Egy eddig nem különösebben reklámozott könyvet szeretnék a figyelmetekbe ajánlani:
OBRUSÁNSZKY BORBÁLA: A HUNOK KULTÚRTÖRTÉNETE - Fehérvár, a déli hunok fővárosa (Farkas Lőrinc Kiadó, 2006.,115p, 1800,- Ft.)
Az európai hunok elterjedése Attila idejében:
(Toharisztánban 456-ban a HEFTAL-dinasztia került hatalomra, amiről Toharisztán lakóit heftalitáknak nevezték. A heftalitákat a szanszkrit források húna néven emlegették, amikor betörtek Indiába, és ott újabb birodalmat alapítottak („fehér hunok”).
Könyvek még.
- A hun kutatás újabb eredményei Kínában, in: A 75 éves Erdélyi István köszöntése: régészet, történelem, nyelvészet, Magyar Tudomány a Világban Alapítvány, Göd, 2006.
- Hunok a Selyemúton, Masszi Könyvkiadó, Budapest, 2008.
Átértékelik a gepidák történelmét
És még:
Az Obrusánszky által írt könyvben több más mellett a következő érdekességek vannak:
"...A hun és hsziung-nu nép azonosítását egyébként egy Kínában dolgozó francia misszionárius, DEGUIGNES a 18. században írta le, aki többek között megemlítette, hogy a HUN nép maradékai az AVARok, TÜRKök, MONGOLOK és MAGYARok. ( Fogarasi, 1862. 364p).
Erről PRAY GYÖRGY is a magyar történeti hagyományokkal megegyező történelmi munkát írt, amit aztán NÉMET tudósok a 19. század második felében ( ÜBERMENSCH létrehozása !!!) együttes támadással kikezdtek és tudományosan eléggé el nem ítélhető ( KETTŐSMÉRCE !!) módon degradáltak.
Mára odáig jutottunk, hogy a 20. század végére a magyar tudományos kutatás jóval kevesebbet tud a belső-ázsiai lovas nomád civilizációkat megteremtő népeiről, mint másfél évszázaddal ezelőtt. ÉS ez bizony a hazai tudományos hozzáállás szolgalelkűségének számlájára RÓható föl.
Szentkatolna Bálint Gábor már akkor, nyelvészeti alapon bizonygatta, hogy a HSZIUNG-NU és a HUN azonos, amit a finnugristák dogmatikusan elvetettek, mígnem a 20. század eleji régészeti kutatások egyértelműsítették a két név mögötti etnikum AZONOSSÁGÁT ( tehát NEM pusztán hasonlóságról, hanem AZONOSságról van szó.)
A nyugati kutatás a maga megrekedt álláspontjaival rendre mellőzi azokat a KÍNAI munkákat, amik egyértelműsítik, hogy a HUNok már a Kr.e. 318-at megelőző időkben is komoly és szervezett KATONAI erővel rendelkeztek, a királyi régészeti ásatások bizonyítékként már Kr.e. 5. századra vonatkozó adalékkal szolgálnak....
A mai sinológusok közül sokan állítják, hogy a korai kínai krónikákban a lovas népekre alkalmazott nevek: HSZIEN-JÜN, HU, HSZÜNJÜ ( pinjnben: XIAN-YUAN, HU, XUN-YU)
mind kapcsolatban álltak a HUN névvel. A kínai forrásokban az általános leírás a HU volt, ami SZAKÁLLAST jelentett, a lovasnépek BAJUSZ és SZAKÁLLviseletére utalva.
( Lásd még erről az AGYAGhadsereget !!!!!!!! és azok ANTROPOLÓGIAI vizsgálatát !!! Köztudott, hogy a KÍNAIként jelzett nép nagyon összetett ( Ez ahhoz hasonló, mint "AMERIKAI"-nak lenni.. a szó etnikai értelmében "amerikai" maximum az őslakos indián... ...) legalább 20 nép keveredése.Ha Ha a középvonalról indulnánk, akkor ÉSZAK felé haladva a TESTszőrzet egyre dúsabb, DÉL felé haladva a testszőrzet egyre ritkább, mígnem el is tűnik, és nagyon szálas bajusz vagy szakáll nő csak. Ehhez képest az agyaghadsereg katonái döntő többségének DÚS bajusza van. Lásd még a bajusz kínai értelmezéséről régebbi hozzászólásaimat !!)
HENRI MASPERO olasz sinológus a hunokra való utalást látja a SI KUNG kínai forrásban, amikor a forrás ezt írja:
"Madarak rajzával díszes zászlaik
Lobogtatják fehér redőiket."
( Maspero, 1978. 89p.)
ezekkel is csak részben vagyok azonos állásponton:
a heftal fehér hun sveta huna téma az rendben,
a hsziungnu-hun azonosság az is rendben,
DeGuignes vetette fel először,
és azóta ez ma már a többségi történészi álláspont,
az etnikai nevek azonossága bizonyított tény,
Stein Aurél által talált szogd levelek óta.
az hogy a hunok hatalma jóval a Kr.e. 4 század elé nyúlik
ez is rendben,
viszont az útódaik kérdése már nem,
a hungar (magyar) és a várhun (avar) az igen,
de a másik kettő az nem, mert a türkök és a mongolok a Hu-k közé tartoztak, nem a hsziungnuk közé, mert ezek külön népek.
de a hun birodalomba benne voltak, az igaz, Bátor hun király óta.
.Hát így,hogy csak egy részletet emeltél ki a szövegből nem nagyon tudok teljes képet alkotni róla.Nekem az a bizonyos "rovásszerű jelek találhatók benne itt-ott"rész is sokat jelent.De ha bebizonyosodna,hogy rovásírás jelek vannak a piramisokban ,akkor el lehetne mondani,hogy hun piramisok,mert csak a hunok-székelyek-magyarok használták ezt az írást.Nem elhanyagolható az a gondolat sem, miszerint a hieroglifákat magyar nyelven lehet olvasni,ezek alapján az egyiptomi és a bosznia piramisokat párhuzamba lehetne állítani...persze ezek még távolabbi gondolatok.Nem elhanyagolható,hogy az ásatások és kutatások javában folynak,tehát szerintem ez a kérdéskör még nagyon nyitott,nincs lezárva.Még sok rejtélyt tartogatnak a Bosznia-Hercegoviában lévő piramisok.