Ide minden madarat,ami repül vagy fut.
- Téma inditó atapata
- Kezdés dátuma
internetről
<TABLE class=tablebg cellSpacing=1 width="100%"><TBODY><TR class=row1><TD class=profile vAlign=top><TABLE cellSpacing=4 width=150 align=center><TBODY><TR><TD class=postdetails></TD></TR><TR><TD>
</TD></TR><TR><TD>
</TD></TR></TBODY></TABLE>
</TD><TD vAlign=top><TABLE cellSpacing=5 width="100%"><TBODY><TR><TD>
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>
<TABLE class=tablebg cellSpacing=1 width="100%"><TBODY><TR class=row1><TD class=profile vAlign=top><TABLE cellSpacing=4 width=150 align=center><TBODY><TR><TD class=postdetails></TD></TR><TR><TD>
</TD><TD vAlign=top><TABLE cellSpacing=5 width="100%"><TBODY><TR><TD>
</TD></TR></TBODY></TABLE></TD></TR></TBODY></TABLE>
Csatolás megtekintése 324717Csatolás megtekintése 324720
Csatolás megtekintése 324716
Szeretettel küldöm minden madárkedvelőnek. Sajnos egy önkényes foglaló is közé keveredett
Csatolás megtekintése 324716
Szeretettel küldöm minden madárkedvelőnek. Sajnos egy önkényes foglaló is közé keveredett
Tollas dinoszaurusz
Forrás
hetek Országos Közéleti hetilap
Tollas dinoszauruszok (2004)
Sajátos időszaki kiállítás nyílt pénteken a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az itt látható szárnyas dinoszauruszmaradványok 124 millió évesnek tartott kínai leletek. A kontinentális Európában először nálunk mutatják be azt a tizenhárom leletet, amely anno vihart keltett tudományos körökben.
A történet 143 évvel ezelőtt, 1861-ben kezdődött, amikor felfedezték az ősmadarat (Archaeopteryx). A csontváz körül látható tollak lenyomatai arról tanúskodtak, hogy ezek minden kétséget kizáróan egy madár – sőt, a tudomány által ismert legősibb madár – leletei. Az állat a dinoszauruszokra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezett. Így felvetődött a kérdés: vajon a ma élő madarak a dinoszauruszok leszármazottai?
A kínai tollas dinoszauruszok az evolucionisták szerint választ jelentettek a kérdésre. A leletek alapján azt állítják, hogy a ragadozó dinoszauruszok nem haltak ki, hanem a tollak, majd később a repülés képességének kifejlődése révén madarakká alakultak!
A tollas dinoszauruszokkal és a madarakkal egy időben élt a repülő hüllők egy csoportja: a Pteroszauruszok.
A legnagyobb példányok szárnyfesztávolsága elérte a 20-22 métert is. Magyarországról is előkerültek 90 millió évesnek gondolt repülőhüllő-csontok, köztük egy 30 centiméteres, fogak nélküli teljes állkapocs. A lelet szintén látható a kiállításon. Egyes elképzelések szerint ezek az élőlények 67 millió éve végleg elt?ntek a Föld színéről. (Hetek) 2004
<!-- /node-inner, /node -->
Forrás
hetek Országos Közéleti hetilap
Tollas dinoszauruszok (2004)
Sajátos időszaki kiállítás nyílt pénteken a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az itt látható szárnyas dinoszauruszmaradványok 124 millió évesnek tartott kínai leletek. A kontinentális Európában először nálunk mutatják be azt a tizenhárom leletet, amely anno vihart keltett tudományos körökben.
A történet 143 évvel ezelőtt, 1861-ben kezdődött, amikor felfedezték az ősmadarat (Archaeopteryx). A csontváz körül látható tollak lenyomatai arról tanúskodtak, hogy ezek minden kétséget kizáróan egy madár – sőt, a tudomány által ismert legősibb madár – leletei. Az állat a dinoszauruszokra jellemző tulajdonságokkal is rendelkezett. Így felvetődött a kérdés: vajon a ma élő madarak a dinoszauruszok leszármazottai?
A kínai tollas dinoszauruszok az evolucionisták szerint választ jelentettek a kérdésre. A leletek alapján azt állítják, hogy a ragadozó dinoszauruszok nem haltak ki, hanem a tollak, majd később a repülés képességének kifejlődése révén madarakká alakultak!
A tollas dinoszauruszokkal és a madarakkal egy időben élt a repülő hüllők egy csoportja: a Pteroszauruszok.
A legnagyobb példányok szárnyfesztávolsága elérte a 20-22 métert is. Magyarországról is előkerültek 90 millió évesnek gondolt repülőhüllő-csontok, köztük egy 30 centiméteres, fogak nélküli teljes állkapocs. A lelet szintén látható a kiállításon. Egyes elképzelések szerint ezek az élőlények 67 millió éve végleg elt?ntek a Föld színéről. (Hetek) 2004
<!-- /node-inner, /node -->
