kocsmaként funkcionált. Jelenleg is kocsma, és joggal feltételezhetjük, hogy a vámház jóval előbb épült mint majori cselédházak, a kastély és az istállók.[/FONT]

[FONT=book antiqua,palatino]

[/FONT]

Sch.E. · 2011 Szeptember 20

Kishamis

Kivételesen gyönyörű hétvégében lehetett részünk szeptember 17-18.-án. Vízen volt a Kishamis, álomszép vitorlázásra kellemes szél volt, ragyogóan sütött a nap.

Akhilleusz · 2011 Szeptember 20

Cholnoky Jenő: A balatoni szél

"
Amikor ezt a fejezetet írom itt az egyik kedves balatonfüredi penzióban, zúg az északi szél a fenyők ágai közt, remeg a ház minden ablaka, ajtaja. Hirtelen tört ki, nem is volt nagyon felhős az ég, de egész nap rekkenő hőség, szélcsendes, nyomasztó fülledtség ült a fürdőhelyen. Az emberek tikkadtan kerestek valami árnyékos helyet, a nők majdnem ruha nélkül éltek vissza a hőség következtében engedélyezett pongyolasággal. Este 6 óra tájban aztán a Riviéra fölött emelkedő hegyek mögött jellemző szélfelhők jelentek meg, a viharjelző ágyúk megszólaltak s csakugyan egy negyed óra múlva dühös rohammal indult meg az északi szél, porfelhővel homályosította el a levegőt s aztán haragos, sötét színűre borzolta a tavat s bizonyosan több kárt is tett.
Mert a balatonvidéki gyümölcstermesztésnek nagy ellensége ez az északi szél. Csak a dió- és mandulafa állja vitézül. Ezekkel kellene szélfogó fasorokat ültetni s aztán ezeknek szélárnyékában, mindenesetre törpe gyümölcsfákat nevelni, mert a balatonvidéki gyümölcs kitűnő ízű!"

Acapulco · 2011 Szeptember 20

Viharjelzés

A viharjelzések története igen régre vezethető vissza. Már az 1860-as években alakultak tengeri kikötői viharjelző szolgálatok, pl. Angliában 1861-től, míg Francia országban 1863-tól kezdték meg működésüket. Magyarországon 1934 júliusában a Balatonon kezdték viharjelzésekkel figyelmeztetni a fürdőzőket, a feladatot a légügyi hivatal viharjelző szolgálata látta el. A vihar közeledésének jelzésére viharágyúkat, szirénákat, jelzőkosarakat, és jelzőrakétákat (sárga, vagy piros fényűt) alkalmaztak. 1988-ban modernizálták a viharjelzés módját. Május 1. és szeptember 30. közötti időszakban egy automata működésű fényjelző berendezés 25 lámpája, a közelgő vihar erősségétől függően, különböző villanási gyakorisággal figyelmeztet a veszélyre.
A vihar erejét tekintve alapfokú, elsőfokú, és másodfokú viharjelzést különböztetünk meg.

Sch.E. · 2011 Szeptember 21

A balatoni viharjelzés kezdete

A balatoni viharjelzés kezdete

Európa nagy tavainál, és a tengerpartoknál sokfelé van hasonló meteorológiai szakszolgálat, azonban Európa egyik legnagyobb felületű, gyorsan felmelegedő és fürdőzésre talán leginkább alkalmas édesvízi tavánál különösen nagy jelentősége van ennek a rendszernek. Hollandiában 1860, Angliában 1861, Franciaországban 1863 óta mûködik tengeri kikötõi viharjelzõ szolgálat, a Bódeni-tónál 1880 óta adnak ki viharjelzéseket, a Balatonnál pedig – miután 1931 kora õszén és 1933 nyarán többtucatnyi fürdõzõ, horgász és csónakázó vált a hirtelen jött szélviharok áldozatává Hille Alfréd erőfeszítéseinek köszönhetően 1934-ben szervezetté vált a viharjelzés a Balatonnál.
"A magyar tenger – a Balaton – a legtöbb kiránduló lelkében a szelídség és a megnyugvás emlékeképpen marad meg. Aki azonban az aránylag ritkább, olyan alkalomkor látja, amikor zúgó szelek szántanak rajta barázdákat, és tajtékzó hullámok feneketlennek látszó mélyből hányják fel habjukat a haragos ég felé, annak az a benyomása támad, hogy a föld vulkanikus méhe mozdult meg alatta, és a viharzó Balaton vad dühében mindennek ellenségévé vált, ami él. Ilyenkor nagy veszélybe kerül, aki nem tud idejében menekülni …” – írta 1932-ben az Aviatika című lapban Hille Alfréd magyar királyi repülőezredes, meteorológus, a balatoni viharjelzés első kezdeményezője. Hille ugyanebben az írásában arra figyelmeztet, hogy „a balatoni üdülés védelme államérdek, ezrek, százezrek érdeke”.

A múlt század elején, a kutatásokkal együtt fellendült a vízparti élet is, felvirágzott a magyar tenger partja, megkezdődött az üdülőhelyek kiépülése. Balatoni viharokról már 1896-ból is maradt ránk feljegyzés, akkor a Keszthelyi Hírlap látható víztölcsérről tudósított. 1931-ben pedig olyan erős, 90-100km/óra sebességű orkán pusztított, hogy egy vízi-repülégépet is felborított Siófokon. Bár meteorológiai mérések és megfigyelések már 1891-ben megindultak Siófokon, - melyeket Stánsky István kezdett el a siófoki zsilipnél - de egyre többen hiányolták a viharjelzést is. 1934-ben indult el egy "vízbőlmentő" szolgálat Siófokon, s innen számíthatjuk a balatoni viharjelzés történetét. Ekkor a Magyar Vöröskereszt vízből mentő szolgálata és a légiveszély-jelző szolgálat feladata volt a vihar-előrejelzés.
A balatoni viharjelző obszervatórium helyéül kezdetben a Bakony legmagasabb csúcsát, a Kőris-hegyet szemelték ki a szakemberek, ám végül is Siófokon, a Nemzeti Színház üdülőjének egyik toronyszobájában kezdte meg működését.
Hille Alfréd kezdeményezésének és kitartásának köszönhető, hogy 1934 július 8.-án hivatalosan is megkezdődött a viharjelzés. 15 riasztó-állomás, a tó körzetében felszerelt szirénák, kikötői móló végi jelzőkosarak és mentőcsónakok segítségével védték a fürdőzőket és a hajósokat. 1951-től az újjászervezett viharjelzés a Belügyminisztérium irányításával működött, viharágyúkkal és jelzőrakétákkal.

Forrás: SioPort

kukta · 2011 Szeptember 21

Halvány sáfrány (Crocus vittatus Schloss, & Vukot.)

Balaton -felvidéki nemzeti park védett növénye

Halvány sáfrány (Crocus vittatus Schloss, & Vukot.)

A nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó 10-20 cm magas, a közelmúltig kárpáti sáfrányként ismert, de a legúljabb vizsgálatok alapján halvány sáfrányként leírt védett növényfajunk. A hagymagumót borító pikkelylevelek rostosak. A levelek keskenyek, szálasak, tövükön hártyás hüvellyel körül vannak véve. A február-március hónapokban megjelenő virág tölcséres, a lepel sötétlila, a lepelcimpák csúcsán fordított V alakú sötétebb folt van, ritkán fehér színű vagy fehér alapon kéken csíkozottak. A párta töve kopasz, a bibe háromosztatú, fésűsen kiszélesedő függelék található rajta, mely hosszabb a porzóknál. Termése rövidkocsányú tok. Üde gyertyános tölgyesekben fordul elő, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén Kup - Pápasalamon térségében.

Sch.E. · 2011 Szeptember 22

Papsokai templomrom, Balatonfüred

A 71-es számú útról letérve, Balatonszőlős felé tartva a Siske utcán, majd a Vázsonyi úton, Balatonfüred vége előtt jobbra, a régi temető területén található a templomrom.
Papsokai templomrom

Papsoka helységnév - pap falva, pap birtoka - a tihanyi bencések birtoklására utal. E birtokon laktak az apátság szolgái. A település a mai Vázsonyi út és a Siske utca által határolt részen, a mai izraelita temető végéig elnyúló területen feküdhetett. Saját templommal rendelkezett, melyet Szent Mihály tiszteletére rendelt az egyház, s mely köré a település központja rendeződött. Balatonfüred északnyugati részén, a Balatonszőlősre vezető út északi oldalán, a dombon lévő temetőben, a Siske forrástól nyugatra, igen szép természeti környezetben elhelyezkedő, kitűnő balatoni kilátással bíró templom egy római kori villaépület helyén, valószínűleg a 12. században épült. Valamennyi falát a római alapfalakra építették rá.
A román templomot többször átépítették, bővítették: a 15. század derekán új, gótikus szentélyt emeltek. Valószínű, hogy a Szent Mihály templom Veszprémnek a török által történt elfoglalása után pusztult el. Az ekkor leégett tetőzetű templom anyagát a környékbeli lakosok hordhatták el építőkőnek házaik felrakásához. Ma már csak a templom romjai lelhetők fel. A templom romjai mellett található Keöd József sírja, aki az első menetrendszerint közlekedő balatoni gőzhajó, a Kisfaludy utolsó kapitánya volt.

Sch.E. · 2011 Szeptember 22

Tihany

Tihany

Sch.E. · 2011 Szeptember 22

Születésnapra

Sok szeretettel...

Sch.E. · 2011 Szeptember 23

Pálóczi Horváth Ádám

Pálóczi Horváth Ádám

1773-tól a debreceni kollégiumban tanult. Mérnökként tevékenykedett, majd Füreden illetve Szántódón gazdálkodott, s közben verseket írt. A Hol-mi köteteinek (1788-1793) számos versében énekelte meg a Balatont, melyet ő nevezett először "magyar tenger"-nek. Mint országosan ismert költő az 1780-as évektől levelezett Kazinczy Ferenccel. Csokonai Vitéz Mihályt is barátságába fogadta, elsőként ismerte fel költői nagyságát. A nyelvújítási küzdelemben semleges álláspontot képviselt. Később az ortológusok dunántúli csoportjához vonzódván elhidegült a széphalmi mestertől. 1789-től a pesti, később a zalaegerszegi szabadkőműves páholy tagja volt.

Névtelenül jelent meg 1792-ben Felfedezett titkok című szentimentális énregénye. Ez a korabeli szabadkőművesség tanításainak összefoglalása. Annak a köznemességnek a jellegzetes képviselője volt, amely a felvilágosodás eszméit összhangba tudta hozni a nemzeti múlt hagyományaival. Kurucos hazafiság és erős németellenesség jellemezte. Röpiratban szállt síkra a nők egyenjogúságáért és a nemesség kiváltságainak visszaszorításáért. Petrikeresztúri tartózkodása idején (1812-1818) a Keszthelyi Helikon mintájára megalakította és összefogta a főként nőírókból álló „Göcseji Helikon”-t. Amikor németgúnyoló versei miatt 1814-ben eljárást indítottak ellene, a versek megtévesztő átköltésével terelte el magáról a gyanút.
Az Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Széchényi Könyvtár sok kiadatlan munkáját őrzi.

<iframe src="http://www.youtube.com/embed/Ej8GZsfY0qs" allowfullscreen="" frameborder="0" height="210" width="250"></iframe> <iframe src="http://www.youtube.com/embed/COnq-cqYiy8" allowfullscreen="" frameborder="0" height="210" width="250"></iframe>

Sch.E. · 2011 Szeptember 24

Pálóczi Horváth Ádám

Pálóczi Horváth Ádám

„Szép asszony a papné…”

Pálóczi Horváth Ádám és az élő népzene

Ha egy szerzőt vagy alkotót meg akarunk érteni, meg szeretnénk fejteni művészetének vagy munkásságának igazi okait és értékét, látni akarjuk jelentőségét, akkor meg kell vizsgálnunk azt a kort is, melyben élt.
Pálóczi Horváth Ádám élete 1760-1820-ig tartott. Gondoljunk csak bele, milyen volt a világ ebben az időben. Születésekor Bach 10 éve halott, fiainak rokokó cifrái világolnak. Haydn 28, Mozart 4 évvel öregebb nála, Beethoven 10 évvel később született, tehát kortársai. Még élt, mikor megszületett Liszt Ferenc, Schumann, Erkel, Chopin… Micsoda finom, sokatmondó ugyanakkor forradalmian új, a világot is megrengető zenei stílus csírái lehettek a levegőben a 250 évvel ezelőtt született P. H. Á. életében… elsősorban határainkon túl.
Nézzük, Magyarország területén mi volt ezidőben.

A nála kicsivel idősebb, nem kortárs, de a kort meghatározó Maróthi György 1715-1744-ig él, tehetős debreceni polgárcsaládban született. 1732-ben hét évig tartó külföldi tanulmányútra indult, melynek során a nagy svájci és holland egyetemek előadásait látogatta. Hazatérve a debreceni református kollégium történelem, matematika és retorika professzora lett, emellett Collegium musicumot szervezett az iskola diákjaiból. Egy magyar nyelvű, egyszólamú zsoltárkiadás után 1743-ban jelentette meg négyszólamú zsoltárkiadványát. Egy zeneelmélet könyvet is kiadott: A harmóniás éneklésről való rövid tanítás címmel.

Esterházy Pál nádor 1735-1813-ig élt, a politika mellett szakított időt a költészetre és a zenére is. A magyarországi barokk költészet egyik kiemelkedő alakja. Példaképének Zrínyit tartotta. Buzgó katolikus volt, s ennek jegyében szerzett kantátákat (ezek 1711-ben Harmonia caelestis címmel gyűjteményes formában meg is jelentek).

Esterházy pompakedvelő vagy fényes Miklós 1765-1833-ig, akinek köszönhetően lesz Haydn 1795-ben az újraalapított udvari zenekar vezetője. A kismartoni kastélyon is gyökeres felújítást hajt végre; ő építteti meg a Haydn-termet. Részt vesz építési tervezésekben Bécsben, de a Várszínház vagy a Bécsi Színház terveinek megalkotásában is.

Istvánffy Benedek 1733-1778-ig. a 18. század legtehetségesebb magyar származású komponistája. Istvánffy Benedek fiatal korában a Széchenyi grófok soproni és nagycenki kastélyában állt szolgálatban, majd 1766–tól haláláig a győri székesegyház orgonista–karnagyi állását töltötte be. Zenei műveltségét minden bizonnyal a közeli Kismartonban szerezte, talán az itt működő Gregor Joseph Werner tanítványaként. Jól ismerte az Esterházy-udvar zeneéletét, a régebbi és a kortárs zenei repertoárt. Bár mindössze tizenkét kompozíciója maradt fenn, műveinek magas színvonala a zenei stílusokban való tájékozottságáról és kiváló zenei ízléséről tanúskodik.

Jelentős volt a korban a templomi zenélésen kívül a rezidenciális, főnemesi udvari zenélés. A gimnáziumok, kollégiumok is tág teret adtak a muzsika terjedésének, a tanulók hangszereken játszottak, többszólamban énekeltek, nemcsak az istentiszteleteken, színházi előadásokat, passió játékokat produkáltak. A Maróthi féle Collegium musicumok terjedtek. A kollégiumokban a ludi magister, az iskolatanító tanított. Református iskolákban az idősebb tanulók tanították a kisebbeket. (Diák-collabotorok) A tananyag szinte kizárólag az istentiszteletek zenei anyagából állt.

Ilyen körülmények között lépett a színre Pálóczi, a dunántúli kisnemes, aki „korának nemesi családi összejövetelein szívesen látott vendég volt. Neves költőtársainak, mint Berzsenyi, Csokonai, Batsányi, Baróti Szabó Dávid ő ugyan nyomába sem léphetett, de azok is szívesen látták társaságát, hisz ki nem fogyott anekdotáiból, pajkos jókedvű nótáiból, amelyeket gyakran hangszeren (furulyán) kísérve adott elő. Kazinczy a legpajkosabb ficzkónak nevezte, aki szüntelen dalol, (…) pipázik, tréfát űz, s nevetteti azt, akivel szól. A mai szociálpszichológia szakszavával ő kora társadalmában amolyan „hangulatkarbantartó” volt, akire mindig lehetett számítani. A költészetet és a hagyományok gyűjtését egyaránt hazafias tettnek tekintette. Tőle magától tudjuk, hogy fölfigyelt a daloló parasztok énekére. Szólás és közmondás gyűjteménye máig kiadatlan maradt, de Ó és új, mintegy ötödfélszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé című kéziratos gyűjteményét a Magyar Tudományos Akadémia 1953-ban, 140 évvel a megírása után mégiscsak megjelentette, Bartha Dénes és Kiss József gondozásában. Ennek népi szövegeit azonban még nem vizsgálta behatóan a magyar népköltészeti kutatás. Címe jól kifejezi tartalmát: elég vegyes, s nem is mindig irodalmi értékű dalokat tartalmaz a vaskos kötet. Műköltészeti alkotások mellett sok népdal, vagy népdallá lett műdal itt található meg első közlésben. Sőt a kor szokásától eltérően nem csak a dal szövege, hanem a dallama is le van jegyezve.”

Pálóczi Horváth Ádám Zeneiskola Füreden

Pálóczi háza Füreden.

A költő építtetőként is nyomot hagyott Füreden. Két háza is volt, közülük az Ady Endre u. 13 szám alatti ház (1785-1787 között épült) ma is őrzi megrendelőjének elgondolásait. Szép kert övezi, magas fenyőfáival, gondosan kezelt gyepszőnyegével Füred egyik legszebb épülete. Erkélyes homlokzata a Balatonra néz, előtte a fenyőfákkal beültetett nagy kert. A bejárati rész előtt Kölcsey Ferenc mellszobra látható, ezt a Magyar Kultúra Napján minden évben megkoszorúzzák. Az épületben ma a Ferencsik János Zeneiskola működik.

Sch.E. · 2011 Szeptember 24

Garay János - Tihany

TIHANY.
VII.

Tihanynak bércztetõjén, a Balaton felett,
Sötéten és magán áll egy régi épület;
Csendes kolostorával az Úrnak temploma,
Falán, majd ezredévnek van vésve szent nyoma.

Alatta mély üregben nyolczszázados sír áll,
Hol álmait aluszsza András magyar király;
A sir felett a templom két tornya, a kereszt,
Mint két imádkozó kéz a mennyekhez fölesd.

S ha mélyen, ünnepélylyel a néma alkonyon
Megcsendül a harangszó e tisztes ormokon.
Mint nyögdelõ sohajtás repûl a légen át,
Középen áthasítja a Balaton tavát.

S lecsendesül perczekre a háborgó elem,
Mint sírok birodalma a csend oly nesztelen,
Oly bûvös, oly csodás lesz egyszerre a harang,
Mikéntha fenekérõl csendûlne fel a hang...

Visszhang-e ez fölülrõl? vagy lenn a viz alatt
A túlvilágból hallni e csoda hangokat?
Ne kérdd! istent dicsérik a földek és vizek!...
Belé vegyûl e csepp is, mely szememen rezeg.

Balaton mindenes

Állandó Silver Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Silver Tag

Csatolások

Állandó Silver Tag

Állandó Silver Tag

Állandó Tag

Állandó Silver Tag

Állandó Silver Tag

Csatolások

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Silver Tag

Állandó Tag

Állandó Silver Tag

Csatolások

Állandó Silver Tag

Csatolások

Állandó Silver Tag

Csatolások

Állandó Silver Tag

Állandó Silver Tag

Állandó Silver Tag