Csillagászat és űrkutatás

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
De oké, én tényleg műkedvelő-lelkesedő vagyok, inkább kivonulok innen és meghagyom a topicot a profiknak. :)
Szerintem ne kapkodd el. Mi, többiek is "műkedvelő-lelkesedők" vagyunk, legfeljebb különböző mértékben. De ha valaki nem ért, vagy félreért valamit, segíthetünk egymásnak tisztázni a dolgokat. Én például most azt nem értem: ezzel a témával kapcsolatban pontosan minek a feltételezése is volt sci-fi 20 évvel ezelőtt?
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
November 9-én startol a Fobosz-Grunt

Phobos%20Grunt.jpg


A Roszkoszmosz döntése szerint a szonda moszkvai idő szerint november 9-én 0 óra 26 perckor (magyar idő szerint még 8-án 21:26-kor) indul Bajkonurból, egy Zenyit-2SB rakétával.
Mostanra befejeződött a Fobosz-Grunt fő hajtóművét meghajtó üzemanyag feltöltése.
Ugyancsak feltöltötték már a Mars apró holdjára, a Phobosra leszálló egységet, és az égitest felszínéről anyagmintát a Földre visszajuttató egységet is hajtóanyaggal.
Befejezték a szondával együtt utazó kínai Yinghou-1 miniatűr Mars-szonda feltöltését is. Az előkészítő munka következő lépése az űreszköz(ök)et védő orrkúp felhelyezése, majd a hordozórakétára való szerelés lesz.​


Zenit-2_rocket_ready_for_launch.jpg


Zenyit-2SB



Az ambiciózus Fobosz-Grunt hosszú idő óta az első orosz űrszonda, amelyet a Marshoz küldenek. A korábbi gyártási késéseken is túlesett, 12 tonna tömegű űreszköz 11 hónapos utazást követően érkezik a Marshoz, ahol a bolygó körüli pályára áll.
Néhány hónapot azzal tölt, hogy a Phobos hold felszínén alkalmas leszállóhelyet keressen.
A merész vállalkozás végső célja, hogy mintegy 200 grammnyi talajminta eljusson a Földre. Ennek céldátuma 2014 augusztusa.
A remények szerint a minta laboratóriumi vizsgálatával a Phobos, a Mars, sőt az egész Naprendszer eredetére, fejlődésére vonatkozó fontos tudományos információ nyerhető.




aa9c90cfomponents_1.jpg



A szonda fedélzetén a kb. 50 kg-os műszercsomagban mintegy húsz nemzetközi berendezés kapott helyet.​



post-47-0-26733700-1319009741_thumb.jpg

A hamarosan induló Fobosz-Grunt szonda. A legfeltűnőbb
egységek a gömb alakú üzemanyagtartályok, a leszálláshoz
használandó lábak, a kommunikációs antenna, a mintavevő kar.
Felül a sárga színű, majd oldalt lefelé folytatódó cső szolgál a begyűjtött talajmintának a visszatérő egységbe való eljuttatására.


fobos_ka.jpg

Fobosz-Grunt repülés közbeni konfigurációjának vázlata. A kínai
Yinghou-1 (YH-1) a fő szondát és a Marsig való eljutást biztosító
kiszolgáló egységet összekötő vázszerkezeten kapott helyet.


A 110 kg-os kínai Yinghou-1 (magyaros átírással Jinghou-1, jelentése Tűzmadár) az ázsiai ország első Marshoz küldendő űreszköze.
A bolygóhoz érve önálló pályára áll. Két kamerájával a felszínt fotózza, magnetométerével a bolygó mágneses terét vizsgálja. Elemzi a Mars légkörének összetételét is.



f.jpg

A "Phobos-Grunt programja


Az urvilag.hu/oroszorszag_es_a_naprendszer
cikke nyomán.


Kapcsolódó cikkek:
A Fobosz-Grunt orosz űrszonda születése
Új orosz Mars-szondák terve
 

huehar

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintem ne kapkodd el. Mi, többiek is "műkedvelő-lelkesedők" vagyunk, legfeljebb különböző mértékben. De ha valaki nem ért, vagy félreért valamit, segíthetünk egymásnak tisztázni a dolgokat. Én például most azt nem értem: ezzel a témával kapcsolatban pontosan minek a feltételezése is volt sci-fi 20 évvel ezelőtt?

Az antianyag létezésére gondoltam.
És köszi. :)
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Az antianyag létezésére gondoltam.
Akkor itt megint valami félreértés lehet. Az antianyag létezését elméletileg 1928-29 körül jelezte előre Paul Dirac, aki, mint tudjuk, nem sci-fi író volt:). 1929-ben kísérletileg is kimutatták az antielektront (pozitront), 1955-ben az antiprotont, 1956-ban pedig az antineutront. Az 1970-es évekre már komplett anti-atommagokat (deutérium, hélium) is előállítottak és detektáltak. Azt nem kétlem, hogy húsz évvel ezelőtt is írtak antianyagról a sci-fi írók, de ők már nyitott kapukat döngettek (legalábbis az antianyag létezését illetően).
 

huehar

Állandó Tag
Állandó Tag
Akkor itt megint valami félreértés lehet. Az antianyag létezését elméletileg 1928-29 körül jelezte előre Paul Dirac, aki, mint tudjuk, nem sci-fi író volt:). 1929-ben kísérletileg is kimutatták az antielektront (pozitront), 1955-ben az antiprotont, 1956-ban pedig az antineutront. Az 1970-es évekre már komplett anti-atommagokat (deutérium, hélium) is előállítottak és detektáltak. Azt nem kétlem, hogy húsz évvel ezelőtt is írtak antianyagról a sci-fi írók, de ők már nyitott kapukat döngettek (legalábbis az antianyag létezését illetően).

Repülőket is tervezett Da Vinci, Verne-t mégis sci-fi írónak tartjuk és csak 100 évre visszamenőleg beszélünk igazán repülőkről.
De hagyom a topicot a profiknak és lelkesedem máshol. :) Most már tényleg.
Jó beszélgetést és szép napot!
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Ma halad el a Föld mellett a 2005 YU55 kisbolygó

Az elnevezés egy nagy utasszállító repülőgépéhez hasonló méretű kisbolygót takar, amely röviddel éjfél után meglehetősen közel, de még biztonságos messzeségben, a Föld-Hold távolság 85%-ának megfelelő távolságban repül el a Föld mellett.


DSN.jpg

Deep Space Network


A NASA globális rádiótávcső-hálózatát (Deep Space Network, DSN) elsősorban a Naprendszer távoli vidékeire küldött űrszondákkal való kommunikáció fenntartására használják.
Alkalmanként azonban közvetlen tudományos programokat is végrehajtanak velük.
Egy ilyen alkalom a mostani, amikor a 2005 YU55 jelzésű földsúroló kisbolygó megközelíti bolygónkat.​

Kis égitestek, meteorok gyakran kerülnek a Földhöz még ennél közelebb is, sőt naponta tízezerszámra jutnak be és jórészt égnek el a légkörben.
Száz méteres nagyságrendű objektumok azonban már meglehetősen ritkán látogatnak meg bennünket ilyen kis távolságban.

A dolog jelentőségét mutatja, hogy hasonló méretű „űrszikla” legutóbb 1976-ban jutott ennyire közel hozzánk, a jelenlegi ismereteink szerint pedig legközelebb 2028-ig kell várnunk egy ilyen eseményre.
A kutatók arra használják ki a ritka alkalmat, hogy minél többet megtudjanak a közel került kisbolygóról.
Az 1976-os eseményt még nem tudták időben előre jelezni, s a megfigyelési technika is sokat fejlődött azóta.
A kisbolygók kutatói tulajdonképpen örülhetnek, hiszen „helybe jön” a vizsgálatok tárgya, ezúttal nem kell hozzá űrszondákat küldeni.
Több földi és űrcsillagászati műszerrel végeztek vagy terveznek megfigyeléseket a megközelítést közvetlenül megelőző és követő időszakban.​


K05Y55U.jpg

A 2005 YU55 mozgása 2010.ápr.7.-én.
foto M. Honková és M. Tichý


A közel gömbölyű, kb. 400 m átmérőjű 2005 YU55 pályája jól ismert, az égitest semmiképp nem jelent veszélyt a Földre.

Legnagyobb közelsége idején 324 600 km-re repül el bolygónktól, ami a Föld-Hold távolság 85%-a.
(Ennek időpontja közép-európai idő szerint november 9-én 0:28.)
Gravitációs hatása a Földre természetesen elhanyagolható, így nem csak hogy becsapódni nem fog, de más „különleges eseményt” sem lehet majd a rovására írni.
A C-típusú (sok szenet tartalmazó) kisbolygó felszínének fényvisszaverő képessége meglegetősen kicsi, így közeledése és távolodása idején szabad szemmel nem is, csak távcsővel lesz megfigyelhető.
(A legnagyobb közelség idején még úgy sem, mivel épp a nappali félteke fölött halad el.)



601707main_yu55-20111107-43_946-710.jpg

A 2005 YU55 jelzésű kisbolygóról ez radarkép november 7-én,
magyar idő szerint 20:45-kor készült, amikor még 1,38 millió
km-re (3,6-szeres Hold-távolságra) volt tőlünk. A DSN kaliforniai,
Goldstone mellett levő, 70 m-es átmérőjű rádióteleszkópját
használták. A megközelítés későbbi szakaszában a Puerto Ricóban
található, még nagyobb, jó 300 m-es Arecibo rádiótávcső is a
kisbolygót radarozza majd.
Kép: NASA / JPL-Caltech



Az urvilag.hu cikke nyomán.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Felvételek a 2005 YU55 jelű kisbolygóról

Az előrejelzéseknek megfelelőn szerda hajnalban elhaladt bolygónk mellett a 2005 YU55 jelű kisbolygó, remek alkalmat kínálva a csillagászoknak, hogy részletesen tanulmányozzanak egy ilyen apró égitestet.​

A nagy hírverést kapott szerda hajnali közelítése sajnos számunkra kedvezőtlen helyzetben történt, ám az amerikai kontinensről számos érdekes megfigyelés készült.
Szerdán este aztán már hazánkból is kedvező helyzetben lehetett megfigyelni a távolodó, de még mindig igen közeli égitestet, bár az erős holdfény és a pára nagyon megnehezítette észlelését.
Ennek ellenére Kovács Attila écsi amatőrcsillagásznak sikerült felvételt készíteni a kisbolygóról, később pedig a Piszkéstetői Obszervatórium 60 cm-es Schmidt-távcsövével is lencsevégre kapta Vida Krisztián.


20111109-2005yu55-kovacsattila.jpg


Kovács Attila november 9-én este, nem sokkal 6 óra után
készítette ezt a felvételt egy 20 cm-es tükrös távcsővel, és a rá
szerelt Canon EOS 400D típusú digitális fényképezőgéppel. Az 1
perces expozíción jól látható a vonalakkal jelölt kisbolygó
elmozdulása. A felvétel készítésének idején az égitest 900 ezer
km-re, nagyjából két és félszeres holdtávolságra járt bolygónktól.
A háttér az alig 12 fokra látszó Hold erős fénye miatt ilyen világos.



20111109-2005yu55-piszkesteto.gif

A még mindig igen gyorsan mozgó kisbolygó Vida Krisztián
november 9-ei felvételein, melyek este 9 körül készültek az MTA
Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkéstetői
Megfigyelő Állomásán. A 60 cm-es Schmidt-teleszkóppal felvett
mindössze 3 másodperces expozíciókon is jól látszik a már 1
millió km-nél távolabb járó égitest. A kivágás szélessége 9 ívperc,
a képfeldolgozást Sárneczky Krisztián végezte.



Egy nappal korábban amerikai hivatásos és műkedvelő csillagászok is számos megfigyelést végeztek a Föld közelében elhúzó kisbolygóról.
Míg az amatőrcsillagászok CCD-vel vagy videokamerával felszerelt távcsöveikkel készítettek felvételeket a nagyjából 400 m átmérőjű, 325 ezer km távolságban elhaladó égitestről, a szakcsillagászok a sokkal pontosabb adatokat eredményező radaros megfigyeléseket választották.
A kaliforniai Goldstone-ban felállított 70 m-es antennával és az arecibó-i (Puerto Rico) 305 m-es rádiótávcsővel is napokon át követték, és követik a kisbolygót.
Az alábbiakban a tengerentúli észlelők leglátványosabb eredményeiből láthatunk:


20111109-2005yu55-wiggins1.gif


20111109-2005yu55-wiggins2.gif


Patric Wiggins, utahi amatőrcsillagász felvételei nem sokkal a
legkisebb távolság elérése után, november 9-én hajnali 5 órakor
mutatják a kisbolygót. A felső képen a távcső a csillagokat
követte, így a gyorsan mozgó égitest az egyes felvételeken csíkot
húzva hamar áthaladt a 18x26 ívperces látómezőn.
A második animáción viszont már a kisbolygót követte a műszer,
így itt a csillagok húznak csíkot a felvételre.


*​

<IFRAME height=315 src="http://www.youtube.com/embed/ge936iuF4mg" frameBorder=0 width=420 allowfullscreen></IFRAME>​

Mike Renzi (Starhoo Obszervatórium) videofelvétele, amely több
látómezőn keresztül mutatja a kisbolygó mozgását, melynek
sebességét jelentősen felgyorsították.


*​


<IFRAME height=315 src="http://www.youtube.com/embed/Igk3vnaP7nk" frameBorder=0 width=420 allowfullscreen></IFRAME>​


*​
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
A városok fénye vezethet az idegen civilizációk nyomára ?

atmosphere.gif



Két amerikai csillagász szerint rádiójelek helyett célszerűbb lenne az idegenek városi fényeit keresni a világűrből érkező elektromágneses sugárzás "tengerében".

A földönkívüli intelligencia keresése közben eddig a csillagászok főleg rádiójelekre és ultrarövid lézerimpulzusokra vadásztak.
Egy friss tanulmányban Avi Loeb (Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics) és Edwin Turner (Princeton University) új technikát javasol, melynek lényege, hogy az idegenek építette városok mesterséges fényeinek nyomait keressük.
A módszer ugyan kevés sikerrel kecsegtet, ugyanakkor nem igényel extra erőforrásokat.



0954060.jpg



Ahogy a legtöbb más SETI-kutatás (Search for Extraterrestrial Intelligence, azaz a földönkívüli értelmes élet utáni keresés), úgy ez a módszer is azon az elven alapul, hogy az idegenek a Földön ismert technológiákat használhatják.
Mindez logikus lehet, hiszen a "nappali" csillagfényben kifejlődött intelligens lények minden bizonnyal mesterséges fényt használnak, amikor lakóhelyükön éppen éjszaka van.
Nálunk a rádió- és tv-szolgáltatás idővel nagyrészt kábeles, illetve üvegszálas terjesztésre tért át, ugyanez játszódhat(ott) le más lakott bolygókon is (továbbra is feltételezve a technológiák hasonlóságát).
Ennek hatására kevesebb rádiójel kerülhet ki az űrbe, így az egyik legjobb módszer a "többiek" megtalálására mesterséges világításuk kimutatása lehet.

Vajon mennyire nehéz észrevenni egy másik bolygón lévő város fényeit? Az biztos, hogy a település fényét meg kell tudnunk különböztetni a közeli csillag ragyogásától.
A kutatók szerint a hozzánk érkező sugárzás változása árulkodó lehet.
Miközben a bolygó kering a központi égitest körül, tőlünk nézve a Holdéhoz hasonló fázisokon megy keresztül.
Létezhetnek egy-egy bolygó esetében olyan fázisok, amikor az éjszakai oldal irányából érkező mesterséges fény intenzitása meghaladja a planéta által visszavert csillagfényét.
Ezek pedig olyan, egyedi fénygörbéket eredményezhetnek, melyek jól elkülöníthetőek a természetes eredetű fényváltozásoktól.


saude_06111054_gd.jpg

Fantáziakép egy idegen bolygó városainak az űrből is látszó
fényeiről (D. A. Aguilar, CfA).



Ezen kis jelek detektálása újabb generációs teleszkópokat igényel; Loeb és Turner kiszámította, hogy a mai legjobb távcsöveinkkel egy Tokió-méretű metropolisz fényeit legfeljebb a Kuiper-öv távolságában tudnánk észlelni.
Az ugyan eléggé valószínűtlen, hogy a Plutón vagy valamelyik törpebolygón idegen városokra bukkannánk, de a technológia fejlődésével akár egy-két évtizeden belül tesztelhetővé válik az elmélet - mondjuk a reményeink szerint addigra tucatszámra ismert, Föld-méretű exobolygók esetében.​

A két kutató munkájáról az Astrobiology Journal jelentet meg cikket a közeljövőben.​


 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Kilövésre készül az űrállomás új legénysége

Három asztronauta készül a Nemzetközi Űrállomásra azon első, emberes űrmisszió során, melyet a Szojuz rakéták augusztusi ideiglenes leállítása óta felküldenek.


sub-13-nasa-popup.jpg


Dan Burbank, a NASA asztronautája, valamint Anton Skaplerov és Anatolij Ivanyisin orosz űrhajósok indulnak el vasárnap, helyi idő szerint éjjel negyed tizenkettőkor (közép-európai idő szerint hétfő hajnalban), Bajkonurból.

Ez lesz az első emberes misszió a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) augusztus 24. óta, amikor is egy teherszállítót felvivő Szojuz rakéta meghibásodott.
Mind a rakéta, mind a Progressz 44 űrhajó lezuhant.

Az orosz űrügynökség és egy független NASA bizottság is a rakéta harmadik fokozata egyik gázgenerátorának meghibásodására vezette vissza a balesetet.
A Szojuz rakéta és a Progressz 44, 2,9 tonna ellátmánnyal Szibériában zuhant le, nem sokkal a kilövés után.


progressz-aufmacher-1791103-17-81e0148476fce4e0d58dd288da28434c.jpg


Október 30-án indult el a baleset utáni első teherszállító az ISS-re. A Progressz 45 sikeresen dokkolt a komplexumon. Mintegy három tonna felszerelést vitt fel.

Burbank, Skaplerov és Ivanyisin a várakozások szerint szerdán érkezik meg a komplexumra, és a Szojuz TMA-22 űrhajóval az orosz Poiszk modulon dokkol.
A három űrhajós csatlakozik majd az ISS 29-es expedíciójának tagjaihoz, Mike Fossum NASA asztronautához, Satoshi Furukawa japán űrhajóshoz, és Szergej Volkov orosz kozmonautához.

Öt nappal később a 29-es expedíció szolgálata véget ér, ekkor Fossum, Furukawa és Volkov tér haza közel hathónapos misszióját követően. A trió a tervek szerint november 21-én válik le az orosz Rasszvet modulról, és a kazahsztáni sztyeppén ér földet aznap este.
A 30-as expedíció szolgálata hivatalosan a Szojuz kapszula leválásakor kezdődik meg. Burbank lesz a parancsnok.


soyuz_1.jpg soyuzseatimprovements.jpg



Az űrállomás legénysége komoly szerepet tölt majd be a tudományos kutatásban, és a várakozások szerint számos tanulmány során - többek között biológia, fizika és élettan - gyűjt majd be adatokat.



657839.jpg



A legénység szintén jelen lesz, amikor az automata kereskedelmi űrhajók tesztrepülésére kerül sor.
Ezek között megtalálható a SpaceX Dragon kapszulája, valamint az Orbital Sciences Cygnus teherszállítója, melyek jövőre indulnak útjukra.


A hirado.hu/Hirek cikke nyomán.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Kis ország - kis műhold...

Magyarország első műholdja, a Masat-1 páratlan (?!) lehetőséget kapott.
Részt vehet az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétájának első küldetésében, mely Kourouból indul 2012. január végén.


1262085355masat01.jpg


**A MaSat–1 (a Magyar és satellite szavakból képzett szó) az első teljesen magyar építésű műhold.
A mintegy 1 kilogramm tömegű, 10 centiméter élhosszú kocka formájú technológiai pikoműholdat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen fejlesztik, indítása 2012-ben, több más hold társaságában várható, az ESA új VEGA hordozórakétájának első küldetésén, Kourou-ból.** (wikipedia)


2011. október közepén merült fel annak a lehetősége, hogy részt vehetünk az Európai Űrügynökség (ESA) új, alacsony pályás hordozórakétájának, a Vegának a missziójában, és a reméltnél korábban, akár jövő január végén pályára állhat Magyarország első műholdja, a Masat-1 – fogalmaz a műholdat készítő műegyetemi csapat november 15-én kiadott sajtóközleménye.
Ez természetesen jelentős többletfeladatokkal járt, mivel a tervezettől eltérő hordozórakétára a tesztek jelentős részét és a dokumentációt is kevesebb mint egy hónap alatt újra el kellett végezni.


NHH2_800.jpg



A teszteket és a szükséges dokumentációs feladatokat sikeresen határidőre teljesítettük, így több európai ország műholdjával közösen felkerülhettünk a Vega rakétára.


000068636-1790-330.jpg


Természetesen a műholdunk sikeres pályára állítása nem kockázatmentes egy első küldetését teljesítő rakétával, így fenntartjuk az alternatív start lehetőségét, melynek anyagi hátterét még biztosítanunk kell a jövőben.
A Masat-1 tartalék példánya 2012 őszén startolhat orosz Szojuz rakétán.


show.php

A Masat-1 repülő példánya.


A műhold kiszállítása Hollandiába, az ESA technológiai központjába november elején történt, ahol az ESA szakemberei megvizsgálták, hogy műszaki szempontból megfelel-e a hordozórakéta és a CubeSat szabvány követelményeinek.
Ezt követően az integrációra Toulouse-ban került sor, a múlt hét folyamán, ahol a végső tesztelések is sikeresen zárultak.
Így a Masat-1 útnak indulhat Kourouba, a start helyszínére, öt másik nemzet kisműholdjával együtt.


Az első magyar műhold, a Masat-1 – melynek neve a magyar és a satellite szavakból származik – egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit.
A fejlesztés közel négy éve folyik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karán.
Két tanszék, az Elektronikus Eszközök Tanszéke és a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék együttműködésében.
A CubeSat szabvány szerint készült 10×10×10 centiméteres kocka alakú műhold legfeljebb 1 kilogramm tömegű lehet.
A Masat-1 építése egy pilot projekt, elsősorban oktatási célt szolgál.
A Masat-1 pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra.
A fedélzeten elhelyezésre került egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a szatellit orientációját befolyásolni.



show.php

A Masat-1 fejlesztői csapata. Balról jobbra: Marosy Gábor, Szimler
András, Dudás Levente, Temesvölgyi Tamás, Dr. Gschwindt András,
Kovács Zoltán, Czifra Dávid, Dr. Nagy Lajos és Horváth Gyula.
Középen a Masat-1 szállítódoboza a tömegmodellel.


A Masat-1 projekt céljai többrétűek.
Egyrészt cél a magas színvonalú oktatás és mérnökképzés, amire jövőben a meglévő és jelentősen fejlesztendő hazai űripar alapozhat.
Másrészt a projekt olyan fejlesztői tapasztalatot és referenciát jelent űreszközök tervezése, építése és üzemeltetése területén, amely demonstrálja hazánk rátermettségét.
A projekt egy olyan technológiai vonalat kíván megalapozni, amely lehetőséget biztosít a jövőben nem csak saját, hanem hazánkban működő más szakmai műhelyek tudományos kísérleteinek befogadására és világűrben történő üzemeltetésére.​

Az élet nem állhat meg Masat-1-gyel!
Rendelkezünk a szükséges kompetenciákkal és a nemzetközileg is elismert mérnökállománnyal, továbbá biztosítani tudjuk a folyamatos utánpótlást és szakmai fejlődést a csapat számára, vagy más Magyarországi ipari partnereink számára.
Kiépült a hazai tervezői és gyártói kapcsolatrendszerünk, ezzel biztosítva, hogy hazai és nemzetközi űripari projektekben vegyünk részt.​



masat.jpg_285x195.ashx


Az űriparnak egy olyan területét, szegmensét fedjük le, ahol megfelelő támogatással nemzetközi szinten is versenyképesek tudunk maradni.
Kialakult stratégiát tudunk nyújtani oktatási, kutatási és ipari-fejlesztési területeken.
A folytatáshoz és a fenntarthatósághoz fontos az ESA tagság elérése, mint lehetséges kitörési pont, hiszen újabb lehetőségek nyílnának meg. Nem csak a befizetett tagdíj 93%-ának visszapályázhatóságával, hanem további nemzetközi projektben való részvétellel, részesedéssel, amikre a csatlakozásig nincs lehetőségünk.
Továbbá szeretnénk a megfelelő támogatással, pályázatokkal a csatlakozásig is fenntartani a folyamatos fejlődést, hogy megfelelő méretű és jól képzett csapattal Magyarország kellő mértékben képviseltesse magát az európai űripari tevékenységekben.
Ezekkel a törekvésekkel számos meglévő munkahely tartható meg, és számos új teremthető, egy olyan ipari területen, ami a legnagyobb hozzáadott értéket képviseli.
Az űripari alkalmazások (GPS, időjárás-előrejelzés, földmegfigyelés, távérzékelés, felderítés) manapság létfontosságúak a modern országok számára.
Igazodva ehhez, és részben megelőzve a szomszédos államokat, mi is támogatjuk, hogy Magyarországon stratégiai kérdésként kezeljék az űripart.


urvilag.hu/masat1/20111116
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Új gömbhalmazokat fedezett fel a VISTA

Az ESO VISTA infravörös felmérő-teleszkópjával két új gömbhalmazt azonosítottak a Tejútrendszerben, ezzel pedig csillagvárosunk ismert gömbhalmazainak a száma 158-ra emelkedett​



smallnew-star-clusters-unveiled-eso-telescope_2010.jpg



A Tejútrendszer középpontjának környezetében található objektumok az optikai hullámhosszakon nem, vagy csak alig láthatók a centrum körül, illetve a Galaxis fősíkjában koncentrálódó por árnyékoló hatása miatt, jól detektálhatók azonban az infravörös tartományban. Éppen ilyen vizsgálatokra - infravörös égboltfelmérésekre - tervezték és építették az ESO VISTA nevű 4,1 méteres teleszkópját, ami a világ legnagyobb ilyen célú távcsöve.

A VVV (VISTA Variables in the Via Lactea) felmérés keretében nemrégiben majdnem száz új nyílthalmaz azonosítását jelentették be, néhány hete pedig két új gömbhalmaz detektálásáról számolt be a Dante Minniti (Pontificia Universidad Católica de Chile) és Philip Lucas (Centre for Astrophysics Research, University of Hertfordshire) által vezetett VVV csoport az argentin és chilei csillagászati szervezetek első, az argentinai San Juan városában rendezett konferenciáján. Az új felfedezésekkel 158-ra nőtt a Tejútrendszerben ismert gömbhalmazok száma, ezt megelőzően utoljára 2010-ben találtak új gömbhalmazt csillagvárosunkban.



CLOO1.jpg

Az új felfedezések egyikét, a VVV CL001 jelzéssel ellátott
gömbhalmazt mutató felvétel. A képet a jobb oldali részen látható
UKS 1 jelzésű gömbhalmaz dominálja, de a bal oldali részen, a
fényes csillagtól körülbelül 2 óra irányában jól kivehető az új halmaz is. Azt, hogy miért maradhatott ilyen sokáig rejtve, illetve
a detektálás nehézségét jelzi, hogy sokáig éppen az UKS 1 volt a
leghalványabb ismert gömbhalmaz a Tejútrendszerben.
[ESO/D. Minniti/VVV Team]


Nem elképzelhetetlen, hogy az UKS 1 és a VVV CL001 gravitációsan kötöttek. Ha ez így van, ez a páros lenne az első kettős gömbhalmaz a Galaxisban.
Természetesen az is lehet, hogy a két objektum csak egy irányban látszik és térben valójában messze vannak egymástól.


20111111_uj_gombhalmazokat_fedezett_fel_a_vista_2.jpg

A kép közepén látható csillagsűrűsödés a VVV CL002 jelzéssel
ellátott, szintén új gömbhalmaz, ami valószínűleg a
Tejútrendszerünk középpontjához legközelebbi ismert
gömbhalmaz is egyben.
[ESO/D. Minniti/VVV Team]


A két gömbhalmazon kívül a kutatók egy új nyílthalmaz felfedezését is bejelentették. A VVV CL003 jelzésű objektum különlegessége, hogy körülbelül 15 ezer fényévvel messzebb van, mint a gömbhalmazok, ez pedig azt jelenti, hogy a Tejútrendszer átellenes oldalán helyezkedik el. A VVV CL003 az első, a Galaxis túloldalán felfedezett nyílthalmaz!


20111111_uj_gombhalmazokat_fedezett_fel_a_vista_3.jpg

Talán ebben az esetben a legnehezebb észrevenni a halvány
csillagok enyhe sűrűsödését a kép centruma körül. A VVV CL003
jelzésű nyílthalmaz a Tejútrendszer átellenes részén található.
[ESO/D. Minniti/VVV Team]


A képek a J (kék színnel kódolva), a H (zöld szín) és a Ks (vörös szín) közeli infravörös szűrőkön keresztül rögzített felvételek számítógépes kombinációi, a teljes VISTA-látómezőnek csak egy kis részét mutatják.​


 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintetek léteznek zöld csillagok? Ha van vörös, sárga, fehér, kék, barna, akkor zöldnek is lennie kell.....És lila???????
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Miért nem? Ahogy a hőmérséklet nő, úgy kezdenek a csillagok a vörösből kékre váltani. Nincs olyan felszíni hőmérséklet, ami a zöldnek felel meg?
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintetek léteznek zöld csillagok? Ha van vörös, sárga, fehér, kék, barna, akkor zöldnek is lennie kell.....És lila???????

******

Színszűrők és egyéb technikai hókuszpókuszok a láthatóság javításáért.:)

De ezt egy szakember jobban el tudná regélni.
Ennek hiányában javaslom a Google keresőt.
 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Már kerestem, de nem találtam. De piszkálja a csőrömet.

******

Talán ez közelebb visz a kérdés megoldásához...:)

Hubble-képek feldolgozása házilag

Néhány évtizeddel ezelőtt a legnagyobb teleszkópok által készített képekhez, észlelési eredményekhez, közvetlenül csak egy szűk elit férhetett hozzá. Az internetnek köszönhetően azonban megnyíltak az archívumok, és megjelent egy olyan Photoshop plugin is, amellyel közvetlenül megnyithatóak - többek között - a Hubble űrteleszkóp képfájljai is.

A FITS Liberator plugin segítségével, - ha számítógépünkön telepítve van az Adobe Photoshop, vagy a Photoshop Elements -, feldolgozhatjuk az adattárakból letöltött, fits formátumú fájlokat. Így elkészíthetjük saját, színes Hubble képeinket, és kicsit belekóstolhatunk a Hubble Heritage Team munkájába.

A FITS Liberator plugin nem csak a Hubble képeinek feldolgozására alkalmas. A fits fájlformátumot a csillagászati képrögzítésben széles körben használják.


20110116-fits-liberator-01.jpg

NGC-6302, Pillangó-köd


Tudomány és esztétika

A Hubble képalkotása eltér a digitális fényképezőgépeken megszokottól, mivel az űrteleszkóp tulajdonképpen színes képeket nem készít. A távcsövet úgy tervezték, hogy szűrőivel egyes kitüntetett, szűkebb hullámhossz tartományokban tudjon felvételeket készíteni. Ezek a szürkeárnyalatos felvételek sokat mondanak a kutatóknak arról, hogy például milyen anyagok fordulnak elő egyes csillagködökben, de megjelenésükben távol állnak az űrtávcső népszerűségét megalapozó, látványos, színes asztrofotóktól.

Hogyan lesznek mégis színesek ezek a képek?
Nos, a Hubble a megfigyelt objektumokról általában több szűrővel is készít felvételeket, és ha ezeket a szürkeárnyalatos képeket megfelelően kombináljuk egymással, akkor egy színes kép jön létre. A legegyszerűbb esetben az egyik szűrővel készített felvételt megfeleltetjük a piros színnek, egy másikat a zöldnek, egy harmadikat pedig a kéknek (RGB színek).


20110116-fits-liberator-02.jpg


Az így készült képek persze nem feltétlenül valós színűek, vagyis, ha egy űrhajóval odautazhatnánk a lefényképezett objektumhoz, akkor nem egészen az a látvány fogadna minket, mint amit így a képernyőn előállítottunk.
Ellenben nagyon szépek, és így alkalmasak a figyelemfelkeltésre, illetve a csillagászat népszerűsítésére.

20110116-fits-liberator-04.jpg


A Lófej-köd. (Barnard 33)
A kép a Very Large Telescope három különböző szűrővel készített
felvételének kombinációjával készült.


mcse.hu/a_tavcsovek_vilaga/
 

yeti108

Állandó Tag
Állandó Tag
Köszi, de ezt tudtam. Arra gondoltam, hogy a csillag színe a felszíni hőmérsékletétől függ. Vörös óriások, fehér törpék, kék szuperóriások, stb.
Van barna törpe is, de az nem a csokoládés Hapci, hanem egy kihúnyóban lévő csillag...
 
Oldal tetejére