Megválaszolatlan kérdések - félremagyarázott tények...

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Mondjuk: pl. megkisérelném használni a saját kis eszem, és nem a "nagyok" után menni, még akkor sem, ha széllel szemben kell...
Na és persze az is eszembe jutna mondjuk az inka leleteknél, hogy azt a pár köcsög darabot nem azok hagyták hátra, akik magát az építményt készítették.
Pont az érdekelne, hogy hogyan használnád a „saját kis eszedet”. A konkrét példánál maradva: ha az illető lelet körül a pár köcsögdarabon kívül semmi más kormeghatározásra alkalmas anyag nincsen, akkor szerinted korrekt eljárás ezeket figyelmen kívül hagyni, és önkényesen megadni egy olyan dátumot, ami a kedvenc vesszőparipádnak legjobban megfelel?

Kezdeném az EREDETI bibliával.
Ideje lenne megismerni a valódi szöveget, most és újra lefordítani, nem elferdíteni.
Szerintem rengeteg kérdést megoldana.
Mi az, hogy „EREDETI biblia”? A Biblia, mint a neve is mutatja, egy szerkesztett mű. Különböző korú, nyelvű, és témájú iratokat szerkesztettek egybe különböző időkben különböző szerkesztők, különböző szempontok szerint.
De ebben az esetben az eredeti kérdés valahogy így hangzana: ha pl. azok a bizonyos „hetvenek” hébernek tartott nyelvből és írásból (viszonylag) egyformán és következetesen le tudták fordítani a korabeli szövegeket, aztán jön másik hetven bölcs, akik azt mondják, hogy azok voltaképpen dogon-magyar nyelven, szíriuszi rovásírással íródtak, és le is fordítják őket, csak éppen hetvenféle eredményt kapnak, arra mit lépnél?
Az említett kőoszlop feliratát pl. akszumita írásnak és ge’ez nyelvnek feltételezve az írás és a nyelv ismerői következetesen és ellenőrizhetően tudják fordítani, mert ebből a nyelvből és írásból elég tekintélyes szövegkorpusz áll rendelkezésre, pl. bibliai szövegek fordításai is.

Gúnyoros hangvételed ellenére az "idegen" felitatok több tucat istentelen régi szikla véseteken fellelhetők, mint ahogy az emberre egyáltalán nem hasonlító maradványok.
Lehet közös eredet, de ha az, akkor miért nem értjük, és miért nem tudjuk megfejteni ?
Megint az eredeti probléma: ha sem a sztatigrafikus relatív, sem a leletmellékletek alapján történő abszolút datálást nem fogadod el, akkor milyen alapon állítod, hogy „istentelen régi”? És miért „idegen”? Egyáltalán hogy jönnek ide az „emberre egyáltalán nem hasonlító maradványok”? És tényleg fel tudnál sorolni több tucatot belőlük? Kíváncsian várom.
Ami a közös eredetet és a „pados” példát illeti, az utóbbival éppenséggel az előbbi ellen érveltem. De pl. ahol erősen valószínűsíthető a közös eredet: a krétai „lineáris A” és „lineáris B” írásképe meglehetősen hasonló és „rovás” jellegű (általában agyagtáblára karcolták őket), de amíg a „B”-t egész jól tudják olvasni ógörög nyelven, addig az „A”-val nem tudnak mit kezdeni, mert fogalmuk sincs, milyen nyelven írták. (És mondanom sem kell: van néhány magyar „megfejtése” is, persze mindegyik különböző.:))

De vajon az eredeti "istenek" nem csupán "csak" egy fejlettebb kúltúra képviselői voltak, akiket talán szándékos megtévesztésként plántáltak "istenként" a gyengébbek kedvéért, vagy netán jól megfontolt hatalmi érdekek miatt ?
Biztosan előfordult ilyen is, méghozzá ufók, repülőgépek, és lépegető exkavátorok nélkül is. Mikor pl. egy maroknyi ajmara száműzött festett, szövött ruháiban, réz- és aranytárgyaival, kőműves és földművelő tudásával és hivatásos harcosokból álló kíséretével bevonult a "barbár" kecsuák földjére, tüneményes gyorsasággal megalapította az inka birodalmat, élén a Napisten fiának kikiáltott inkával.
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Talán kísérelj meg egy kicsit beleásni a szakirodalmak olyan részeibe is, amiket nem igazán publikálnak.
Mégis hogyan ássam bele magam, ha „nem igazán publikálták” őket? Egyáltalán milyen kritériumok alapján nevezed az ilyen „nem igazán publikált” meséket, szóbeszédeket szakirodalomnak? Írni manapság már szinte mindenki tud, ezért az, hogy valami le van írva, egyáltalán nem garantálja a szakmaiságát.
Egyébként engem is érdekelnek az „elhallgatott, félremagyarázott tények és bizonyítékok”, de mint minden máshoz, ehhez is próbálok kritikusan hozzáállni. Mindent lehet jól is, rosszul is csinálni, és ezt a műfajt szerintem pl. Däniken, Hancock, Móricz, és a „védikus tudósok” – valamint a neten fellelhető számtalan kompilátoruk – rosszul csinálják. Valódi tények és bizonyítékok helyett érzelmekre ható szólamokkal és áltudományos halandzsával „meggyőzni” az olvasókat – ez nem a tudományos kutatók, hanem a szélhámosok munkamódszere.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Bizony nehéz is az ocsút a búzától elválasztani. Pláne olyanok számára, akik nem ismerik ezeket. Vigasz azonban az, hogy a jövőben sem lesz könnyebb ez a feladat. Lényeg, hogy ne higyjünk senkinek, és így a vízzel kiöntjük a gyereket is.
Már maga az a kifejezés, hogyaszondja: tudományos kutató... kételkedéssel fogadható, ennek semmi akadálya. Van viszont ortodox példa arra, hogy ők is hazudnak. Azonnal említeni tudnék pár kitüntetett történészt például a hazugok köreiből..
Ja, Móricz sohasem akarta, hogy őt fényezzék, nem akart előtérbe kerűlni, ezt a szívességet a média is biztosította a számára. Ő orvos volt és a gyógyítással foglalkozott állitólag, a mesékben, csak mellékesen és véletlenűl fedezett fel valami lényegtelen dolgot indiánosdit játszva a havas Titicaca mellett. Azthiszem kitalált személy volt mégis Móricz, megfejtendő, hogy miért? Biztosan nem a rögvalóság az amihez eljutunk Móricz kapcsán, hanem a semmi sztatigráfiája.
Ismeretek nélkűl a búza árpa is lehet!!
 

Kyra2

Kitiltott (BANned)
Bár /némelyek szerint/ ezt is csak elmeteg emberek agyalták ki, azért érdemesnek tartom arra, hoggy elgondolkozzanak rajta.

VIDEÓK

Tudod Zsuzsanna, mi magyarok nem csak a szuicid kísérletekben vagyunk világelsők, hanem az öngyilkos hajlam minden szinten jelen van bennünk, az iskolában, egyetemeken pedig végképp kötelezővé teszik annak, aki diplomát akar kapni. Az angolok, németek franciák és minden náció a történelmi híreszteléseknek, legendáknak a legkisebb magját is világgá kürtölik és százával gyártják róla a népszerű dokumentumfilmeket. Hadd higgye a világ róluk, hogy micsoda rendkívüli nép, hadd legyen büszke. Legyen az Arthur király vagy Merlin vagy bárki, akiből hőst lehet csinálni. Lehet, hogy sosem élt, de kit érdekel!

Nálunk azokat a régészeti leleteket és őskori emlékeket, amelyek kézzelfogható bizonyítékot képeznek, azokat is csak szégyenlősen, óvatoskodva lehet szóba hozni, mert azonnal előpattan valamely harcias "mainstream" tudós, aki dühödten a földbe döngöli szegény jobb sorsra érdemes tudóstársát...

Hát ilyenek vagyunk mi. Meg is lehet nézni bennünket, amikor véletlenül a képernyőre kerül egy utcakép, járókelőkkel. Sok-sok görnyed, szomorú, rosszul öltözött és magába roskadt szürke figura. Ez az életérzés, nem ok nélkül hatalmasodott el ezen az országon.

Kösz, hogy ezekre a videókra felhívtad a figyelmemet.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Ha azt a nevet kimondom, hogy Arvisura (Igazszólás) akkor gúnyözön a válasz és mindenfél áltudományos negligáció. Tulajdonképpen magyarok nincsennek és ilyesmi burkolt emlegetése...Ez brüsszeli szindrómának nevezhető, mely azt jelenti, hogy nem ismernek valamit, nem is olvasták, de marhaság az egész..na persze lehet még : rege, mese szavakkal is illetni. Van köztes ember is, olvasta futólag, nem értette meg, erre hivatkozik is, de természetesen marhaságot zeng róla..
Ez a szegény Paál Zoltán (27 éve halott) már 1980 előtt azt gondolta, kész a könyvv, kiadót is keresett. Nem adták ki a komcsik. Suttogva tanácsolták Paál Z.-nak:írja bele mindenhová, előszókba is természetesen, ez a magyarok regéje, meséje...ekkor van esélye arra, hogy kiadják..meg is tette. Jól becsapták. A legutolsó (2003) kiadásban is még megtalálható ez a bornírtság...kivéve a Bolyky féle előszót..még Püski is ilyesmit írogat..sokan erre is hívatkoznak, hogy á...ez csak rege...holott óriási könyvet lehetne írni a tartalmáról bizonykodva arról: szó sincs mesketéről..mert ez az igazság.
Azt végképp nem értik a gúnyolódok -az ő bajuk is- hogy minél messzebb megy az időben valaki, annál kevesebb a bizonyíték...ezt minden logikusan gondolkodó tudja, erről -más ügyben- Hamvas is értekezett. Tehát mondjuk a rovásírás kialakulása tekintetében -ez hatezer éves- másként kell bizonyítéklokat keresni mintahogy megszokták a Nobeldíjas kifenék. A magyarok többsége azonban nem kételkedik a könyv történéseiben. Természetesen felmerűl: akkor kik...? És miért? Egészen másként és közvetett bizonyítékok jöhetnek szóba a sokezer éves történések esetében, mint a hatszáz éve történteknél, pl az özönvizek sivatagosodás ilyen..
Szegény Paál Z. azthitte, ha 30 évig kkörmöl este és éjjel a konyhájában, akkor a kész mű egetrengető lesz. Annak aki valamellyest ismeri -és a g e n o m j a megengedi- az is, egetrengető, de sokaknak ez nehéz olvasmány, sokaknak pedig dehonesztálás a célja. Ennek az utolsó dolognak nem írnám le a miértjét. Sokszor megtettem már..Persze vannak akik nem engedhetik meg maguknak, hogy az Arvisurát elfogadják: mindenféle történész, tanár, MTA tag...mert összedőlne ekkor a világuk.
Wegener elméletét is kinevették, persze halála után hatalmas ovációval elfogadták..mert ilyesmi csak külföldön lehetséges. A magyarokat viszont nem érdekli saját őstörténelmük, csak kárognak..vagy nem is ők a varjak?
Az viszont biztos, hogy a könyv értő elolvasása néha nagyon nehéz. A benne lévő infók azonban sokszor megérik. De a strapa nem ok arra, hogy lépten-nyomon gúnyolják, kohászozzák stb a szerzőt...Mert nem Paál Zoltán a szerző, hanem a majdnem ezer róvósámán, P. Z. tevékenysége a közlő szóval foglalható össze. Megjegyzem ez is nagy dolog. Ő amúgyis egy szervezet beszélőjének titulálta magát.
Úgyhogy a Géza majd Vajk idegen papjai által elégetett magyar őstörténelem hiánya változatlanul fennáll. Mindenki azthiszi tehát a mongoljárás véletlen volt és IV. Bélát nem keresték sohasem a mongolok bizonyos dolgokkal kapcsolatban. Vagy szegény Lajos, a félig gyerekkirály, tényleg a CSELÉBE FULLADT...?? Még nem találkoztam olyan emberrel sajnos aki jól válaszolt volna egy egyszerű kérdésre: kik a magyarok? Mintegy 200 év mulva lehet, hogy ketten, hárman már ismerik is a választ..
Kyra olvastad az említett könyvet?
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Bár /némelyek szerint/ ezt is csak elmeteg emberek agyalták ki, azért érdemesnek tartom arra, hoggy elgondolkozzanak rajta.

VIDEÓK


Bocsika, hogy belekotyogok, ráklikkeltem a linkre, és figyelmesen végignéztem a cikkeket. Én ugyan nem vagyok szakértője a régészetnek, és nem is kutattam utána ezeknek a cikkeknek, de azt biztosan tudom, hogy ez a hír a képpel együtt hamis:


Óriások ásatása Mezopotámiában (09:49)
szavaz5.jpg


Ritka és eddig titkos felvételek az Eufrátesz völgyében történt ásatásokról, ahol most már közel 40 sírhelyet tártak fel a kutatók, ahol nem ritkán 8-10 méter magas emberi maradványot csontvázára leltek. Beigazolódni látszik, hogy Dávid és Góliát története valóságalappal bírhat!.
vidicon.bmp
Nézd meg a videót.

Az itteni linkek nem vezetnek sehova, de én láttam a videót is, az is hamis.
A fenti kép, csakúgy, mint a videón szereplő összes többi "óriás" régészeti leletekről készült kép valójában hoax, amik a Worth1000 photoshop verseny pályázatára készültek.
Ezen az oldalon a fenti képet is láthatjátok sok más jópofa és ügyes photoshopos pályázat között:

http://fx.worth1000.com/contests/447/archaeological-anomalies-2



De hogy ennek mi köze van a "történelmi magyarsághoz"? Mindenesetre kicsit rombolja a hitelét egy ilyen cikk annak az oldalnak, amelyik ezt a képet valósnak tünteti fel, és még hozzá is rittyent egy szenzációt.

Mellesleg a bibliai Góliát létezésére van elég valódi régészeti bizonyíték, nincs hozzá szükség hoaxokra. Góliát pedig a bibliai leírás szerint nem 8-10 méteres volt, hanem 289 cm.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Ha megengeditek, mutatok én is egy megválaszolatlan kérdést (már ami a hivatalos evolucionista világnézetet illeti), amiről nem sokat beszélnek, és ami nem hoax:

thumDSC00255.jpg


Megkövesedett fatörzsek, amelyek több méteren át "szelik" keresztül a több millió évet felölő geológiai korokat (Tennesse). Ha a földrétegek valóban több millió év alatt rakódtak le, hogy-hogy a fatörzsek nem korhadtak el?








Egész erdőnyi hasonló, megkövesedett fatörzs hatol keresztül a "földtörténeti korokon" Nova Scotiában.
A földön mindenhol megtalálhatók ilyen leletek. Mindegyikre jellemző, hogy a fák nem ott gyökereznek, ahol állnak, valójában nincs is meg a gyökerük, csak "lebegnek". Általában nem is ott őshonosak. Valahonnan gyökerestül kicsavarták őket. Sok helyen, mint Nova Scotiában is, az egész, gyökértelen fatörzserdő meg van dőlve, mintha hatalmas szél, vagy áradat sodorta volna őket oda.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Csak alapos helyszínii bejárás és elemzés vezethet a megfejtéshez, meg fantázia.
A legfelsőképen pl a beágyazó talaj azonos színű, lehet, hogy egy áradás vagy szélvihar által szállított anyag temette be itt a képen lévő fát. Ez pedig azonnali hatású jelenség. A korona és a gyökerek általában piszkafék a törzshöz képest ezért korhadnak el gyorsabban.
A másik két képnél a kormeghatározás segíthet talán a kérdésre válaszolni. A legalsó réteggel érdemes kezdeni, ez lehet, hogy később lekopott és más kort jellemző réteg jelent meg a helyén. Így azután több koron hatolt át a fa.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Csak alapos helyszínii bejárás és elemzés vezethet a megfejtéshez, meg fantázia.
A legfelsőképen pl a beágyazó talaj azonos színű, lehet, hogy egy áradás vagy szélvihar által szállított anyag temette be itt a képen lévő fát. Ez pedig azonnali hatású jelenség. A korona és a gyökerek általában piszkafék a törzshöz képest ezért korhadnak el gyorsabban.
A másik két képnél a kormeghatározás segíthet talán a kérdésre válaszolni. A legalsó réteggel érdemes kezdeni, ez lehet, hogy később lekopott és más kort jellemző réteg jelent meg a helyén. Így azután több koron hatolt át a fa.




Ilyen fa nem egy van, hanem szerte minden kontinensen több millió. Mint említettem, van, ahol egész erdők.
A beágyazó talajrétegeket, amelyeken a fák áthatolnak, mindenhol a kormeghatározási módszerekkel datálták rétegenként több százezer vagy millió évesre. Azaz a kormeghatározás szerint ennyi idő alatt rakódtak le. A fa viszont áthatol rajtuk.

Másfelől, ha a kormeghatározási módszerek nem helyesek, és egyetlen talajréteg fedte be a fákat, akkor a talajrétegnek 20-25 méter magasnak kellett lennie, ugyanis ezek a fatörzsek kb. olyan magasak. Honnan jött az a magas talajréteg?

A gyökerek nem elkorhadtak, hanem leszakadtak. A fatörzseken nincs korhadás, egyszerűen kicsavarta valami őket a földből. Nem ott gyökereznek, ahol állnak.

 

zsuzsanna03

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez a téma kimondottan a tudomány kategóriába tartozik, semmi titok és fantázia nincs benne, legfeljebb néhány lelőhely okoz bonyodalmat a gazdaságban ill. a politikában.






A fák "kövülése", átalakulása bonyolult geológiai folyamat.
Megértéséhez leginkább sok tanulás szükséges.
Ezeket mindenesetre érdemes átnézni, már annak, akit valóban érdekel a téma.

Földtani alapok

A FÖLD KELETKEZÉSÉNEK ISMERTETÉSE

Teleptan - A kőszén keletkezése

Szerkezeti födtan és lemeztektonika


Környezeti ásványtan


.
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
Másfelől, ha a kormeghatározási módszerek nem helyesek, és egyetlen talajréteg fedte be a fákat, akkor a talajrétegnek 20-25 méter magasnak kellett lennie, ugyanis ezek a fatörzsek kb. olyan magasak. Honnan jött az a magas talajréteg?

A gyökerek nem elkorhadtak, hanem leszakadtak. A fatörzseken nincs korhadás, egyszerűen kicsavarta valami őket a földből. Nem ott gyökereznek, ahol állnak.
Hogy a geológiai korokban hogy ment az ilyesmi, azt nem tudom, de jelenkori példákkal már találkoztam. A lényeg az, hogy az üledékképződés sebessége nem egyenletes, az a vastagság, ami egy adott helyen évmilliók alatt alakult ki, más helyen napok alatt is képződhet. Pl. iszapárak (laharok) és piroklasztikus kitörések a St. Helens vagy a Pinatubo vulkánok környékén egész erdőket sodortak el és/vagy temettek be lábon állva a közelmúltban, ezek maradványait a tévé-híradók is többször bemutatták. Hawaii-ról láttam olyan fényképet, ahol lávafolyás temetett be fákat, valószínűleg a törzsek rögtön elszenesedtek, mert a megégett ágak frankón kiálltak a megszilárdult lávából. Földrengések következtében hirtelen megsüllyedt tengerpartok, folyótorkolatok is geológiai mértékkel mérve gyorsan fel tudnak töltődni, egy NatGeós filmben láttam, hogy valahol Alaszkában találtak tengerparti sós mocsárba temetődött néhány száz éves "lábon álló" fenyőerdőt. De olyan fát személyesen is láttam, amit mikor építkezéskor a markoló megpróbálta kiemelni, kiderült, hogy az eredeti gyökere vagy másfél méter mélyen van a löszben, aztán az eltemetett törzsrészből új gyökerek nőttek ki.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Hogy a geológiai korokban hogy ment az ilyesmi, azt nem tudom, de jelenkori példákkal már találkoztam. A lényeg az, hogy az üledékképződés sebessége nem egyenletes, az a vastagság, ami egy adott helyen évmilliók alatt alakult ki, más helyen napok alatt is képződhet. Pl. iszapárak (laharok) és piroklasztikus kitörések a St. Helens vagy a Pinatubo vulkánok környékén egész erdőket sodortak el és/vagy temettek be lábon állva a közelmúltban, ezek maradványait a tévé-híradók is többször bemutatták. Hawaii-ról láttam olyan fényképet, ahol lávafolyás temetett be fákat, valószínűleg a törzsek rögtön elszenesedtek, mert a megégett ágak frankón kiálltak a megszilárdult lávából. Földrengések következtében hirtelen megsüllyedt tengerpartok, folyótorkolatok is geológiai mértékkel mérve gyorsan fel tudnak töltődni, egy NatGeós filmben láttam, hogy valahol Alaszkában találtak tengerparti sós mocsárba temetődött néhány száz éves "lábon álló" fenyőerdőt. De olyan fát személyesen is láttam, amit mikor építkezéskor a markoló megpróbálta kiemelni, kiderült, hogy az eredeti gyökere vagy másfél méter mélyen van a löszben, aztán az eltemetett törzsrészből új gyökerek nőttek ki.


Ez így van, és éppen az általad említett esetek bizonyítják, hogy a fák csak gyors ütemben temetődhettek be, semmiképpen sem évezredek, sőt évmilliók alatt.

A gond csak az, hogy a kormeghatározási módszerek, amiket oly sok esetben megkérdőjelezhetetlennek tartanak, a fákat betemető rétegek között több százezer, vagy akár millió éves időbeli különbségeket datálnak.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Ez a téma kimondottan a tudomány kategóriába tartozik, semmi titok és fantázia nincs benne, legfeljebb néhány lelőhely okoz bonyodalmat a gazdaságban ill. a politikában.

A fák "kövülése", átalakulása bonyolult geológiai folyamat.
Megértéséhez leginkább sok tanulás szükséges.
Ezeket mindenesetre érdemes átnézni, már annak, akit valóban érdekel a téma.
.

Kedves Zsuzsanna, Neked is azt tudom mondani, hogy a probléma nem a fák "kövülésével" van, hanem minden bizonnyal a kormeghatározási módszerekkel, amelyek a talajrétegek lerakódása között hatalmas időbeli különbségeket datálnak.
A kormeghatározások azonban szentek és sérthetetlenek, hisz azokból tudjuk, hány éves a Föld, meg az egyes fosszíliák, ésatöbbi.
De akkor mi van ezekkel a fákkal? Vagy mi van a kormeghatározással? Kinek higgyünk?

Mégsem teljesen mindegy, hogy 20-30 év, vagy 20-30 millió.
Hogy lehet a fa alsó részénél lévő kőzetréteg kora, és a felső részénél lévő kőzetréteg kora között több millió év különbség?

Ez az én kérdésem, amire jelenleg sem a geológia, sem más tudomány nem tud válaszolni.
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Szerintem pedig nincs is probléma...

Kedves Zsuzsanna, Neked is azt tudom mondani, hogy a probléma nem a fák "kövülésével" van, hanem minden bizonnyal a kormeghatározási módszerekkel, amelyek a talajrétegek lerakódása között hatalmas időbeli különbségeket datálnak.
A kormeghatározások azonban szentek és sérthetetlenek, hisz azokból tudjuk, hány éves a Föld, meg az egyes fosszíliák, ésatöbbi.
De akkor mi van ezekkel a fákkal? Vagy mi van a kormeghatározással? Kinek higgyünk?

Mégsem teljesen mindegy, hogy 20-30 év, vagy 20-30 millió.
Hogy lehet a fa alsó részénél lévő kőzetréteg kora, és a felső részénél lévő kőzetréteg kora között több millió év különbség?

Ez az én kérdésem, amire jelenleg sem a geológia, sem más tudomány nem tud válaszolni.


Kedves Jászladány!

Azt gondolom, hogy Téged nem a fák korának megállapítása zavar leginkább, hanem, hogy ugyanott mást is találtak, s az a Te evolúcióval kapcsolatos álláspontoddal nem egyezik..
A vita helyett ajánlanám a keresőbe beütni Joggins Fossils Cliffs, s meg lesz a válasz is némi elmélyedés után....

Persze ezzel lehet egyetérteni és vitatni is... (ez nem a magyarázat hiánya)
De szerencsés kettéválasztani: mi az ami hit kérdése és mik a tények...

Legyen szép napod!
 

Umaksuman

Állandó Tag
Állandó Tag
A gond csak az, hogy a kormeghatározási módszerek, amiket oly sok esetben megkérdőjelezhetetlennek tartanak, a fákat betemető rétegek között több százezer, vagy akár millió éves időbeli különbségeket datálnak.
Tudnál erről valami konkrétumot mondani? Kik, hol publikáltak ilyen méréseket, ill. kik, hol hivatkoznak rájuk? Érdekelne, hogy hogyan oldották meg, ugyanis az üledékek abszolút kormeghatározása általában igen macerás dolog, a sztatigrafikus (relatív) módszerek pedig tudtommal nem utalnak nagy időkülönbségekre, végig a törzsek mentén általában ugyanannak a flórának és faunának a képviselői vannak meg a rétegekben, mint azt pl. a Nova Scotia-i lelőhely honlapján is bemutatják. A fák gyökérzónája (az eredeti talajszint) és a fákat eltemető rétegek fölötti további rétegek kora között viszont már akármekkora különbség is lehet, ez az eredeti problémát nem érinti.
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
A nagy ősfázás igencsak egyedi jelenséget takar, így nem is érdemes általánosságokat önteni a megkövűlt kovasavas, vagy eltemetett törzsekre. Talán, hogy mikor és milyen okból történtek a dolgok, néha azért megfejthető, de sokszor nem. Ehhez is rutin kell és egy pici tanulás. A kormeghatározás is ilyen. néha lehet ilyet tenni, sokszor viszont nem.
A Sfinxet párezer év alatt eltemette a homok, pedig van vagy 20 m magas.
Ne is fázzunk,mert ráfázunk.
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
Tudnál erről valami konkrétumot mondani? Kik, hol publikáltak ilyen méréseket, ill. kik, hol hivatkoznak rájuk? Érdekelne, hogy hogyan oldották meg, ugyanis az üledékek abszolút kormeghatározása általában igen macerás dolog, a sztatigrafikus (relatív) módszerek pedig tudtommal nem utalnak nagy időkülönbségekre, végig a törzsek mentén általában ugyanannak a flórának és faunának a képviselői vannak meg a rétegekben, mint azt pl. a Nova Scotia-i lelőhely honlapján is bemutatják. A fák gyökérzónája (az eredeti talajszint) és a fákat eltemető rétegek fölötti további rétegek kora között viszont már akármekkora különbség is lehet, ez az eredeti problémát nem érinti.


Én először egy ausztrál geológus, John Mackay előadásán halottam ezekről a leletekről az ELTÉn. Ő ennek a témának a szakértője, kutatója. Ennek közel húsz éve, akkor még hivatalosan mélyen hallgattak ezekről a fosszíliákról, amik nem csak fák, hanem különféle állatok fosszíliái is, pl. bálnáké, hüllőké, meg egyebeké, amiknek a kövületei szintén több állítólagos földtörténeti koron hatolnak keresztül.

Ezek a fák kőzetekbe vannak beágyazódva, sziklákba, nem üledékekbe. A hivatalos állásfoglalás szerint a föld története során ezek a kőzetrétegek lassan rakódtak le, 1 cm/1000 év. Ezt igyekeznek bizonyítani a kormeghatározással.
Na most számold ki ezt egy 20 méteres, függőlegesen álló fakövület esetében. Képtelenség.

Épeszű ember nem vonja kétségbe, hogy ezek a fa és állati kövületek rövid idő alatt temetődtek be. Tehát természetes, hogy a fák aljától a tetejéig ugyanazt a talajréteget találják, cáfolva ezzel
az 1 cm/1000 év ostobaságot.

Ma már nem lehet elhallgatni ezeket a leletek, de az evolucionista magyarázat szerintem elfogadhatatlan. Először is kicsit szánalmasnak tartom, hogy ahol nincs ilyen lelet, ott a kőzetrétegek persze millió évek alatt rakódtak le, ahol van ilyen lelet, ott meg nem. Holott maga a talaj között nincs különbség. Más bizonyítékuk a gyors lerakódásra pedig az evolucionistáknak sincs, csak a fafosszília.

A másik magyarázatuk sem állja meg a helyét: nem lehet helyi, lokális katasztrófa következménye a fák gyors betemetődése (vulkánkitörés, árvíz, stb.), mert a fák nem ott gyökereznek, ahol megtalálták őket. Sok esetben még csak nem is őshonosak azon a vidéken, valszeg sokkal messzebbről kerültek oda.
Ha csak a föld néhány pontján találtak volna néhány ilyen fát, még csak hagyján, de az egész világon rengeteget találtak. Mindenhol vulkánkitörés volt meg árvíz? Ausztriától Anglián meg Amerikán át Ausztráliáig?
Nova Scotiában pl. ellene mond egy folyami árnak az a tény, hogy a fákat borító kőzetrétegekben tengeri élőlények maradványait találták.
És mekkora folyami ár az, amelyik 20 méter magas iszapréteggel fedi be a fákat, amik ki tudja, hogy kerültek oda? :confused:

A St. Helen's esetében a fákat a Spirit tóba sodorta bele az oldalirányú vulkánkitörés. A fák a tó alján lévő iszaprétegbe ágyazódtak be. Mindenhol ilyen tó lett volna? Tengeri élőlényekkel?

"Különösen gondot okoznak ennél a magyarázatnál a szénbányákban talált kövületek. Az evolucionista "mocsár" elmélet hosszú időtartammal számol. Ezt figyelembe véve négy nyíltszíni szénbányát tanulmányoztak. Kb. 20 fakövületet találtak a bányák közül legalább kettőben. A fák különböző szinteken helyezkedtek el a bányában, jelezve a kőzetrétegek gyors lerakódását, köztük a szénét is. A kőzetrétegek általában egyenletesen rakódtak le mind a négy bányában, és a lerakódás módja, az egész területre jellemző volt."

Ezt azért tettem idézőjelbe, mert erről az oldalról fordítottam, amennyiben érdekel téma, böngészd át:

[HIDE]http://creationresearch.org/crsq/articles/43/43_4/polystrate_fossils.htm[/HIDE]
(Nem szabad linkelni, ezért hide-oltam)
 

Jaszladany

Állandó Tag
Állandó Tag
A nagy ősfázás igencsak egyedi jelenséget takar, így nem is érdemes általánosságokat önteni a megkövűlt kovasavas, vagy eltemetett törzsekre. Talán, hogy mikor és milyen okból történtek a dolgok, néha azért megfejthető, de sokszor nem. Ehhez is rutin kell és egy pici tanulás. A kormeghatározás is ilyen. néha lehet ilyet tenni, sokszor viszont nem.
A Sfinxet párezer év alatt eltemette a homok, pedig van vagy 20 m magas.
Ne is fázzunk,mert ráfázunk.

Bihar, az ősfázás egyedi jelenség, ha a földgolyót egyedinek vesszük. Azon viszont mindenhol megtalálható.

A szfinx ráért pár ezer év alatt betemetődni, de egy fatörzs nem engedheti meg magának a lassúság ilyen luxusát :D
 

Bihar

Kitiltott (BANned)
Egy cédrus pl nagyon sok idő alatt megy tönkre, l. Velencét, mely a latin hajósok lopott cédrusain áll, ma is.
Egy geológiai esemény is letemethet erdőket, gyorsan.
Konzerváló anyag is kerűlhet a fákra néha, gyorsan, ez ugyanis plasztikus, vagy folyós.
Lehet lokális is a a fák eltemtődése, miért ne? A Mátra vulkánjának porát a szél délnyugatra sodorta kitöréskor. És nem vacollt, gyorsan. Ezt a mélyfurások is bizonyitják, akár Karcag térségében is, ezek itteni kútkataszterből láthatóak. A kis hegység egykori lábánál pedig sok növény mondott istenhozzádot, anno.
A Szahara vagy a Góbi homokja pedig nem vacakolt, egy nagy vihar esetén. mA sem tesz ilyet. Lehet a Sfinx nem volt a legjobb példa erre.
Namost, hogy még bonyolultabb legyen, akkor a fosszilia keletkezéshez hozzákellene adni az időjárást, a jégkort vagy éppen a felmelegedést plusz a vizet is..
A Kárpát-medencében az utolsó eljegesedéskor -itt ugye ez csak lehűlést jelent-a meglévő 120 melegforrásból kb 20 maradt...ez is jelentheti, hogy néha gyorsan, néha lassan működnek a folyamatok erői.
Külföldi tökfejek okosságaitól, bölcs mifenéitől sohasem kell meghatódni...nagyon, még az ELTÉN sem.
 

prominor

Állandó Tag
Állandó Tag
Nem kötözködni szeretnék...

Én először egy ausztrál geológus, John Mackay előadásán halottam ezekről a leletekről az ELTÉn. Ő ennek a témának a szakértője, kutatója. Ennek közel húsz éve, akkor még hivatalosan mélyen hallgattak ezekről a fosszíliákról, amik nem csak fák, hanem különféle állatok fosszíliái is, pl. bálnáké, hüllőké, meg egyebeké, amiknek a kövületei szintén több állítólagos földtörténeti koron hatolnak keresztül.

Ezek a fák kőzetekbe vannak beágyazódva, sziklákba, nem üledékekbe. A hivatalos állásfoglalás szerint a föld története során ezek a kőzetrétegek lassan rakódtak le, 1 cm/1000 év. Ezt igyekeznek bizonyítani a kormeghatározással.
Na most számold ki ezt egy 20 méteres, függőlegesen álló fakövület esetében. Képtelenség.

Épeszű ember nem vonja kétségbe, hogy ezek a fa és állati kövületek rövid idő alatt temetődtek be. Tehát természetes, hogy a fák aljától a tetejéig ugyanazt a talajréteget találják, cáfolva ezzel
az 1 cm/1000 év ostobaságot.

Ma már nem lehet elhallgatni ezeket a leletek, de az evolucionista magyarázat szerintem elfogadhatatlan. Először is kicsit szánalmasnak tartom, hogy ahol nincs ilyen lelet, ott a kőzetrétegek persze millió évek alatt rakódtak le, ahol van ilyen lelet, ott meg nem. Holott maga a talaj között nincs különbség. Más bizonyítékuk a gyors lerakódásra pedig az evolucionistáknak sincs, csak a fafosszília.

A másik magyarázatuk sem állja meg a helyét: nem lehet helyi, lokális katasztrófa következménye a fák gyors betemetődése (vulkánkitörés, árvíz, stb.), mert a fák nem ott gyökereznek, ahol megtalálták őket. Sok esetben még csak nem is őshonosak azon a vidéken, valszeg sokkal messzebbről kerültek oda.
Ha csak a föld néhány pontján találtak volna néhány ilyen fát, még csak hagyján, de az egész világon rengeteget találtak. Mindenhol vulkánkitörés volt meg árvíz? Ausztriától Anglián meg Amerikán át Ausztráliáig?
Nova Scotiában pl. ellene mond egy folyami árnak az a tény, hogy a fákat borító kőzetrétegekben tengeri élőlények maradványait találták.
És mekkora folyami ár az, amelyik 20 méter magas iszapréteggel fedi be a fákat, amik ki tudja, hogy kerültek oda? :confused:

A St. Helen's esetében a fákat a Spirit tóba sodorta bele az oldalirányú vulkánkitörés. A fák a tó alján lévő iszaprétegbe ágyazódtak be. Mindenhol ilyen tó lett volna? Tengeri élőlényekkel?

"Különösen gondot okoznak ennél a magyarázatnál a szénbányákban talált kövületek. Az evolucionista "mocsár" elmélet hosszú időtartammal számol. Ezt figyelembe véve négy nyíltszíni szénbányát tanulmányoztak. Kb. 20 fakövületet találtak a bányák közül legalább kettőben. A fák különböző szinteken helyezkedtek el a bányában, jelezve a kőzetrétegek gyors lerakódását, köztük a szénét is. A kőzetrétegek általában egyenletesen rakódtak le mind a négy bányában, és a lerakódás módja, az egész területre jellemző volt."

Ezt azért tettem idézőjelbe, mert erről az oldalról fordítottam, amennyiben érdekel téma, böngészd át:

*** hidden content ***
(Nem szabad linkelni, ezért hide-oltam)


Kedves Jászladány!

Sir Charles Lyell a modern geológia megalapítója 1853- as könyvében a Joggins-i szirtekről azt írja "ezek a legszebb példák a világon" Az 1852-ben itt talált máig legrégebbi hüllő lelet már 1860-ban evolucios vita alapja volt .... A 17. századtól már szénbányászat volt Új Skóciában... Nem tudom mit titkoltak itt el tudományosan..... 2008-tól a Világörökség része a szirt 15 km-es szakasza...
John Mackay nevét pedig nem az ausztrál geológusok, hanem a kreacionizmus élharcosai közt lelhetjük fel, előadásainak is elég szerteágazó a tárgya...

Nem kötözködni akarok, de amit itt felvetsz egy nyílvánvaló csúsztatás, s így, vagy konkrétan leírod, hogy erről és erről a leletről beszélsz, s ez és ez, ezt állítja, ezért és ezért, vagy azt kell gondolni, valamit nagyon félreértettél..
Nem vitatva , hogy valóban vannak hiányosságok a kormeghatározások pontossága körül, s ezek valóban csak közelítő értékek, de azért nem olyan lesújtó a helyzet, hogy 30 évet 300 millióvak keverjenek( a kreacionista "tudósokat" kivéve)
Amit ajánlottál dolgozatot abban szereplő egyik helyszinen találták a Hylonomus Lyellit csak az a párszáz hülye tudós mind tévedett csak az a három "tökös" van.....
a 6000 éves Föld elméletből nagyon "kilóg" a háromszázmillió év...

Szóval miről is van szó?
 
Oldal tetejére