PANNONRÓL.
Nem tudják ki volt, sokan arra gondolnak, hogy valaki a rómaiaktól..vagy -ból. Felsem merűl az igény a megtudhatalanra (ezt gondolják) mintahogy sok egyéb rejtély megismerésére sem...hát ilyenek vagyunk.
Pannon ifjusági fejedelmet a esklók (Esküllő népe)kérésére vezényelték Erdélybe , Aranyosszékre. Aranyosszék mellett ekkor görögök éltek, akik háborgatták és támadták sokszor az esklókat. Azért, mert:
-a görögök egy része még ekkor is hazát keresett a nagy kataklizmájuk (Atlantisz elsüllyedése) után
- azért pedig különösen, mert Aranyosszéken---arany volt.
(megjegyzés: sok nép keresett ekkor még letelepedési területet, pl a káldorok-kelták, gótok, latinok stb is)
Pannon a Káspinál élő hunfajú népek tyumenyjét (10 000 harcos) vezette el Erdélybe, Ordosz parancsára. Ugyanis az Erdélybe érkeztekor (ie. 800) már régen kettészakadt (még ie. 1700 körűl) Ordosz, kínai hatásra.
Az esklók kérését teljesítette tulajdonképpen Ordosz, Pannon elküldésével, mert védelmet kértek a görögök ellen.
Pannon amikor az esklóknál a külső védelmüket megszervezete, akkor kb fele harcosával a Dunántúlra költözött. Még Erdélyben feleségűl vette Esküllő fejedelem lányát és ugyanezt követte el Mecsek is, Pannon öccse.
Az esklók valaha (ie. 2820-2810 között) keletről érkeztek, helyesebben menekültek Aranyosszékre, egy járvány elől, azóta itt éltek. Hamarosan Ordosz ellenőrízte is az esklók meglétét, életfeltételeit, mert Szuha Balzsán sámánt és csapatát elküldte ide ie. 2874.-ben, ezzel a céllal. Visszaérkezve Ordoszba Szuha Balzsán mindenről beszámolt itt, természetesen az aranylelőhelyről is. Tehát ezért tartotta számon Ordosz Aranyosszéket. Esküllő után nagyobb csoport Barca vezetésével érkezett Erdélybe különben. Amikor a római idők erdélyi aranybányáiról beszélünk, akkor gondolni kellene a rómaiakat többezer évvel megelőző itteni bányászatra is.
A görögök még a térséget is elhagyták Pannon megjelenése után. A kelták is fenyegették Erdélyt később (ie. 700-as évek elején) megtámadták Pannonföldet ill. ilyen szándékaik voltak. A kabar és az úz harcosok azonban Lóbércnél (Leoben) nem hagyták, azaz megelőzték a Dunántúl elfoglalását (ie. 703).
A keltákkal -Bángor vezérükkel- ezután hamarosan békét kötöttek a Pannon feljedelemség vezetői, sőt családi kapcsolatok is szövődtek. Bángor lányát Estorás ifj. fejedelem elvette feleségűl.
Pannonföldön (Dunántúlon) a Hun Törzsszövetség népei közűl sokan találtak új hazát. Sok avar, szkíta, vepsze, kabar, úz stb élt itt már Estorás idejében. Sok települést is alapítottakl itt, néhány közülük: Pécs (szkíta), Veszprém (vepsze), Kanizsa, Sopron, Devecser, Pét, Lébény, Szombathely, Kőszeg stb...(ezek neveit a rómaiak módosították). Vasgyártásuk Vasváűron működött, ezért Vas megye a mai Vas megye...A kabarok hamarosan elköltöztek Sopron környékéről -vitáik okán- a mai kabarföldre, akkor már éppen létezett Kassa is a "kabar főváros".
Veszprémet -a fősámáni székhelyet- Veszprém alapította, azaz Pannon unokája, aki Ordoszban tanult, itt lett sámán. Településneveik mind a Pannon-nemzetség személyneveit őrzik.
Ha pannonokról beszél valaki ez tehát összefoglaló nevet jelent. Ősi pannnon települések pőedig ma szépszámmal akadnak a Dunántúlon. Tehát pl Pécs is kb 2750 éves lehet alapításától számítva, Veszprém pedig (728 óta) 2738 éve alapított település. Nem is ír olyasmit az egyik-másik krónika, hogy pl Veszprémet Vajk István vagy Árpád stb alapította...volna.
Nem tudják ki volt, sokan arra gondolnak, hogy valaki a rómaiaktól..vagy -ból. Felsem merűl az igény a megtudhatalanra (ezt gondolják) mintahogy sok egyéb rejtély megismerésére sem...hát ilyenek vagyunk.
Pannon ifjusági fejedelmet a esklók (Esküllő népe)kérésére vezényelték Erdélybe , Aranyosszékre. Aranyosszék mellett ekkor görögök éltek, akik háborgatták és támadták sokszor az esklókat. Azért, mert:
-a görögök egy része még ekkor is hazát keresett a nagy kataklizmájuk (Atlantisz elsüllyedése) után
- azért pedig különösen, mert Aranyosszéken---arany volt.
(megjegyzés: sok nép keresett ekkor még letelepedési területet, pl a káldorok-kelták, gótok, latinok stb is)
Pannon a Káspinál élő hunfajú népek tyumenyjét (10 000 harcos) vezette el Erdélybe, Ordosz parancsára. Ugyanis az Erdélybe érkeztekor (ie. 800) már régen kettészakadt (még ie. 1700 körűl) Ordosz, kínai hatásra.
Az esklók kérését teljesítette tulajdonképpen Ordosz, Pannon elküldésével, mert védelmet kértek a görögök ellen.
Pannon amikor az esklóknál a külső védelmüket megszervezete, akkor kb fele harcosával a Dunántúlra költözött. Még Erdélyben feleségűl vette Esküllő fejedelem lányát és ugyanezt követte el Mecsek is, Pannon öccse.
Az esklók valaha (ie. 2820-2810 között) keletről érkeztek, helyesebben menekültek Aranyosszékre, egy járvány elől, azóta itt éltek. Hamarosan Ordosz ellenőrízte is az esklók meglétét, életfeltételeit, mert Szuha Balzsán sámánt és csapatát elküldte ide ie. 2874.-ben, ezzel a céllal. Visszaérkezve Ordoszba Szuha Balzsán mindenről beszámolt itt, természetesen az aranylelőhelyről is. Tehát ezért tartotta számon Ordosz Aranyosszéket. Esküllő után nagyobb csoport Barca vezetésével érkezett Erdélybe különben. Amikor a római idők erdélyi aranybányáiról beszélünk, akkor gondolni kellene a rómaiakat többezer évvel megelőző itteni bányászatra is.
A görögök még a térséget is elhagyták Pannon megjelenése után. A kelták is fenyegették Erdélyt később (ie. 700-as évek elején) megtámadták Pannonföldet ill. ilyen szándékaik voltak. A kabar és az úz harcosok azonban Lóbércnél (Leoben) nem hagyták, azaz megelőzték a Dunántúl elfoglalását (ie. 703).
A keltákkal -Bángor vezérükkel- ezután hamarosan békét kötöttek a Pannon feljedelemség vezetői, sőt családi kapcsolatok is szövődtek. Bángor lányát Estorás ifj. fejedelem elvette feleségűl.
Pannonföldön (Dunántúlon) a Hun Törzsszövetség népei közűl sokan találtak új hazát. Sok avar, szkíta, vepsze, kabar, úz stb élt itt már Estorás idejében. Sok települést is alapítottakl itt, néhány közülük: Pécs (szkíta), Veszprém (vepsze), Kanizsa, Sopron, Devecser, Pét, Lébény, Szombathely, Kőszeg stb...(ezek neveit a rómaiak módosították). Vasgyártásuk Vasváűron működött, ezért Vas megye a mai Vas megye...A kabarok hamarosan elköltöztek Sopron környékéről -vitáik okán- a mai kabarföldre, akkor már éppen létezett Kassa is a "kabar főváros".
Veszprémet -a fősámáni székhelyet- Veszprém alapította, azaz Pannon unokája, aki Ordoszban tanult, itt lett sámán. Településneveik mind a Pannon-nemzetség személyneveit őrzik.
Ha pannonokról beszél valaki ez tehát összefoglaló nevet jelent. Ősi pannnon települések pőedig ma szépszámmal akadnak a Dunántúlon. Tehát pl Pécs is kb 2750 éves lehet alapításától számítva, Veszprém pedig (728 óta) 2738 éve alapított település. Nem is ír olyasmit az egyik-másik krónika, hogy pl Veszprémet Vajk István vagy Árpád stb alapította...volna.