Magyar őstörténet
- Téma inditó Ivan
- Kezdés dátuma
- Státusza
Hess András:Chronica Hungarorum, Budai Krónika 1473
<STYLE type=text/css><!-- #cursor{background:url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); border-bottom: 1px solid; width:20px; height:1} --></STYLE><STYLE type=text/css><!-- #cursor2{background:url(http://rvs.hu/gif/ures.gif); width:15px; height:1} --></STYLE>
Üdv Mindenkinek!
Ha valaki tud bővebbet a magyar sólyomröptetés rituáléról kérem tegye fel. (magyar ősi téli napforduló ünnepén történt a kerecsen röptetés)
Ennyit több helyen is meg lehet találni. de hogy részletesen milyen is lehetett ez az ünnep, hogyan folyt le a rituálé azt sajnos nem találtam meg.
köszi a segítséget!
bkata
Ha valaki tud bővebbet a magyar sólyomröptetés rituáléról kérem tegye fel. (magyar ősi téli napforduló ünnepén történt a kerecsen röptetés)
Ennyit több helyen is meg lehet találni. de hogy részletesen milyen is lehetett ez az ünnep, hogyan folyt le a rituálé azt sajnos nem találtam meg.
köszi a segítséget!
bkata
Meghívo Spirituális rendezvényre- ATAISZ-ATLANTISZ- Eredendő Turáni átok
Kedves Barátaim!
Figyelmetekbe ajánlom az alábbi rendezvényt:
Figyelmetekbe ajánlom az alábbi rendezvényt:
M E G H Í V Ó
Szeretettel meghívunk az alábbi spirituális rendezvényre:<?XML:NAMESPACE PREFIX = O /><O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>ATAISZ- ATLANTISZ- Eredendő Turáni átok személyre szóló feloldása<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>Helyszín: Budapest, XI. ker. Fehérvári út 108-112
Fehérvári út- Sztregova u. sarok. Irodaház IV. em. előadó terem
Időpont: 2008.november 30. Vasárnap 15:00 - kb. 18:00 <O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
Fehérvári út- Sztregova u. sarok. Irodaház IV. em. előadó terem
Időpont: 2008.november 30. Vasárnap 15:00 - kb. 18:00 <O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>- Értekezés az Arvisuráról, Ataiszi kapcsolódásaink- Bircsák Tibor<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
- Kryon az Ősmagyarságról-Atlantiszi kristálykódok feloldása- Torma Zsuzsa
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><><O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>- Kryon az Ősmagyarságról-Atlantiszi kristálykódok feloldása- Torma Zsuzsa
SZÜNET
<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
-Eredendő Turáni átok személyre szóló feloldása a TEREMTŐ megnyilvánulásán keresztül- <O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
A Teremtő megismertet az eredendő átokkal, annak következményeivel, majd aktiválja a Magyar Szentkorona azon fénykódjait, mely a lezárt ősi tudást hozza felszínre, s építi be tudatosságunkba, mindennapi életünkbe.<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
Emlékezni fogunk honnan jöttünk, s mi a célunk– Torma Zsuzsa
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>-Eredendő Turáni átok személyre szóló feloldása a TEREMTŐ megnyilvánulásán keresztül- <O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>A Teremtő megismertet az eredendő átokkal, annak következményeivel, majd aktiválja a Magyar Szentkorona azon fénykódjait, mely a lezárt ősi tudást hozza felszínre, s építi be tudatosságunkba, mindennapi életünkbe.<O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>Emlékezni fogunk honnan jöttünk, s mi a célunk– Torma Zsuzsa
Amennyiben úgy gondolod, hogy barátaid is érdeklődnek e téma után, kérjük továbbítsd számukra a meghívót.
A rendezvényre a terem befogadóképessége miatt előzetes regisztráció szükséges, mely megtehető az [email protected] email címen, november 30.-án déli 12:00 óráig ( melyet visszaigazolunk), vagy a 06-30-439 1898 telefonszámon.
A rendezvényre a terem befogadóképessége miatt előzetes regisztráció szükséges, mely megtehető az [email protected] email címen, november 30.-án déli 12:00 óráig ( melyet visszaigazolunk), vagy a 06-30-439 1898 telefonszámon.
Belépődíj: 3000.-Ft
Kérjük a regisztráció miatt időben érkezni, és a helyeket érkezési sorrendben a kezdési időpontra elfoglalni.
<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
Ataisz Népe, szólok hozzátok!
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>Ataisz Népe, szólok hozzátok!
Én a Teremtő ölellek át benneteket szeretetemmel, fénnyel, hogy sugárként érjen benneteket az ébredés hajnala.<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
Nincs az a történés mely ATAISZ népét letérítené útjáról, útjaitokról. Drága szeretett gyermekeim!<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
Fénysugaratok ragyog, és alkot, teremt velem az idő vonalán haladva.<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
Teremtés folyamatában a múlt, a jelen, a jövő írások összekapcsolódnak.<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
Tudásotok felszínre kerül. Beépülnek az emlékezet kódjai sejtjeitekbe, s folyékony állapotban mutatja meg a történések folyamatát.
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>Nincs az a történés mely ATAISZ népét letérítené útjáról, útjaitokról. Drága szeretett gyermekeim!<O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>Fénysugaratok ragyog, és alkot, teremt velem az idő vonalán haladva.<O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>Teremtés folyamatában a múlt, a jelen, a jövő írások összekapcsolódnak.<O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>Tudásotok felszínre kerül. Beépülnek az emlékezet kódjai sejtjeitekbe, s folyékony állapotban mutatja meg a történések folyamatát.
Csillaggyermekeim!
Szívetekben a fény ősi kristálytudásként ragyog, ATAISZ-ATLANTISZ-EGYIPTOM lezárt tudás hármasságában, egységében nyílik meg ezen folyamatban. Összekapcsolja az eredést a haladással, az elkövetkezendő ÚJ KRISTÁLYTUDÁS, Kristályteremtés folyamatával.<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><><O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" O<img></O<>
<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><><O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><><O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" O<img></O<><O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>Várunk benneteket igaz szeretettel
Bircsák Tibor és
Torma Zsuzsa (Alohim-Aerla Fénysugara)<O< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
Torma Zsuzsa (Alohim-Aerla Fénysugara)<O
< class=inlineimg title=Razz border="0" alt="" src="http://www.canadahun.com/forum/images/smilies/icon_razz.gif" smilieid="5" font O<img></O<><>
Ezt a levelet egy másik fórumból másoltam ide.
A japán nyelvtudós levelének teljes szövegét magyar fordításban itt közlöm: USA Garfield, NJ., 1969: Professzor Shohotu Faisi történész levele:
". . . Mi – néhányan – japán őstörténeti kutatók abban a hitben nőttünk fel, hogy a világ legnemesebb nemzete és fajtája a ’ma-ya-ra’, magyar. (Kérem meghatározásomra nem a hitleri nominalizmust alkalmazni.)
"A ’Felkelő Nap’ birodalmai ivadékainak hittük és hisszük Önöket, kedves magyar testvérek, akiket a történelem ’karma’ messzire sodort el. Faji kiválóságukat elismerve érkeztünk meg annak idején Budapestre magyarul tanulni a bölcs Imaoka Gyuicsiró vezetése alatt.
"Harminc év szemléletével meg kell állapítanom a következőket:
1. Igaz magyar történetírás sem a Habsburg, sem a Horthy korszak alatt nem létezett. A Habsburgok saját érdekükben megsemmisítettek mindent, ami az ősi eredetre utal. A Horthy korszak szerve – a Teleki Pál Intézet – saját nevelésű céh-beli tudósai pedig, Hóman Bálint vezetésével ’átértékelték’ az amúgy is hiányos magyar történelmet a Római Katolikus Egyház és a Habsburg ház javára.
2. A valóságos faji mythosok alapján dolgozó történész ebben a gárdában nem létezik, mert hogyan is értékelnék azok a mythoszok erejét és igazságát, akik saját Nemzeti Krónikájuk hitelét is lerontották.
"Miután azonban a magyar nemzet, faj és nép – vagy nevezzék ahogy akarják – történelmi kutatás szempontjából csak olyan elbírálás alá kell essen, mint a többi nemzet, faj és nép, -- kérdezem Önöktől, kedves magyar történész kartársak, miért hivatkoznak mindig a saját fajuk determinációs kérdéseiben a hitleri anomáliákra? Miért nem hivatkoznak a biblikus Izrael faji hasonlatosságokra? . . . Izrael faj, nép és nemzetség, tehát ugyanúgy a magyar, japán, görög, arab is faj, nép és nemzetség.
"De miért nem oldják meg végre Önök, -- magyar tudósok – a Bibliában hemzsegő magyar elnevezések, nevek, földrajzi helyek problémáik?
"Innen messziről jobban látszik az igyekezet is, meg a hamisság is. Valóban a magyarfajta igen elkeveredett már. A ’magyar’ történelemírás tudósai is ilyen kevert vérűek. Van: német-magyar, szláv-magyar, román-magyar, izraelita-magyar keveredésű történelemtudós is.
"Érdekes kívülről megállapítani azt, hogy ezek egyike sem az igaz magyar történelmet kutatja, hanem a németek, szlávok, románok és izraeliták javára akarja a magyar történelem igazságait elferdíteni. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen kérdést szeretnék intézni ezekhez a kartársakhoz és rajtuk keresztül minden magyarhoz. Nevezetesen:
"Miért van hogy a világ egyetlen nemzete a magyar, amelynek származását, történelmét minden más népség elhomályosítani igyekszik? Kik állanak e mögött a homályosítás mögött?
"Addig is amíg Önök erre válaszolni fognak, mi – japánok és az összes turáni törzsekhez tartozók – Pakisztántól Szibériáig és Hindukushtól Burmáig – a legősibb ’egy nyelv’ elemeit megtartó nyelven – magyarul – írjuk ’Ébresztőnket’ csaknem 800 millió testvéreinkhez és ezzel a magyar népnek, fajnak és nemzetségnek akarunk a legősibb származásért és sok ezeréves tradícióért tiszteletet adni, még akkor is, ha Önök, magyarok, ezt a tényt erőszakkal megmásítani kívánják."
A japán nyelvtudós levelének teljes szövegét magyar fordításban itt közlöm: USA Garfield, NJ., 1969: Professzor Shohotu Faisi történész levele:
". . . Mi – néhányan – japán őstörténeti kutatók abban a hitben nőttünk fel, hogy a világ legnemesebb nemzete és fajtája a ’ma-ya-ra’, magyar. (Kérem meghatározásomra nem a hitleri nominalizmust alkalmazni.)
"A ’Felkelő Nap’ birodalmai ivadékainak hittük és hisszük Önöket, kedves magyar testvérek, akiket a történelem ’karma’ messzire sodort el. Faji kiválóságukat elismerve érkeztünk meg annak idején Budapestre magyarul tanulni a bölcs Imaoka Gyuicsiró vezetése alatt.
"Harminc év szemléletével meg kell állapítanom a következőket:
1. Igaz magyar történetírás sem a Habsburg, sem a Horthy korszak alatt nem létezett. A Habsburgok saját érdekükben megsemmisítettek mindent, ami az ősi eredetre utal. A Horthy korszak szerve – a Teleki Pál Intézet – saját nevelésű céh-beli tudósai pedig, Hóman Bálint vezetésével ’átértékelték’ az amúgy is hiányos magyar történelmet a Római Katolikus Egyház és a Habsburg ház javára.
2. A valóságos faji mythosok alapján dolgozó történész ebben a gárdában nem létezik, mert hogyan is értékelnék azok a mythoszok erejét és igazságát, akik saját Nemzeti Krónikájuk hitelét is lerontották.
"Miután azonban a magyar nemzet, faj és nép – vagy nevezzék ahogy akarják – történelmi kutatás szempontjából csak olyan elbírálás alá kell essen, mint a többi nemzet, faj és nép, -- kérdezem Önöktől, kedves magyar történész kartársak, miért hivatkoznak mindig a saját fajuk determinációs kérdéseiben a hitleri anomáliákra? Miért nem hivatkoznak a biblikus Izrael faji hasonlatosságokra? . . . Izrael faj, nép és nemzetség, tehát ugyanúgy a magyar, japán, görög, arab is faj, nép és nemzetség.
"De miért nem oldják meg végre Önök, -- magyar tudósok – a Bibliában hemzsegő magyar elnevezések, nevek, földrajzi helyek problémáik?
"Innen messziről jobban látszik az igyekezet is, meg a hamisság is. Valóban a magyarfajta igen elkeveredett már. A ’magyar’ történelemírás tudósai is ilyen kevert vérűek. Van: német-magyar, szláv-magyar, román-magyar, izraelita-magyar keveredésű történelemtudós is.
"Érdekes kívülről megállapítani azt, hogy ezek egyike sem az igaz magyar történelmet kutatja, hanem a németek, szlávok, románok és izraeliták javára akarja a magyar történelem igazságait elferdíteni. Ezzel kapcsolatban csak egyetlen kérdést szeretnék intézni ezekhez a kartársakhoz és rajtuk keresztül minden magyarhoz. Nevezetesen:
"Miért van hogy a világ egyetlen nemzete a magyar, amelynek származását, történelmét minden más népség elhomályosítani igyekszik? Kik állanak e mögött a homályosítás mögött?
"Addig is amíg Önök erre válaszolni fognak, mi – japánok és az összes turáni törzsekhez tartozók – Pakisztántól Szibériáig és Hindukushtól Burmáig – a legősibb ’egy nyelv’ elemeit megtartó nyelven – magyarul – írjuk ’Ébresztőnket’ csaknem 800 millió testvéreinkhez és ezzel a magyar népnek, fajnak és nemzetségnek akarunk a legősibb származásért és sok ezeréves tradícióért tiszteletet adni, még akkor is, ha Önök, magyarok, ezt a tényt erőszakkal megmásítani kívánják."
térkép
Üdv Mindenkinek!
Ajánlom jószívvel, hogy nézzetek szét ezen a honlapon!!!http://mars.elte.hu/varak/terkep+lista2.php
üdv
bkata
Üdv Mindenkinek!
Ajánlom jószívvel, hogy nézzetek szét ezen a honlapon!!!http://mars.elte.hu/varak/terkep+lista2.php
üdv
bkata
Kedves Seelie!
Az interneten irdatlan mennyiségű információ található, én úgy igyekszem eligazodni köztük, hogy a soha nem hallott neveket beírom a keresőbe és átnézegetem az így kapott site-okat, hogy mi olvasható az illetőről. Erről a japán történészről Shohotu Faisi-ról semmi nincs - illetve ami van, az csupán 3-4 magyar oldalon, ami mind ugyanabból a forrásból származik.
Ezért nem árt, ha egy kicsit kételkedünk benne.
Az mindenesetre igaz, hogy a japánok úgy tekintenek ránk mint rokon nemzetre.
Az interneten irdatlan mennyiségű információ található, én úgy igyekszem eligazodni köztük, hogy a soha nem hallott neveket beírom a keresőbe és átnézegetem az így kapott site-okat, hogy mi olvasható az illetőről. Erről a japán történészről Shohotu Faisi-ról semmi nincs - illetve ami van, az csupán 3-4 magyar oldalon, ami mind ugyanabból a forrásból származik.
Ezért nem árt, ha egy kicsit kételkedünk benne.
Az mindenesetre igaz, hogy a japánok úgy tekintenek ránk mint rokon nemzetre.
Kedves Seelie!
Az interneten irdatlan mennyiségű információ található, én úgy igyekszem eligazodni köztük, hogy a soha nem hallott neveket beírom a keresőbe és átnézegetem az így kapott site-okat, hogy mi olvasható az illetőről. Erről a japán történészről Shohotu Faisi-ról semmi nincs - illetve ami van, az csupán 3-4 magyar oldalon, ami mind ugyanabból a forrásból származik.
Ezért nem árt, ha egy kicsit kételkedünk benne.
Az mindenesetre igaz, hogy a japánok úgy tekintenek ránk mint rokon nemzetre.
Ahogy írod kedves sirus B, igaz . Nincs forrás erről az állítólagos japán professzorról
Nem tudom, mi igaz erről a japán tudósról. Azt viszont tudom, hogy egyetlen nemzet fiai tudnak akcentus nélkül megtanulni japánul, a magyarok. A lányom egyik osztálytársának anyukája japán. Ővele szoktam időnként beszélgetni. Ezt tőle tudom.
Hadd símogassam meg én is egy kis írással azért a magyar érzelműek lelkét. Ezt e-mail-ban kaptam (miért nem írok inkább fénypostát):
Mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről?
<O></O>
Olvassátok és járjon át benneteket is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjátok anyanyelveteknek!<O></O>
<O></O>
- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta : <O></O>
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet". <O></O>
<O></O>
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): <O></O>
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság." <O></O>
<O></O>
- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta: <O></O>
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől
duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér­zelmek titkos rezdüléseit."<O></O>
- Grover S. Krantz amerikai kutató: <O></O>
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv,
megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
<O></O>
- Ove Berglund svéd orvos és műfordító: <O></O>
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.) <O></O>
<O></O>
- Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.) <O></O>
Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke
(Firenze 1984. X. 12. )
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .! <O></O>
<O></O>
Hadd símogassam meg én is egy kis írással azért a magyar érzelműek lelkét. Ezt e-mail-ban kaptam (miért nem írok inkább fénypostát
):Mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről?
<O
></O>Olvassátok és járjon át benneteket is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjátok anyanyelveteknek!<O
></O><O
></O>- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta : <O
></O>"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet". <O
></O><O
></O>- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): <O
></O>"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság." <O
></O><O
></O>- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta: <O
></O>"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől
duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér­zelmek titkos rezdüléseit."<O
></O>- Grover S. Krantz amerikai kutató: <O
></O>"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv,
megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
<O
></O>- Ove Berglund svéd orvos és műfordító: <O
></O>"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.) <O
></O><O
></O>- Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.) <O
></O>Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke
(Firenze 1984. X. 12. )
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .! <O
></O><O
></O>
Kedves Seelie!
Az interneten irdatlan mennyiségű információ található, én úgy igyekszem eligazodni köztük, hogy a soha nem hallott neveket beírom a keresőbe és átnézegetem az így kapott site-okat, hogy mi olvasható az illetőről. Erről a japán történészről Shohotu Faisi-ról semmi nincs - illetve ami van, az csupán 3-4 magyar oldalon, ami mind ugyanabból a forrásból származik.
Ezért nem árt, ha egy kicsit kételkedünk benne.
Az mindenesetre igaz, hogy a japánok úgy tekintenek ránk mint rokon nemzetre.
SiriusB
Én ezt egy másik fórumból másoltam ide, - igazad van - nem néztem utána a személynek. Magyarul gőzöm sincs, hogy e levél hiteles vagy sem. Mindenesetre a panasz jogos, japánék részéről:mrgreen:
Nem tudom, mi igaz erről a japán tudósról. Azt viszont tudom, hogy egyetlen nemzet fiai tudnak akcentus nélkül megtanulni japánul, a magyarok. A lányom egyik osztálytársának anyukája japán. Ővele szoktam időnként beszélgetni. Ezt tőle tudom.
Hadd símogassam meg én is egy kis írással azért a magyar érzelműek lelkét. Ezt e-mail-ban kaptam (miért nem írok inkább fénypostát
Mit mondanak a külföldiek a magyar nyelvről?
<o>
Olvassátok és járjon át benneteket is a büszkeség, hogy a magyart mondhatjátok anyanyelveteknek!<o>
<o>
- Jakob Grimm meseíró (XIX. század), aki egyben az első német tudományos
nyelvtan megalkotója is volt, mondta : <o>
"a magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet". <o>
<o>
- N. Erbersberg bécsi tudós (XIX. század): <o>
"Olyan a magyar nyelv szerkezete, mintha nyelvészek gyülekezete alkotta volna, hogy
meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság." <o>
<o>
- George Bernard Shaw drámaíró (az amerikai CBC-nek adott interjújában
sokkal bővebben kifejtve) mondta: <o>
"Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a
magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna. Egyszerűen azért, mert ezen a különös, ősi erőtől
duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az ér*zelmek titkos rezdüléseit."<o>
- Grover S. Krantz amerikai kutató: <o>
"A magyar nyelv ősisége Magyarországon /.../ meglepő: úgy találom, hogy átmeneti kőkori nyelv,
megelőzte az újkőkor kezdetét /.../ az összes helyben maradó nyelv közül a magyar a legrégebbi."
<o>
- Ove Berglund svéd orvos és műfordító: <o>
"Ma már, hogy van fogalmam a nyelv struktúrájáról, az a véleményem: a magyar nyelv az emberi logika
csúcsterméke." (Magyar Nemzet 2003. XII. 2. 5. o.) <o>
<o>
- Teller Ede atomfizikus halála előtt pár évvel ezt mondta Pakson:
"...Új jeles felfedezésem, miszerint egy nyelv van, s az a magyar." (Mai Nap, Budapest, 1991. 9.) <o>
Gyimóthy Gábor : Nyelvlecke
(Firenze 1984. X. 12. )
Egyik olaszóra sodrán,
Ím a kérdés felmerült:
Hogy milyen nyelv ez a magyar,
Európába hogy került?
Elmeséltem, ahogy tudtam,
Mire képes a magyar.
Elmondtam, hogy sok, sok rag van,
S hogy némelyik mit takar,
És a szókincsben mi rejlik,
A rengeteg árnyalat,
Példaként vegyük csak itt:
Ember, állat hogy halad?
Elmondtam, hogy mikor járunk,
Mikor mondom, hogy megyek.
Részeg, hogy dülöngél nálunk,
S milyen, ha csak lépdelek.
Miért mondom, hogy botorkál
Gyalogol, vagy kódorog,
S a sétáló szerelmes pár,
Miért éppen andalog?
A vaddisznó, hogy ha rohan,
Nem üget, de csörtet - és
Bár alakra majdnem olyan
Miért más a törtetés?
Mondtam volna még azt is hát,
Aki fut, miért nem lohol?
Miért nem vág, ki mezőn átvág,
De tán vágtat valahol.
Aki tipeg, miért nem libeg,
S ez épp úgy nem lebegés, --
Minthogy nem csak sánta biceg,
S hebegés nem rebegés!
Mit tesz a ló, ha poroszkál,
Vagy pedig, ha vágtázik?
És a kuvasz, ha somfordál,
Avagy akár bóklászik.
Lábát szedi, a ki kitér,
A riadt őz elszökell.
Nem ront be az, aki betér . . .
Más nyelven, hogy mondjam el?
Jó lett volna szemléltetni,
Botladozó, mint halad,
Avagy milyen őgyelegni?
Egy szó - egy kép - egy zamat!
Aki 'slattyog', miért nem 'lófrál'?
Száguldó hová szalad?
Ki vánszorog, miért nem kószál?
S aki kullog, hol marad?
Bandukoló miért nem baktat?
És ha motyog, mit kotyog,
Aki koslat, avagy kaptat,
Avagy császkál és totyog?
Nem csak árnyék, aki suhan,
S nem csak a jármű robog,
Nem csak az áradat rohan,
S nem csak a kocsi kocog.
Aki cselleng, nem csatangol,
Ki 'beslisszol' elinal,
Nem 'battyog' az, ki bitangol,
Ha mégis: a mese csal!
Hogy a kutya lopakodik,
Sompolyog, majd meglapul,
S ha ráförmedsz, elkotródik.
Hogy mondjam ezt olaszul?
Másik, erre settenkedik,
Sündörög, majd elterül.
Ráripakodsz, elódalog,
Hogy mondjam ezt németül?
Egy csavargó itt kóborol,
Lézeng, ődöng, csavarog,
Lődörög, majd elvándorol,
S többé már nem zavarog.
Ám egy másik itt tekereg,
-- Elárulja kósza nesz -
Itt kóvályog, itt ténfereg. . .
Franciául, hogy van ez?
S hogy a tömeg miért özönlik,
Mikor tódul, vagy vonul,
Vagy hömpölyög, s még sem ömlik,
Hogy mondjam ezt angolul?
Aki surran, miért nem oson,
Vagy miért nem lépeget?
Mindezt csak magyarul tudom,
S tán csak magyarul lehet. . .! <o>
<o>
Sztamas!
Ez tényleg büszkeséggel tölt el.
Elnézést Kedves Seelie, de félreértettél én ezt nem neked rovom fel! Állandóan minden nevet én sem ellenőrzök le, csak ha életemben először hallok róla, úgy, mint erről az állítólagos japán történészről. Ettől persze még létezhet, csak ilyenkor nem árt az óvatosság, ezért írtam. kiss
Nem tudom, hogy már szerepelt e a fórumban, de én olvastam olyan dolgokról is, hogy a magyar néhány Észak-Amerikai indián törzzsel rokonnép. Főleg a nyelvi hasonlóságokat boncolgatták, de kultúrák között is vannak hasonlóságok, pl. turulmadár, amit ugye Emes álmában látott, ugyanaz a madár, mint az amerikaiak thunderbirdje. Mi igaz ebből nem tudom, hisz a magyar őstörténet homályba vész.
Annyit azonban biztosan tudok, hogy nincs finnugor őshaza, már akkor megbukott az elmélet, amikor azt kitalálták.
Annyit azonban biztosan tudok, hogy nincs finnugor őshaza, már akkor megbukott az elmélet, amikor azt kitalálták.
Nem tudom, hogy már szerepelt e a fórumban, de én olvastam olyan dolgokról is, hogy a magyar néhány Észak-Amerikai indián törzzsel rokonnép. Főleg a nyelvi hasonlóságokat boncolgatták, de kultúrák között is vannak hasonlóságok, pl. turulmadár, amit ugye Emes álmában látott, ugyanaz a madár, mint az amerikaiak thunderbirdje. Mi igaz ebből nem tudom, hisz a magyar őstörténet homályba vész.
Annyit azonban biztosan tudok, hogy nincs finnugor őshaza, már akkor megbukott az elmélet, amikor azt kitalálták.
Nem tudom, milyen rokonságban állhatunk az Észak-amerikai indiánokkal, de két érdekes dolgot ideírok.
Az egyik a Niagara neve. A vízesés, ahol nagy-garral jön a víz. Ez bizony magyarul értelmes.
A másik egy kisregéyhez kapcsolódik. Talán belemagyarázásnak tűnik, de nem hiszek a véletlenben. Szóval szerintem egy író, ha pl. indiánokról ír regényt, előtte tanulmányt végez, hogy marhaságokat ne írjon bele. Pl. a szellemek nevét nem hibázhatja el. És egy kisregényben - William Kent Krueger: Hajsza a tavak vidékén - istennévként, szellemnévként szerepel a Kitchie Manitou. A Manitou ugye a Nagy Szellem. A Kitchie - hogyan mondjuk ki: kicsi? Szóval vagy a Kicsi szellemről vagy az Isten Gyermekről van szó?
Érdekes megnézni még a Tamana kutatásról szóló oldalakat.
A "kicsi" rendben.Próbálkozzunk a Manitou-val.Tájszólással valahogy így hangzik a karácsonyi ének:Maenbő az áungyáu....Így lehet a Mani=menyi=me/n/nyei.Folytatás:Né má meijnyi sokaut Tou/d/ a gyereécske! Lehet Manitou a Nagy Szellem a Menyei Tudó?
Dr Toronyi Etel:Különböző népek mondái a vízözönről...
A délibáb keletkezését is őrzi a magyar szájhagyomány. Az őspuszta kebelén egykoron annak felesége, a tenger hullámzott, szerelmük örök em­léke a puszta és tenger szülöttje, a délibáb. Érdekes még azt is megem­lítenem, hogy Magyarország különböző táján Ipolyi Arnold feljegyzései szerint az a néphit van elterjedve a vízözönről, hogy a hullámos föld­vonulatok, vagyis a hegyek szikes és kagylós alapú terein egészen meg­felelően a mai tudományos geológia felfogásnak, tenger fenék volt. A csipkézett hullámok kővé meredtek a vízözön után. Az alföldi térségben ta­lált kagylók és békatekenők pedig a vízözöni tenger ősi maradványai. A vízözönből fennmaradt vízből alakultak ki - a monda szerint - hazánk leg­nagyobb folyói; a Duna és a Tisza.
A délibáb keletkezését is őrzi a magyar szájhagyomány. Az őspuszta kebelén egykoron annak felesége, a tenger hullámzott, szerelmük örök em­léke a puszta és tenger szülöttje, a délibáb. Érdekes még azt is megem­lítenem, hogy Magyarország különböző táján Ipolyi Arnold feljegyzései szerint az a néphit van elterjedve a vízözönről, hogy a hullámos föld­vonulatok, vagyis a hegyek szikes és kagylós alapú terein egészen meg­felelően a mai tudományos geológia felfogásnak, tenger fenék volt. A csipkézett hullámok kővé meredtek a vízözön után. Az alföldi térségben ta­lált kagylók és békatekenők pedig a vízözöni tenger ősi maradványai. A vízözönből fennmaradt vízből alakultak ki - a monda szerint - hazánk leg­nagyobb folyói; a Duna és a Tisza.
- Státusza