Magyar őstörténet

Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
A Báthori-barlang

Nekünk, magyaroknak a barlang szó ma¬ga is sokatmondó, fővárosunk maga is barlangbirodalom, nagy, tágas bar¬langvilág. Erről ugyan kevés szó esik a sajtóban és a médiában, de attól még ez tény marad. Budapest az a főváros, amely alatt Európa-szerte a leg¬több barlang, barlangrendszer húzódik meg. A helyzet úgy néz ki, hogy er¬ről lassan a nagyvilág többet tud, mint mi, akik e barlangvilág felett élünk. Ez a tény meghökkentő, de igaz. Említsünk meg a fővárosi barlangok közül egyet. Olyat, amiről ugyan készült egy vaskos könyv jó pár évvel ezelőtt, de az¬óta „kikopott" a könyvtárakból, és antikváriumokban is csak ritkán bukkan fel. A Báthori-barlangról van szó, amely a János-hegy és a Hárs-hegy olda¬lában található, s a mai napig el van zárva a nagyközönség elől. A barlan¬got az 1970-es években tárták fel. Megdöbbentő tény, hogy a barlang egyik legfontosabb lejáratát többtonnás ún. „oltárkő" fedte. Ez alatt a kőoltár „alatt" egy sajátos föld alatti világ terül el, aminek válasz tó mezsgyéje maga a szent cselekmény helyéül szolgáló különös és bizarr oltár. Ez a föld alatti világ szinte ontja a talányokat. Rebesgetik, hogy egyik terme szinte tökéle¬tes háromszög, ahol a falakon különös vésetek, rajzok találhatók, amik csak egy speciális szögből nézve válnak láthatóvá az emberi szem számára. A piramisnak elnevezett termet egy monumentális, megmunkált pira¬mis tölti ki. S ami talán legkülönösebb az egész Báthori-barlang ügyben: senki nem beszél arról, hogy hová vezet ez barlang valójában. Vagy ha be¬szélnek is néhanapján a Báthori-barlang kijáratairól, azok valóban addig vezetnek-e ameddig, s nem nyúlnak-e be mélyen Pilis belsejébe? S nincse¬nek-e benne ősi sírok vagy bármilyen más, múltunkat nagyban érintő tár¬gyi emlékek?
Data másolás miatt töredékes a szavak néhol.

Most találtam véleményetek van róla ti úgyis sokkal többet tudtok.
 
ionon írta:
A Báthori-barlang

Nekünk, magyaroknak a barlang szó ma¬ga is sokatmondó, fővárosunk maga is barlangbirodalom, nagy, tágas bar¬langvilág. Erről ugyan kevés szó esik a sajtóban és a médiában, de attól még ez tény marad. Budapest az a főváros, amely alatt Európa-szerte a leg¬több barlang, barlangrendszer húzódik meg. A helyzet úgy néz ki, hogy er¬ről lassan a nagyvilág többet tud, mint mi, akik e barlangvilág felett élünk. Ez a tény meghökkentő, de igaz. Említsünk meg a fővárosi barlangok közül egyet. Olyat, amiről ugyan készült egy vaskos könyv jó pár évvel ezelőtt, de az¬óta „kikopott" a könyvtárakból, és antikváriumokban is csak ritkán bukkan fel. A Báthori-barlangról van szó, amely a János-hegy és a Hárs-hegy olda¬lában található, s a mai napig el van zárva a nagyközönség elől. A barlan¬got az 1970-es években tárták fel. Megdöbbentő tény, hogy a barlang egyik legfontosabb lejáratát többtonnás ún. „oltárkő" fedte. Ez alatt a kőoltár „alatt" egy sajátos föld alatti világ terül el, aminek válasz tó mezsgyéje maga a szent cselekmény helyéül szolgáló különös és bizarr oltár. Ez a föld alatti világ szinte ontja a talányokat. Rebesgetik, hogy egyik terme szinte tökéle¬tes háromszög, ahol a falakon különös vésetek, rajzok találhatók, amik csak egy speciális szögből nézve válnak láthatóvá az emberi szem számára. A piramisnak elnevezett termet egy monumentális, megmunkált pira¬mis tölti ki. S ami talán legkülönösebb az egész Báthori-barlang ügyben: senki nem beszél arról, hogy hová vezet ez barlang valójában. Vagy ha be¬szélnek is néhanapján a Báthori-barlang kijáratairól, azok valóban addig vezetnek-e ameddig, s nem nyúlnak-e be mélyen Pilis belsejébe? S nincse¬nek-e benne ősi sírok vagy bármilyen más, múltunkat nagyban érintő tár¬gyi emlékek?
Data másolás miatt töredékes a szavak néhol.

Most találtam véleményetek van róla ti úgyis sokkal többet tudtok.
Kattints a kibontásához...


Kedves ionon !

Nagyon jó.

A BARLANG szóval kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy mint számost, persze hogy ezt is a SZLÁVból erőltetik eredeztetni.

Holott a szlávban egyszerűen nem található az a komoly és szerteágazó szótő / gyökérrendszere, amely a szükséges LOGIKAI rendszerbe beilleszthető volna, ezáltal forrásként megjelölhető lenne, ELLENBEN a MAGYAR NYELVben akkora a GYÖKÉR-re épülő hálózat, amit egyáltalán nem lehet egy jövevényszó megjelenésére építeni.
Melyik ez a gyökszó ?

a BA / BE / BO / BU

( és csak emlékezzünk: a BA fordítottja az AB - az AB-lak...)

BA / BE - irányultság !!! valami BElsejébe !!!
BA-n /BE-n valamiBEN lévőség

BO --- BO-R-UL BEFEDŐség !!
BU --- BURA ---- befedőség !!!


Ide kívánkozom még a BANYA és a BÁNYA szavakat is hozni.

A népetimológia a BANYA szavunkat mára valamiképpen a BÁNYA szavunkhoz is társítja, holott elég lenne a magyar népmesékbe belenézni: ott a BANYA minden esetben JÓSÁGOS ÖREGANYÓ !! ( A Jancsi és Juliska NEM MAGYAR népmese !!!)

Miről is van szó ?

A BANYA szavunk a JÓBANYA rövidített változata, JÓ ---> JÓB ( mára JOBB , vagyis a JÓ középfoka !!) illetve az ANYA szavak összetétele, és a 17. században keletkezett HIBÁS tagolás révén lett más értelme.
Egyébként a JÓB ANYA annyit tesz, mint NAGYANYA, (= idős asszony) vagyis a NŐI nagyszülő !!! Egyenértékű az ÖREGANYÁMMAL !!!!

És lásd a mesében !!! Ott is egyenértékű az ÖREGANYÁMmal....













 
Július Handžárik:Népvándorlás?

Néhány hónapja feltettem Ferák professzor, szlovák genetikus összehasonlítását a szlovákok és magyarok genetikai hasonlóságáról.Ekkor írtam,hogy ezek alapján Augustín Marian Húska feltette a kérdést,hogyha igaz a többtízezeréves őshonosság,akkor ki és miért találta ki,az egész népvándorlási teóriát?Akkor nem gondoltam,hogy ilyen gyorsan fog valaki reagálni és megpróbálja megválaszolni a kérdést.A múlthéten rátaláltam,persze,ahogy várható volt,nem a magyaroknál,hanem a szlovákoknál.Lefordítottam Július Handžárik írását,amelyben megpróbálja elemezni a népvándorlás dogmatikus alaptételét.A cikket teljes egészében,kiegészítve a véleményemmel elolvashatjátok a csatolásban.
 
estfen írta:
Néhány hónapja feltettem Ferák professzor, szlovák genetikus összehasonlítását a szlovákok és magyarok genetikai hasonlóságáról.Ekkor írtam,hogy ezek alapján Augustín Marian Húska feltette a kérdést,hogyha igaz a többtízezeréves őshonosság,akkor ki és miért találta ki,az egész népvándorlási teóriát?Akkor nem gondoltam,hogy ilyen gyorsan fog valaki reagálni és megpróbálja megválaszolni a kérdést.A múlthéten rátaláltam,persze,ahogy várható volt,nem a magyaroknál,hanem a szlovákoknál.Lefordítottam Július Handžárik írását,amelyben megpróbálja elemezni a népvándorlás dogmatikus alaptételét.A cikket teljes egészében,kiegészítve a véleményemmel elolvashatjátok a csatolásban.
Kattints a kibontásához...
Gratulálok!
 
estfen írta:
Néhány hónapja feltettem Ferák professzor, szlovák genetikus összehasonlítását a szlovákok és magyarok genetikai hasonlóságáról.Ekkor írtam,hogy ezek alapján Augustín Marian Húska feltette a kérdést,hogyha igaz a többtízezeréves őshonosság,akkor ki és miért találta ki,az egész népvándorlási teóriát?...
Kattints a kibontásához...
Nyilvánvaló kellene legyen mindenki számára, hogy a genetika újraírja a történelmet, és hogy ebből a szempontból most forradalmi időket élünk. A hazugságok ideje lejárt.
Teljesen világos, hogy a magyarság genetikailag elválaszthatatlan a környezetében élő európai népektől, elkerülhetetlen tehát a honfoglalás teóriájának felülvizsgálata. (Ha mi ázsiai jövevények vagyunk, akkor a lengyelek, horvátok, ukránok, szlovákok, osztrákok is azok. Ha meg nem, akkor mi sem.)
Ha a genetikai bizonyítékok helyes értelmezését mi, magyarok nem kíséreljük meg, akkor megteszik helyettünk mások, de abban nem lesz köszönet ezúttal sem. (Amint a példa is bizonyítja.)
S hogy mennyire nem tudunk ezen a téren előrébb lépni: éppen a minap láttam a boltban a legújabb Magyarország történetét, a Romsics-félét. Gyalázatos alkotás, természetesen tovább fújja a rég megbukott finnugor mesét.
 
estfen írta:
Néhány hónapja feltettem Ferák professzor, szlovák genetikus összehasonlítását a szlovákok és magyarok genetikai hasonlóságáról.Ekkor írtam,hogy ezek alapján Augustín Marian Húska feltette a kérdést,hogyha igaz a többtízezeréves őshonosság,akkor ki és miért találta ki,az egész népvándorlási teóriát?Akkor nem gondoltam,hogy ilyen gyorsan fog valaki reagálni és megpróbálja megválaszolni a kérdést.A múlthéten rátaláltam,persze,ahogy várható volt,nem a magyaroknál,hanem a szlovákoknál.Lefordítottam Július Handžárik írását,amelyben megpróbálja elemezni a népvándorlás dogmatikus alaptételét.A cikket teljes egészében,kiegészítve a véleményemmel elolvashatjátok a csatolásban.
Kattints a kibontásához...



Kedves estfen !

Ez pazar.
A magam részéről többszörösen köszönöm.


.
 
estfen írta:
Néhány hónapja feltettem Ferák professzor, szlovák genetikus összehasonlítását a szlovákok és magyarok genetikai hasonlóságáról.Ekkor írtam,hogy ezek alapján Augustín Marian Húska feltette a kérdést,hogyha igaz a többtízezeréves őshonosság,akkor ki és miért találta ki,az egész népvándorlási teóriát?Akkor nem gondoltam,hogy ilyen gyorsan fog valaki reagálni és megpróbálja megválaszolni a kérdést.A múlthéten rátaláltam,persze,ahogy várható volt,nem a magyaroknál,hanem a szlovákoknál.Lefordítottam Július Handžárik írását,amelyben megpróbálja elemezni a népvándorlás dogmatikus alaptételét.A cikket teljes egészében,kiegészítve a véleményemmel elolvashatjátok a csatolásban.
Kattints a kibontásához...


Kedves estfen !

Handžárik írása csak megerősít engem az alábbiak hangoztatásában:

".........Gyanítható, hogy a szláv terjeszkedés, téregységesülés a Cirill-Metód féle egyházi szláv nyelvnek tudható be. Vagyis erőteljes NYELVI (kulturális-vallási) SZLÁVOSODÁS történt, egy gyenge szláv etnikai terjeszkedés mellett. (Ne feledjük: a szláv nyelvbe jócskán beépült ha nem is az ógörög, de a koiné görög, majd az ősmagyar szókincs,----- lásd a szláv jövevényszavak problémájáról az értekezéseket: rendszerint az ősszláv megegyezik azzal a hangsorral, amit a magyar kreál egy átvett szlávból:
“.....A szlávban nem magyarázható meg, a „kalács” miért maradt CVC-vC, a „karácsony”, „korcsuny” ősű miért lett „kracsuny” CCV-CVC stb.. ) Ugyanígy a SZERDA esete. Ősszláv „*serda” > ószl. „srĕda” > „sreda” / „среда ”, amit átvesz a magyar, hogy újra „*szereda” > „szerda”-t csináljon belőle....”, ellenben föl sem merül a SZER, mint ősi uráli szó használata a “szokás, rend, sor” (SZER-tartás, stb.) SZER-t üléssel, aminek másodlagos jellemvonása éppen a KÖZÉPsőség (T érben -az ország közepén- és időben -évszak közepén- is !, kapcsolódóan az IE / PIE előzménnyel, amiben “szív” értelmet jelölnek.). Nethem/Csúcs-X31. ----- így egy magyarajkúnak az egyházi szlávot könnyebb volt fölvenni, mint mondjuk a latint...(Nem szabad szem elől téveszteni: még 1040 táján sincs végleg eldöntve a vallási elkötelezettség, hiszen ekkortájt is épülnek bizánci templomok. /Feldebrő/) Külön kutatást indokolna a szláv nyelvek ragozást mutató képlete, amelyek azon területeket jellemzik, amiken éppen a sztyeppei népek éltek tartósan.) De erre vonatkozó kiélező kutatás nem történt, hiszen az alapteória szerint a szlávság Közép-Európában egy elképesztően nagy létszámú etnikum volt az avarságot követően. No itt a tévedés. /= pánszláv ideológiai elvárás...Eisner régész például úgy állított föl egy táblázatot, ami teljes mértékben semlegesítette az avarságot és az Árpád-kort. T örténész körökben a második Csehszlovák Köztársaság idején tilos volt az Árpádkorral foglalkozni, vagy azt egyáltalán megemlíteni. Ebben az időszakban központilag irányított régészetünk és ideológiailag eghatározott történelmünk volt. Agyonhallgatott tabu témák voltak, illetve számos elferdített régészeti publikáció került közlésre, vagy tucatszám kerültek könyvek betiltásra, bezúzásra > pl: T olsztov: Az ősi Chorezm..... /
Ha tényleg nagy létszám lett volna a szlávság, akkor bizony a Cirill-Metód vállalkozás a keleti térfélen maradt volna, mert meglehetősen nagy munkaterületet jelentett volna számukra, és nem próbálkoznak a római befolyású területeken terjeszkedni úgy, hogy még a keleti és északi fertályon sem biztosak az alapok.
Másrészről nyelvészeti szempontból sem lenne magyarázható a meglehetősen szabdalt nyelvi térkép, ahol meglehetősen korán dialektusokra esett szét, mindezek ellenére túlzó befolyást tulajdonítanak magának a nyelvnek, illetve túlzóan tartósnak állítják be.
Tipizálható indoeurópai-indogermán homogenista etnikumszemlélet, mely egyértelműen az egy nép=egy nyelv kezdeti indogermán szemléletből ered.
Mindezek mellé itt jegyzem meg, például a núbiai MAGYAR-AB-ok H.C. Jackson, Vádi Halfa brit kormányzójának lejegyzése szerint olyan tisztán őrizték meg 450 év után is a magyar nyelvet, hogy az odaérkező Almásy gróf minden további nélkül fölismerte azt. (H.C. Jackson: Sudan Days and Ways, London, 1937., Lásd
még: Hering József: Fodor István arabista emlékére - A núbiai magyarábok példamutató ragaszkodása a nemzethez, Kapu/03. 2009.)


Zoltán András (Zoltán András: A magyar-szláv érintkezések kezdetei és fázisai, Megjelent: Életünk 1996/6–7, 634–648.)
írja:
„......A jerek kieséséig a szláv nyelv, mint láttuk, csupa nyílt szótagokból állt, a szótagzáró magánhangzót azonban több mássalhangzó is megelőzhette, ami a magyarban különösen szó elején sokáig szokatlan volt, ezért a szó eleji mássalhangzó-torlódásokat a szláv eredetű szavakban — más (latin, német, francia stb.) korai jövevényszavainkhoz hasonlóan — a magyar feloldotta. Ez történhetett hangbetoldással (brazda > barázda, klas > kalász, kračun > karácsony, kral' > király), magánhangzó-előtéttel (stol > asztal, stog > asztag, strěcha > eszterha),…....”

Vagy fordítva. Ugyanis ezen szavaknál a magyarban éppen a MÁSODIK szótag a hosszú, így ez tűnik hangsúlyosnak: ba-RÁZ-da, ka-LÁSZ, ka-RÁ-csony, ki-RÁly, így egy idegen fül számára torlódnak a mássalhangzók. A magánhangzó-előtét pedig a szuper-rövid kiejtése okán szimpla elhagyással tűnt el....( Ahogy a magyar meg a duplán leírt hangzókat rendszerint duplázva/nyomatékkal is ejti az idegen szavakban: communication, better, letter, stb.)

„....A korai szláv jövevényszavakat is érintette a két egymást követő nyílt szótag esetén a második magánhangzójának a kiesése (malina > málna, palica > pálca, slama >szalama > szalma, srěda > szereda > szerda, sluga > szuluga > szolga). .....”


Vagy fordítva. Ugyanis ezen szavaknál a magyarban éppen az ELSŐ magánhangzó hosszú, az azt követő mássalhangzó kitartott, így nyomatékos a hangsúly: MÁL-na, PÁL-ca, SzAL-ma, SZER-da, SZOL-ga, (SZU-l(u)-ga).
Mindkét típussal végig kell nézni a szláv eredeztetésű szavakat.

„..Ugyanaz a nyílt szótagra való törekvés egyes nyelvjárásokban a korábbi ősszláv bărda 'szakáll' szót (vö. ném. Bart) brada-vá, másutt broda-vá, megint másutt boroda-vá alakította. Ezek és az ehhez hasonló, közös indítékú változások azonban egyrészt nem egy-egy leendő szláv nyelvre, hanem azok egész csoportjaira terjedtek ki, keresztül-kasul szabdalva a szláv nyelvterületet, másrészt egyes perifériákat (poláb, kasub) nem értek el.....” (Zoltán András: A magyar-szláv érintkezések kezdetei és fázisai,
Megjelent: Életünk 1996/6–7, 634–648.)







 
A National Geographics végzett egy Genographia Project nevű kutatást az egész bolygonkón, amely többek között egyértelműen bizonyította azt is, hogy a ma magát magyarnak vallók több mint 90%-ának ősei már 20-30.000 évvel ezelőtt is a Kárpát-medencében éltek. Még kiállítás is van az anyagból Budapesten a Jövő Háza nevő helyen.
 
Mindig is csodálkoztam rajta, hogy szavainkat innen-onnan átvettük, nincs egy magyar szó sem. Ennyire ne nézzenek hülyének. hogy a magyar ennyire képtelen. Nem tud beszélni csak ha valamit átvett? Nem fordítva van?
 
najahuha írta:

Zoltán András (Zoltán András: A magyar-szláv érintkezések kezdetei és fázisai, Megjelent: Életünk 1996/6–7, 634–648.)
írja:
„......A jerek kieséséig a szláv nyelv, mint láttuk, csupa nyílt szótagokból állt, a szótagzáró magánhangzót azonban több mássalhangzó is megelőzhette, ami a magyarban különösen szó elején sokáig szokatlan volt, ezért a szó eleji mássalhangzó-torlódásokat a szláv eredetű szavakban — más (latin, német, francia stb.) korai jövevényszavainkhoz hasonlóan — a magyar feloldotta. Ez történhetett hangbetoldással (brazda > barázda, klas > kalász, kračun > karácsony, kral' > király), magánhangzó-előtéttel (stol > asztal, stog > asztag, strěcha > eszterha),…....”
Kattints a kibontásához...
Honnan hová mentek a szavak?

Kazal a mai orosz nyelvben :скирда стог,стог скирда, SzKiRDa SzToG,SzToG SzKirda - öSzö Kö RaD aSzTaGo, aSzTaGo öSzö Kö RaD. Fordítva:-o oDa RiKSz aGaTSz.Magyarul: össze kell raknod az asztagot.Kriksz-kraksz,gimbelem-gombolom,rikem-rakom--oda raksz aggatsz. Ennyi véletlen együtt!
 
estfen írta:
Honnan hová mentek a szavak?

Kazal a mai orosz nyelvben :скирда стог,стог скирда, SzKiRDa SzToG,SzToG SzKirda - öSzö Kö RaD aSzTaGo, aSzTaGo öSzö Kö RaD. Fordítva:-o oDa RiKSz aGaTSz.Magyarul: össze kell raknod az asztagot.Kriksz-kraksz,gimbelem-gombolom,rikem-rakom--oda raksz aggatsz. Ennyi véletlen együtt!
Kattints a kibontásához...


Kedves estfen !

Éppen azt szándékozom ecsetelni, hogy mennyire ABSZURD a SZLÁVBÓL levezetni a magyar szavak tömkelegét.

Egyetlen szlávista és finnugrista sem képes megmagyarázni, hogy miért pont a magyar volt, ami amikor átvette a szavakat, rögtön hangbetoldásokkal oldotta a mássalhangzótorlódásokat, miközben egytől egyig ott áll a szlávisták és finnugristák orra előtt ( ők maguk is leírják !!) az ŐS-SZLÁV szavak MAGYARRAL megegyező VOLTA !!! Vagyis gyakorlatilag IGAZOLJÁK, hogy a szlávok valamikor a harmonikus szótagoló ős-"szláv" ( de szláv-e egyáltalán??) szavakat alig kiejthető mássalhangzókká halmozták föl. ( Persze mégiscsak kiejthetőek, elvégre a mássalhangzók semmiképpen sem mondhatók ki társhangzók nélkül..)

Ez ugyanolyan volna, mintha a Józsi bácsi megcsinálná a sajtot, aztán valami nagykereskedő fölvásárolná, és a városi rokonok vennének belőle, majd elvinnék Józsi bácsinak ajándékba, lám milyen nagyszerű portékára leltek.....

Egész egyszerűen szégyen az akademista nyelvtudományunkra.....
De legyen ez az önmaguk szégyene. Én helyettük ( de más helyett sem) nem fogok szégyenkezni. Dogmájuk következményeit maguknak kell viselniük.

.
 
estfen írta:
Honnan hová mentek a szavak?

Kazal a mai orosz nyelvben :скирда стог,стог скирда, SzKiRDa SzToG,SzToG SzKirda - öSzö Kö RaD aSzTaGo, aSzTaGo öSzö Kö RaD. Fordítva:-o oDa RiKSz aGaTSz.Magyarul: össze kell raknod az asztagot.Kriksz-kraksz,gimbelem-gombolom,rikem-rakom--oda raksz aggatsz. Ennyi véletlen együtt!
Kattints a kibontásához...


Az "asztag"-ról VARGA CSABA értekezik.

Leírja, hogy mennyire nem lehet szláv, hiszen az A- egy fosztóképző, és ÓGÖRÖGből ment a szlávba, de a szlávok elfelejtették az eredeti jelentését.

Ugyanez vonatkozik az ISKOLA-ra is...( Á-SZKOLÁ ) Tudniillik az is FOSZTÓképzős !!! Csak ugye az IE nyelvekben a fosztóképzés egy ELŐTAGgal indít....

----------------
Varga Csaba
​
ISKOLA ÉS TUDÁK
​
A felhasznált ógörög szótár: Györkösy Alajos-Kapitánffy István-Tegyei Imre: Ógörög-magyar nagyszótár (Akadémia Kiadó, Bp. 1993.).
​
Az iskola szó leggyakrabban a következőképpen fordul elő: iskola, iskolás, iskoláz, iskolázás (pl. a dobós, ugrálós játék is iskolázás).
A régiek az iskola szót még így ejtették: oskola.
De mit jelent az oskola szó? Miért így neveztetett el? Mi e szó gyöke, ami értelmét megadja?
Szavaink igen nagy részének megfejtéséhez számottevő segítséget nyújt az ógörög nyelv. Forduljunk ezúttal is hozzá.
Az iskola szó az ógörögben, természetesen az akkori kiejtéssel (az ógörögben nem volt s hang, csak sz, s ez mára sok esetben s-sé vált, pl. az ógörög kopasz ma is kopasz, de pürrosz már piros):
oskolás ászkholosz [άscoloς] = elfoglalt valamivel

    • oskolál ászkholéo(l) [άscolέw] = foglalkozik, foglalkoztat, elfoglal (az l hang sokszor z-vé válik, így ászkoléol = oskolál ma iskoláz; az ógörög szóban lévő kettős magánhangzó ma is megvan a kórógyiaknál: oskolåọs, oskolåọba)

  • oskol(ia) ászkholia[άscolia] = szabad idő hiánya, elfoglaltság
Külön a szótárban nem szerepel, de szabályos ógörög szóképzéssel:
oskolázás ászkholészisz [άscolέsiς] (-észisz = -ozás, -ezés, -ézés)
A helyzet tehát világos. Az iskol(a) szó lefoglaltságot, lekötöttséget jelent, az iskolás pedig lekötött, foglalkoztatott. De így még „üresen konganak” e szavak, nem értjük a belső részeiket, végül is az elnevezés okát. Eredjünk ennek nyomába.
Jól látható a fenti példákban, hogy a mindvégig változatlan szórész: ászkol.
Vajon mit jelent ez?
Az ászkol összetett szó: á-szkol, tehát az első szórész á, a második szkol.
Az á fosztóképző, tagadó. Régi virágkora elmúlt, már csak önállóan használjuk néha: á = nem, avagy á, dehogy = nem, dehogy.
Példa az á régi használatára az ógörögből:
á-címes á-szémosz [άσημος] (szém: cím) = nem-címes: címtelen, jelöletlen

    • á-édes á-édész [άηδής] (édész: édes) = nem édes: így fejezték ki azt, hogy keserű, kellemetlen ízű (éd jelentése: gyönyör, ebből az édes, de az Éden is: gyönyör helye; pl. a gyerekre mondott édesem jelző annyit teszen, hogy gyönyörűségem)

    • á-enyész á-énaosz [άέναος] (énaosz ma: enyész) = nem enyész, azaz örökké tartó, örökös
á-kakás á-kakász [άκακάς] (kaka jelentése: rossz, kellemetlen) = nem kakás, azaz rosszaság nélküli
á-magasztos á-mégasztosz [άmέgastoV] = nem magasztos: gyászos, szomorú,

  • szerencsétlen
Az á jelentése tehát már teljesen világos. Lépjünk tovább.
Szkola, skola a szóvégi a hang nélkül1: szkol, skol. Tehát ezt tagadván kapjuk az á-szkol szót, amit a fentiek szerint úgy is mondhatunk, hogy nem-szkol. Ám mit jelent a szkol, amit tagadunk? Ez is kiderül az ógörögből:
skola szkholé [scolή] = szabad idő, pihenő idő, szórakozás

    • jó-skolás eüszkholosz [ευscolος] = (eü kiejtése ma: jó, régiesen jou) jó(l) ráérős, értsd: nagyon ráérős
A fentiekből következően:
á-szkhólé = nem szabad idő, nem pihenő
Ezt jelenti tehát az oskola, iskola: nem szabad idő, lekötöttség (tehát csak áttételesen jelenti a foglalkoztatás, lekötöttség helyszínét). Iskolás pedig: aki meg van fosztva a szabad időtől, a kötetlenségtől, akinek az előírás szerint kell cselekedni.
Így megértettük az iskola szó egészének a jelentését. Azonban még mindig nem tudtuk meg, hogy miért szkolé a szabad idő megnevezése.
A titok nyitja a szk kettős hangzóban van, mely a latinban és az ógörögben is megtalálható. A mai magyarban is megvan, pl. ógörög szkeüosz [skeuoV] ma e előhanggal: eszköz.2 Ez a szk kettős hang ma sok esetben cs-vel helyettesíthető, olykor s-sel, sz-szel3, avagy zs-vel. Például latin scarabae = cserebo4, skandul(a) = zsindel(y).
Ez a szk-cs megfelelés vezet a megoldáshoz. Mert a latin scauri r-l módosulattal azonos az ógörög szkolé szóval, s egyaránt a mai kiejtésű csáré, csálé szóval azonosak. Nézzük meg közelebbről ezt a szót.
A csár, csűr v-vel csavar, r-l: csóvál, innen csűrt: csavarodott, görbe. Pl. csárén, avagy csálén áll a sapka: ferdén, csavarodottan áll. A csá a gyök, ebből a csámpás (= latin scambus), csámborog. Cs-k5 módosulat látható a csavarog = kavarog, csóvál = kóvál, bővebben: kóvályog (s még: kóbor, kóborol) szavakban. Csál(é) csal érteményű is (mert csűr-csavar), ez magas hangon csel, ebből a cselleng, mély hangon: csálinkázik.
Ugyanezt a jelentést találjuk a latinban és az ógörögben is:
csáré szkauri (scauri) = csűrt, görbe6
csálés szkóliósz [scoliός] = kanyargó, görbe, ferdén járó, áttételesen: ravasz, álnok (tehát csálés egyben cseles érteményű is)
Ez utóbbi esetben egy régi, mély alapgondolat is tetten érhető:
Régen jó = egyenes, rossz = görbe. E szembeállítás erkölcsi minősítés. Hiszen egyenes ember, egyenes beszéd, egyenesség becsületességet, ezzel szemben a görbe utakon jár, görbe tekintet, görbe szemmel, avagy egyszerűen csak görbén néz pedig becstelenséget fejez ki.
Összegezve az eddigieket:
A szkólé, skola szónak értelemszerűen ma a csálé (szkálé) feleltethető meg, mégpedig a belőle képzet csel(l)-engés, csavar-gás értendő alatta, s bizonyára épp így értették a régiek. Innen adódik az á-szkólé = nem-csellengés jelentés, ami a csellengés lehetőségétől való megfosztottságot, valamiféle szabályok közé való szorítottságot jelent.
Így értjük meg, hogy miért iskolázás a földre karcolt négyzetekben való, szabályok szerinti ugrálás is. Mert kötött mozgással jár. Így tehát az iskola szó sok mindenre vonatkozhat, amit ma is pontosan meghatározunk: faiskola, rajziskola, tánciskola. Ehhez hasonlóan a szellemi kincsek átadását az ógörögök külön jelezték. Mégpedig a tud = (d-t) did szónak az iskola szó elé helyezésével:
tud-iskolia did-aszkalia [didaskalia] = tanítás (színházban: be tanítás)
tud-iskolász did-aszkalosz [didaskaloV] = tanító
tud-iskol did-ászko(l) [didaskw] = tanít, betanít
Most azt kell igazolni, hogy tud valóban did. Könnyebben célba érünk, ha a tud bővített alakját, a tudák szót elemezzük, mert így azonnal a párjára lelünk, a didak szóra, s egyszerű belátni, hogy mindkettőnek a jelentése is ugyanaz.
Tud-ák úgy képzett szó, mint a ker-ék, bar-ak, bur-ok. Tudák szóból a tudák-os, (becsmérlően: tudálékos), zártabban ejtve: tudak-ozó, tudak-ol (tehát tudák-ozó, tudák-ozódó, tudák-ol, mely utóbbi szó a kórógyiaknál valóban teudákol).
Hogy a tudák-kal azonos a didak szó, azért nehéz felismerni, mert végén sz díszítő hang jelent meg: didaksz (hasonlóan, mint pl. a nyug-nyugsz, fek-feksz, bök-boksz szavakban). Didaksz ksz (ξ) hanggal írva: didaξ, de szerepel olykor sz nélkül is: didac (didakh). Pontosan ugyanaz a jelentés, mintha azt mondanánk, hogy tudáksz, tudákh. Ráadásul a szóvégen sz helyett t is vendégeskedhet: didakt. De értjük is: didakszis, didaktikus = tudáksz-ás, tudákt-ikás. S lám, még a ragozásban sincs különbség. Olyannyira nem, hogy jól megértjük az alábbi szavakat annak ellenére is, hogy eléggé régiesnek hatnak:
tudákt-ikás didaktikósz [didaktikός] =tanításra hivatott, tanításra (didakt-ikus) alkalmas (-ikás pl. mint pántl-ikás, any-ikás, kar- ikás)
tudák-é didaké [didakή] = tanítás
tud-iskol-ikás (lat.) didaszkalikusz [didascalicus] tanítási, oktatási, tanításra alkalmas (pl. könyv)
Vagyis tud = did. Tehát akibe tudást plántálnak, az értelemszerűen tudiskolás. Akit táncolni tanítanak, az tánciskolás, akit nyelvre tanítanak, az nyelviskolás stb.
Tanulság:
Láthatjuk, hogy azon a kis á-n múlik, hogy csellengésről, kóborlásról, avagy elfoglaltságról, történetesen tanulásról van-e szó. Ez az tagadó á kissé megváltozva, de megvan még a magyar oskola, azaz iskola szóban.
Épp ezek miatt nagyon mosolyogtató az a vélemény, hogy az iskola szót a latinból vettük volna át, ahol az iskola schola (mint szlávban skola, angolban school, németben schule). Mert így csellengést mondanak tanulás helyett. Hiszen a- nélkül a latinban is szabad időt jelent, de igaz, ezt a szabad időt úgy is értették, hogy tudományos vizsgálódásra felhasználható idő. Mert csak az tud ilyesmivel foglalkozni, akinek van szabad ideje, azaz dologtalan. Ez azonban már kitekert és biztosan kései értemény, amit a latin didascalicus (did-aszkal-ikás: tanítási, mai kiejtéssel: tud-iskol-ikás) szó is igazol: ebben bizony ott áll a tagadó á a scal előtt.7
Akárhogy is, az azonban teljesen kizárható, hogy a latin schola vagy szláv skola átvétele után azt visszajavítottuk volna ógörögösre azzal, hogy eléje tettünk egy magánhangzót. Ez a helyesre való véletlen visszaigazítás régi szlávosítási trükk. Például hasonlóan magyarázzák a magyar asztag szónak a szlovén sztega szóból való átvételét, mármint hogy a sztegát is kiegészítettük egy szókezdő a-val: a-sztag, s mit ad Isten, az ógörög szó pontosan ez: asztega (á-sztega, ahol sztega = fedél, a-sztega pedig fedél nélkül8).
dr. Aczél Józsefet idézem e „varázslással” kapcsolatban:

  • „Lássunk csak (egy) példát Miklosich szótárából: asztag /.../ az ősgörögben asztega: fedél nélküli, mert a lerakott gabonát vagy fedél (sztega) alá rakták, vagy fedél nélkül a-sztag-ba. A szlovén nem ismervén a szókezdő a- jelentőségét, elejtette, csakhogy szlávosan két mássalhangzós szót kapjon. /.../

  • Mit gondolt Miklosich, mikor átvettük tőlük (a sztega szót), görög szótár volt a kezünkben és valamennyi, formájából kiforgatott szavat gondosan kijavítgattunk?“9
Ugyanezen az alapon mondhatjuk, hogy az aszholaisz = iskolás szó megszületése óta folyamatosan része a szókincsünknek, ahogyan az asztag is.
Végül is az mondható, hogy a school, schule a már félreértett, kitekert jelentésű latin vonalból származik. A szláv skola talán más ágról való, s ha igen, akkor a magyar oskola átvétele, s szláv szokás szerint a szókezdő kettős mássalhangzó létrehozása érdekében elhagyták a sorsdöntő á- (o-) hangot. S kérem azt is tessék figyelembe venni, hogy mi az iskola szó minden hangjáról el tudunk számolni, mint láttuk az előzőekben, a szlávok pedig nem. Ez pedig mindent eldönt.


És még itt :

http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1965263&postcount=74

http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1965263&postcount=77http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1970191&postcount=77

http://canadahun.com/forum/showpost.php?p=1984359&postcount=79

.




 
nsza írta:
Mindig is csodálkoztam rajta, hogy szavainkat innen-onnan átvettük, nincs egy magyar szó sem. Ennyire ne nézzenek hülyének. hogy a magyar ennyire képtelen. Nem tud beszélni csak ha valamit átvett? Nem fordítva van?
Kattints a kibontásához...
Dehogynem, fordítva van.
Azazhogy...
Pap Gábor mondja egy-egy képtelen állításra, hogy még az ellenkezője sem igaz, - valami hasonló a helyzet ezúttal is.
Nem vettünk mi át senkitől semmit, mert semmi szükségünk nem volt ilyesmire. Akkor lett volna, ha az őseink valóban a szibériai erdők mélyéről kiugrasztott ősemberek lettek volna, akiket minden civilizált dologra másoknak kellett (volna) megtanítani.
Ma már biztosan tudjuk, hogy ez gyakorlatilag rágalom.
Mi magyarok sohasem éltünk Szibériában, de még az Ural környékén sem, mert mindig is itt laktunk a Kárpát-medencében. Nyelvünk a Kárpát-medence ősnyelve, ami talán már az őskőkorban elterjedt Eurázsia-szerte, de az újkőkortól kezdve biztosan terjeszkedett az innen kiinduló földművesekkel minden irányba.
Ennek, vagy az előbbieknek, vagy mindkettőnek tulajdonítható az, hogy a nyelvünkkel gyakorlatilag mindegyik eurázsiai nyelv rokon - kisebb-nagyobb mértékben. (Például: Ház=Haus=House, stb. Ezzel szemben finnugrista nyelvészeink szerint ezekhez nekünk semmi közünk sincs, mert ház szavunk legközelebbi rokona a finn kota. Természetesen hazudnak.)
Node.
Ha mindez így igaz, akkor nem kellett itt senkinek semmit átvennie senkitől, mert mindenki örökölt mindent a közös ősöktől. Minden attól függ, hogy az ősnyelvet hogyan csűrték-csavarták tovább az utódok. (Tetszés szerint.)
Ez a folyamat sokáig spontán lehetett, de az utóbbi évszázadokban (vagy talán már sokkal régebben) megjelentek a tudatos módosítók, nyelv-alakítgatók, (Cirillek-Metódok,) a mai nyelvészek ősei. Politikai megrendelésre dolgoztak már akkor is...
 
Magam la írta:
Mi magyarok sohasem éltünk Szibériában, de még az Ural környékén sem, mert mi mindig is itt laktunk a Kárpát-medencében. Nyelvünk a Kárpát-medence ősnyelve, ami talán már az őskőkorban elterjedt Eurázsia-szerte, de az újkőkortól kezdve biztosan terjeszkedett az innen kiinduló földművesekkel, minden irányba...
Kattints a kibontásához...
Ugyanakkor igaz az is, hogy jöttek ide különféle "honfoglalók" számtalanszor, de a mai magyarság ősei mégsem ezek, hanem az őstelepesek. Ez ma már genetikailag bizonyított tény. A "honfoglalók" (hunok, avar-hunok, árpádi-hunok) nyomai szinte ki sem mutathatók. Tetszik-nem tetszik, ez van!
 
Magam la írta:
Ha mindez így igaz, akkor nem kellett itt senkinek semmit átvennie senkitől, mert mindenki örökölt mindent a közös ősöktől. Minden attól függ, hogy az ősnyelvet hogyan csűrték-csavarták tovább az utódok. (Tetszés szerint.)
Ez a folyamat sokáig spontán lehetett, de az utóbbi évszázadokban (vagy talán már sokkal régebben) megjelentek a tudatos módosítók, nyelv-alakítgatók, (Cirillek-Metódok,) a mai nyelvészek ősei. Politikai megrendelésre dolgoztak már akkor is...
Kattints a kibontásához...

Kedves Magam la!

Ezekkel a gondolatokkal teljesen egyetértek.A kékkel kiemelt rész pedig arra figyelmeztett,hogy szabadok voltak,legalább azt nem írták elő,melyik szót kell használni.
 
najahuha írta:

Az "asztag"-ról VARGA CSABA értekezik.

Leírja, hogy mennyire nem lehet szláv, hiszen az A- egy fosztóképző, és ÓGÖRÖGből ment a szlávba, de a szlávok elfelejtették az eredeti jelentését.

Ugyanez vonatkozik az ISKOLA-ra is...( Á-SZKOLÁ ) Tudniillik az is FOSZTÓképzős !!! Csak ugye az IE nyelvekben a fosztóképzés egy ELŐTAGgal indít....

----------------
Kedves najahuha!

Én is nagyon kedvelem Varga Csaba írásait.Mindez nem jelenti azt,hogy mindent elhiszek neki.Az egész levezetés következetlen.Most az ősnyelvhez a magyar hasonlít legjobban,vagy az ógörög?Ha a magyar,akkor abból kell visszavezetnem,ő pedig azt állítja,hogy a magyar,akkor,miért az ógörögből vezeti le,méghozzá "fosztóképzővel".Nyelvtani képzelgések.Még a K-ra sem mondhatom,hogy a többes szám jele,mert ezekszerint a pék,tök,burok,lök többesszámban van.A hegyei,tavai,barátai,meg egyesszámban,vagy átvettük az ógörögből-szubartoi aszfal-oi,szkít-oi,gepid-oi,esetleg a szlávoktól,ahol muž-férfi-muži,žena-nő-ženy,dieťa-gyerek-deti,de srtoj-gép-stroj-e,dievča-lány-diev-čatá.
Szerintem az Á az egy hang,-vagy jel-,ha leírom,nem képző.Régiesen az almát,áma-nak is mondják.Mit és mitől foszt itt meg az á-hang.Esetleg lehetne azt állítani,hogy megfossza azt almát a l-betűtől.

Az iskolába nem a szabadidőnket elveszíteni jártunk,hanem tanulni,okulni.Tanítottak a tanítók,okítottak az okítók,oktatók,okosodtunk.Ma iskolázottabbak lesznek,de ezt meglehet venni. Az iskola ősnyelvből levezetve, lehet ősokuló,az okuló,az okul-a,mint tanod-a.Sőt a SKL ma is jellemző SoK/k/oLó,ebbe járnak a mai gyerekek.

Egy előző hozzászólásban a kazal orosz kifejezést próbáltam elolvasni,ősnyelven: Kazal a mai orosz nyelvben :скирда стог,стог скирда, SzKiRDa SzToG,SzToG SzKirda - öSzö Kö RaD aSzTaGo, aSzTaGo öSzö Kö RaD. Fordítva oDa RiKSz aGaTSz.Magyarul: össze kell raknod az asztagot.Kriksz-kraksz,gimbelem-gombolom,rikem-rakom--oda raksz aggatsz. Ennyi véletlen együtt!-Ezen az gondolatmeneten is lehet javítani,persze nem az ógörögből,vagy a szlávból,de az ősnyelvből.Az ógörög indoklás adta a gondolatot a többféle jelentésre.Miért kell asztagnak hívni azt, amit tetőnélkül védünk az esőtől,meg azt is, amit tetővel.Az orosz kazal nem a széna,vagy szalmakazal,hanem,ahol az asztagot rakják kazalba.Egyik jelentése a kéve,amit,ha raktároztak,akkor kalásszal befelé,alul elfelé,felül lefelé kell rakni.Kalász,palócosan,ahol a l ki szokott maradni,kaász lesz,ebből a kazal jelentése kaaszale-magyarul kalász el le.Ez még mindig nem az asztag,de ha kéve,akkor összekötözik.Olvassuk visszafelé GaTaSza,KöTöSze,KöT öSSze.Így már érthető,ebből a csip-esz szerint,lehetne KöT-eSz.A tető alá berakhatjuk a kévét-kötesz-t.Ha nincstető alatt,akkor az esőt kell elakasztani. Asztag-nézzük szlávosan aSTaG,kimondva,ahogy nekem tetszik eSőT aGa,GáTo eSő,eSőT aKa,aKaT eSő,aKaD eSő,estleg görögösen eSzőTaG-osz,SzoGaT eSő. SZABAD játszani!

A továbblépéshez IE,meg finnugor,meg uráli nyelvcsoportokat el kellene felejteni, a nyelvtanokat és helysírásokat is,mert csak az uralkodnivágyók találták ki,hogy szótfogadjunk nekik!
Kattints a kibontásához...
 
estfen írta:
najahuha írta:

Az "asztag"-ról VARGA CSABA értekezik.

Leírja, hogy mennyire nem lehet szláv, hiszen az A- egy fosztóképző, és ÓGÖRÖGből ment a szlávba, de a szlávok elfelejtették az eredeti jelentését.

Ugyanez vonatkozik az ISKOLA-ra is...( Á-SZKOLÁ ) Tudniillik az is FOSZTÓképzős !!! Csak ugye az IE nyelvekben a fosztóképzés egy ELŐTAGgal indít....

----------------
Kedves najahuha!

Én is nagyon kedvelem Varga Csaba írásait.Mindez nem jelenti azt,hogy mindent elhiszek neki.Az egész levezetés következetlen.Most az ősnyelvhez a magyar hasonlít legjobban,vagy az ógörög?Ha a magyar,akkor abból kell visszavezetnem,ő pedig azt állítja,hogy a magyar,akkor,miért az ógörögből vezeti le,méghozzá "fosztóképzővel".Nyelvtani képzelgések.Még a K-ra sem mondhatom,hogy a többes szám jele,mert ezekszerint a pék,tök,burok,lök többesszámban van.A hegyei,tavai,barátai,meg egyesszámban,vagy átvettük az ógörögből-szubartoi aszfal-oi,szkít-oi,gepid-oi,esetleg a szlávoktól,ahol muž-férfi-muži,žena-nő-ženy,dieťa-gyerek-deti,de srtoj-gép-stroj-e,dievča-lány-diev-čatá.
Szerintem az Á az egy hang,-vagy jel-,ha leírom,nem képző.Régiesen az almát,áma-nak is mondják.Mit és mitől foszt itt meg az á-hang.Esetleg lehetne azt állítani,hogy megfossza azt almát a l-betűtől.

Az iskolába nem a szabadidőnket elveszíteni jártunk,hanem tanulni,okulni.Tanítottak a tanítók,okítottak az okítók,oktatók,okosodtunk.Ma iskolázottabbak lesznek,de ezt meglehet venni. Az iskola ősnyelvből levezetve, lehet ősokuló,az okuló,az okul-a,mint tanod-a.Sőt a SKL ma is jellemző SoK/k/oLó,ebbe járnak a mai gyerekek.

Egy előző hozzászólásban a kazal orosz kifejezést próbáltam elolvasni,ősnyelven: Kazal a mai orosz nyelvben :скирда стог,стог скирда, SzKiRDa SzToG,SzToG SzKirda - öSzö Kö RaD aSzTaGo, aSzTaGo öSzö Kö RaD. Fordítva oDa RiKSz aGaTSz.Magyarul: össze kell raknod az asztagot.Kriksz-kraksz,gimbelem-gombolom,rikem-rakom--oda raksz aggatsz. Ennyi véletlen együtt!-Ezen az gondolatmeneten is lehet javítani,persze nem az ógörögből,vagy a szlávból,de az ősnyelvből.Az ógörög indoklás adta a gondolatot a többféle jelentésre.Miért kell asztagnak hívni azt, amit tetőnélkül védünk az esőtől,meg azt is, amit tetővel.Az orosz kazal nem a széna,vagy szalmakazal,hanem,ahol az asztagot rakják kazalba.Egyik jelentése a kéve,amit,ha raktároztak,akkor kalásszal befelé,alul elfelé,felül lefelé kell rakni.Kalász,palócosan,ahol a l ki szokott maradni,kaász lesz,ebből a kazal jelentése kaaszale-magyarul kalász el le.Ez még mindig nem az asztag,de ha kéve,akkor összekötözik.Olvassuk visszafelé GaTaSza,KöTöSze,KöT öSSze.Így már érthető,ebből a csip-esz szerint,lehetne KöT-eSz.A tető alá berakhatjuk a kévét-kötesz-t.Ha nincstető alatt,akkor az esőt kell elakasztani. Asztag-nézzük szlávosan aSTaG,kimondva,ahogy nekem tetszik eSőT aGa,GáTo eSő,eSőT aKa,aKaT eSő,aKaD eSő,estleg görögösen eSzőTaG-osz,SzoGaT eSő. SZABAD játszani!

A továbblépéshez IE,meg finnugor,meg uráli nyelvcsoportokat el kellene felejteni, a nyelvtanokat és helysírásokat is,mert csak az uralkodnivágyók találták ki,hogy szótfogadjunk nekik!
Kattints a kibontásához...


Kedves estfen !

Én nem mondtam, hogy VARGA CSABA okfejtése lenne az egyedüli igaz. Tekintettel arra, hogy én nem alakítottam ki erre vonatkozóan saját álláspontot, vázolom az egyelőre általam elgondolkodtatónak tartottakat, további vitára és hozzászólásra serkentőendő. Ezek közé tartozik Varga levezetése.
Szó se róla, a Varga-i levezetés is fejlesztendő javítandó. Ha nem is teljesen hibátlanul, de egyértelműsíti a fölmerült szavak nagyobb területű kapcsolatrendszerét.

Ha az általad vázolt logikát nézzük: hogy a magyar az ősnyelvi állapot egyenes logikai folyománya ( én is ezt vallom) , akkor bizony a GÖRÖGre is hatnia kellett, mint minden egyéb más nyelvre is.

Egyet nem feledhetünk: az ősnyelvre nyilván legjobban azok a nyelvek hasonlítanak, amik az ősnyelvi korhoz közelebbi időben "múltak" ki, szemben azokkal, amikre egyfolytában többirányból egyéb más nyelvek is hatottak....

Megfigyelhető ez akár a QUEBEQ-i franciával: jóval közelebb áll a 18. századi franciához, mint a maihoz....

Avagy az AMISOK nyelve: jóval közelebbi a 17. századi egy német dialektushoz ( pennsylvaniai német , saját kifejezésükkel Deitsch)
( Nem csak mellékesen jegyzem meg, hogy ugyan az USA-nak NINCS hivatalos, törvénybe iktatott nyelve, Pennsylvaniában majdnem a NÉMET lett, csak 1 szavazon múlott, lásd Muhlenberg-legenda )


Mindent egybevetve:

Ha a nyelvek egy ősnyelvre ( aminek egyenesági leszármazottja a magyar) vezethetőek vissza, akkor bizony az ÓGÖRÖGnek is kellő
visszafejthető és kapcsolható állapota létezik.


Valóban el kell felejteni mindenfajta NYELV-EL-VÁLASZTÓ "ki-be-sorolást", mert azoknak éppen az IE eszmerendszer szerinti a szerepe: a MEGOSZTÁS, a FÖLÉ-ALÁrendelés, a LEIGÁZÁS...

Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, mert a kutatásban a tabula-rasa számos szempontból értelmetlen megoldás lenne.

Én azt vallom, nem tabula-rasa kell elsősorban, hanem VISSZAtérni az ŐSi állapotokhoz....
Kattints a kibontásához...
 
najahuha írta:
estfen írta:
Mindent egybevetve:

Ha a nyelvek egy ősnyelvre ( aminek egyenesági leszármazottja a magyar) vezethetőek vissza, akkor bizony az ÓGÖRÖGnek is kellő
visszafejthető és kapcsolható állapota létezik.


Valóban el kell felejteni mindenfajta NYELV-EL-VÁLASZTÓ "ki-be-sorolást", mert azoknak éppen az IE eszmerendszer szerinti a szerepe: a MEGOSZTÁS, a FÖLÉ-ALÁrendelés, a LEIGÁZÁS...

Ez azonban nem megy egyik napról a másikra, mert a kutatásban a tabula-rasa számos szempontból értelmetlen megoldás lenne.

Én azt vallom, nem tabula-rasa kell elsősorban, hanem VISSZAtérni az ŐSi állapotokhoz....
Kattints a kibontásához...
Kedves najahuha !

Egyetértek a fennt leírtakkal.Az ógörögöt meg pont Varga Csaba kezdte el nagyon jó fejtegetni,csak nem nagyon akad követője.Valamikor régen fel is tettem ide,de megtalálható a honlapján Biztosan ismered.
Kattints a kibontásához...
 
Státusza
További válaszok itt nem küldhetőek.
Oldal tetejére