Mi a kulturalis sokk/culture shock?
Sziasztok!
Csak egy pillanatra ugrok be, de munkam soran rakenyszerultem arra hogy egy rovid osszefoglalot irjak a kulturalis sokkrol angolul, s ugy gondoltam, egyesek talan erdekesnek (sot, esetleg hasznosnak is) talaljak majd a kovetkezo attekintest. Tobbsegeben Erin van Rheenen, T. Milstein, C. Lin, es L. Robert Kohls munkain alapul, de szamos mas (tobbek kozott az Interneten is elerheto) forrasbol is idezek ill. forditok. Az alabbi gondolatok tehat NEM az en szulemenyeim; pusztan suritettem, osszefoglaltam, ill. leforditottam oket, raadasul azt is csak sietve (es eleg csunyan atforditva a magyar koznyelvre), igy az esetleges tevedesek kizarolag az en vallamon nyugszanak.
Mi a kulturalis sokk/culture shock?
A culture shock mint tudomanyos kifejezes 1954-ben szuletett es Kalvero Olberg nevehez fuzodik, habar azota szamtalan tudomanyos kutato dolgozott ezen a teman Michael Winkelman-t is beleeertve.
Culture shock altalaban azon erzesek, aggodalmak, ill. szimptomak - meglepetes, diszorientacio, ertetlenseg, ellenseges erzelmek az uj kultura irant stb. stb. - egyuttes leirasara szolgal, amelyeken minden ember atmegy amikor egy, az adott egyen altal addig nem tapasztalt ill. az addigi tapasztalataitol eltero kulturalis vagy szocialis kornyezetbe kerul, es kulonosen jellegzetes (es jellemzo) uj emigransok kozott. Elsodlegesen az uj kulturaba torteno beillleszkedesi ill. asszimilacios torekvesek kezdeti nehezsegei szulik, melyek diszorientaljak/megzavarjak az uj emigranst, mert felboritjak korabbi viszonyitasi rendszeret, es nehezze teszik szamara annak felmereset hogy az uj tarsadalomban mi a tarsadalmilag elfogadott/helyes es mi nem. Ez nemritkan meglepoen eros (mind esztetikai, mind erkolcsi) undorral parosul az uj kultura meghatarozott jellemzoivel ill. aspektusaival/vetuleteivel kapcsolatban.
A culture shock sulyos esetei (melyek legjellemzobb modon egy idegen orszagba torteno bevandorlas eseten merulnek fel) altalaban 4 jellegzetes, tisztan megkulonboztetheto fazisbol azaz szakaszbol allnak, habar nem minden egyen megy at minden fazison (sokan megakadnak az elso vagy masodik szakaszban) es nyilvanvalo modon nem minden egyen marad eleg sokaig az uj kulturaban hogy sikeresen megbirkozzon veluk.
1. Naszut fazis (Honeymoon vagy Euphoria phase)
Ebben a fazisban az egyen gyakran romantikus hozzaallassal kozeliti meg a 'regi' es az 'uj' kultura kozotti kulonbsegeket, es <ST1:razz:ujat csodalatos elmenykent el meg. Igy pld. lelkesedik az uj etelekert, elcsabitja az eltero eletstilus ill. sebesseg, az uj szokasok, az epuletek, stb.
2. Targyalasi/Ellenseges fazis (Negotiation vagy Hostility phase)
Neha napok vagy hetek, de tobbnyire honapok elmultaval az egyen egyre nyomasztobbkent kezdi megelni a fenntemlitett kulturalis/tarsadalmi kulonbsegeket. Ebben a fazisban az elutasitas es az elidegenedes erzesei az uralkodoak. Az egyen ekkor kezd raeszmelni arra, hogy a tapasztalt kulonbsegek nem pusztan felszinesek hanem valodi diferenciak, s habar mar szeleskoru tapasztalatokkal rendelkezik veluk kapcsolatban, meg nem kepes megerteni ill. elfogadni oket; elozo kornyezetismeretei mar elavultak, de az uj kornyezet lenyegi megertese (a 'miertek') meg hianyzik. Felfogja hogy 'minden mas', de egyenlore meg keptelen elfogadni ezeket a 'massagokat', mert valahogy termeszetellenesnek, 'helytelennek' erzi oket. Hianyozni kezdenek a 'regi' etelek es szokasok, az eletmod hirtelen 'tul gyorsnak' vagy 'tul lassunak' tunik, az uj tarsadalom tagjai 'tul okosnak' vagy 'tul hulyenek' latszanak, egyes szokasokat ill. csoportjellemzoket idegesitonek kezd talalni, stb. stb. Joforman minden </ST1:razz:sikertelen bevandorlo (sot a sikeresek jelentos resze is!) ebben a fazisban akad el ill. meg a leggyakrabban, es gyakran soha nem kepes atlepni ezeket a korlatokat.
3. "<ST1:razz:Minden rendben"/Igazodasi fazis ("Everything is OK" vagy Gradual adjustment phase)
Tovabbi hetek, honapok, vagy evek elmulasat kovetoen az egyennek sikerul beilleszkednie az uj kornyezetbe, hozzaszoknia az uj kulturahoz, es uj rutinokat ill. viselkedesi formakat kialakitania. Ettol a ponttol kezdve mar nem reagal az uj kultura jellemzoire sem pozitiv sem negativ iranyban - egyszeruen azert mert mar nem erzodik uj kulturanak. Az egyen ismet az alapveto szuksegletekre - a megelhetesre - koncentral, csakugy mint ahogy a 'regi' kulturajaban tette azt. Egyes szakertok a harmadik fazis eredmenyekent gyakran az un. biculturalism azaz kettos kultura megszuleteset jelolik meg, mely eseteben az egyen mar szabadon mozog ket kulonbozo kultura kozott, es relative konnyen igazodik bele mindket kornyezetbe.
4. Forditott Kulturalis Sokk fazis (Reverse Culture Shock phase)
Amennyiben a harmadik fazis az uj kulturaba torteno sikeres integralodassal ill. beilleszkedessel vegzodik, amikor az egyen visszater (akar idoszakos latogatas, akar vegleges visszakoltozes formajaban) a 'regi' azaz 'eredeti' szulokulturaba, gyakran ugyanolyan eros de forditott kulturalis sokkon megy at, mint az ujba torteno kezdeti beilleszkedes idejen. 'Regi', azaz a szulokulturaban korabban egyszer mar megszokott szokasok ill. kulturalis intezmenyek igy mar gyakran 'idegennek', 'ertelmetlennek', es egyenesen frusztralonak/idegesitonek tunnek, es nemritkan pontosan ugyanolyan elutasito ill. elidegenedesi reakciokat valtanak ki benne, mint amiket az uj kulturaba torteno beilleszkedes okozott valamikor a masodik fazisban.
L. Robert Kohls a kovetkezoket irja:
Minden kultura egy tulelesi mechanizmus, amely nem pusztan azt tanitja tagjainak hogy az o modszereik/szokasaik/megoldasi mechanizmusaik a helyesek, hanem azt is, hogy azok magasabb szintuek, azaz a legjobbak minden mas modszerrel/szokassal/megoldasi mechanizmussal szemben. A kulturalis sokk egy olyan egy masik kulturaval torteno melysegbeli/lenyegi osszetalalkozasbol ill. konfliktusbol ered, melynek soran arra eszmelunk ra, hogy masfajta modszerei is vannak egy megoldasnak, amelyek se nem helytelenek se nem rosszabbak.
Ez [a kulturalis sokk] egy olyan lecket tanit szamunkra, melyet semmilyen mas modon megtanulni nem lehet: [tudnellik] hogy semmilyen kultura nincs birtokaban az egyetlen helyes megoldasnak, a legjobb megoldasnak, vagy eppen egy egyetemesen jobb megoldasnak sem az emberi igenyek es elvezetek kielegitese tekinteteben. Az utobbiban valo hit egyfajta borton - amelybol a kulturalis sokk elmenye, akarmilyen fajdalmas legyen is az, fel tud szabaditani. [Kiemeles tolem]
, de bankszamlat nyitottam, vettem mobilt. irto hideg van, szel , eso, valamint szep kornyezet. Viszont a lakasban a futes ejszaka alig valahogy mukodik, mindenki kohog, krakog, ez van. szokni kell