A Grand Canyon
A "ködösítés" a világ minden tájára kiterjed.
Hogy ez kiknek az érdeke ?
Lehet találgatni, bár aki "jóra" használja az internetet -ha több nyelven is tud és szerencséje van -elég sok dologra rájön.
A magyar kereső döbbenetes változáson ment át az elmúlt kb. 1/2 év alatt.
Aki használja, biztosan észrevette.
Régen csak szükebb körökre korlátozódott a hülyeség, ma tudatosan terjesztik...globálisan.
Akkor térjünk a tárgyra.
Az Egyesült Államok egyik leghíresebb látványossága az Arizonába található Grand Canyon.
Évente több százezer turista látogatja, prospektusok jelennek meg róla, filmekben mutogatják páratlan panorámáját, így azt hihetnénk, jól ismerjük,szinte mindent tudunk, amit tudni érdemes vele kapcsolatban.
Pedig ez nem igaz!
A Canyon jókora területe ugyan is a látogatók elől elzárt rész, ahol régészek egy csoportja állítólag fantasztikus titkot rejteget a világ elől.
A Grand Canyon legnagyobb rejtélye
A történet kezdete 1900. április-re nyúlik vissza.
Ezen a napon a Phoenix Gazette nevű lap szenzációs tudósítást közölt a címlapján egy gigantikus, sziklába vájt barlang rendszerről, amelyet egy bizonyos G. E. Kinkaid nevű úr fedezett fel. A rövid cikkből azt is megtudhatjuk, hogy a dolog felkeltette a híres washingtoni Smithsonian intézet figyelmét is, ahol S. A. Jordan régészprofesszort bízták meg a további kutatással.
Érdekes módon a lap soha többé nem foglalkozott az állítólagos szenzációval, mélyen hallgattak a témáról.
Ezért is gondolhatott a legtöbb olvasó arra, hogy csupán egy megkésett áprilisi tréfáról lehetett szó - annál is inkább, mivel a Grand Canyon már akkor is meglehetősen látogatott helynek számított, mégsem talált még soha senki az említett barlang rendszerhez hasonlót sem.
Csakhogy 9 évvel később, 1909. március 12-én az Arisona Gazette című lap beszámolt arról, hogy a fent említett G. E. Kinkaid Úr régészeti kutatás céljából végighajózik a Colorádó folyón.
Ez az utolsó adat, amit Mr. Kinkaidról tudunk.
Többé sehol sem adtak hírt expedíciójáról, neve pedig mintha a feledés homályába merült volna.
Ma már hiába nyomozunk utána, egyetlen múzeum, egyetem vagy tudományos intézet sem tud felvilágosítást adni róla.
Állításuk szerint sohasem dolgozott náluk hasonló nevű szakember és soha egyetlen intézmény sem finanszírozott régészeti feltárásokat a Grand Canyon-ban.
Pedig az Arisona Gazette felettébb érdekes részletekkel is szolgált Mr. Kinkaid felfedezéséről.
Kinkaid-irták-egy speciális kamerát vitt magával és útközben néhány érdekes régészeti felfedezést tett.
A jeles férfiú tegnap szolgált friss hírekkel azon vizsgálatok haladásáról, amelyek véleménye szerint nem csak az Egyesült Államokban jelentik az eddigi legősibb maradványok feltárását, hanem az egész világ legértékesebb relikviái is egyben. Mr.Kinkaid, amikor néhány évvel ezelőtt egy csónakkal végig járta a Colorádo folyót, felfedezte a Grand Canyon-beli nagy föld alatti citadellát".
A lap beszámolója szerint a kutatás finanszírzója Smithsonian Intézet régészei olyan felfedezést tettek, amely bizonyítja, hogy a nép, amely egykor ezen a titokzatos, sziklába vájt barlangokat lakta, keletről származik, valószínűleg egyiptomi eredet. Amennyiben a hieroglifákkal díszített táblák megerősítenék a feltevést, megoldódna Észak-Amerika őslakóinak titka. Megértenénk művészetüket, s fellebbenne a fátyol eredetükről, kilétükről is.
Egyiptomot és a Nílust Arizonával és Colorádoval egy olyan történelmi kötelék fűzné össze, amely a legvadabb fantáziát is felül múlja.
A történelem előtti idők legnagyobb rejtélyére derülne fény.
Az Arisona Gazette szerint ezen munkálkodott S. A. Jordan professzor a Smithsonian Intézet jóvoltából.
Sőt a lapnak Kinkaid beszámolt az addigi feltárásokról is.
A barlang rendszer bejárata a kanyon oldalából nyílik, mintegy 600m mélyen a sziklafal tetejéről, ebből adodóan rendkívül nehezen megközelíthető.
Kinkaid akkor fedezte fel, amikor a Colorado folyón az El Toyar Crystal Canyon-nál a keleti falon az üledékképződményeket tanulmányozta.
Állítása szerint a bejárattól sziklákba vájt lépcsőket követve eljutott a barlanghoz, amelyben mint egy 30m tehetett meg. Ekkor egy sírkamrába jutott, ahol az egyiptomi piramisokban találtakhoz hasonló múmiákra lelt.
Egyet ezek közül le is fényképezett, a fotót a lap közölte.
Számos apró tárgyat vett magához a barlangban, amelyeket aztán Washintonba küldött. Hiába voltak azonban szenzációsak a leletek, egy jól felszerelt régész expedíció csak 9 évvel később indult a helyszínre Jordan professzor vezetésével, Kinkaid útmutatását követve.
A barlang főbejárata 3m széles és 16m-el később ágazik szét a rendszer jobb illetve ball oldalra. Innen nyílnak az első lakótermek, melyekben egy egy ovális nyíláson léphetünk be.
Ezeken a bejáratokon kívül egyforma méretű "alakok", valószínűleg szellőzőnyílások is néznek a folyosókra, amelyek olyan finom meg munkálásúak, mintha mai, modern technikával készültek volna.
A lakóhelyiségeken kívül a főfolyosón találtak egy hatalmas csarnokot is, amelynek falára egy törökülésben ülő istenség képét festették oldalra fordított fejjel, jellegzetes egyiptomi stílusban.
Az alak mind két kezében lótusz virágot vagy liliomot tart, míg körülötte különleges, a környéken nem található kőből faragott misztikus lények szobrai állnak.
Ezek többnyire állatfejű emberek, melyek szintén emlékeztetnek a Nílus menti ábrázolásokra.
A csarnok túlsó végében különféle réz szerszámok hevertek, mellettük pedig kezdetleges kovács műhely állt.
A leletek közt voltak még égetett agyagból készült vázák és edények és arany tárgyak is, sőt találtak meghatározhatatlan, szürke színű fémből készült eszközöket is, ezek rendeltetése azonban homályba maradt a régészek előtt.
A Smithsonian Intézet és valamennyi múzeum és egyetem egyaránt tagadja, hogy valaha is ásatásokat folytatott volna a Grand Canyonban, sőt még az ötletet is nevetségesnek tartják.
A környék azonban az 1910-es években lezárták, állami területté nyilvánították, túlságosan veszélyes a turisták számára, állítják az idegenforgalmi hivatalnál, és hozzá teszik, nincs ott semmi érdekes pár omladozó, természetes úton keletkezett barlangot kivéve.
Néhány lelkes amatőr kutató azonban nem hagyta ennyiben a dolgot.
Már az 50-es évek óta terjednek különféle mendemondák, melyek alapja a környékbeliek visszaemlékezése. Idős emberek tudtak róla, hogy a század elején valóban kutattak régészek a kanyonban, és találtak is érdekes dolgokat, ám az állam rátette ezekre a kezét.
A kutatást titkosították, és zárt területté nyilvánították a helyszínt.
Minden nyomot azonban nem tudtak eltörölni.
1995-ben David Hathcer Childress, az illionsi állambeli kemptori World Exproler Club tagja megtalálta Jordan professzor nevét a Smithsonain Intézet 1910-es tudományos értesítőjében, igaz, egy másik munkával kapcsolatban. Hivatalosan azonban az intézet máig tagadja, hogy valaha is dolgozott volna náluk S. A. Jordan vagy G. E. Kinkaid nevű szakember.
Ugyanakkor Childress egyik kollégája, Carl Hart egy chicago-i könyvkereskedésben olyan térképre bukkant, amelyen egyiptomi és indiai nevek vannak feltüntetve a Grand Canyon északi oldalának különböző helyein.
A térképet állítólag régészek rajzolták, de hogy miért írtak rá egyiptomi hieroglifákat, az rejtély. (?!)
A 90-es években a Fox tévétársaság munkatársai, Tyler Pauley, Greg és Sheri Nelson akartak fényt deríteni a Canyon rejtélyére.
Egy turisták számára kínált csónak túrát jártak be a Colorádo folyón.
Szorgalmasan figyelték a meredek sziklafalakat és a Kinkaid által leírt ismertető jelek alapján rá is találtak a titokzatos helyre, megközelíteni azonban a lezárás miatt nem tudták.
2000. októberében Jery és Kathy Wills, az Xpeditions nevű internettes magazin munkatársai indultak felfedező útra.
Ők is ráleltek a lezárt területre, sőt a folyó szemközti patja fölé magasodó sziklafalban barlangra is bukkantak, ám arról kiderült, hogy természetes képződmény és gyakorlatilag üres. A páros ezután megpróbált behatolni a lezárt területre, de néhány marcona őr elkergette őket.
Pedig állításuk szerint felfedeztek egy olyan ösvényt is, amely a magasból, azaz a sziklafal tetejéről vezet a barlangok bejáratához.
Dolguk végezetlen indultak vissza, ám esetük megerősítette a kutatókat abban a hitben, hogy az amerikai kormány valóban őriz egy titkot a Grand Canyonban. Csak az a kérdés, hogy mit?
A legvalószínübb magyarázat természetesen, ha elfogadjuk Kinkaid beszámolóját. ... és, hogy miért kell ezt titkolni?
Nos a manapság elfogadott történelem menetébe sehogy sem illeszthető bele az egyiptomi kultúra amerikai jelenléte. Történészek szerint évezredekkel ezelőtt a Nílus menti emberek képtelenek lettek volna Afrikából Amerikába hajózni, más úton meg ugye nem juthattak el oda.
Ez az egyik ok.
A másik a hagyományos amerikai gondolkodás módban rejlik, amely szerint a kultúrák elszigetelten fejlődtek ki, az egymástól idegen kultúr javak nem vándorolhattak kontinenseken és óceánokon keresztül.
Ezt az elképzelést egyenlőre nem lehet kiverni a legtöbb tudós fejéből.
A legnagyobb gond mégis a Kinkaid által felfedezett lépcsővel van.
Ez ugyan is a folyóhoz vezet, ám olyan magasságban ér véget, amelyen a Colorado nagyjából százezer éve folyt. Abban az időben pedig mai tudásunk szerint egyetlen emberi kultúra sem létezett a Földön.
De akkor kik építették ezt a döbbenetes folyóparti barlangvárost? ...
***
"Cave-art" a kanyony néhány látni is engedett helyeiről.
A rajzok természetesen nem azok, aminek látszanak !
*
...és némi képzelőerőt bevetve, itt is felbukkan az Orion.
Mellette az Ach-völgyben talált, mamutagyarból készült táblácska,
amely a radiokarbonos kormeghatározás alapján körülbelül 32500 éves, s egyes feltételezések szerint az Orion csillagképet ábrázolja.
*