Bari Károly: A varázsló sétálni indul című könyvéből
Két gyermekvers Máriusznak
Szívpiros vers
Az én szívem piros labda,
jön az öröm, égig dobja:
felhő-halacskás nagy tóig,
hóval lepett kék hálóig.
Az én szívem piros madár,
a szerelem ágára száll:
szirom-körmű ágacskára,
onnan ragyog a világra.
Az én szívem piros puli,
piros vérem terelgeti:
piros vérem szép gulyáját.
réz-nap fújja rézdudáját.
Az én szívem piros alkony,
piros fátylat sző a fákon,
piros fátylát szövi, varrja,
elmúlásom eltakarja.
Csönd
Zúzmara-agyaras kavics vagyok,
az vagyok már én, az vagyok.
Lakatlan piros avarban gázol,
szökik a szép fény. Hallgatok.