Magyar őstörténet
- Thread starter Ivan
- Start date
- Status
I
ionon
Vendég
Sajnos eme szavaid az Arvisuráról koppintottad mert szóról szóra igazak
Lél származásával kapcsolatban.<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o
></o>
Echo írja, (1670) hogy Árpád leszármazottja volt, csak az nem tiszta, hogy unokája vagy dédunokája volt Árpádnak. A krónikák azt írják, hogy Tas fia volt, csak azt nem írják, hogy Tas melyik Árpádfinak a gyermeke. Ha lehet hinni a Bíborbanszületettnek, csak Üllő vagy Jutas jöhet számításba. A probléma: <o></o>
„Tudnivaló, hogy Árpád első fia, Tarkacsu nemzette fiát, Tevelit, a második fiú, Jeleg nemzette fiát, Ezeleget, a harmadik fiú, Jutocsa nemzette fiát, Falicsit, a mostani fejedelmet, a negyedik fiú Zoltán nemzette fiát, Taksonyt. Tudnivaló, hogy Árpád fiai mind meghaltak, de unokái, Fali, Tasi és Taksony életben vannak. Tudnivaló, hogy Teveli meghalt, és az ő fia barátunk, Termacsu, aki a minap jött fel Bulcsúval, Turkia harmadik fejedelmével és karchájával.” Itt a gond. Konstantinosz leírja először a fiakat a gyerekükkel, majd az élő unokákat. Ekkor pottyan elő Tas a „semmiből”. Várom a lehetséges magyarázatokat.
fficeffice" /><o></o>Echo írja, (1670) hogy Árpád leszármazottja volt, csak az nem tiszta, hogy unokája vagy dédunokája volt Árpádnak. A krónikák azt írják, hogy Tas fia volt, csak azt nem írják, hogy Tas melyik Árpádfinak a gyermeke. Ha lehet hinni a Bíborbanszületettnek, csak Üllő vagy Jutas jöhet számításba. A probléma: <o
></o>„Tudnivaló, hogy Árpád első fia, Tarkacsu nemzette fiát, Tevelit, a második fiú, Jeleg nemzette fiát, Ezeleget, a harmadik fiú, Jutocsa nemzette fiát, Falicsit, a mostani fejedelmet, a negyedik fiú Zoltán nemzette fiát, Taksonyt. Tudnivaló, hogy Árpád fiai mind meghaltak, de unokái, Fali, Tasi és Taksony életben vannak. Tudnivaló, hogy Teveli meghalt, és az ő fia barátunk, Termacsu, aki a minap jött fel Bulcsúval, Turkia harmadik fejedelmével és karchájával.” Itt a gond. Konstantinosz leírja először a fiakat a gyerekükkel, majd az élő unokákat. Ekkor pottyan elő Tas a „semmiből”. Várom a lehetséges magyarázatokat.
Albíró, azon túl, hogy üdvözöllek elmondom: kizárólag az Arvisura az, ahol megtalálod Árpád utódainak listáját, névsorát.. Mivel az itteni okoskák mindenben alá/mellébeszélnek, temészetesen majd ezt is vitatják...de hiába.
Az Álmos és -benne- az Árpádház hosszú listája azonban egyedűl innen követhető megfelelő részletességgel, sőt a krályaink fejedelmeink feleségei is innen azonosíthatóak, igazán jól. Mert a hívatalos történelem nem tud elemi dolgokat sem: pl Géza feleségeit (Söpte-Szavárdi majd Csantavér-Sarolt) nem ismeri igazzán, de Árpádét (Abacil, Eperjes) Álmosét (Enéh...stb) sem.
Úgyhogy elég nagyfába vágtad a fejszédet, de magadon segíts elsősorban ezügyben, az lehet a jó megoldás, azt javasolom.
Még az Árpádházi "hivatalos" királylistákban is találhatóak hibák, ha ezeket összevetjükaz Arvisurával.
Szegény Dünmert Dezső is tévedésekkel tűzdelte a listáját..
Az Álmos és -benne- az Árpádház hosszú listája azonban egyedűl innen követhető megfelelő részletességgel, sőt a krályaink fejedelmeink feleségei is innen azonosíthatóak, igazán jól. Mert a hívatalos történelem nem tud elemi dolgokat sem: pl Géza feleségeit (Söpte-Szavárdi majd Csantavér-Sarolt) nem ismeri igazzán, de Árpádét (Abacil, Eperjes) Álmosét (Enéh...stb) sem.
Úgyhogy elég nagyfába vágtad a fejszédet, de magadon segíts elsősorban ezügyben, az lehet a jó megoldás, azt javasolom.
Még az Árpádházi "hivatalos" királylistákban is találhatóak hibák, ha ezeket összevetjükaz Arvisurával.
Szegény Dünmert Dezső is tévedésekkel tűzdelte a listáját..
Többször leírtam már, hogy mi a helyzet a finnekkel kapcsolatosan. Látom valahogy olyan vizekre eveztem ezzel, ahol felfoghatatlan köd ereszkedett le némelyek akármilyére. Mindenesetre nehéz lehet megérteni az alapvető információkat ebben a kérdésben, mert nem egyszerűek. Az ókort állandóan majd mindenki leakarja egyszerűsíteni, pedig nem lehet, mert akkor hamisak lesznek a következtetések és a történelem sérűl. Ez alapelv.
A hunok őskora sem egyszerű, ebben lapítanak a suomák is és m i is ...
Megpróbálok nekiveselkedni mégegyszer a kérdésnek -mely- nem egyszerűsíthető semmiféle Sajnovics szindrómára, ennél másabb, továbbá összetettebb..
A Hun Törsszövetség megalakulása idején(ie. 4040) -Ordoszban- 24 népcsoport vette körűl a fővárost, a fősámáni székhelyet. Mondható, hogy "körben".
Ezek a népcsoportok mind hunfajú népekből álltak, csak az idők folyamán -főként a szaporodás okán- a fekete és a fehér hunok törzsei más más neveket vettek fel, megkülönböztetésként. Vagyis ha egy hunfajú törzs elért egy kritikus létszámot, akkor osztódott...Méghozzá -általában- úgy, hogy az apa maradt a régi törzs fejedelme és a legidősebb fia pedig az új törzs fejedelme lett. Az új törzs pedig az új fejedelem nevét vette fel. Ha az új fejedelem neve és az apa neve azonos volt, akkor a névválasztásban a sámán segített. Általában pedig a két (vagy több) törzsből álló közösség neve pedig a régi törzs nevére hajazott...
Tehát a suomák...Viroláj sámán, aki közülük való volt egy ie. 4020.-ban indított hosszú -több mint tíz éves- felederítőúton (kalandozásnak mondták ezt akkor) vett részt, méghozzá északnyugati irányban. A sokezer km-es útja után elmondta, hogy lakható földet talált errefelé. Sok volt ebben az időben a járvány, főként télen, tél végén (érdekes a történészek erre nem, vagy alig fordítnak figyelmet). A járványok elleni védekezés ekkor egyedűl abban állt, hogy a törzsek északfelé húzódtak, ugyanis a kórokozó baktériumok a hidegben nem támadnak, ill. nem szaporodnak.
A visszatérő Viroláj infóit is felhasználva, a suomák hamar eljöttek az örökös járványokkal küzdő ordoszi fennsíkról, ahol KÉT HELYEN is éltek. A Törzsszövetség nem akadályozta a népeinek elvándorlásait.
Viroláj a muromákig, mescserekig jutott (az Ural északnyugati oldala) valószínűleg el, azonban innen már csak egy ugrás az ezer tó..
Az Arvisura nem követi minden lépésüket, mert ez az úzokra van "kihegyezve", azonban látható, hogy a Turgaj, majd az Ural irányába vándoroltak. Az Uralnál időlegesen le is telepedtek, a maramiknál, majd továbbmentek az "ezer tó"-hoz. Biztosan a Ladoga mellett. Ez az hazakeresési, letelepedési folymat kb 2000 évig tartott, de -mint írtam- ők elsőként, tehát igen hamar eljöttek eredeti őshazájukból.
Mellesleg a suomák az ordoszi fennsík igen meleg részein éltek..
A fentiekből következően ők r o k o n a i n k, azonban olyanok, akikkel eleink nagyon kevés ideig éltek egy hazában. Tehár a dolog nem annyira szögletes, mint ahogyan ezt sokan vallják.
A történelem leegyszerűsítő ismerete+a találgatások megteszik a magukét...ebben a kérdésben is.
A suomák letelepedési folyamatával harmonizál pl a keltáké vagy a görögöké...tehát több atlantiszi népé is.
A finn is hunfajú nép, tudatukban ez biztosan nincs már jelen, mivel az őshazából sokezer éve elvándoroltak..
Azaz ők rokonaiknak mondhatók, legfeljebb távolabbi unokatestvéreinknek.
Ennek nyelvészeti és más jelei is vannak.
A leegyszerűsítésre egyik jó példa az utolsó honfogalalás: Árpád bejött Vereckénél---ennnyi...holott tíz hágót vettek igénybe, nem 200 000 volt a létszám és 2 évi alatt akartak bejönni, volt honfoglalási terv is és Árpád nem vezér volt még, testvérei is résztvettek a
műveletben, Álmos halála pedig nem tartalmaz rejtélyes elemeket, nem hét törzs érkezett és az érkezők között 4 törzs volt a magyar, a többi más..és törzsek is maradtak kinn.. stb...NADE hogyan lehetne érteni, hogy az ókor és a középkor is bonyolult? Talán hiányzik ehhez a Vajkék által elégetett sok rovásírásos anyag..
A hunok őskora sem egyszerű, ebben lapítanak a suomák is és m i is ...
Megpróbálok nekiveselkedni mégegyszer a kérdésnek -mely- nem egyszerűsíthető semmiféle Sajnovics szindrómára, ennél másabb, továbbá összetettebb..
A Hun Törsszövetség megalakulása idején(ie. 4040) -Ordoszban- 24 népcsoport vette körűl a fővárost, a fősámáni székhelyet. Mondható, hogy "körben".
Ezek a népcsoportok mind hunfajú népekből álltak, csak az idők folyamán -főként a szaporodás okán- a fekete és a fehér hunok törzsei más más neveket vettek fel, megkülönböztetésként. Vagyis ha egy hunfajú törzs elért egy kritikus létszámot, akkor osztódott...Méghozzá -általában- úgy, hogy az apa maradt a régi törzs fejedelme és a legidősebb fia pedig az új törzs fejedelme lett. Az új törzs pedig az új fejedelem nevét vette fel. Ha az új fejedelem neve és az apa neve azonos volt, akkor a névválasztásban a sámán segített. Általában pedig a két (vagy több) törzsből álló közösség neve pedig a régi törzs nevére hajazott...
Tehát a suomák...Viroláj sámán, aki közülük való volt egy ie. 4020.-ban indított hosszú -több mint tíz éves- felederítőúton (kalandozásnak mondták ezt akkor) vett részt, méghozzá északnyugati irányban. A sokezer km-es útja után elmondta, hogy lakható földet talált errefelé. Sok volt ebben az időben a járvány, főként télen, tél végén (érdekes a történészek erre nem, vagy alig fordítnak figyelmet). A járványok elleni védekezés ekkor egyedűl abban állt, hogy a törzsek északfelé húzódtak, ugyanis a kórokozó baktériumok a hidegben nem támadnak, ill. nem szaporodnak.
A visszatérő Viroláj infóit is felhasználva, a suomák hamar eljöttek az örökös járványokkal küzdő ordoszi fennsíkról, ahol KÉT HELYEN is éltek. A Törzsszövetség nem akadályozta a népeinek elvándorlásait.
Viroláj a muromákig, mescserekig jutott (az Ural északnyugati oldala) valószínűleg el, azonban innen már csak egy ugrás az ezer tó..
Az Arvisura nem követi minden lépésüket, mert ez az úzokra van "kihegyezve", azonban látható, hogy a Turgaj, majd az Ural irányába vándoroltak. Az Uralnál időlegesen le is telepedtek, a maramiknál, majd továbbmentek az "ezer tó"-hoz. Biztosan a Ladoga mellett. Ez az hazakeresési, letelepedési folymat kb 2000 évig tartott, de -mint írtam- ők elsőként, tehát igen hamar eljöttek eredeti őshazájukból.
Mellesleg a suomák az ordoszi fennsík igen meleg részein éltek..
A fentiekből következően ők r o k o n a i n k, azonban olyanok, akikkel eleink nagyon kevés ideig éltek egy hazában. Tehár a dolog nem annyira szögletes, mint ahogyan ezt sokan vallják.
A történelem leegyszerűsítő ismerete+a találgatások megteszik a magukét...ebben a kérdésben is.
A suomák letelepedési folyamatával harmonizál pl a keltáké vagy a görögöké...tehát több atlantiszi népé is.
A finn is hunfajú nép, tudatukban ez biztosan nincs már jelen, mivel az őshazából sokezer éve elvándoroltak..
Azaz ők rokonaiknak mondhatók, legfeljebb távolabbi unokatestvéreinknek.
Ennek nyelvészeti és más jelei is vannak.
A leegyszerűsítésre egyik jó példa az utolsó honfogalalás: Árpád bejött Vereckénél---ennnyi...holott tíz hágót vettek igénybe, nem 200 000 volt a létszám és 2 évi alatt akartak bejönni, volt honfoglalási terv is és Árpád nem vezér volt még, testvérei is résztvettek a
műveletben, Álmos halála pedig nem tartalmaz rejtélyes elemeket, nem hét törzs érkezett és az érkezők között 4 törzs volt a magyar, a többi más..és törzsek is maradtak kinn.. stb...NADE hogyan lehetne érteni, hogy az ókor és a középkor is bonyolult? Talán hiányzik ehhez a Vajkék által elégetett sok rovásírásos anyag..
Ugyan már ne hülyítsd a népet! Minden bizonnyal jó pénzt kapsz érte, hogy népszerűsíted ezt az "Igazszólást"... Semmivel sem lehet alátámasztani, hogy akár egy szó is igaz benne, a lényeg h hinni kell benne. Ellenben a kiváló magyar tudósok és kutatók munkáját lenézed(pedig nincs miért), egy-egy összeesküvés elméletre hivatkozva...amire aztán szintén nem sok bizonyíték van
Crassus és a római légiók nagy vereséget szenvedtek Pártiában. II. Orodes pártus király pedig nemsokat tétovázott, levágatta Crassus fejét.
Crassus fejét az örmények királyához vitték, ahol a Baccháns nők c előadáson a színész Pentheus feje helyett Crassus fejét mutatta be...
A triumvírek egyik tagja tehát eképpen végezte. na és ott volt még Cézár is..a maga etruszk származásával.
Crassus fejét az örmények királyához vitték, ahol a Baccháns nők c előadáson a színész Pentheus feje helyett Crassus fejét mutatta be...
A triumvírek egyik tagja tehát eképpen végezte. na és ott volt még Cézár is..a maga etruszk származásával.
Kár, hogy a megállapítás nem igaz, Butácska.
Hát újfent, bele-bele olvastam az Arvisurába. Érdekeseket olvastam benne, de van egy észrevételem: Bakay professzortól hallottam legutóbb, hogy egy forrás akkor forrás, ha azt két más forrás megerősíti. Várom a forrásokat, melyek megerősítik az Arvisura igazszólás-t.
Na, azt aztán várhatod!
Tehát Oposur drága egyáltalán nem néz a dolgok mögé...ergo téged könnyű átvágni...
Kabarokról, pár mondatban.
Pannon a kárpátmedencei bejövetele idejében (ie. 800 körűl) sok hunfajú népcsoportból származó lovassal érkezett. Főként avarok és szkíták jöttek be vele, azonban vepszék, kabarok és mások is érkeztek ide ekkor.
A kabarok általábban -még a legősibb ordoszi időkben is- kovácsok, vasművesek voltak, Ordosztól ők keletre éltek a fővárosuk pedig KASSA volt. Ilyen térképvázlat is található az Arvisurában.
A Magyar Törzsszövetség megalakulása idején (iu. 181) előállott "alaphelyzetben" a kialakult magyarok -új népként- két hunfajú népelemből: kabarokból és manysikból "teremtődtek". Ez nem jelenti azt, hogy ezután az összes manysik és kabarok ide beolvadtak teljesen. A beolvadt -és új hunfajú népet alkotó- manysik közűl (fejedelmük Káma volt) az un. CSAK a déli manysik olvadtak be, továbbá -a tatárok okozta kabarvészt követően- az Altáj lábától ide vándoroltak a kabarok. A többi kabar pedig maradt az Atltáj hegyes vidékén (vasművelők voltak, itt találtak ércet), továbbá a Turgajban is éltek kabarok, ...na és a Pannon-kabarok utódai is léteztek a Kárpátmedencében! Ez ilyen egyszerű... Nagyjából tehát ez volt a magyarok kialakulásakor a helyzet. Ebben semmi szokatlan nincs, több más hunfajú nép esetében is történt ilyesmi (szétköltözés) időnként.
A kabarok tehát a Hun Törzsszövetségh népei, kovácsai voltak...
Össze szokták néha téveszteni őket a kazárokkal, pedig ez igen nagy tévedés. A kazárok kialakulása -ez is új népnek értelmezhető- a hikszoszok egyrészének elvándorlásával kezdődött, ők északra jöttek az erős arab nyomás elől menekülve. Ez az "északra jövés" a hozzávetőleg Káspi-Aral tó környéki új letelepedési területüket jelenti. Itt -igen hézagosan települve- kaza-hunok (kazakok) éltek ekkor. Ugyancsak az arabok (Merván stb) elől menekült ide a zsidók nagyobb népcsoportja.
Az említettekből azután kialkult -iu. 650 körűl- Kazária.
Mivel Kazária környkén magyarok is éltek, ezért felhasználták őket védelműl, mintegy zsoldosként, továbbá karavánkísérőknek stb is. Védték egyidőben -a Béla törzs- pl Bakátot is, a kazár fővárost (a mai Bajkonur környékén lehetett). A Béla törzs fölött pedig Kürt törzse élt...de éltek magyarok az Etil ny-i oldala előtt is. A Magyar Törzsszövetség elhelyezkedése nem konstans, hanem időben váltózó volt ebben a térségben, de ennek elemzése nem fér ide. A magyarok két részre oszlottak ekkor: a magyarokra (Lebed keleti törzseire) és a magyariakra (Ügyek nyugati törzseire)
Álmos idejében már végképpen elekartak szakadni a magyarok a kazároktól. Ezt először -sikeresen- a Nyék törzs tette meg, ők Kővár (Kiev) fölé költöztek el. Eztőn Ügyek, majd Álmos is egyre nyugatabbra vonult, mígnem a kazárok utánna küldték a Lebed vezette magyar sereget...(!!) akiket viszont Szuvárnál (Don) alaposan helybenhagyott Álmos...860.-ban.
Ezután Lebed lovasi elhagyták köörzetüket és átköltöztek Álmoshoz....mint tehetett Lebed? Utánnuk ment és bocsánatot kért Álmostól, akihez -özvegy volt- hozzadta a lányát, Kücsikét...A mai Lemberg eredeti alapítója Lebed volt és Lebedvár volt ennek a neve..
A gazdagságban élő (vámok, legelőbérletek, kereskedelem...) kazárok szétbomlottak, megsenmmmisültek, 920 körűl teljesen, ez részben az állandó arab támadások számlájára írható..
Nagyjából ez a helyzet a kabarokkal és a kazárokkal a középkor elején..
Talán még annyit, hogy a pannóniai kabarok (a dunántúli, Pannonnal érkezettek) nagyrésze hamar átköltözött a mai területükre (Kazincbarcikától kezdődően keletre..). Szomszédaik pedig -nyugaton- a palócok lettek ( úz, pal-úz...palóc)
A fenti vázlat megértéshez ajánlom az Arvisura alapfokú ismeretét és egy jó térképet is.
Álmosék 4magyar és 3 tiszta kabar törzzsel érkeztek ide..és kintmaradt a Béla törzs (a Béla folyónál) és a Gyarmat törzs fele (Kumánál). De ez megint sok magyarázatot kívánna.
Gondolom nehezen érthető a Magyar Törzsszöv. felosztása, az sem nyílvánvaló, hogy kik a hikszoszok és sok más sem...dehát l: Arvisurát.
A történelmünk hosszú és egyeltalán nem egyszerű...aki ezzel akar foglakozni, szóval jó merülést, kitartást.
Pannon a kárpátmedencei bejövetele idejében (ie. 800 körűl) sok hunfajú népcsoportból származó lovassal érkezett. Főként avarok és szkíták jöttek be vele, azonban vepszék, kabarok és mások is érkeztek ide ekkor.
A kabarok általábban -még a legősibb ordoszi időkben is- kovácsok, vasművesek voltak, Ordosztól ők keletre éltek a fővárosuk pedig KASSA volt. Ilyen térképvázlat is található az Arvisurában.
A Magyar Törzsszövetség megalakulása idején (iu. 181) előállott "alaphelyzetben" a kialakult magyarok -új népként- két hunfajú népelemből: kabarokból és manysikból "teremtődtek". Ez nem jelenti azt, hogy ezután az összes manysik és kabarok ide beolvadtak teljesen. A beolvadt -és új hunfajú népet alkotó- manysik közűl (fejedelmük Káma volt) az un. CSAK a déli manysik olvadtak be, továbbá -a tatárok okozta kabarvészt követően- az Altáj lábától ide vándoroltak a kabarok. A többi kabar pedig maradt az Atltáj hegyes vidékén (vasművelők voltak, itt találtak ércet), továbbá a Turgajban is éltek kabarok, ...na és a Pannon-kabarok utódai is léteztek a Kárpátmedencében! Ez ilyen egyszerű... Nagyjából tehát ez volt a magyarok kialakulásakor a helyzet. Ebben semmi szokatlan nincs, több más hunfajú nép esetében is történt ilyesmi (szétköltözés) időnként.
A kabarok tehát a Hun Törzsszövetségh népei, kovácsai voltak...
Össze szokták néha téveszteni őket a kazárokkal, pedig ez igen nagy tévedés. A kazárok kialakulása -ez is új népnek értelmezhető- a hikszoszok egyrészének elvándorlásával kezdődött, ők északra jöttek az erős arab nyomás elől menekülve. Ez az "északra jövés" a hozzávetőleg Káspi-Aral tó környéki új letelepedési területüket jelenti. Itt -igen hézagosan települve- kaza-hunok (kazakok) éltek ekkor. Ugyancsak az arabok (Merván stb) elől menekült ide a zsidók nagyobb népcsoportja.
Az említettekből azután kialkult -iu. 650 körűl- Kazária.
Mivel Kazária környkén magyarok is éltek, ezért felhasználták őket védelműl, mintegy zsoldosként, továbbá karavánkísérőknek stb is. Védték egyidőben -a Béla törzs- pl Bakátot is, a kazár fővárost (a mai Bajkonur környékén lehetett). A Béla törzs fölött pedig Kürt törzse élt...de éltek magyarok az Etil ny-i oldala előtt is. A Magyar Törzsszövetség elhelyezkedése nem konstans, hanem időben váltózó volt ebben a térségben, de ennek elemzése nem fér ide. A magyarok két részre oszlottak ekkor: a magyarokra (Lebed keleti törzseire) és a magyariakra (Ügyek nyugati törzseire)
Álmos idejében már végképpen elekartak szakadni a magyarok a kazároktól. Ezt először -sikeresen- a Nyék törzs tette meg, ők Kővár (Kiev) fölé költöztek el. Eztőn Ügyek, majd Álmos is egyre nyugatabbra vonult, mígnem a kazárok utánna küldték a Lebed vezette magyar sereget...(!!) akiket viszont Szuvárnál (Don) alaposan helybenhagyott Álmos...860.-ban.
Ezután Lebed lovasi elhagyták köörzetüket és átköltöztek Álmoshoz....mint tehetett Lebed? Utánnuk ment és bocsánatot kért Álmostól, akihez -özvegy volt- hozzadta a lányát, Kücsikét...A mai Lemberg eredeti alapítója Lebed volt és Lebedvár volt ennek a neve..
A gazdagságban élő (vámok, legelőbérletek, kereskedelem...) kazárok szétbomlottak, megsenmmmisültek, 920 körűl teljesen, ez részben az állandó arab támadások számlájára írható..
Nagyjából ez a helyzet a kabarokkal és a kazárokkal a középkor elején..
Talán még annyit, hogy a pannóniai kabarok (a dunántúli, Pannonnal érkezettek) nagyrésze hamar átköltözött a mai területükre (Kazincbarcikától kezdődően keletre..). Szomszédaik pedig -nyugaton- a palócok lettek ( úz, pal-úz...palóc)
A fenti vázlat megértéshez ajánlom az Arvisura alapfokú ismeretét és egy jó térképet is.
Álmosék 4magyar és 3 tiszta kabar törzzsel érkeztek ide..és kintmaradt a Béla törzs (a Béla folyónál) és a Gyarmat törzs fele (Kumánál). De ez megint sok magyarázatot kívánna.
Gondolom nehezen érthető a Magyar Törzsszöv. felosztása, az sem nyílvánvaló, hogy kik a hikszoszok és sok más sem...dehát l: Arvisurát.
A történelmünk hosszú és egyeltalán nem egyszerű...aki ezzel akar foglakozni, szóval jó merülést, kitartást.
Az rendben van, hogy kerestél forrásokat, de találtál is? Netán elárulnád nekünk is ezeket a rejtélyes "forrásokat"?
Talán először kezdjük a nevekkel :Lél származásával kapcsolatban.ffice
Echo írja, (1670) hogy Árpád leszármazottja volt, csak az nem tiszta, hogy unokája vagy dédunokája volt Árpádnak. A krónikák azt írják, hogy Tas fia volt, csak azt nem írják, hogy Tas melyik Árpádfinak a gyermeke. Ha lehet hinni a Bíborbanszületettnek, csak Üllő vagy Jutas jöhet számításba. A probléma: <O
„Tudnivaló, hogy Árpád első fia, Tarkacsu nemzette fiát, Tevelit, a második fiú, Jeleg nemzette fiát, Ezeleget, a harmadik fiú, Jutocsa nemzette fiát, Falicsit, a mostani fejedelmet, a negyedik fiú Zoltán nemzette fiát, Taksonyt. Tudnivaló, hogy Árpád fiai mind meghaltak, de unokái, Fali, Tasi és Taksony életben vannak. Tudnivaló, hogy Teveli meghalt, és az ő fia barátunk, Termacsu, aki a minap jött fel Bulcsúval, Turkia harmadik fejedelmével és karchájával.” Itt a gond. Konstantinosz leírja először a fiakat a gyerekükkel, majd az élő unokákat. Ekkor pottyan elő Tas a „semmiből”. Várom a lehetséges magyarázatokat.
<O
Tarhacsu/Tarkacsu Tarhos<O
<O
Termacsu Tormás<O
<O
Jelekh-Jeleg-Jeleh Üllő<O
<O
Ezeleg Tas<O
<O
Ha forgatod az Arviurát, találsz benne egy család”fát” az Árpádokról. Nem sok van igy ábrázolva a könyvben.
<O
Itt azt olvashatod hogy TAS Üllő fia <O
<O
Ezen a véleményen van Bakay Kornél is.
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! 2/4<O
<O
<O
Árpád fiainak ismerjük a nevét: Zulta (Solt vagy Zsolt), Levente, Tarkacsu, Jeleh, Jutocsa, Zulta követte a fejedelmi székben apját, majd az ő elsőszülött fia, Taksony következett (947-972) Falicsi után. Tarkacsu fia volt Tevel, az ő fia Tormás vagy Termes. Jeleh fia Ezeleg, az ő fia Tas vezér. Jutocsa fia Falicsi vagy Vál, aki Zolta után ugyancsak fejedelem lett
Talán először kezdjük a nevekkel :
<O
Tarhacsu/Tarkacsu Tarhos<O
<O
Termacsu Tormás<O
<O
Jelekh-Jeleg-Jeleh Üllő<O
<O
Ezeleg Tas<O
<O
Ha forgatod az Arviurát, találsz benne egy család”fát” az Árpádokról. Nem sok van igy ábrázolva a könyvben.
<O
Itt azt olvashatod hogy TAS Üllő fia <O
<O
Ezen a véleményen van Bakay Kornél is.
Magyarnak lenni: büszke gyönyörűség! 2/4<O
<O
<O
Árpád fiainak ismerjük a nevét: Zulta (Solt vagy Zsolt), Levente, Tarkacsu, Jeleh, Jutocsa, Zulta követte a fejedelmi székben apját, majd az ő elsőszülött fia, Taksony következett (947-972) Falicsi után. Tarkacsu fia volt Tevel, az ő fia Tormás vagy Termes. Jeleh fia Ezeleg, az ő fia Tas vezér. Jutocsa fia Falicsi vagy Vál, aki Zolta után ugyancsak fejedelem lett
Na akkor most hogy van?
1. Jelekh = Üllő, Ezeleg = Tas
2. Jeleh fia Ezeleg, az ő fia Tas vezér.
A 2. pont olvasatom szerint azt jelenti, hogy Ezeleg nem Tas, hanem valaki és az ő fia Tas.
És találtál?
Valamit tudhatott Szent Ágoston...
Gondolj bele, ő már 1600 évvel ezelőtt tudta azt, amit a mi okos tudósaink legtöbbje a mai napig képtelen elfogadni.
- Status