MEGERŐSÍTÉSEK, varázs-mondatok
- Téma inditó Mira*
- Kezdés dátuma
[FONT="]"Bármit teszel, ha örömmel teszed, ha szeretettel teszed, ha a tettedet nem pusztán a gazdaságosság vezérli, akkor az kreatív.
A kreativitás az a minőség, amelyet te hozol be az éppen végzett cselekvésbe. Ez egy hozzáállás, egy belső megközelítés – ahogyan a dolgokra nézel.
Élvezd, bármit csinálsz. Ha találsz néhány barátot, aki veled élvezi, jó; ha te élvezed, az elég. Ha téged elégedetté tesz, az elég.
Egyszerűen engedd, hogy az életed festmény legyen, engedd, hogy az életed vers legyen."[/FONT]
A kreativitás az a minőség, amelyet te hozol be az éppen végzett cselekvésbe. Ez egy hozzáállás, egy belső megközelítés – ahogyan a dolgokra nézel.
Élvezd, bármit csinálsz. Ha találsz néhány barátot, aki veled élvezi, jó; ha te élvezed, az elég. Ha téged elégedetté tesz, az elég.
Egyszerűen engedd, hogy az életed festmény legyen, engedd, hogy az életed vers legyen."[/FONT]
[FONT="]Amikor szomorú vagy, légy igazán szomorú, süllyedj bele a szomorúságba. Mi mást tehetsz? Szükség van a szomorúságra. Nagyon pihentető egy sötét éjszaka, amely körülölel. Aludj el benne. Fogadd el, és látni fogod: abban a pillanatban, hogy elfogadod a szomorúságot, csodálatossá válik. [/FONT]
[FONT="]A szomorúság azért csúnya, mert elutasítjuk; önmagában semmi csúnya nincs benne. Amint elfogadod, látni fogod, milyen csodálatos, milyen pihentető, milyen nyugodt és csendes, milyen békés. Valami olyasmit tud adni, amit a boldogság sosem adhat meg. [/FONT]
[FONT="]A szomorúság mélységet ad. A boldogság magasságot. A szomorúság gyökeret ad. A boldogság ágakat. A boldogság olyan, mint egy ég felé törő fa, a szomorúság olyan, mint a föld méhe felé hatoló gyökerek. Mindkettőre szükség van, és minél magasabbra tör a fa, annál mélyebbre is hatol. Minél nagyobb egy fa, annál nagyobbak a gyökerei. Tulajdonképpen a lomb és a gyökér mindig arányos egymással. Ebben rejlik a fa egyensúlya. [/FONT]
[FONT="]Te nem tudsz egyensúlyt hozni. Az - az egyensúly, amelyet hozol, hasznavehetetlen. Erőltetett. Az egyensúlynak magától kell jönnie; már ott van. Valójában, amikor boldog vagy, olyan izgatottá válsz, ami kifejezetten fárasztó. Megfigyelted már? A szív azonnal a másik irányba kezd indulni, hogy megpihenhess. Ezt szomorúságnak érzed. Ad egy kis pihenést, mert túl izgatott lettél. Gyógyító hatású, terápiás. Ugyanolyan, mint amikor nappal keményen dolgozol, éjjel pedig mély álomba merülsz. Reggel ismét friss vagy. A szomorúság után megint friss leszel, izgalmakra kész.[/FONT]
[FONT="]A szomorúság azért csúnya, mert elutasítjuk; önmagában semmi csúnya nincs benne. Amint elfogadod, látni fogod, milyen csodálatos, milyen pihentető, milyen nyugodt és csendes, milyen békés. Valami olyasmit tud adni, amit a boldogság sosem adhat meg. [/FONT]
[FONT="]A szomorúság mélységet ad. A boldogság magasságot. A szomorúság gyökeret ad. A boldogság ágakat. A boldogság olyan, mint egy ég felé törő fa, a szomorúság olyan, mint a föld méhe felé hatoló gyökerek. Mindkettőre szükség van, és minél magasabbra tör a fa, annál mélyebbre is hatol. Minél nagyobb egy fa, annál nagyobbak a gyökerei. Tulajdonképpen a lomb és a gyökér mindig arányos egymással. Ebben rejlik a fa egyensúlya. [/FONT]
[FONT="]Te nem tudsz egyensúlyt hozni. Az - az egyensúly, amelyet hozol, hasznavehetetlen. Erőltetett. Az egyensúlynak magától kell jönnie; már ott van. Valójában, amikor boldog vagy, olyan izgatottá válsz, ami kifejezetten fárasztó. Megfigyelted már? A szív azonnal a másik irányba kezd indulni, hogy megpihenhess. Ezt szomorúságnak érzed. Ad egy kis pihenést, mert túl izgatott lettél. Gyógyító hatású, terápiás. Ugyanolyan, mint amikor nappal keményen dolgozol, éjjel pedig mély álomba merülsz. Reggel ismét friss vagy. A szomorúság után megint friss leszel, izgalmakra kész.[/FONT]
Minden kapcsolat a képzelet teremtménye, mert mindannyiszor, ha kilépsz önmagadból csupán a képzelet ajtaján lépsz át. Nincs más ajtó.
A barát, az ellenség: mind a képzeleted teremtménye. Ha teljesen leállítod a képzeletedet, egyedül vagy, tökéletesen egyedül. Amint megérted, hogy az élet és minden kapcsolata a képzelet teremtménye, nem hadakozol többé az élet ellen, és a megértés segít gazdagabbá tenned a kapcsolataidat. Most, hogy már tudod, hogy a kapcsolatok a képzelet teremtményei, miért nem fordítasz még több képzeletet rájuk? Miért nem élvezed ki őket annyira, amennyire csak lehetséges? Ha a virág nem más, mint csupán a képzeleted teremtménye, miért nem teremtesz gyönyörű virágot? Miért elégedsz meg egy közönséges virággal? Engedd, hogy virágod smaragdokból és gyémántokból legyen.
Bármit teremt a képzeleted, engedd. A képzelet nem bűn, hanem képesség. Ahogyan átkelsz egy folyón, és hidat építesz a két part között, éppúgy működik a képzelet két ember között. A két létező kivetít egy hidat - nevezd szeretetnek, nevezd bizalomnak -, amely a képzelet teremtménye. A képzelet az egyetlen kreatív készség az emberi lényekben, ezért minden, ami kreatív, az a képzelet teremtménye. Élvezd, és tedd egyre csodálatosabbá és csodálatosabbá. Idővel el fogsz jutni egy pontra, ahol nem függsz többé a kapcsolatoktól. Megosztod, amid van. Ha van valamid, megosztod másokkal, de elégedett vagy úgy, ahogy vagy. Minden szeretet a képzelet teremtménye, de nem negatív értelemben, ahogyan ezt a kifejezést általában használni szokták. A képzelet isteni képesség.
A barát, az ellenség: mind a képzeleted teremtménye. Ha teljesen leállítod a képzeletedet, egyedül vagy, tökéletesen egyedül. Amint megérted, hogy az élet és minden kapcsolata a képzelet teremtménye, nem hadakozol többé az élet ellen, és a megértés segít gazdagabbá tenned a kapcsolataidat. Most, hogy már tudod, hogy a kapcsolatok a képzelet teremtményei, miért nem fordítasz még több képzeletet rájuk? Miért nem élvezed ki őket annyira, amennyire csak lehetséges? Ha a virág nem más, mint csupán a képzeleted teremtménye, miért nem teremtesz gyönyörű virágot? Miért elégedsz meg egy közönséges virággal? Engedd, hogy virágod smaragdokból és gyémántokból legyen.
Bármit teremt a képzeleted, engedd. A képzelet nem bűn, hanem képesség. Ahogyan átkelsz egy folyón, és hidat építesz a két part között, éppúgy működik a képzelet két ember között. A két létező kivetít egy hidat - nevezd szeretetnek, nevezd bizalomnak -, amely a képzelet teremtménye. A képzelet az egyetlen kreatív készség az emberi lényekben, ezért minden, ami kreatív, az a képzelet teremtménye. Élvezd, és tedd egyre csodálatosabbá és csodálatosabbá. Idővel el fogsz jutni egy pontra, ahol nem függsz többé a kapcsolatoktól. Megosztod, amid van. Ha van valamid, megosztod másokkal, de elégedett vagy úgy, ahogy vagy. Minden szeretet a képzelet teremtménye, de nem negatív értelemben, ahogyan ezt a kifejezést általában használni szokták. A képzelet isteni képesség.
Feltétel nélkül
Amint egyszer megtudod, mi a szeretet, készen állsz arra, hogy adj; minél többet adsz, annál több lesz neked. Minél bőkezűbben halmozol el másokat, annál több szeretet tör fel a lényedben.
A szeretet nem sokat törődik azzal, hogy a másik érdemes-e arra, hogy kapjon. Ez fukar hozzáállás, a szeretet pedig sosem fukarkodik. A felhő sosem törődik azzal, hogy az égbolt megérdemli-e. Esőt hullat a hegyekre, a sziklákra; mindenre, mindenhol. Feltétel nélkül ad, kikötések nélkül.
Ilyen a szeretet is: egyszerűen ad, élvezi, hogy adhat. Bárki, aki hajlandó elfogadni, kaphat belőle. Nem kell megérdemelnie, nem kell beleillenie semmilyen speciális kategóriába, nem kell megfelelnie semmilyen minősítésnek. Ha szükség van ezekre a megfelelésekre, akkor az, amit adsz, az nem szeretet, hanem valami más. Amint egyszer megtudod, mi a szeretet, készen állsz arra, hogy adj; minél többet adsz, annál több lesz neked. Minél bőkezűbben halmozol el másokat, annál több szeretet tör fel a lényedben.
A közönséges gazdaságtan egészen más: ha odaadsz valamit, azt elveszíted. Ha meg akarsz tartani valamit, nem szabad odaadnod. Gyűjtögess, légy fukar. Ennek épp az ellenkezője igaz a szeretetre: ha szeretnél belőle, ne légy fukar; máskülönben meg fog halni, áporodottá válik. Egyre csak adj, és friss források támadnak. Friss folyók áramlanak lényedbe. A létezés egésze beléd áramlik, ha feltétel nélkül adsz; ha adásod teljes.
Amint egyszer megtudod, mi a szeretet, készen állsz arra, hogy adj; minél többet adsz, annál több lesz neked. Minél bőkezűbben halmozol el másokat, annál több szeretet tör fel a lényedben.
A szeretet nem sokat törődik azzal, hogy a másik érdemes-e arra, hogy kapjon. Ez fukar hozzáállás, a szeretet pedig sosem fukarkodik. A felhő sosem törődik azzal, hogy az égbolt megérdemli-e. Esőt hullat a hegyekre, a sziklákra; mindenre, mindenhol. Feltétel nélkül ad, kikötések nélkül.
Ilyen a szeretet is: egyszerűen ad, élvezi, hogy adhat. Bárki, aki hajlandó elfogadni, kaphat belőle. Nem kell megérdemelnie, nem kell beleillenie semmilyen speciális kategóriába, nem kell megfelelnie semmilyen minősítésnek. Ha szükség van ezekre a megfelelésekre, akkor az, amit adsz, az nem szeretet, hanem valami más. Amint egyszer megtudod, mi a szeretet, készen állsz arra, hogy adj; minél többet adsz, annál több lesz neked. Minél bőkezűbben halmozol el másokat, annál több szeretet tör fel a lényedben.
A közönséges gazdaságtan egészen más: ha odaadsz valamit, azt elveszíted. Ha meg akarsz tartani valamit, nem szabad odaadnod. Gyűjtögess, légy fukar. Ennek épp az ellenkezője igaz a szeretetre: ha szeretnél belőle, ne légy fukar; máskülönben meg fog halni, áporodottá válik. Egyre csak adj, és friss források támadnak. Friss folyók áramlanak lényedbe. A létezés egésze beléd áramlik, ha feltétel nélkül adsz; ha adásod teljes.
"Legyen ez életed alapszabálya, az egyik legfontosabb alapszabálya: amilyen önmagaddal szemben vagy, olyan leszel mások felé is. Ha szereted magadat, akkor szeretsz másokat is. Ha folyékony vagy lényedben, akkor folyékony leszel a kapcsolataidban is. Ha belül meg vagy dermedve, akkor kívül is meg leszel dermedve. A belső hajlamos megnyilvánulni a külsőben is, a belső előbb-utóbb kívül is megjelenik."
Minden, ami nagyszerű, az túl van a nyelven.
Amikor nagyon sok mindent kell elmondanod, mindig nehéz beszélni. Csak az apró dolgokat lehet elmondani, csak a jelentéktelenségeket, csak a világi dolgokat lehet elmondani. Ha valamiről úgy érzed, elsöprő erejű, nem tudsz beszélni róla, mert a szavak túl szűkek ahhoz, hogy magukban foglalhassanak bármi lényegeset.
A szavak haszontalanok. A mindennapi, világi tevékenységekhez megfelelőek. De rövidnek bizonyulnak, ha túllépsz a hétköznapi életen. A szerelemben haszontalanok; az imádságban teljesen alkalmatlanok.
Minden, ami nagyszerű, az túl van a nyelven, és amikor azt látod, hogy semmit sem tudsz kifejezni a szavakkal, akkor megérkeztél. Akkor az élet tele van nagyszerű szépséggel, nagyszerű szeretettel, nagyszerű örömmel, nagyszerű ünnepléssel.
Amikor nagyon sok mindent kell elmondanod, mindig nehéz beszélni. Csak az apró dolgokat lehet elmondani, csak a jelentéktelenségeket, csak a világi dolgokat lehet elmondani. Ha valamiről úgy érzed, elsöprő erejű, nem tudsz beszélni róla, mert a szavak túl szűkek ahhoz, hogy magukban foglalhassanak bármi lényegeset.
A szavak haszontalanok. A mindennapi, világi tevékenységekhez megfelelőek. De rövidnek bizonyulnak, ha túllépsz a hétköznapi életen. A szerelemben haszontalanok; az imádságban teljesen alkalmatlanok.
Minden, ami nagyszerű, az túl van a nyelven, és amikor azt látod, hogy semmit sem tudsz kifejezni a szavakkal, akkor megérkeztél. Akkor az élet tele van nagyszerű szépséggel, nagyszerű szeretettel, nagyszerű örömmel, nagyszerű ünnepléssel.
[FONT="]Te nem véletlenül vagy itt. A létnek szüksége van rád. Nélküled a létből hiányozna valami, amit senki más nem képes pótolni. [/FONT]
[FONT="]Ez ad neked méltóságot: az egész lét hiányolna, ha nem lennél itt. [/FONT]
[FONT="]A csillagok, a Nap, a Hold, a fák, a madarak, a Föld - a világon minden érezné, hogy valahol egy pici vákuum van, és ezt az űrt rajtad kívül senki más nem töltheti be. Az, hogy a léthez tartozol, és hogy a lét szeret téged, hihetetlen örömöt, megelégedettséget ad. [/FONT]
[FONT="]Amint megtisztulsz, látod, hogy minden irányból csak hatalmas szeretet árad feléd.[/FONT][FONT="]
[/FONT]
[FONT="]Ez ad neked méltóságot: az egész lét hiányolna, ha nem lennél itt. [/FONT]
[FONT="]A csillagok, a Nap, a Hold, a fák, a madarak, a Föld - a világon minden érezné, hogy valahol egy pici vákuum van, és ezt az űrt rajtad kívül senki más nem töltheti be. Az, hogy a léthez tartozol, és hogy a lét szeret téged, hihetetlen örömöt, megelégedettséget ad. [/FONT]
[FONT="]Amint megtisztulsz, látod, hogy minden irányból csak hatalmas szeretet árad feléd.[/FONT][FONT="]
[/FONT]
A szeretetlenség visszavonása
Nem szeretünk. De nem ez az egyetlen probléma. Szeretetlenségben élünk. Ezért először is láss neki eldobálni mindent, amiről úgy érzed, hogy szeretetlenség van benne. Minden állásfoglalást, minden szót, amit megszokásból használtál, de most hirtelen kegyetlennek érzel - dobj el!
Mindig állj készen arra, hogy kimondd: "Sajnálom." Nagyon kevesen tudják ezt kimondani. Még amikor úgy tűnik, kimondják, akkor sem teszik. Sokszor csupán egy társadalmi formalitás. Valóban azt mondani: "Sajnálom", hatalmas megértést jelent. Azt mondod vele, hogy valami rosszat tettél - és nem csupán udvarias igyekszel lenni. Visszavonsz valamit. Visszavonsz egy tettet, amelyet elkövettél, visszavonsz egy szót, amelyet kimondtál.
Tehát vond vissza a szeretetlenséget, és amint megteszed, számtalan egyéb dolgot látsz majd - hogy ez valójában nem annak a kérdése, hogyan szeressünk. Csupán annak a kérdése, hogyan ne szeressünk. Olyan; mint egy ág, amelyet kövek és sziklák fednek. Eltávolítod a sziklákat, és az ág virágzásnak indul. Már jelen van.
Minden szívben van szeretet, mert anélkül nem létezhet a szív. Ez az élet lüktetése. Senki sem létezhet szeretet nélkül; ez lehetetlen. Alapigazság, hogy mindenkiben van szeretet, hogy mindenki képes arra, hogy szeressen és szeressék. De néhány szikla - rossz neveltetés, rossz hozzáállás, okoskodás, ravaszság, ezer és egy dolog - elzárja az ösvényt.
Vond vissza szeretetlen tetteidet, szeretetlen szavaidat, szeretetlen gesztusaidat, és hirtelen szeretetteljes állapotban találod magadat. Számtalan olyan pillanat jön el, amikor egyszer csak azt látod, hogy valami pezseg - az volt a szeretet egy rövid pillantásra. És azok a percek lassan-lassan hosszabbá válnak.
Nem szeretünk. De nem ez az egyetlen probléma. Szeretetlenségben élünk. Ezért először is láss neki eldobálni mindent, amiről úgy érzed, hogy szeretetlenség van benne. Minden állásfoglalást, minden szót, amit megszokásból használtál, de most hirtelen kegyetlennek érzel - dobj el!
Mindig állj készen arra, hogy kimondd: "Sajnálom." Nagyon kevesen tudják ezt kimondani. Még amikor úgy tűnik, kimondják, akkor sem teszik. Sokszor csupán egy társadalmi formalitás. Valóban azt mondani: "Sajnálom", hatalmas megértést jelent. Azt mondod vele, hogy valami rosszat tettél - és nem csupán udvarias igyekszel lenni. Visszavonsz valamit. Visszavonsz egy tettet, amelyet elkövettél, visszavonsz egy szót, amelyet kimondtál.
Tehát vond vissza a szeretetlenséget, és amint megteszed, számtalan egyéb dolgot látsz majd - hogy ez valójában nem annak a kérdése, hogyan szeressünk. Csupán annak a kérdése, hogyan ne szeressünk. Olyan; mint egy ág, amelyet kövek és sziklák fednek. Eltávolítod a sziklákat, és az ág virágzásnak indul. Már jelen van.
Minden szívben van szeretet, mert anélkül nem létezhet a szív. Ez az élet lüktetése. Senki sem létezhet szeretet nélkül; ez lehetetlen. Alapigazság, hogy mindenkiben van szeretet, hogy mindenki képes arra, hogy szeressen és szeressék. De néhány szikla - rossz neveltetés, rossz hozzáállás, okoskodás, ravaszság, ezer és egy dolog - elzárja az ösvényt.
Vond vissza szeretetlen tetteidet, szeretetlen szavaidat, szeretetlen gesztusaidat, és hirtelen szeretetteljes állapotban találod magadat. Számtalan olyan pillanat jön el, amikor egyszer csak azt látod, hogy valami pezseg - az volt a szeretet egy rövid pillantásra. És azok a percek lassan-lassan hosszabbá válnak.
Nekünk is szükségünk van időnként lecsendesedésre, mert ha kizárólag csak a napi ügyes-bajos dolgaink őrült teendői kötnek le, ha be akarjuk skatulyázni a természetes rendet, és átengedjük magunkat szubjektiv szemléleteknek, a vizeink felkavarodnak.Ekkor semmilyen erőfeszítéssel nem nyugtathatjuk meg magunkat.
BIZALMAM és HITEM TÖRETLEN!!!
A szeretet vezérel!
Áldom az isteni útmutatást!
A szeretet vezérel!
Áldom az isteni útmutatást!
“Az isteni rend vigyázza életemet ma is, mint mindennap. Ma minden dolog együttműködik és a javamra szolgál. Új, csodálatos nap áll előttem. Sosem lesz még egy ilyen napom. Isteni útmutatás vezérel egész nap, és bármibe is kezdek, sikerem lesz. Az isteni szeretet körülvesz, átölel és beburkol engem, békében járom utamat. Ha figyelmem eltévelyedne a jótól és építő jellegűtől, azonnal visszairányítom mindarra, ami kellemes és eredményes. Lelki és szellemi mágnesként vonzom magamhoz mindazt, ami áldásos rám nézve, és hozzájárul gyarapodásomhoz. Bámulatos sikereket érek el minden ma indított vállalkozásom*ban. Határozottan boldog leszek egész nap."
"Légy önmagad-mindenki más már foglalt."
És nálam örökmondat:
Majd lesz valahogy. Olyan még úgy se volt, hogy nem legyen sehogy...
És nálam örökmondat:
Majd lesz valahogy. Olyan még úgy se volt, hogy nem legyen sehogy...
Minden nappal, minden téren egyre jobban és jobban érzem magamat!"
[FONT="]"Légy az, aki vagy, és ami a szíveden, legyen a szádon, mert azok, akik kifogásolják ezt, nem számítanak, akik pedig számítanak, azok nem fogják kifogásolni." (Dr. Seuss)[/FONT]
[FONT="][/FONT]
[FONT="]Ez az idézet maga a tökély.
[/FONT]
Bert Hellinger: