De lenne egy kérdésem azokhoz, akik az utóbbi években költöztek Kanadába.
En egy kicsivel regebben mentem el, de azert magamra veszem a kerdest...
Túl pl. az adó- vagy az egészségügyi rendszerrel kapcsolatos konkrét különbségeken, mik azok a mentalitásbeli különbségek, amik a számukra a legszembetűnőbbek? Mennyiben más az életstílus, az emberek közti kommunikáció?
Caveat:
a) a kovetkezok szemelyes benyomasokra epulo altalanositasok, szoval vagy igazak, vagy nem... Pontosabban: <ST1
minden</ST1
altalanositas hamis - beleertve azt az altalanositast is, hogy minden altalanositas hamis...
b) csak az ittszuletett kanadaiakra vonatkoznak teljesen; az elsogeneracios bevandorlok kozott sok van ugyan aki ugyanugy atveszi oket, de a tulnyomo tobbsegnek csak a gyerekei;
c) itt-ott nyilvanvaloan eltulzom a mai magyar valosagot, de NEM a Mo feletti kritika a celom, hanem hogy a kulonbsegeket jobban lathatova tegyem;
d) megprobalok relative objektiv modon irni - amire total keptelen vagyok.
<O
</O
A kanadai...
* ...tulajdonosnak erzi magat kornyezete es sajat sorsa felett, sot, megkoveteli azt!
Itt sokkal erosebb az
internal locus of control erzese mint Kelet-Europaban barhol (ezt felmeresek is igazolni tunnek). A teveben, radioban, iskolakban, koz- es maganeletben abszolute uralkodik a '
you can do it!' hozzaallas, a 'csak rajtad mulik' ige dompingje. Szamomra az volt a legmegdobbentobb amikor idejottem, hogy meg a csapbol is ez folyik. Meg az orvosnal is (aki pld. koteles megmondani neked, ha haldokolsz) TE hozod meg a vegso dontest, nem egy hivatalnok.
<O
</O
* ...nem birja toleralni a negativ, passziv-aggressziv, onsajnalo hozzaallast; ez kifejezetten taszitja es idegesiti!
Segit ha kell es ha tud, de ha panaszkodni kezdesz neki, hamarabb felredob mint egy hasznalt gumit. Az egyeni kezdemenyezokepesseget, a vallakozoszellemet es az egyeni munkat azonban meg akkor is tiszteli (neha), ha az nem feltetlenul 'jo' iranyban lett befektetve.
<O
</O
* ...az allamot nem apafigurakent, hanem fizetett alkalmazottkent kezeli.
Szemelyes problemai megoldasat nem a hivatali apparatustol varja, hanem sajat magatol. Az allam NEKI dolgozik, NEM HELYETTE; azert van ott, hogy a szolgaltatasok egy bizonyos koret optimalis modon, nagyuzemben lassa el. Amihez nem kell, abbol az allam maradjon kinnt a fenebe. Ez a termekminoseg-felugyelettol az aremelkedesekig joforman mindenutt ugyanaz.
<O
</O
* ...a munkat -
barmilyen munkat - es eredmenyt jobban ertekeli, mint az iskolat ill. a 'potencialt'.
Osszes ittszuletett baratom (sokan kozuluk
nagyon gazdag csaladokbol!) 14-16 eves kora ota rendszeresen dolgozik, sokszor allando reszidos allasa van mar a kozepiskolaban (ill. mellett) is. Nem azert mert raszorul, hanem mert hiszi, hogy a beilleszkedest es az eletre valo felkeszulest a munkan keresztul lehet a legjobban elsajatitani.
<O
</O
* ...nem kultivalja a baksisrendszert (borravalo, csuszopenz, stb.).
Ha nem kapsz eleg fizetest, hagyd ott a munkad, szervezz sztrajkot, stb., de ne a klienstol vard hogy megelhetesed szponzoralja. Azt hiszem, osszesen talan harom helyen fizetsz itt borravalot: a fodrasznal, a taxiban, es az etteremben. Mivel a tarsadalom maganvallalkozasra epul, ez ertheto is, hisz pld. a vizvezetekszerelo annyit szamol fel amennyi neki tetszik, tehat nincs szukseg extra 'jutalomra' azert, hogy a munkat rendesen elvegezze.
<O
</O
* ...torekszik arra, hogy a torveny keretein belul eljen.
Ez
nem azt jelenti, hogy nem szegi meg a torvenyt, hanem azt, hogy csak akkor szegi meg ha a torvenyes utat mar kiprobalta, es az neki nem mukodott; addig eszebe sem jut, hogy kiskapukat keressen, s igy kevesbe talalekony (es tobbet tur) ezen a teren, mint a kelet-europai.
<O
</O
* ...megkoveteli a tagasabb privat szferat avagy szemelyi teruletet (fizikai testtavolsagot), mint a tole delebbre lakok.
Minel delebbre el egy tarsadalom, annal kisebb az egyen szemelyi teruletre szolo igenye; minel eszakabbra, annal nagyobb. Ha egy sziciliainal ez 5-10 centi, egy kanadainal ez 1-1.5 meter. Ritkabb a nyilvanos (akar barati, akar csaladi) csokolozas, az olelgetes, az egymas nyakaba ugras, az 'erre-jottunk-oszt-gondoltuk-beugrunk' tipusu villamlatogatas. Ha az 'arcaba beszelsz', kiborul.
<O
</O
* ...ezert jobban tiszteli a maganeletet es maganvelemenyt.
Azt hiszem, Kiralyhegyi Pal irta 30-40 evvel ezelott (emlekezetbol idezem): "Magyar, ha amerikai tarsasagban vagy, harom dolgot
nem illik megkerdezni az amerikaitol: a politikai hozzaallasat, a vallasat, es hogy mennyit keres. Ha meg is kerdezed, nema csond lesz a valasz. Amerikai, ha magyar tarsasagban vagy, harom dolgot
illik megkerdezni a magyartol: a politikai hozzaallasat, a vallasat, es hogy mennyit keres. Ha nem is kerdezed meg, akkor is el fogja mondani."
Egy kanadai ritkabban fog veled vitatkozni, meg akkor is ha gyokeresen eltero a velemenye, mert arra lett nevelve hogy ne avatkozzon bele a masok dolgaba. Nagyon sok kozeli ittszuletett baratom van, de EGYETLEN EGY az utolso 18 evben meg EGYSZER ki nem javitotta az angolom - pedig valamikor qulwanagy szuksegem lett volna ra...
Ha nem erti, visszakerdez, de eszebe sem jut korrigalni. Nem szeret vitatkozni, es kisebb az igenye arra, hogy ugyanazt a hitet/politikat/vilagszemleletet kovesd, mint o.
<O
</O
Habar az utobbinak evszazados hagyomanyai vannak, azert ebben a formaban es intenzitassal csak a hatvanas evekben kezdodott, amikor tobbek kozott a kanadai franciak (evszazados elnyomas es lekicsinyles utan) elinditottak szellemi forradalmuk. Erre reagalt a 'nemfrancia' tarsadalom egy uj programmal, ami a multikulturalizmus tarsadalmi kiserletet legitimizalta, es az orszag identitasat meghatarozo programkent fogadta el. Ahogy itt mondjak: az <?xml:namespace prefix = st1 ns = "urn:schemas-microsoft-com
minden</st1:City> altalanositas hamis - beleertve azt az altalanositast is, hogy <st1:City w:st=" /><st1:country-region w:st="on"><ST1
USA</ST1
</st1:country-region> egy olvasztotegely, mig Kanada egy mozaik. Ez egy kiserleti tarsadalom ill. tarsadalmi kiserlet az egyuttelesre, csakugy mint a nemzetallam, a kommunizmus, vagy az amerikai model, de flexibilisebb, es (egyenlore) ugy tunik, jobban mukodik mint barmelyik mas...
<O
</O
* ...nem foglalkozik azzal, hogy a szomszednak milye van/nincs es miert, mivel kereste meg ra a penzt, stb.
Vannak statuszszimbolumok itt is, de sokkal gyorsabban valtoznak, es gyakran megdobbentoek (pld. sok gazdag embernek szulinapi ajandekkent az dukal, hogy a neveben adomanyt adsz egy vallasi, jotekonysagi, vagy politikai jellegu szervezetnek!)
<O
</O
* ...kevesebbet ad a kulalakra, es tobbet a funkciora - a hasznalhatosagra, megbizhatosagra, stb.
Az itteni kozepuleti epitkezes europai szemmel sivar es nyomorusagos, mert ami neki nem abszolute szukseges, arra ne koltsek az o adojat. A foiskolak/egyetemek pld. tobbsegeben nem az 'akademia/tudas palotai', hanem 'futoszalagos tudasipari gyarak': rideg, egyszeru es celszeru, minimalisztikus, kvazi beton-repulogephangarok, szamitogepekkel es technologival tomve. (Igaz, amikor viszont megkapod a diplomat, mivel az egyeni teljesitmenyt mutat, oriasi felhajtast csinal; itt az altalanos iskolai diplomatol a legegyszerubb szakmai igazolvanyon keresztul a nagydoktoriig mindent nagyban unnepelnek. Az en diplomaoszto unnepsegeimbol egy nem volt rovidebb, mint 6 ora.) A Seneca foiskola Newnham campus-anak a konyvtara pld. egyetlen oriasi terem, egyforma asztalsorokkal es rajtuk valami 500 egyforma szamitogeppel, egyik sor a masik utan, szoszerint mint a valyuk a disznoneveldeben. Reggel (mondjuk) 8-tol este (kabe) 11-ig barmikor besetalhatsz (meg diakigazolvanyt sem kernek! persze, a rakapcsolodashoz kulcsszo kell), leulhetsz, es anny informaciot zabalsz, amennyit akarsz. A Seneca-nak van vagy 4-8 campus-a, mindegyikben legalabb egy konyvtar...
<O
</O
A termekekben inkabb megveszi a nevtelen DVD-lejatszot vagy primitiv mobiltelefont (HA szerinte az a mostani igenyeinek jobban megfelel), mint a hiperszuper-modern-vilagitos-zenelos-csodat. Sot, soknak nagyobb oromet ad, hogy milyen olcson vett meg valamit! Kevesbe ad az oltozkodesre, a kocsira, stb.
* ...vandornep. Tizennyolc-husz eves koraban elkoltozik otthonrol berleti lakasba; huszonot-harminc korul megveszi az elso (kezdo) lakasat az elettarsaval jelzalogkolcsonre; harminc-negyven kozott eladja a lakast, es vesz egy kisebb hazat; negyven es otven kozott eladja a kisebb hazat, es vesz egy nagyobbat; hatvan korul eladja a nagyot, vesz egy kisebb lakast egy elegansabb epuletben ahol a popsijat is kitorlik, es a kulonbozetet utazasra kolti.
<O
</O
* ...emiatt kevesebbet, ill. jovedelme kisebb szazalekat kolti butorra, es altalaban tartos fogyasztasi cikkekre is.
Szamara a butor sokszor 'szukseges targy', az eletmodjahoz igenyelt 'szerszam', es nem 'muveszi alkotas'. Az IKEA a legnepszerubb, de az olcso kinai butor is tomegevel megy - nem azert, mert a vasarlonak nincs izlese, hanem mert mindent 2-5-10 evre vesz es nem egy eletre. Nagyon gyakori, hogy koltozkodes idejen egyszeruen kihajitja a holimjat es ujat vesz ahelyett, hogy a cipelessel kuszkodjon; ha megvesz es elolvas egy konyvet, utana gyakran kidobja vagy elajandekozza.
<O
</O
* ...alapveto szinten a jovore koncentral, es nem a multba nez; ugyanugy romaticizal mint mas nepek, de a holnapot, es nem a tegnapot.
Tortenelmi tudat popkulturalis szinten letezik ugyan, de tortenelmi 'hosok' kevesbe. A multbol azt hangsulyozza, ami a jelenet ill. jovojet epiti, es (ritka kivetelektol eltekintve) egy multbeli modszer vagy megoldas nem erdekli, ha az nem pozitiv modon jarul vagy jarult hozza jelenehez. Megint: funkcio az esztetika felett...
<O
</O
* ...s vegul: utalja es lenezi a dohanyzast; a fiataloktol (mondjuk ugy harmincotig) elfogadja, sot, neha unnepli is a korlatlan alkoholfogyasztast mint a felnoves ritusat, de az idosebbektol lenezi es elutasitja ezt; az eroszakot elutasitja, illetve csak bizonyos teruletekre szoritva legitimizalja (nagyjabol hockey es vadaszat); es szereti a fuves cigit.
<O
</O
Nagyjabol ennyi jut eszembe sietteben; bocsi a szofosasert.
