Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Természetesen komolyan írtam, de lehet hogy félreérthetően.
A könyv megvan, de kinyomtatott formában, nem elektronikusan. Tehát ha valaki kíváncsi rá, utána tudok nézni, hogy ott valóban az szerepel-e, mint amit F.K. állít. Ezen kívül még egyet tehetek: ha megadod a postacímedet, elküldöm neked. Feltételezem rólad, hogy elolvasás után visszaküldöd.
Ha te megbízol egy"magyarságellenes,fórumrombolóban"akkor köszönettel veszem.Természetesen komolyan írtam, de lehet hogy félreérthetően.
A könyv megvan, de kinyomtatott formában, nem elektronikusan. Tehát ha valaki kíváncsi rá, utána tudok nézni, hogy ott valóban az szerepel-e, mint amit F.K. állít. Ezen kívül még egyet tehetek: ha megadod a postacímedet, elküldöm neked. Feltételezem rólad, hogy elolvasás után visszaküldöd.
ha esetleg addig is átküldenéd-felraknád a mű teljes címét utánanéznék hátha megtalálom és akkor nem kell feladnod.
Ilyen tekintetben feltétlenül.Ha te megbízol egy"magyarságellenes,fórumrombolóban"akkor köszönettel veszem.
ha esetleg addig is átküldenéd-felraknád a mű teljes címét utánanéznék hátha megtalálom és akkor nem kell feladnod.
A pontos cím:
A magyarság őstörténete
Szerkesztette: Ligeti Lajos
Akadémiai Kiadó Reprint Sorozata
Budapest, 1986
Eredeti kiadás:
M.Kir. Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karának Magyarságtudomány Intézete és a Franklin-Társulat Magyar Irodalmi Intézete, 1943
Az teljes mértékben elképzelhető,hogy a nyílhegyek nagyságát,vagy az eszközök nagyságát a célszerűség alakította ki.Ez lenne a normális,de minek voltak 2-3 cm sarlók,már ha egyáltalán azok voltak?A figyelemre méltóbb azonban az,hogy a Vértes-Szőlősben már 400 000 éves eszközöket találtak.Meg ez:
Huanghua (Hoang Ho, Sárga Folyó, Ordos!) i.e. 21 000-ben mikrolit központffice
ffice" /><O></O>(Microliths found at Huanghua, A. N. Zhimin, 1989, Kultúrák) i.e. 32 000-től i.e. 1 000-ig. Meg van említve Lengyelország. Miskolci kovakő lelőhely kapcsán olvastam,hogy Lengyelországi kőeszközök ebből a bányából származtak,vagyis létezett kereskedelem.Nem lenne-e érdekes megvizsgálni,honnan vannak az Ordosi kövek?Tudom nekik van 600 000 éves pekingi előemberük,de még nem hallottam,hogy lett volna kőszerszáma.
Nyelv a cikkel kapcsolatban:Mi az,hogy kova?Ha tudjuk,hogyan keletkezett,akkor a kova ősnyelven kou-vau köü-vau/kővé-vál-t/,lehet elvontabban kvarc köüv-arc/most kő arc-ulata van,de nem kő volt eredetileg/.Amikor tűzkő,szikrát csiholó, akkor radiolarit-nak hívják.Ezt egy kicsit megkeverték ragyit-ralo/rágyújt róla/.Ha ötvöző adaléknak használják olvasztóba akkor meg flintkő-felöint/ő/-kő /felöntőkő a kohóba/.Nagyon helyesen nevezték el ezeket a kicsi eszközöket-„microlith” mikrolit/angolosan talán mikrolaijt/.Mit is jelenthet ősnyelven, icour-picour-micour lai/j/t,vagyis micuró/mirinyó/ lett.Csak a látszat angol,de magyarázni csak egy nyelven lehet.
Magyar Adorján - A lelkiismeret aranytükre
Már volt itt különböző formátumokban.
Beletöltöttem a hiányzó képeket és PDF-et csináltam belőle:
Magyar Adorján - A lelkiismeret aranytükre.pdf
Már volt itt különböző formátumokban.
Beletöltöttem a hiányzó képeket és PDF-et csináltam belőle:
Magyar Adorján - A lelkiismeret aranytükre.pdf
Neharagudjatok,de számomra az u-zós nyelvjárás ilyenfajta használatának megindoklása nagyon gyenge alapokon áll.
A korai nyelvemlékeink arra utalnak, hogy a magyar nyelvnek volt egy u-zó nyelvjárása. Ez a sumérok nyelvére is jellemző, legalábbis, ha a sumerológusok olvasatai helyesek. Íme néhány példa: nádu = cső, nád, nadu = nagy, rétu = rét, kussuru = köt, (kosár), gubur = gödör és így tovább. A tihanyi apátság alapítólevelének legteljesebb magyar mondata így hangzik: "Feheru varu rea mene hodu utu rea.". (Fehérvárra menő hadi útra.). A Halotti beszéd és az I. András korabeli imák is az u-zó nyelvjárásról tanúskodnak. Például: "Grazdau lufuu Wutu.". (Garázda lófő Vatta.)........
A feltételezhetően idegen nyelvű írnokok által kiforgatatt magyar nyelvű bejegyzésekből,meg az idegenek álltal elolvasott,de nem biztos,hogy jól hangzósított sumér nyelvből következtetni az u-zós magyarra eléggé elhamarkodott.Mi a garancia arra,hogy a nádu az nem naaud/nád parasztosan/,hol marad a következetesség,ha kossuru,akkor a gubur-nál guburu az ésszerű.Számunkra a mássalhangzó torlódás elég idegen,nem mondjuk,hogy brázda,prázna,kapr,hanem parasztosan,úgy baráuzda,paráuzna.kapour.Azt hiszem ennyi elég mutatóba.
Az u-zós nyelvjárást tanulmányozhatjátok a Debreceni cíves szótárba.Ez a gyengébben u-zós forma:
estike ~ fn Hesperis. Az ~ kóuróu[FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]s virág,[/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic]
[/FONT][/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]nem szíp, este kinyitik, reggel becsukó[/FONT][/FONT]u[FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]dik a[/FONT][/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic]
[/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]szirma. Nekem nem kelletet soha az ojan[/FONT][/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic]
[/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]virág, ami íccaka nyitott, nappal mek csak hunyorgott.[/FONT][/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic]
[/FONT]
[FONT=TimesNewRoman,Italic]A eestike kóuróus viráug,ne/m/ szeíjp,eeste kinyeeitik,reggee becsukóudi/k/ a szeirma.Nekeijm nem keete/t/ soha/u/ a ojau/n/ viráug ,ami eé/i/jcaka nyitout,nappáu me csa/k/ hunyourgo/tt/. Ami zárójelbe van az alig hallhattó.
[FONT=TimesNewRoman,Italic]Szerintem régen hamarább ilyténformán beszétek,nem úgy,hogy csónaku,vizu,napu stb. Ez nem zárja ki azt,hogy használták pl.sarlu,kaszu,falu,toúru alakú szavakat. [/FONT]
[FONT=TimesNewRoman,Italic]Kellemes időtöltést a Debreceni cíves szótár tanulmányozása közben! [/FONT]
[/FONT][/FONT]
A korai nyelvemlékeink arra utalnak, hogy a magyar nyelvnek volt egy u-zó nyelvjárása. Ez a sumérok nyelvére is jellemző, legalábbis, ha a sumerológusok olvasatai helyesek. Íme néhány példa: nádu = cső, nád, nadu = nagy, rétu = rét, kussuru = köt, (kosár), gubur = gödör és így tovább. A tihanyi apátság alapítólevelének legteljesebb magyar mondata így hangzik: "Feheru varu rea mene hodu utu rea.". (Fehérvárra menő hadi útra.). A Halotti beszéd és az I. András korabeli imák is az u-zó nyelvjárásról tanúskodnak. Például: "Grazdau lufuu Wutu.". (Garázda lófő Vatta.)........
A feltételezhetően idegen nyelvű írnokok által kiforgatatt magyar nyelvű bejegyzésekből,meg az idegenek álltal elolvasott,de nem biztos,hogy jól hangzósított sumér nyelvből következtetni az u-zós magyarra eléggé elhamarkodott.Mi a garancia arra,hogy a nádu az nem naaud/nád parasztosan/,hol marad a következetesség,ha kossuru,akkor a gubur-nál guburu az ésszerű.Számunkra a mássalhangzó torlódás elég idegen,nem mondjuk,hogy brázda,prázna,kapr,hanem parasztosan,úgy baráuzda,paráuzna.kapour.Azt hiszem ennyi elég mutatóba.
Az u-zós nyelvjárást tanulmányozhatjátok a Debreceni cíves szótárba.Ez a gyengébben u-zós forma:
estike ~ fn Hesperis. Az ~ kóuróu[FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]s virág,[/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic]
[/FONT][/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]nem szíp, este kinyitik, reggel becsukó[/FONT][/FONT]u[FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]dik a[/FONT][/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic]
[/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]szirma. Nekem nem kelletet soha az ojan[/FONT][/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic]
[/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic][FONT=TimesNewRoman,Italic]virág, ami íccaka nyitott, nappal mek csak hunyorgott.[/FONT][/FONT][FONT=TimesNewRoman,Italic]
[/FONT]
[FONT=TimesNewRoman,Italic]A három pirossal kiemelt u másképp hangzik, mint a nem kiemeltek.Ha ugyan ezt át írjuk a keményebben u-zós palóucra akkor valami ilyesmit kapunk.
[FONT=TimesNewRoman,Italic]A eestike kóuróus viráug,ne/m/ szeíjp,eeste kinyeeitik,reggee becsukóudi/k/ a szeirma.Nekeijm nem keete/t/ soha/u/ a ojau/n/ viráug ,ami eé/i/jcaka nyitout,nappáu me csa/k/ hunyourgo/tt/. Ami zárójelbe van az alig hallhattó.
[FONT=TimesNewRoman,Italic]Szerintem régen hamarább ilyténformán beszétek,nem úgy,hogy csónaku,vizu,napu stb. Ez nem zárja ki azt,hogy használták pl.sarlu,kaszu,falu,toúru alakú szavakat. [/FONT]
[FONT=TimesNewRoman,Italic]Kellemes időtöltést a Debreceni cíves szótár tanulmányozása közben! [/FONT]
[/FONT][/FONT]
Magyarázatoddal tulajdonképpen egyetértek, meg ésszerűnek is tűnik, DE: figyelembe vetted a több ezer év különbséget ami a mostani u =úzos nyelvjáráshoz vezetett? Nem szabadna figyelmen kívül hagyni azt az időbeli tényt sem, hogy ki tudja milyen hatással volt valójában az akkád nyelv a sumer nyelvre és hogy is ejtették valójában, mert ezt nem tudjuk, csak feltételezzük.
A "sarlókat" feltételezések szerint az állati bőrök megmunkálásánál,az állati tetemek nyúzásánál használták.Ha ugyanarra az eszközre gondolunk.Ha valamelyikőtök nyúzott már valaha valamilyen állatot,akkor tudja,hogy ez a forma kifejezetten célszerű erre a tevékenységre.
2.az Akkád nyelv nem hasonlít a sumérhoz,hiszen az akkádok nem rokonai a suméroknak,legalábbis a mai tudásunk szerint.
2.az Akkád nyelv nem hasonlít a sumérhoz,hiszen az akkádok nem rokonai a suméroknak,legalábbis a mai tudásunk szerint.
egységes nyelv
A Kárpátmedencében élők és Álmos honfoglalóinak közös nyelve kb a mongoljárás idejére alakult ki. Ez a közös nyelv az úzok nyelvére hasonlít leginkább.
Már Ordoszban a hunfajú népek törzseinél az úz nyelv volt a "birodalmi nyelv". Ugyanis Ordoszban sok kínai is élt, pláne a későbbi időkben. Az úzok fővárosa különben az ORDOSZ KÖZELÉBEN épült Úzd volt (ez lett itt ÓZD). Mivel a kabarok sem éltek túl mesze Ordosztól, a viszonylag közeli fővárosukra (Kassára) is igaz ez. Az Arvisura szerint az avarok nyelvét is megértették az úzok.
Ma tehát a palócok nyelvét beszéljük, ill. ennek mai változatát, általánosságban ez mondható.
A Kárpátmedencében élők és Álmos honfoglalóinak közös nyelve kb a mongoljárás idejére alakult ki. Ez a közös nyelv az úzok nyelvére hasonlít leginkább.
Már Ordoszban a hunfajú népek törzseinél az úz nyelv volt a "birodalmi nyelv". Ugyanis Ordoszban sok kínai is élt, pláne a későbbi időkben. Az úzok fővárosa különben az ORDOSZ KÖZELÉBEN épült Úzd volt (ez lett itt ÓZD). Mivel a kabarok sem éltek túl mesze Ordosztól, a viszonylag közeli fővárosukra (Kassára) is igaz ez. Az Arvisura szerint az avarok nyelvét is megértették az úzok.
Ma tehát a palócok nyelvét beszéljük, ill. ennek mai változatát, általánosságban ez mondható.
pár mondatban a sumérok végéről..
Véglegesen az iszlám szórta szét őket és többnyire északfelé menekültek, költöztek el városaikból. Volt aki hamarabb (az ummaiak) és volt aki később (urukiak). Modhatni esetükben, hogy szétszóródtak. Az idők folyamán ide is több hullámban érkeztek kis csoportjaik, tehát lehet, hogy mintegy 1 % -ban a magyarok is "tartalamazanak " sumérokat. ENNYIT A KEZDETEIKRŐL... Korai történetük egyébként eltér a hunajú népekétől több ponton is, bár ők is azok, sőt többféle hunfajú törzsből alakultak ki, első vezérük Szumír volt. Ő vitte haza őket északról pl a Van tótól őket, mert a sok özönvíz miatt egy időre elköltöztek. Ismert pl, hogy Úr városa ezer évig romos is volt az előbbeik miatt. Nem szeretném, ha összekveredne a két dolog: először tehát az özönvizek elől menekültek el, de ezután még hazatértek.
Mivel történetüket a tudatlanság lila omálya burkolja, megemlítem P.Z. írását, amely ködoszlató. Ők is az Ataisz népei közé tartoztak, azonban az itteni fejedemük parancsára elhajóztak innen, új hazát kereseni. Mert a sziget már süllyedt, a tengerpart vízalákerűlt a jégkor utáni felmelegedés okán. BUDA vezetésével értek partot -felhajózva az Arab öbölben- a Tigris alsó részén. Itt alapították meg városukat, ÚR-t. Úr Anyahita (Nagyboldogasszony) egyik fiának a neve volt, aki vallásalapítónak számít. Persze a történet van tovább is és nem is unalmas---a könyvben.
A sumérok folyamatosan kapcsolatban álltak egyiptomi rokonaikkal, első uralkodóik (Buda, Ménes..Hór Aba, Isis) pedig közeli rokonok voltak.
Csak jóindulatú és kötözködésmenetes és nem rasszista, soviniszta hozzászólásra válaszolok..
Véglegesen az iszlám szórta szét őket és többnyire északfelé menekültek, költöztek el városaikból. Volt aki hamarabb (az ummaiak) és volt aki később (urukiak). Modhatni esetükben, hogy szétszóródtak. Az idők folyamán ide is több hullámban érkeztek kis csoportjaik, tehát lehet, hogy mintegy 1 % -ban a magyarok is "tartalamazanak " sumérokat. ENNYIT A KEZDETEIKRŐL... Korai történetük egyébként eltér a hunajú népekétől több ponton is, bár ők is azok, sőt többféle hunfajú törzsből alakultak ki, első vezérük Szumír volt. Ő vitte haza őket északról pl a Van tótól őket, mert a sok özönvíz miatt egy időre elköltöztek. Ismert pl, hogy Úr városa ezer évig romos is volt az előbbeik miatt. Nem szeretném, ha összekveredne a két dolog: először tehát az özönvizek elől menekültek el, de ezután még hazatértek.
Mivel történetüket a tudatlanság lila omálya burkolja, megemlítem P.Z. írását, amely ködoszlató. Ők is az Ataisz népei közé tartoztak, azonban az itteni fejedemük parancsára elhajóztak innen, új hazát kereseni. Mert a sziget már süllyedt, a tengerpart vízalákerűlt a jégkor utáni felmelegedés okán. BUDA vezetésével értek partot -felhajózva az Arab öbölben- a Tigris alsó részén. Itt alapították meg városukat, ÚR-t. Úr Anyahita (Nagyboldogasszony) egyik fiának a neve volt, aki vallásalapítónak számít. Persze a történet van tovább is és nem is unalmas---a könyvben.
A sumérok folyamatosan kapcsolatban álltak egyiptomi rokonaikkal, első uralkodóik (Buda, Ménes..Hór Aba, Isis) pedig közeli rokonok voltak.
Csak jóindulatú és kötözködésmenetes és nem rasszista, soviniszta hozzászólásra válaszolok..
Na hát akkor nyelvészkedjünk egy kicsit!
F. Tetzner Deutsches Wörtebuch c. germán rokonnyelvi szótára többek között a következőket írja:
Name, Namen „Wort für ein Ding”. Aus mhd name, ahd namo, g namo, engl name. Urwerw lat. nomen, gr onoma, skr nama.
Bárczi Géza Magyar szófejtő szótára pedig a következőket állítja név szavunkról:
név: finnugor eredetű, vö vogul näm ua osztják nem, zürjén nim ua finn nime...<O</O
Vajon hogy lehet az, hogy nekünk csak a finnugor nevek a rokonaink?<O</O
Természetesen úgy, hogy a mi drágalátos nyelvészeink tudatosan elválasztják a magyart az „indoeurópaiaktól”.<O</O
Hasonló összevetések tömegével találhatók Szabédi László: A magyar nyelv őstörténete című könyvében. Próbáljátok megszerezni!
F. Tetzner Deutsches Wörtebuch c. germán rokonnyelvi szótára többek között a következőket írja:
Name, Namen „Wort für ein Ding”. Aus mhd name, ahd namo, g namo, engl name. Urwerw lat. nomen, gr onoma, skr nama.
Bárczi Géza Magyar szófejtő szótára pedig a következőket állítja név szavunkról:
név: finnugor eredetű, vö vogul näm ua osztják nem, zürjén nim ua finn nime...<O
</OVajon hogy lehet az, hogy nekünk csak a finnugor nevek a rokonaink?<O
</OTermészetesen úgy, hogy a mi drágalátos nyelvészeink tudatosan elválasztják a magyart az „indoeurópaiaktól”.<O
</OHasonló összevetések tömegével találhatók Szabédi László: A magyar nyelv őstörténete című könyvében. Próbáljátok megszerezni!
Hogy foglalkozzunk egy kicsit a történelemmel is a mesék után.
"2.az Akkád nyelv nem hasonlít a sumérhoz,hiszen az akkádok nem rokonai a suméroknak,legalábbis a mai tudásunk szerint. "
Itt azért annyit meg szeretnék jegyezni, hogy a sumér nyelvet az akkád írásokból és az ékírás segítségével fejtette meg G.F. Grotefend és H. Rawlinson. Az akkádok a sumérok isteneit tisztelték, csak akkád nevükön. A legjobb példa erre talán az Enúma Elis, mely akkád alkotás, Marduk főistenné válását meséli el, de az eredeti sumér kozmogóniai bevezetőt beleszerkesztették. Céljuk az volt vele, hogy a korábbi mítoszok általánosan ismert, elterjedt hagyományát, a közismert mítoszok átszerkesztésével Marduk főhatalmát igazolva hagyományt teremtsen. Ennek a reformnak a teológiai kidolgozásának eredménye az Enúma elis. Így lett a Gilgamesből is egységes akkád mítosz, noha a legendát több sumér epikus költemény tartotta fenn. Az akkádok és utódaik sokáig megőrizték a sumér nyelvet és még azután is használták hivatalos nyelvként, hogy holt nyelvvé vált. Valaminek a sumér eredete mindig meggyőző erővel bírt a feketefejűek (akkádok) népére. Mintha sznob áhítattal közelítettek volna a sumér kultúrához. Ne feledjük az akkádok Sumért "Nemesföld"-nek (Kenger) nevezték, míg a sumérok nemes egyszerűséggel "Országnak" (Kalam) hívták hazájukat. Mindenesetre később ez a csodálat nem akadályozta őket abban, hogy elfoglalják Sumért.
<table id="AutoNumber1" width="400" border="0" cellpadding="0" cellspacing="1"><tbody><tr><td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" width="133" align="left">Sumér szó:</td> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" width="133" align="left">Jelentése:</td> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" width="133" align="left">Jelentése a magyarban:</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">nu</td> <td width="133" align="left">nem</td> <td width="133" align="justify">régi szövegemlékinkben még egy az egyben "nu"-nak írják, később fejlődött a ma használatos "nem" szóvá</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">"ősi örökség a finnugor korból: vogul ne-, osztják, zürjén nem-, votják no. Ezek az alakok csak névmásokkal együtt fejeznek ki tagadást ezekben a nyelvekben, hasonlóan a magyar se- előtaghoz." Vizsgálja meg mindenki józan esze szerint a két lehetőséget.
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">saman</td> <td width="133" align="left">iga, járom, póráz, füzér, kötél</td> <td width="133" align="justify">szellemi vezető</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">"Nemzetközi szócsalád a tunguz 'samán' nyomán; ez a 'sa' ('tud') származéka, tehát 'tudó ember'; az orosz közvetítette az európai nyelvekbe."
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">émeš</td> <td width="133" align="left">nyár</td> <td width="133" align="justify">Emese?
Az utónévkönyv szerint anyácskát jelent, de semmilyen levezetés nem támasztja alá.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left"> -
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">arad, urdu
urudu
uru</td> <td width="133" align="left">szolga, rabszolga
réz
város</td> <td width="133" align="justify">A wikipedia szerint Arad város neve: a magyar ur főnévből származik, melyhez a d helynévképző járult.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left"> -
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">ugar</td> <td width="133" align="left">mező, (köz)legelő</td> <td width="133" align="justify">A mai magyar nyelvben megműveletlen földet jelent, vagyis kb. ugyanazt mint a sumérban.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">"Szláv eredetű szó: bolgár, szerb-horvát ugar, szlovák uhor ('ugar, parlag'). Ezek a szavak a szláv ugoreti ('leég') igével kapcsolatosak, eredetileg tehát az égetéssel nyert vagy égetés útján trágyázott (szántó)földet jelentették."(Jujj!! Vannak ám kivételek, mikor nem olyan nehéz eldönteni, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás!)
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">akar</td> <td width="133" align="left">bőrpáncélzat, bőrvértezet
A sumér katonák szögekkel kivert bőrköpenyt, vastagra cserzett bőrpajzsot és sikakot hordtak.</td> <td width="133" align="justify">szándékozik, akar
</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">Etimológiailag az ugor nyelvekben a hasonló hangzású szavak (angvar) 'tekint', 'pillant' értelmű. Tehát sehogy sem egyezik így sem, úgy sem a magyar akarat szó értelmével, de ennek ellenére valószínűsitik ugor eredét. Ezen az alapon tarthatnák sumér eredetűnek is.
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">zar, zur</td> <td width="133" align="left">folyik, zuhog, ömlik, sugárban ömlik, kilövell, önt, megfordul, forgat, pörög, megcsapol, </td> <td width="133" align="justify">mikor elzárunk, kizárunk, bezárunk, kb. valóban forgatunk (kulcsot, csapot) vagy megszüntetjük az ömlést, folyást.
</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">A 'zár' szavunk etimológiailag is eredeti magyar szó.
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">tar</td> <td width="133" align="left">elpusztít, lerombol, elválaszt, különválaszt, hajat vágni, eldönt, elhatároz</td> <td width="133" align="justify">kopasz, illetve a letarol, tarol, azt jelenti lerombol, mindent visz.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">Ócsuvasznak tartják, ahol a 'taz' szó kopaszt jelent. Szerintem a sumér szó eredetibbnek tűnik, mert nem csak a tar, mint kopasz szavunkat magyarázza meg, hanem a származékát (tarol) is.
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">dél, dílim</td> <td width="133" align="left">kanál</td> <td width="133" align="justify">Ebben az esetben mintha asszociációs úton jutottunk volna az 'ebédidő', azaz 'dél' kifejezéséhez.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">(dél)"Ótörök eredetű szavunk, a csuvasból vagy egy hozzá közel álló nyelvből, amelyben a más török nyelvek 's' hangjának 'l' felel meg. A csuvasból ugyanis ma már nem lehet kimutatni a dél megfelelőit, csak a kun, kirgiz és ujgur 'tüs' alakokat."???
</td></tr></tbody></table>
A sumer szavak hasonlata a magyarral mára megközelítette a 2000 szót Bobula Ida tanulmányi kielégítő információt adnak a nyelvről és annak a magyar kapcsolatairól.
A kora szumiroktól a bizánciakig - folyamatosan tudósítanak egy jól meghatározott délnyugat-káspi népről ill. országról. Ennek a népnek a neve a perzsa forrásokban mada, a héber Ószövetségben madai, a görög forrásokban pedig méd (ugyanezen térségben makar (ill. macrones) nevű népről is van említés). Az örmény források madagh, makerdán, hétzmadag, gud-makar népneveket emlegetnek. Eme nép(ek) közvetlen szomszédságában ugyanezen kútfők említenek egy másik népet szubir, szubar, szaparda, szapeir, szabir nevezetek alatt, folyamatosan a jól ismert V. századi forrásokig. Na ennek a népnek a nyelvét beszéljük.
"2.az Akkád nyelv nem hasonlít a sumérhoz,hiszen az akkádok nem rokonai a suméroknak,legalábbis a mai tudásunk szerint. "
Itt azért annyit meg szeretnék jegyezni, hogy a sumér nyelvet az akkád írásokból és az ékírás segítségével fejtette meg G.F. Grotefend és H. Rawlinson. Az akkádok a sumérok isteneit tisztelték, csak akkád nevükön. A legjobb példa erre talán az Enúma Elis, mely akkád alkotás, Marduk főistenné válását meséli el, de az eredeti sumér kozmogóniai bevezetőt beleszerkesztették. Céljuk az volt vele, hogy a korábbi mítoszok általánosan ismert, elterjedt hagyományát, a közismert mítoszok átszerkesztésével Marduk főhatalmát igazolva hagyományt teremtsen. Ennek a reformnak a teológiai kidolgozásának eredménye az Enúma elis. Így lett a Gilgamesből is egységes akkád mítosz, noha a legendát több sumér epikus költemény tartotta fenn. Az akkádok és utódaik sokáig megőrizték a sumér nyelvet és még azután is használták hivatalos nyelvként, hogy holt nyelvvé vált. Valaminek a sumér eredete mindig meggyőző erővel bírt a feketefejűek (akkádok) népére. Mintha sznob áhítattal közelítettek volna a sumér kultúrához. Ne feledjük az akkádok Sumért "Nemesföld"-nek (Kenger) nevezték, míg a sumérok nemes egyszerűséggel "Országnak" (Kalam) hívták hazájukat. Mindenesetre később ez a csodálat nem akadályozta őket abban, hogy elfoglalják Sumért.
<table id="AutoNumber1" width="400" border="0" cellpadding="0" cellspacing="1"><tbody><tr><td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" width="133" align="left">Sumér szó:</td> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" width="133" align="left">Jelentése:</td> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" width="133" align="left">Jelentése a magyarban:</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">nu</td> <td width="133" align="left">nem</td> <td width="133" align="justify">régi szövegemlékinkben még egy az egyben "nu"-nak írják, később fejlődött a ma használatos "nem" szóvá</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">"ősi örökség a finnugor korból: vogul ne-, osztják, zürjén nem-, votják no. Ezek az alakok csak névmásokkal együtt fejeznek ki tagadást ezekben a nyelvekben, hasonlóan a magyar se- előtaghoz." Vizsgálja meg mindenki józan esze szerint a két lehetőséget.
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">saman</td> <td width="133" align="left">iga, járom, póráz, füzér, kötél</td> <td width="133" align="justify">szellemi vezető</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">"Nemzetközi szócsalád a tunguz 'samán' nyomán; ez a 'sa' ('tud') származéka, tehát 'tudó ember'; az orosz közvetítette az európai nyelvekbe."
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">émeš</td> <td width="133" align="left">nyár</td> <td width="133" align="justify">Emese?
Az utónévkönyv szerint anyácskát jelent, de semmilyen levezetés nem támasztja alá.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left"> -
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">arad, urdu
urudu
uru</td> <td width="133" align="left">szolga, rabszolga
réz
város</td> <td width="133" align="justify">A wikipedia szerint Arad város neve: a magyar ur főnévből származik, melyhez a d helynévképző járult.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left"> -
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">ugar</td> <td width="133" align="left">mező, (köz)legelő</td> <td width="133" align="justify">A mai magyar nyelvben megműveletlen földet jelent, vagyis kb. ugyanazt mint a sumérban.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">"Szláv eredetű szó: bolgár, szerb-horvát ugar, szlovák uhor ('ugar, parlag'). Ezek a szavak a szláv ugoreti ('leég') igével kapcsolatosak, eredetileg tehát az égetéssel nyert vagy égetés útján trágyázott (szántó)földet jelentették."(Jujj!! Vannak ám kivételek, mikor nem olyan nehéz eldönteni, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás!)
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">akar</td> <td width="133" align="left">bőrpáncélzat, bőrvértezet
A sumér katonák szögekkel kivert bőrköpenyt, vastagra cserzett bőrpajzsot és sikakot hordtak.</td> <td width="133" align="justify">szándékozik, akar
</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">Etimológiailag az ugor nyelvekben a hasonló hangzású szavak (angvar) 'tekint', 'pillant' értelmű. Tehát sehogy sem egyezik így sem, úgy sem a magyar akarat szó értelmével, de ennek ellenére valószínűsitik ugor eredét. Ezen az alapon tarthatnák sumér eredetűnek is.
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">zar, zur</td> <td width="133" align="left">folyik, zuhog, ömlik, sugárban ömlik, kilövell, önt, megfordul, forgat, pörög, megcsapol, </td> <td width="133" align="justify">mikor elzárunk, kizárunk, bezárunk, kb. valóban forgatunk (kulcsot, csapot) vagy megszüntetjük az ömlést, folyást.
</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">A 'zár' szavunk etimológiailag is eredeti magyar szó.
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">tar</td> <td width="133" align="left">elpusztít, lerombol, elválaszt, különválaszt, hajat vágni, eldönt, elhatároz</td> <td width="133" align="justify">kopasz, illetve a letarol, tarol, azt jelenti lerombol, mindent visz.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">Ócsuvasznak tartják, ahol a 'taz' szó kopaszt jelent. Szerintem a sumér szó eredetibbnek tűnik, mert nem csak a tar, mint kopasz szavunkat magyarázza meg, hanem a származékát (tarol) is.
</td> </tr> <tr> <td width="133" align="left">dél, dílim</td> <td width="133" align="left">kanál</td> <td width="133" align="justify">Ebben az esetben mintha asszociációs úton jutottunk volna az 'ebédidő', azaz 'dél' kifejezéséhez.</td> </tr> <tr> <td style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" valign="top" width="133" align="left">Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről: </td> <td colspan="2" style="border-bottom: 2px outset rgb(229, 229, 229);" bordercolor="#E5E5E5" width="265" align="left">(dél)"Ótörök eredetű szavunk, a csuvasból vagy egy hozzá közel álló nyelvből, amelyben a más török nyelvek 's' hangjának 'l' felel meg. A csuvasból ugyanis ma már nem lehet kimutatni a dél megfelelőit, csak a kun, kirgiz és ujgur 'tüs' alakokat."???
</td></tr></tbody></table>
A sumer szavak hasonlata a magyarral mára megközelítette a 2000 szót Bobula Ida tanulmányi kielégítő információt adnak a nyelvről és annak a magyar kapcsolatairól.
A kora szumiroktól a bizánciakig - folyamatosan tudósítanak egy jól meghatározott délnyugat-káspi népről ill. országról. Ennek a népnek a neve a perzsa forrásokban mada, a héber Ószövetségben madai, a görög forrásokban pedig méd (ugyanezen térségben makar (ill. macrones) nevű népről is van említés). Az örmény források madagh, makerdán, hétzmadag, gud-makar népneveket emlegetnek. Eme nép(ek) közvetlen szomszédságában ugyanezen kútfők említenek egy másik népet szubir, szubar, szaparda, szapeir, szabir nevezetek alatt, folyamatosan a jól ismert V. századi forrásokig. Na ennek a népnek a nyelvét beszéljük.
Sumér akkád összehasonlításokkal csak Badinyi könyveiben találkoztam,meg most mikor Varga Zsigmond Ősmagyar mitológiáját olvastam.Nekem úgy tűnik,meg lehetne próbálkozni a kifejezések magyar értelmezésével.Kevés az időm nem tudok minden észrevételt feltenni,mert sokszor hosszabban kellene leírni.No,meg a szerver is nagyon elfoglalt,ez is a harmadik nekifutás,mert tegnap kétszer is kitörölte amit írtam.Szerintem a régi nyelv sok kettős sőt három magánhangzót használt.Ezek koptak ki,annyira az irodalmi /úri/ beszédből,hogy mára csak egy maradt,vagy a kettőzést hosszú magánhangzóval jelölik./pl. a hó parasztosan még ma is hou,vagy haou-így értelmezhető,hogy van havazás,de a hó/ou/zás is magyar szó,csak a helyesírást,beszédet megalkotó nyelvrontók az egyiket kirekesztették.S ha van heveny,akkor van havany,vizeny,tűzöny is stb./
Az utolsó hozzászólásodból erről:Ne feledjük az akkádok Sumért "Nemesföld"-nek (Kenger) nevezték, míg a sumérok nemes egyszerűséggel "Országnak" (Kalam) hívták hazájukat.- ez jutott eszembe.A kenger-t azt Badinyi kien-ger,vagy gier-nek hangzósította,ha jól emlékszem.Az öregeket régen értékesnek,nemesnek tartották.Fordítva kien-ger reig-neik,betoldva reigeneik-magyarul régeniek.Egyenesen a kenger-ből ford. öregenek.A kalam az már összetetteb.Tételezzük fel,hogy a mai kivétel nélküli atyaelvű tudósok,félre magyarázzák a sumér mitológiát.Mi van ha Anu nem férfi?Palócosan kalam-kalaum,ford. mua-lak.Betöltve amua-lak,anua-lak magyarul anya-lak.Az országnak még ma is lakosai vannak.Létezik még a suméroknál Bau-istennő,Boldogasszony.Lehet,hogy ott is Boldogasszony országa volt,mint Magyarország, csak még nem volt lefedve Szűz Máriával?
Ez csak most úgy beugrott:<TABLE id=AutoNumber1 cellSpacing=1 cellPadding=0 width=400 border=0><TBODY><TR><TD align=left width=133>dél, dílim</TD><TD align=left width=133>kanál</TD><TD align=justify width=133>Ebben az esetben mintha asszociációs úton jutottunk volna az 'ebédidő', azaz 'dél' kifejezéséhez.</TD></TR><TR><TD style="BORDER-BOTTOM: rgb(229,229,229) 2px outset" vAlign=top borderColor=#e5e5e5 align=left width=133>Az etimológiai szótár
ezt írja a magyar szó eredetéről:
</TD><TD style="BORDER-BOTTOM: rgb(229,229,229) 2px outset" borderColor=#e5e5e5 align=left width=265 colSpan=2>(dél)"Ótörök eredetű szavunk, a csuvasból vagy egy hozzá közel álló nyelvből, amelyben a más török nyelvek 's' hangjának 'l' felel meg. A csuvasból ugyanis ma már nem lehet kimutatni a dél megfelelőit, csak a kun, kirgiz és ujgur 'tüs' alakokat."???
</TD></TR></TBODY></TABLE>
A levest azt a paraszt kanauvá edte.A leves az lei-lé.Dél- ford. le-ed,le-eid,lei-eid.Ebből már jöhet a lé-edő,vagy dílem-ből a lé-edeny.A sumérok azok parasztok voltak,nem angol tudósurak.No,ezért nem is akarnak hallani a sumér magyar egyezésekről.
ezt írja a magyar szó eredetéről:
</TD><TD style="BORDER-BOTTOM: rgb(229,229,229) 2px outset" borderColor=#e5e5e5 align=left width=265 colSpan=2>(dél)"Ótörök eredetű szavunk, a csuvasból vagy egy hozzá közel álló nyelvből, amelyben a más török nyelvek 's' hangjának 'l' felel meg. A csuvasból ugyanis ma már nem lehet kimutatni a dél megfelelőit, csak a kun, kirgiz és ujgur 'tüs' alakokat."???
</TD></TR></TBODY></TABLE>
A levest azt a paraszt kanauvá edte.A leves az lei-lé.Dél- ford. le-ed,le-eid,lei-eid.Ebből már jöhet a lé-edő,vagy dílem-ből a lé-edeny.A sumérok azok parasztok voltak,nem angol tudósurak.No,ezért nem is akarnak hallani a sumér magyar egyezésekről.
Práczki István:A trójai háború-részlet
Práczki István
A trójai háború
A trójai háború
Részlet a tanulmányból:
<HR align=justify width="33%" SIZE=1>[1] A görög paradigma szó a szittya-magyar varázsima fogalmát fejezi ki. Az eredeti parázsima (paragima) a nagy parázshoz a napistenhez intézet ima volt. Csodákra ugyanis csak ő képes. A szülés is ilyen csoda, ezért ennek francia neve = parage, ami kiejtve parázs = varázs.
Itt csak azt jegyezném meg,hogy a Tóra az az írásban tovább adott rész.Vagyais a Rót rész,ha Tórah akkor Rótak,mert a héber azért eléggé,habiru-habarja,keveri az ősnyelvet,vagy az általuk megalkotott isten keverte meg az emberiség egységes nyelvét.A Kabala,az titkos tanítás,inkább szájhagyomány útján, élő beszédben adták tovább.Hát akkor Kab-ala.A nagyon palóuc aszt mondja aeijlő az élőre,a kap-ot is gyakran kab-nak érteni./Baal-Paal/.Megfejtés Kap-élő-ben.Ezt csak azért,hogy a héber sem maradjon ki.Bizony voltak régebben,akik a héberrel is hasonlították a magyart,de ezeket is letorkolták.
Homérosz üzenete „Argisba”
A cím főként azért lehet meglepő, mert nem tudhatjuk, hogy mi rejtőzik az Argys, Argus szó mögött. Talán az ezer-szemű Argus, netán Argyrius királyfi, vagy rokonsága? A felelet bizonytalan, mert sem ez, sem az, bár a velük való kapcsolat nem kizárt. Argys mégsem görög elnevezés, hanem latin-magyaros megnevezés, ami a kereszténység utáni korban terjedt el. Ez ugyanis egy ősi magyar falu neve, melyet valaha szittya módon, azaz fonákjáról (–FO =) kell olvasni. Argys tehát –FO = Sygra (majd Sigra, sőt Zsigra) azaz egy Űllő és Pilis közti hajdani helység, melynek szittya nevét a katolikus barátok megváltoztatták, illetve eltorzították. Ez a dombos erdős táj ugyanis kultikus táltos helynek számított, ahol szinte „hemzsegtek” az ősi szittya települések. Itt volt például egy szakrális málon (dobon) a szittya hunok egyik halottégetési helye, melyet valaha Sellyének neveztek, melyből később Tápiószele lett. Mende-mondák szerint erre volt Atilla nagy-király kedvenc síki vadászterülete, sőt azt is mesélték, hogy itt a Tápió folyócska melletti volt a nagy Hun palotája, de ez valószínűleg csak a vadász-„kastélya” lehetett. E vidék falvainak neve nemcsak szép, hanem őstörténeti emlékeket képvisel.
Nézzük őket kissé közelebbről: Uri, Gyönyörű (ma Gyömrő), Mende, Gomba (Gömbje), Káva (Kába, Kaba), Pánd (Napod, Napunk), Pilis (Pálos, pálló = piris, piros), Vacs (Vatya, Vata) stb. Ezek mellé csatlakozott Sygra is, melynek eredeti neve „a Sugár” volt. (Nem véletlen az Adria-parti Ragusa és a szicíliai Ragusa neve sem, ami –FO = a-Sugár.)
A régió falvainak neve azonban egy olyan szakrális mondást fogalmazott meg, melyet az új vallás érdekében el kellett tüntetni. A szakrális üzenet ugyanis a következő volt: a pállós, piros nap (Pánd) gömbje (Gomba) űri (Úri) kába, kábító (Káva) sugara (Syger > Zsigra) gyönyörű. (Gyömrő). Ezeket a neveket el kellett torzítani, és el kellett tüntetni. A latinos írásra átállás erre igen alkalmas volt. Másrészt pedig új neveket találtak ki Sugár < Zsigra helyett például Újfalu (Wyfalu) neve jelent meg. Ezzel aztán feledésbe ment egy még korábbi avar „kelta” falu neve is ami vélhetően az ősi Sugár volt.
Nézzük őket kissé közelebbről: Uri, Gyönyörű (ma Gyömrő), Mende, Gomba (Gömbje), Káva (Kába, Kaba), Pánd (Napod, Napunk), Pilis (Pálos, pálló = piris, piros), Vacs (Vatya, Vata) stb. Ezek mellé csatlakozott Sygra is, melynek eredeti neve „a Sugár” volt. (Nem véletlen az Adria-parti Ragusa és a szicíliai Ragusa neve sem, ami –FO = a-Sugár.)
A régió falvainak neve azonban egy olyan szakrális mondást fogalmazott meg, melyet az új vallás érdekében el kellett tüntetni. A szakrális üzenet ugyanis a következő volt: a pállós, piros nap (Pánd) gömbje (Gomba) űri (Úri) kába, kábító (Káva) sugara (Syger > Zsigra) gyönyörű. (Gyömrő). Ezeket a neveket el kellett torzítani, és el kellett tüntetni. A latinos írásra átállás erre igen alkalmas volt. Másrészt pedig új neveket találtak ki Sugár < Zsigra helyett például Újfalu (Wyfalu) neve jelent meg. Ezzel aztán feledésbe ment egy még korábbi avar „kelta” falu neve is ami vélhetően az ősi Sugár volt.
* * *
A mai Monorierdő nevű község ebben a régióban szerveződött újra bár nem az „ősi romokon”. Sugár, Zisgra, Újfalu szittya szellemiségét azonban vállaljuk. Ehhez a vállaláshoz kívánok a magam „fonák módján” pilisi< monorierdei patrióta-ként hozzájárulni. Természetesen úgy, hogy ősnyelvi kutatásaimat Monorierdő (Sugár < Zsigra) szakrális földjén végzem. Tekintettel arra, hogy a szittya ősmúlt a görög történész-filosz bölcsek írásaiban jelent meg nagyon „karakterisztikusan”, nekem, és nekünk őket kell nagy figyelemmel tanulmányoznunk. Aki pedig megtalálta a műveik olvasásához szolgáló kódot, akkor az megérti a homéroszi és arisztoteleszi művekbe rejtett üzeneteket. Nekem tehát, ide Monorierdőre, maga Homérosz üzent és elárulja a trójai háború nagy titkát, mely jó három ezer esztendőre meghatározta Eurázsia és a világ sorsát.
* * *
A turáni származású Homérosz két nagy eposzában írta meg a nagy szittya biro-dalmak vallási és gazdasági elbukásának történetét. Ámde nem a valóságot vetette papiruszra, hanem kultikus mítoszok összedolgozása keretében rejtve hagyta az utókorra az igazságot. Tulajdonképpen oly módon, mint azt Tompa Mihály tette a Bach-korszakban, amikor a „Madár fiaihoz” című versében, a „Magyar” beszélt a szabadságharcos fiaihoz. Homérosz ugyanis a Trójai háború utáni „Újgörög or-szágban” élt, ahol már tilos és veszélyes dolog volt megírni az ógörög (azaz szittya-görög) valóságot. Kialakult tehát az eposzok és mítoszok művelése, ahol meseszerűen adták elő az ősi valóságot. A görög mítoszok, valójában ámítósok voltak, melyekben a szittya-üldöző dán-méd hatalmat félrevezetve „kódoltan” írták meg az utókor számára az igaz események elképesztő történetét.
Azt hiszem Henry Schlieman német őstörténész és „amatőr” régész volt egyike az elsőknek, aki rájött a fenti igazságra. Ő nagy figyelemmel elemezte Trója ostromának eseményeit, és sikeresen azonosította be a szóban forgó helyeket és a hites archeológusok legnagyobb megdöbbenésére megtalálta az addig nem-létezőnek minősített Tróját. Schlieman példáját követbe – bár én nem a földet „vallattam” – sikerült tovább lépnem. Homérosz ugyanis humoros megoldást talált. A szereplők nevét és a helyek, térségek elnevezését szittya magyar nyelven adta meg, ügyesen kódolva a tartalmat. Hol fonákjáról olvasva derül ki a hős, vagy hely valódi neve és szerepe, hol némi torzítással élt a nevek alkalmazásában, hol „virágneveket” és szimbólumokat alkalmazott. Homerosz neve például a Hő < Hű Mórt, az ógörög avar-mór szittyák jelentette.
Homérosz elárulja, hogy a Bikának ábrázolt Zeusz főisten eredetileg nő volt, hiszen neve –FO = Szuez, azaz Szűz volt, s amit Szuez város neve máig igazol. Avagy Párizs királyfi nem volt más, mint maga a Parázs-napistenfiú, aki anyját a Heléne = Hőlőnő napistennőt szöktette vissza Trójába, a Turul-várba. Ezt ugyanis a lány < jány, a turul < turuj hanghasonulás következtében nevezték el Turuj < Turuja, majd még később Trója néven. Homérosz azonban feladott egy találós kérdést is. Ha Trója turáni Turul kapcsolatot jelent, akkor az eposz címe miért nem Túriász, hanem Iliász. A válasz könnyű és nehéz. Nekem könnyű, mert én ismerem az ősi íratlan törvényt, mely szerint a szittya népek mindig párosával telepedtek le. A turáni szittya hunok mellett az afrikai jövetelű mór-avar (vagy szabir) törzsek telepedtek meg. A turániak ősi jelképe a Fehérló, az avar-móroké pedig az oroszlán, Leó, ami azonos jelentéssel bírt mint a Ló, ami az istenek főneve volt a szittyáknál.
A Mysiának – a míz, méz és virágos mezők országának – a fővárosa volt Turul, Trója. Szittya párjuk viszont varázs-ország Frigia volt, mely a mór-avar szabir népek állama. A frigek „természetesen” mindenféle csodák művelésében jeleskedtek. Az ősi fejfedőjük volt a híres varázssapka , mely akár láthatatlanná is tehette a viselőit. Ez a frigiai-sapka volt a híres keleti bölcsek és királyok, valamint testőreik viselete. Trója várát pedig ezek az avarok építették fel. Ők azonban már híres városépítők voltak, hiszen Avaris (A-város) néven már két nagyváros volt ismert őskeleten. Az egyik Elám, Perzsia ősi nagy városa, míg a másik a Nílus-delta legnagyobb települése volt, szintén Avaris néven.
Trója akkor a bevehetetlen vára miatt megkapta az oroszlán nevet, amit görögösen Ilion-nak (helyesebben a-Leon-nak, oroszlánnak) neveztek el. Ennek a névnek azonban kettős jelentése volt és van. Az avar-szabirok neve és szimbóluma az oroszlán és az európai népek egy része nem véletlenül használja zászlaján a fekete szint és az oroszlános jelképet. Az oroszlán arab, héber neve ugyanis = sabyr < szabur. (A kérdés legfeljebb az, hogy az avar-szabirokat nevezték-e el az oroszlánról, vagy az oroszlán kapta meg a szabirok nevét.)
Az Ilion név szittya –FO = olvasattal No-ili, ami a Nő-Ílő, tehát a Nő-isten, a turáni istennőnk akkori neve volt. (Az Élő, Éli és Íli szók a szittya Ló /L/ -isten idiomája).Az isten másik neve az Ős, vagy Ősz volt, amit a görögök és latinok As és Ász alakban vettek át. Ebből következik az, hogy Homérosz eposzának ILIÁSZ elnevezése valójában az „istenváltást” dolgozza fel. Az eposz szittyaneve (L-Sz) egyaránt kifejezi az íli, élő Ászt, illetve az „íli”, ülű, azaz öli, ölő Ászt. (Az öli ugyanis jelentheti az anya ölét és az anya megölését.) Homerosz tehát a „kódolt című” mítoszával az ókori emberiség első nagy válságát, az Élő isten és az Ölő isten közti paradigma-[1] váltást fejezte ki.
A tiszták, a szittyák egy primitív, de aljas csel következtében elbuktak, és a nem-tiszta, a szemita népek megkezdték rémuralmukat. Ebben a korban nem lehetett az igazat megírni, vagy mítoszok, mondák és tanmesék rejtették el a vallóságot. Homérosz is ezért írta meg két nagy művében, az Iliászban és az Odisszeában a világrengető eseményeket és következményeiket. Ezt viszont úgy tehette meg, hogy elrejtette az igazságot. Ezt pedig úgy hívták, hogy attikiai sót szórt a mondandója levesébe. Ma azt tanítják, hogy az attikai só, az ízes görög beszéd jellemzője volt. Ez nagyon is igaz, de ennél többet jelentett. Ezt pedig a szittya fonákírás árulja el nekünk. Az ógörögök első állam (később legfontosabb tartománya) Attica volt, melynek Athén lett a fővárosa. Az ősi Hellasz neve az égen tüzes szekerén átvágtató napistennek, a Hőlő-ász-nak az országa volt. (A napisten görögül = Heliosz, hőli-ős.) A főváros neve ennek megfelelően a Parázs lett, melyet itt Szénnek neveztek. Tekintettel arra, hogy náluk az Sz = Th- val A-szén szót A+thén-nak írták. Az sem volt véletlen, hogy a város környékét a tűzről és a tüzet szító szittyákról nevezték el. A szittya ugyanis a szítja igét jelenti, de –FO = attyisz, a-tÿsz, vagyis a-tűz ódon írású neve. Az ATTICA név tehát –FO = a-citta, vagyis a szittya. A kőházakat épitó mór-avar szittyák nevét nem véletlenül vették át az olaszok, ahol a város = citta, amit ők csittának ejtenek, valamint az angolok, akik a várost city-(sziti)-nek írják és mondják, holott az igazi a szitty+a, tehát a szittya. Az „attikai só” tehát nem más, mint a művelt szittyák szava, a szittya-szó, melyet csak a nagyon művelt emberek ismerhettek meg teljes mélységükben, vagyis szakrális jelentésükben is.
Ennek, és az ilyenek következtében merészeltem megfogalmazni azt a tapasztalatomat, hogy a népek, nemzetek, uralkodók nevei és a földrajzi (majd tudományos) elnevezések szittya magyaros olvasata felfedi az eredeti tartalmat és feloldja az elnevezések évezredes torzulásait és céltudatos manipulációit.
Sajnos, ma még azt tanítják, hogy Európa lakóinak és az ókori történelmi népeknek az eredete és identitása (önvalósága) a hivatalos vélemények szerint, kibogozhatatlanul rejtélyes és beazonosíthatatlan. Felesleges tehát a Biblia és a titokzatos kaldeus népek magyaros hangzatú nyelvi rébuszait kutatni és ezekből valamiféle erőszakolt „szittya ősnyelvi” következtetéseket levonni. Hiteles anyagokat gyűjteni ugyanis csak a korabeli görög, latin és héber írásokból szabad. Ez ugyan nem túlságosan objektív vélemény, de én mégis elfogadom. Munkám alapját ugyanis ezek a görög, latin és héber anyagok képezik, melyek között nemcsak a görög és latin tudósok írásait fogadom el, hanem a zsidó Tora, Biblia etnikai történeteit és eseményeit is fontos alapműnek tekintem. A szittya kaldeus írások megsemmisítése miatt ugyanis, csak ezek nyomdokain mehetünk vissza a „proto ókorba” egészen a mózesi időkbe, sőt azok elé. Kutassuk meg tehát a proto ókort, hogy megtudhassuk, kik is voltak a görögök.
Azt hiszem Henry Schlieman német őstörténész és „amatőr” régész volt egyike az elsőknek, aki rájött a fenti igazságra. Ő nagy figyelemmel elemezte Trója ostromának eseményeit, és sikeresen azonosította be a szóban forgó helyeket és a hites archeológusok legnagyobb megdöbbenésére megtalálta az addig nem-létezőnek minősített Tróját. Schlieman példáját követbe – bár én nem a földet „vallattam” – sikerült tovább lépnem. Homérosz ugyanis humoros megoldást talált. A szereplők nevét és a helyek, térségek elnevezését szittya magyar nyelven adta meg, ügyesen kódolva a tartalmat. Hol fonákjáról olvasva derül ki a hős, vagy hely valódi neve és szerepe, hol némi torzítással élt a nevek alkalmazásában, hol „virágneveket” és szimbólumokat alkalmazott. Homerosz neve például a Hő < Hű Mórt, az ógörög avar-mór szittyák jelentette.
Homérosz elárulja, hogy a Bikának ábrázolt Zeusz főisten eredetileg nő volt, hiszen neve –FO = Szuez, azaz Szűz volt, s amit Szuez város neve máig igazol. Avagy Párizs királyfi nem volt más, mint maga a Parázs-napistenfiú, aki anyját a Heléne = Hőlőnő napistennőt szöktette vissza Trójába, a Turul-várba. Ezt ugyanis a lány < jány, a turul < turuj hanghasonulás következtében nevezték el Turuj < Turuja, majd még később Trója néven. Homérosz azonban feladott egy találós kérdést is. Ha Trója turáni Turul kapcsolatot jelent, akkor az eposz címe miért nem Túriász, hanem Iliász. A válasz könnyű és nehéz. Nekem könnyű, mert én ismerem az ősi íratlan törvényt, mely szerint a szittya népek mindig párosával telepedtek le. A turáni szittya hunok mellett az afrikai jövetelű mór-avar (vagy szabir) törzsek telepedtek meg. A turániak ősi jelképe a Fehérló, az avar-móroké pedig az oroszlán, Leó, ami azonos jelentéssel bírt mint a Ló, ami az istenek főneve volt a szittyáknál.
A Mysiának – a míz, méz és virágos mezők országának – a fővárosa volt Turul, Trója. Szittya párjuk viszont varázs-ország Frigia volt, mely a mór-avar szabir népek állama. A frigek „természetesen” mindenféle csodák művelésében jeleskedtek. Az ősi fejfedőjük volt a híres varázssapka , mely akár láthatatlanná is tehette a viselőit. Ez a frigiai-sapka volt a híres keleti bölcsek és királyok, valamint testőreik viselete. Trója várát pedig ezek az avarok építették fel. Ők azonban már híres városépítők voltak, hiszen Avaris (A-város) néven már két nagyváros volt ismert őskeleten. Az egyik Elám, Perzsia ősi nagy városa, míg a másik a Nílus-delta legnagyobb települése volt, szintén Avaris néven.
Trója akkor a bevehetetlen vára miatt megkapta az oroszlán nevet, amit görögösen Ilion-nak (helyesebben a-Leon-nak, oroszlánnak) neveztek el. Ennek a névnek azonban kettős jelentése volt és van. Az avar-szabirok neve és szimbóluma az oroszlán és az európai népek egy része nem véletlenül használja zászlaján a fekete szint és az oroszlános jelképet. Az oroszlán arab, héber neve ugyanis = sabyr < szabur. (A kérdés legfeljebb az, hogy az avar-szabirokat nevezték-e el az oroszlánról, vagy az oroszlán kapta meg a szabirok nevét.)
Az Ilion név szittya –FO = olvasattal No-ili, ami a Nő-Ílő, tehát a Nő-isten, a turáni istennőnk akkori neve volt. (Az Élő, Éli és Íli szók a szittya Ló /L/ -isten idiomája).Az isten másik neve az Ős, vagy Ősz volt, amit a görögök és latinok As és Ász alakban vettek át. Ebből következik az, hogy Homérosz eposzának ILIÁSZ elnevezése valójában az „istenváltást” dolgozza fel. Az eposz szittyaneve (L-Sz) egyaránt kifejezi az íli, élő Ászt, illetve az „íli”, ülű, azaz öli, ölő Ászt. (Az öli ugyanis jelentheti az anya ölét és az anya megölését.) Homerosz tehát a „kódolt című” mítoszával az ókori emberiség első nagy válságát, az Élő isten és az Ölő isten közti paradigma-[1] váltást fejezte ki.
A tiszták, a szittyák egy primitív, de aljas csel következtében elbuktak, és a nem-tiszta, a szemita népek megkezdték rémuralmukat. Ebben a korban nem lehetett az igazat megírni, vagy mítoszok, mondák és tanmesék rejtették el a vallóságot. Homérosz is ezért írta meg két nagy művében, az Iliászban és az Odisszeában a világrengető eseményeket és következményeiket. Ezt viszont úgy tehette meg, hogy elrejtette az igazságot. Ezt pedig úgy hívták, hogy attikiai sót szórt a mondandója levesébe. Ma azt tanítják, hogy az attikai só, az ízes görög beszéd jellemzője volt. Ez nagyon is igaz, de ennél többet jelentett. Ezt pedig a szittya fonákírás árulja el nekünk. Az ógörögök első állam (később legfontosabb tartománya) Attica volt, melynek Athén lett a fővárosa. Az ősi Hellasz neve az égen tüzes szekerén átvágtató napistennek, a Hőlő-ász-nak az országa volt. (A napisten görögül = Heliosz, hőli-ős.) A főváros neve ennek megfelelően a Parázs lett, melyet itt Szénnek neveztek. Tekintettel arra, hogy náluk az Sz = Th- val A-szén szót A+thén-nak írták. Az sem volt véletlen, hogy a város környékét a tűzről és a tüzet szító szittyákról nevezték el. A szittya ugyanis a szítja igét jelenti, de –FO = attyisz, a-tÿsz, vagyis a-tűz ódon írású neve. Az ATTICA név tehát –FO = a-citta, vagyis a szittya. A kőházakat épitó mór-avar szittyák nevét nem véletlenül vették át az olaszok, ahol a város = citta, amit ők csittának ejtenek, valamint az angolok, akik a várost city-(sziti)-nek írják és mondják, holott az igazi a szitty+a, tehát a szittya. Az „attikai só” tehát nem más, mint a művelt szittyák szava, a szittya-szó, melyet csak a nagyon művelt emberek ismerhettek meg teljes mélységükben, vagyis szakrális jelentésükben is.
Ennek, és az ilyenek következtében merészeltem megfogalmazni azt a tapasztalatomat, hogy a népek, nemzetek, uralkodók nevei és a földrajzi (majd tudományos) elnevezések szittya magyaros olvasata felfedi az eredeti tartalmat és feloldja az elnevezések évezredes torzulásait és céltudatos manipulációit.
Sajnos, ma még azt tanítják, hogy Európa lakóinak és az ókori történelmi népeknek az eredete és identitása (önvalósága) a hivatalos vélemények szerint, kibogozhatatlanul rejtélyes és beazonosíthatatlan. Felesleges tehát a Biblia és a titokzatos kaldeus népek magyaros hangzatú nyelvi rébuszait kutatni és ezekből valamiféle erőszakolt „szittya ősnyelvi” következtetéseket levonni. Hiteles anyagokat gyűjteni ugyanis csak a korabeli görög, latin és héber írásokból szabad. Ez ugyan nem túlságosan objektív vélemény, de én mégis elfogadom. Munkám alapját ugyanis ezek a görög, latin és héber anyagok képezik, melyek között nemcsak a görög és latin tudósok írásait fogadom el, hanem a zsidó Tora, Biblia etnikai történeteit és eseményeit is fontos alapműnek tekintem. A szittya kaldeus írások megsemmisítése miatt ugyanis, csak ezek nyomdokain mehetünk vissza a „proto ókorba” egészen a mózesi időkbe, sőt azok elé. Kutassuk meg tehát a proto ókort, hogy megtudhassuk, kik is voltak a görögök.
<HR align=justify width="33%" SIZE=1>[1] A görög paradigma szó a szittya-magyar varázsima fogalmát fejezi ki. Az eredeti parázsima (paragima) a nagy parázshoz a napistenhez intézet ima volt. Csodákra ugyanis csak ő képes. A szülés is ilyen csoda, ezért ennek francia neve = parage, ami kiejtve parázs = varázs.
Itt csak azt jegyezném meg,hogy a Tóra az az írásban tovább adott rész.Vagyais a Rót rész,ha Tórah akkor Rótak,mert a héber azért eléggé,habiru-habarja,keveri az ősnyelvet,vagy az általuk megalkotott isten keverte meg az emberiség egységes nyelvét.A Kabala,az titkos tanítás,inkább szájhagyomány útján, élő beszédben adták tovább.Hát akkor Kab-ala.A nagyon palóuc aszt mondja aeijlő az élőre,a kap-ot is gyakran kab-nak érteni./Baal-Paal/.Megfejtés Kap-élő-ben.Ezt csak azért,hogy a héber sem maradjon ki.Bizony voltak régebben,akik a héberrel is hasonlították a magyart,de ezeket is letorkolták.
- Státusza