Kérések, kérdések tematikus topickokhoz (Gyereksarok)
- Téma inditó csipkebogyo
- Kezdés dátuma
- Státusza
Digitális tananyag felhasználása
Sziasztok!
Kéréssel szeretnék hozzátok fordulni!
Egy digitális tananyag felhasználásával összeállított alsó tagozatos - (elsősorban 4. osztályos, bármilyen tantárgyból) óravázlatra volna szükségem!
Előre is nagyon köszönöm a segítségeteket!
Sziasztok!
Kéréssel szeretnék hozzátok fordulni!
Egy digitális tananyag felhasználásával összeállított alsó tagozatos - (elsősorban 4. osztályos, bármilyen tantárgyból) óravázlatra volna szükségem!
Előre is nagyon köszönöm a segítségeteket!
Le tudnád kottázni nekem,vizike?kiss
Ez nem szerepelt a felsorolásodban:
Búcsú az óvodától <!-- / status icon and date -->
<!-- message -->Szöveg: Szőnyi Zoltán
Dallam: Járdányi Pál
Forrás: Terefere Tercsi Gyermekdalok
<!-- / message --><!-- attachments -->
(#73)
Kedves Mindenki !
Segítségeteket kérném kukoricacső csíráztatásának a megfigyelésében.
Hogyan változik a cső 3 nap múlva, 1 hét múlva és 3 hét múlva ?
Előre is köszönöm a segítséget!
Segítségeteket kérném kukoricacső csíráztatásának a megfigyelésében.
Hogyan változik a cső 3 nap múlva, 1 hét múlva és 3 hét múlva ?
Előre is köszönöm a segítséget!
Vers: Tiéd a szeretetem /apák napjára/
Kicsit elszaladtak az évek
És néha külön utakon járunk
De fülembe hallik még az ének
Ahogy ketten dalolva sétálunk.
Nem félem a magányt, hisz
Bennem élsz, mindig itt vagy velem.
Oly mélyen, mint Atlantisz
És éppoly titkosan, rejteken.
Mindennél nagyobb kincsem
Ha megölelsz, csak oltalmazón
Mert az ilyen (ünnep)napon
Nálad fontosabb nincsen.
Két karomba zárlak, ahogy
Réges régen ringattál Te engem
S hajam simítod, miképpen szerettem.
Fáradt szemedben már halk a sóhajod.
Két karodba zárod velem
A holnapot. Nehogy elszökjön
A pillanat, hogy örökkön
Örökké Tiéd a szeretetem.
Írta: Phille_Viö
Jékely Zoltán: Apa-váró
Jékely Zoltán: Apa-váró
Kapuban állva, kisfiu, mezítláb,
piszkál lábujjal százlábut, gilisztát;
hosszan bámul pókhálót, hangyajárást,
hogy könnyebbé bűvölje azt a várást…
És végre csengő, áldott kis-harangszó,
megváltón s meg-megszázszorozva hangzó,
hogy elfeledkezik minden bajáról!
Mert a Kollégjum kapuja kitárul,
s az utca végén, fölnyesett, nyakigláb
akácok alján ott-terem, akit várt,
és jön-jön, hosszú léptekkel sietve,
hóna alatt száz dolgozat-füzettel.
Olyan nagy már, az árnyékból kibomlón,
mint egy órjás, tán ő maga a templom;
elől keskenyre gyűrt vadászkalapja
magasabb, mint a nagy torony sisakja –
És elborítja, mint valami felleg:
mily pöttöm ő roppant alakja mellett!
S most lehajol s félkarral ölbekapja:
az Isten, olyan erős az Apja.
Jékely Zoltán: Apa-váró
Kapuban állva, kisfiu, mezítláb,
piszkál lábujjal százlábut, gilisztát;
hosszan bámul pókhálót, hangyajárást,
hogy könnyebbé bűvölje azt a várást…
És végre csengő, áldott kis-harangszó,
megváltón s meg-megszázszorozva hangzó,
hogy elfeledkezik minden bajáról!
Mert a Kollégjum kapuja kitárul,
s az utca végén, fölnyesett, nyakigláb
akácok alján ott-terem, akit várt,
és jön-jön, hosszú léptekkel sietve,
hóna alatt száz dolgozat-füzettel.
Olyan nagy már, az árnyékból kibomlón,
mint egy órjás, tán ő maga a templom;
elől keskenyre gyűrt vadászkalapja
magasabb, mint a nagy torony sisakja –
És elborítja, mint valami felleg:
mily pöttöm ő roppant alakja mellett!
S most lehajol s félkarral ölbekapja:
az Isten, olyan erős az Apja.
Móra Ferenc: Este
Móra Ferenc: Este
Este van, este van,
édesapa fáradt -
aranyhajú lányom,
te bonts nekem ágyat.
Szelíden te simítsd
puhára a vánkost,
ágyam szélire is,
te ülj ide mármost.
Homlokomon a bú
nagyon elborongott,
kicsi száddal róla
leheld el a gondot.
Virágfejecskédet
hajtsd szívem fölébe,
nevess éjszakára
csillagot beléje.
Mesélj is majd egyet
szegény apukádnak,
úgy mintha mesélnél
a hajasbabának:
“Volt egy szegény ember
nagy Meseországban,
nem volt mása csak egy
aranyhajú lánya ”
Móra Ferenc: Este
Este van, este van,
édesapa fáradt -
aranyhajú lányom,
te bonts nekem ágyat.
Szelíden te simítsd
puhára a vánkost,
ágyam szélire is,
te ülj ide mármost.
Homlokomon a bú
nagyon elborongott,
kicsi száddal róla
leheld el a gondot.
Virágfejecskédet
hajtsd szívem fölébe,
nevess éjszakára
csillagot beléje.
Mesélj is majd egyet
szegény apukádnak,
úgy mintha mesélnél
a hajasbabának:
“Volt egy szegény ember
nagy Meseországban,
nem volt mása csak egy
aranyhajú lánya ”
Apáknak
Apák napjára
Írta: Baráth Gabriella
Apák napján köszöntelek tégedet édesapám
Virág nélkül állok én most, de nagyon szeretlek ám!
Nem hoztam virágot, sem finom csörgefánkot,
Hoztam viszont nagy ölelést, szép szavakat, sok csínytevést
Mert tudom, hogy te értékeled, nem csak azt, ha jó vagyok,
Hanem azt is, hogyha naphosszat csak rosszalkodok.
Így köszöntlek édesapám, az apukák napján,
S arra kérlek én tégedet, hogy élj még velem soká, soká!
Boldog apák napját!
Apák napjára
Írta: Baráth Gabriella
Apák napján köszöntelek tégedet édesapám
Virág nélkül állok én most, de nagyon szeretlek ám!
Nem hoztam virágot, sem finom csörgefánkot,
Hoztam viszont nagy ölelést, szép szavakat, sok csínytevést
Mert tudom, hogy te értékeled, nem csak azt, ha jó vagyok,
Hanem azt is, hogyha naphosszat csak rosszalkodok.
Így köszöntlek édesapám, az apukák napján,
S arra kérlek én tégedet, hogy élj még velem soká, soká!
Boldog apák napját!
- Státusza
