- Státusza
en sem tudok olyan reszrol ahol arrol volna szo
. "Nagy a gyanú, hogy a Kievben megtalált 9000 rovásírásos pergament, amit átadtak a MTA-nak, de az elhallgatta, került Paál Zoltánhoz, aki a rovásírást lefordította, aztán kiegészítette, megírta a folytatását" (kismaros)
Honnan ez az értesülés?<O
Már olvastam erről, máshol is. Estfen meg is válaszolta.<O
<O
Idézet az Arvisurából:<O
<O
"Levente és Báj írnok serege azért rót­ta szorgalmasan a kievi Szent-Illés székesegyháznak alsó világában az Arvisurák titkos iratait, hogy az Árpádok új államvezetését megsegítsék."
<O
Tehát létezhet ilyen titkos irat de azokat Alma Atába továbbították.(Mivel menekítettek mindent) Amint látható nem ebből dolgozott P. Zoltán. <O></O>
Honnan ez az értesülés?<O
Már olvastam erről, máshol is. Estfen meg is válaszolta.<O
<O
Idézet az Arvisurából:<O
<O
"Levente és Báj írnok serege azért rót­ta szorgalmasan a kievi Szent-Illés székesegyháznak alsó világában az Arvisurák titkos iratait, hogy az Árpádok új államvezetését megsegítsék."
<O
Tehát létezhet ilyen titkos irat de azokat Alma Atába továbbították.(Mivel menekítettek mindent) Amint látható nem ebből dolgozott P. Zoltán. <O
></O>
.
<o>
Tehát létezhet ilyen titkos irat de azokat Alma Atába továbbították.(Mivel menekítettek mindent) Amint látható nem ebből dolgozott P. Zoltán. <o>
Ez igen sajnálatos, mert az nem volna szégyen, legalább nem lenne ennyire tele légbőlkapott dolgokkal.
Kedves Piroska! Engem érdekel az ezotéria és sok mindent el tudok fogadni belőle, de azt, hogy Alam-Ata szellemi téren diktálta le az Arvisurát, azt nem tudom elfogadni. Vannak olyan kísérletek, amelyeknek a létezését nem kötik az orrunkra sem az oroszok, sem az amerikaiak (például a HAARP, de nem csak az). Ezek nem filléres dolgok és technika is szükségeltetik hozzá a pénz mellett.
Én azt hiszem, ha Paál Zoltán úgy hitte, hogy neki ezt egy orosz partizán vagy valami sámán sugalmazza, akkor lehet, hogy cseppet tévedett...
Kedves sirius!
P. Zoltán több helyről is kapott anyagot. Először is Tura volt ki adott át neki Arvisurákat. Aztán szellemi, gondolatrezgés/átvitel formájában a régen elhalt rovóktól. Valamint kapcsolatban volt más akkor élőkkel, igy az Alma Ataikkal. Jugravah csuvas rovó, kivel találkozott is személyesen. <O
Levélkivonatok
„Minden Arvisura összeszedése sok helyről történik, hiszen csak a palócok róttak a maihoz hasonló nyelven, míg a többieket gondolat-vibrációs eljárással kapom meg. Még az ősszel ……. Ezen az ünnepen felkeresett Jugravah/a 348. Arvisura egyik rovója / és örömmel tudatta ….”<O
<O
„Már előkészítésben van azon Arvisura, amelyik azzal foglalkozik, hogyan másolta le az Arvisurákat Kievben három Domonkos rendi szerezetes, hogyan hozta vissza azokat, amelyeket Pásztó…Z P ….kolostorában rejtettek el, valalmint Levente ….Arvisuráját Szentendrén ……….Tehát 5 teljes Arvisura megvan nálunkis, de azokat úgy elrejtették ………”<O
<O
Mint látod, a levélkivonatok sokat mondanak .Sajnos ezek a levelek szét vannak szóródva..<O
Néhány K.Tamás oldalán is olvasható.<O></O>
<O
http://www.kozsditamas-terhirado.eoldal.hu/cikkek/arvisura/paal-zoltan-maganlevelezesebol-1_-<O
P. Zoltán több helyről is kapott anyagot. Először is Tura volt ki adott át neki Arvisurákat. Aztán szellemi, gondolatrezgés/átvitel formájában a régen elhalt rovóktól. Valamint kapcsolatban volt más akkor élőkkel, igy az Alma Ataikkal. Jugravah csuvas rovó, kivel találkozott is személyesen. <O
Levélkivonatok
„Minden Arvisura összeszedése sok helyről történik, hiszen csak a palócok róttak a maihoz hasonló nyelven, míg a többieket gondolat-vibrációs eljárással kapom meg. Még az ősszel ……. Ezen az ünnepen felkeresett Jugravah/a 348. Arvisura egyik rovója / és örömmel tudatta ….”<O
<O
„Már előkészítésben van azon Arvisura, amelyik azzal foglalkozik, hogyan másolta le az Arvisurákat Kievben három Domonkos rendi szerezetes, hogyan hozta vissza azokat, amelyeket Pásztó…Z P ….kolostorában rejtettek el, valalmint Levente ….Arvisuráját Szentendrén ……….Tehát 5 teljes Arvisura megvan nálunkis, de azokat úgy elrejtették ………”<O
<O
Mint látod, a levélkivonatok sokat mondanak .Sajnos ezek a levelek szét vannak szóródva..<O
Néhány K.Tamás oldalán is olvasható.<O
></O><O
http://www.kozsditamas-terhirado.eoldal.hu/cikkek/arvisura/paal-zoltan-maganlevelezesebol-1_-<O
Arvisura
Az Arvisurák a 24 Hun Törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és őrzött hagyománya. Először Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya kezdte el lejegyezni, még az özönvíz előtt, őseink akkori hazájában, az azóta elsüllyedt Ataiszon. A feljegyzések tőle kapták a nevüket, melynek jelentése Igazszólás. Az Arvisurákat agyag, kő vagy aranylapokra vésték rovásírással, melyet szintén ő tanított meg az emberiséggel. Így aztán a hagyomány továbbra sem szűnt meg, mert a bevatott köpontokban kiképzett rovósámánok azóta is folyamatosan megörökítik a hunokkal és rokon törzsekkel kapcsolatos minden fontos eseményt – napjainkban is!
Az Arvisurák a 24 Hun Törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és őrzött hagyománya. Először Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya kezdte el lejegyezni, még az özönvíz előtt, őseink akkori hazájában, az azóta elsüllyedt Ataiszon. A feljegyzések tőle kapták a nevüket, melynek jelentése Igazszólás. Az Arvisurákat agyag, kő vagy aranylapokra vésték rovásírással, melyet szintén ő tanított meg az emberiséggel. Így aztán a hagyomány továbbra sem szűnt meg, mert a bevatott köpontokban kiképzett rovósámánok azóta is folyamatosan megörökítik a hunokkal és rokon törzsekkel kapcsolatos minden fontos eseményt – napjainkban is!
<TABLE style="MARGIN: auto auto auto 18.75pt; mso-cellspacing: 0cm; mso-padding-alt: 0cm 0cm 0cm 0cm" class=MsoNormalTable border=0 cellSpacing=0 cellPadding=0><TBODY><TR style="mso-yfti-irow: 0; mso-yfti-firstrow: yes"><TD style="BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-BOTTOM: 0cm; BACKGROUND-COLOR: transparent; PADDING-LEFT: 9pt; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #d4d0c8; BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 15pt">Osiris legkisebb fia, Hórusz-Aton, Krisztus előtt 3000 körül „született”. Ez a kora-egyiptomi napisten december 25-én tartja a születésnapját, akárcsak fiatalabb kollégája, a Krisztus előtt 1500 táján szűz anyától származó perzsa isten, Mithras. Mithras nevét gyakran említik a Jézus-előképek között, amit csak tovább erősít, hogy Izrael népe éppen a nagyon utált perzsáktól vette át a messianisztikus eszméket. Az eddig említett istenek közül a sorból már csak a sihedernek számító boristen, a Mitrashoz hasonlóan „megváltó” Dionüszosz hiányzik. Talán már nem lep meg senkit, de az ő születésnapja is éppen december huszonötödikére esik.
<O></O>
Némiképp rejtélyes módon, de az előző istenekkel közeli rokonságba hozott Jézus éppen azzal tűnik ki a felsorolásból, hogy a születésnapját hosszú ideig egyáltalán nem ünnepelték. Anyakönyvi kivonat, vagy bibliai útmutatás híján igazából senki sem tudta, hogy mikor is kellene ezt tenni. A születés helyett maradt hát a sokkal spirituálisabb újjászületés, amivel a húsvét maradt a legfontosabb ünnep.
A tél, és a téli napforduló időszaka a Közel-Keleten egyébként is kevésbé csüggesztő, mint északabbra, ahol télről télre reménykedve várták a Nap győzelmét, a meleget, s ezzel a mezőgazdasági munkák kezdetét. Az Izrael földjéről szétterjedő kereszténység a korai időkben talán emiatt is kötődött kizárólag a tavaszhoz, amihez az újjászületés, a feltámadás, azaz a már említett húsvét volt a megfelelő ünnep.
Jézus születésnapja
Bizonyára nem véletlen az sem, hogy Krisztus után 200 körül éppen Osiris és Hórusz-Aton földjén, a kulturálisan sokszínű Alexandriában kezdték először Jézus születését is december 25-én ünnepelni. Aztán, ahogy lenni szokott, a kezdetben még önként és a napkultuszok istenei elleni „civil kezdeményezésként” ünnepelt december huszonötödikéből másfél évszázad múltán már szigorúan kötelező ünnep lesz.
Az északi féltekén a téli napfordulókor (december 21., időnként 22.) van az év leghosszabb éjszakája. Ünneplések, játékok, orgiák jellemezték ezt az időszakot az egész ismert ókori világban Tibettől, Babilóniáig, Mezopotámiától a brit szigetekig. Ilyen volt a római Saturnalia (december 17–24.), vagy a pogány germánok Yule-ünnepe is. A sötétség végét, a fény születését ünnepelték mindenütt, ahogy már évezredek óta. A kiirthatatlanul továbbélő pogány szokások erejét felismerve I. Gyula pápa volt az, aki 350-ben elrendelte, hogy a keresztény karácsony, a „születés ünnepe” is december 25-ére, vagyis a téli napforduló körüli pogány ünneplések időszakára essen. E bölcs reálpolitikai döntés eredményeképpen a keresztények már nem a Legyőzhetetlen Nap Istenét, hanem a Legyőzhetetlen Napot teremtő Istent ünnepelhették ezen a napon.
http://www.interpressmagazin.hu/inde...gazin&cid=1484<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com
fficeffice" /><o></o></TD></TR><TR style="mso-yfti-irow: 1; mso-yfti-lastrow: yes"><TD style="BORDER-BOTTOM: #d4d0c8; BORDER-LEFT: #d4d0c8; PADDING-BOTTOM: 0cm; BACKGROUND-COLOR: transparent; PADDING-LEFT: 0cm; PADDING-RIGHT: 0cm; BORDER-TOP: #d4d0c8; BORDER-RIGHT: #d4d0c8; PADDING-TOP: 3.75pt">
Szerző: Csíki Sándor<o></o>
></o>Az Arvisura szerint is már ismerték eleink a mákos ételeket.
Az Isszik Aranyember Üzenete
Az Isszik Szittya szöveg Magyar nyelvü megfejtése.
Egy különlegessen gazdag “Szittya” korhányt (kurgánt) fedeztek fel 1970-ben belsö Ázsiában, Kazahsztánban, közel Alma Ata városához, Isszikben. Nem csak a több száz arany ruha disz ami a halot ruhájára voltak varva, hanem az ivó helyhen talált rovás irás is felkeltette sok kutatónak a figyelmét. Az aranyozot kard és tőr és a különlegess fejdisz egy nagyon fontos úralkodot illetete. Az ijen fajta “csákós” fejdísz általában a női viselet volt Ázsiában. A temetkezö készletek között varró tűket is találtak és ezért ojan vélemény is keletkezet, hogy valami királynö volt eltemetve. Az egyén nemét edig még nem tudták embertanilag megálapitani. http://en.wikipedia.org/wiki/Issyk_kurgan
Ez a kb 2,500 éves kehely, amin két sor írás van a legkorábbi példája közép Ázsiában a róvásirásnak ami hasonlit a késöbbi Magyarok és Törökök rovásiráshóz. Prof Harmata szerint ennek az irás forma hasonlitot a Karosti Saka iráshoz. A legrégebbi példája közép Európából származik a Bronz korbol a Körös, Tordos és Vinca kultúrákban, de esetleg még korábbi idöben is létezet. Ezek a korai jelek hasonlitanak, habár a hangértékük egyáltalán nem bizonyitható. Ezek a rovásirásos betü alakok és hangértékeik hasnlitanak egy fokig a Magyar, Török és Etruszk, Pelazg jelekkel, de nem egyformák. Például Forrai (1994) összehasonlitásai szerint a Magyar és Türk egyezés csak 28.6%, és a Magyar és Toszkániai Etruszk egyezés 43.4%. Persze idövel változások keletkeztek a nyelvek hangtanával, de a szavak változásai is hatottak a jelek használatára. A késö Európai Szittya irás amit találtak eddig az Görög betüket használt és nem róvásirást és ezek is nagyon ritkák és rövid feliratok amiböl édes keveset lehet biztosan kibogozni. Ezért elképzelhetö hogy az Isszik irás nem az Európai Szittya hanem a keleti Szaka ágazata az u.n. Szkita kultur csoportnak a terméke. A különbözö nemzetségek a Szkiták közöt más nyelvet használtak Herodotusz szerint, és nem is értették meg egymást tolmács nélkül. Az Isszik “aranyember” helyhének rovásirása. Sándor Forrai könvéböl volt másolva. (1994)
Késö Magyar róvás ÁBC
A késö magyar róvásirás betüit eredetileg Szittya irásnak hivták és nem Székely irásnak. A Szittyák és korai Magyarok szokása szerint, ezek a lapos kelyhek az övhöz voltak kötve egy szijal és kapoccsal. Ennek mindennapi és szertartási használata is volt. Az Azsiai pusztai népeknél gyakran találunk ojan sírokat ahol a sir mellet egy kö bálvány áll kezében tartva a kelyhet, mindha örökre imádkozna a halot javára. Az ijen “beszélö” ivó eszköz emlékeztet a régi Etruszk és Római poharakra mikor a pohár irása mintha egyén lenne és az ívót biztatja hogy igyon. Én nem tartom magam rovás tudosnak, csak azért mer ismerem a jeleket. Ezt több más Magyar is csinálja mint szórakozás. Ugyan akkor az ösnyelv kútatás és a nyelvünk fejlödése és változó hangtana az sokáig érdekelt és tanulmányoztam. Ezért nem garantálom hogy ez a legjobb megoldása az irásnak, mivel lehet hogy holnap még jobb is lesz. Azt mégis állitom hogy ez egy régi róvásirás példa amiben sok hasonloság van. Az egyik különlegessége az Issziki rovásnak az, hogy kissé meg van hajlitva és nem olyan egyenes mint a magyar példák. A betük nem álnak szépen függölegessen, mint ahogy a kéziráss sem. A mondatot jóbrol balra olvasták, úgy mint a régi magyar róvást. A magyar róvás gömbölyü betüiket nehéz volt faragni vagy karcolni és ezek lehet hogy nem is léteztek az ősi rovásban. Ezek akkor lettek hasznositva mikor újjabb iróeszközöket tudtak használni és nem a rovó bicskát. (bicsak = betü, bitik ugyan az) Legtöbbször az irást egy négyoldalra faragot fára vésték és csak ritkán köre vagy a drága fémre. A könyü súly és hordhatása sokkal fontossabb volt mint a hosszú fenmaradása. Pont ezért nem csinálunk vaslapu könyveket ma sem. Ezért nagyon kevés rovásirás maradt meg a nedves Európában. Nem várhatjuk hogy ez a 2,500 éves mondat mai modern hangú legyen, mivel a nyelv hangalakjai lassan változik hosszú idön keresztül és néha szavak meg lettek csonkitva vagy több képzövel megtoldva. Például a Közép Korban az O betűt alig használták a Magyarok, és az U késöbb átváltozótt O vagy V betüre. A “D, O,Ö, LY, F, V, H, B, Z” betüket a nyelvünk öskorában nem léteztek a nyelvészeti östörténészek szerint, úgyhogy ezek a róvásbetük sem voltak használva vagy használatuk változott a nyelvvel. Úgy mint a Khala > hala > hal szó. Igy egy kissebb betü készlet is elég volt az íráshoz, pláne mikor a nyelvünkben főleg a másalhangzó viszi a a szó értelmét. Mivel egy hasonló betürendszerrel álunk szemben érdemes lenne megvizsgálni hogy lehet e Magyarul megfejteni az írást. Nagyon is lehetséges hogy éltek elvándorolt magyar törzsek belsö Ázsiában, ahogy a régi Türk rovás iratok bizonyitják. Még ma is élnek Kirgizszánban Madzsarok ugyhogy nem egy lehetetlen elmélet ez mégha nem is tudjuk hogy ez a csoport mikor tért oda. A korai Európából több népek vándoroltak keletre az arheologia szerint. A régi róvásirásban a magánhangzót gyakran nem jelezték, mivel a szónak a morfémaiban nem voltak a magánhanzóknak más haszna mint a szógyöknek a hangharmonizálása. A Magyar róvásnak voltak olyan tendenciája hogy az egyszerü rovásbetükkel ligaturákat csináltak, mikor több betüt kombináltak össze. Ez valamenyire hasonlitot a Sumir ékirások ligaturákhoz, csak ök nem betüket hanem egyszerü szavakat csoportositottak mikor két szavat összetették, úgymint a “repülö-tér” példában. Ezeket a ligaturákat néha nehéz megoldani és ezért Forrai Sándor betü értékelésével kezdtem az írás megoldását.
I R J Nu A SZ a N N - aK :
E Ré J (es) Nő A SZ o NY N - aK (mai)
Az asszony régi értelme úrnö és királynö. /Györfi György It az elsö jel egy ligatura ami a I, R, J betüt kapcsolja össze. A második ligatura három jelböl áll az N, A, S vagy N, S, A ***. A harmadik jel két N betüre hasonlo ahol a második tükörképesen van rajzolva. A H betüt is jelenthetne ha a kettö egybe lett volna irva. Mivel külön van két külön N féle jelet mutat, esetlen N és Ny. A puha H úgyis egy késöbbi fejlödés a Magyar nyelvben és korábban keményebb volt mint a KH. Az útolsó jel a szóvégi aK, amit többször lehet látni a feliraton. A következö jelcsoportnak a megfejtése:
Y-SZ SZ- A- T - aK :
ISZ SZ -Á- T - oK (mai)
Az elsö róvásjel lehet hogy a J vagypedig J és SZ összetétel. ami nem külömböztetné az értelmet, hanem megduplázná az SZ betüt. A második ligaturát fel lehet három jelre bontani. Az elsö rész az SZ ami kissé dölt és kapcsolodik az utolso jellel ami hasonlit a Y jelhez és a T betü szimboluma. A kettö között van a 4 hez hasonlo A betü. Az utolsó jel a szóvégzö AK.
Ti ZH,eSZ Te Re
Ti SZ Té (let) Re (mai)
Ez a csoport egyszerü jeleket használ amit könnyü megérteni, habár a második jelet lehet vagy egy SZ-S ligaturának vagy egy fejére forditot ZS betünek. Igy is ugy is nem sokat változtat a szónak az értelmén. A TISZTA szó a Türk "töze" szóval rokon. Manapságban ezt a Szláv csiszta szóbol szeretik magyarázni, ami szintén a Türk nyelvekböl származhatot. Ennek egy akadája az hogy ha betartjuk a magyar hangok történelmi hangtörvényeit akkor azt vesszük észre hogy a magyar nem változtat CS hangot T hangra.
SZá TO B a
SZá- D - B a (mai)
Ez az egyszerü kis szó szintén csak egy ligaturát tartalmaz, a második helyen. A fö jel ami az orrhoz hasonlit, az O vagy régen U lehet, amit megtoldottak egy T vagy D betüvel mikor a felsö részhez egy vesszöt tettek. Különben a T egy fügöleges vonal aminek az oldalához van rajzolva egy vesszö ugyhogy valamenyire ugy néz ki mint a Y.
J ZS aTa P>Vi SZ >Zé T : C/S- AK :
IS>ÖS - aTya : Bi>Vi - Zé - T : CSAK (mai)
Az elsö betü a fejére álitot ZS amihez a tetején mint egy zászlo féle jelzi a J hangot. . A következö szavat jelzi a T ami körül nem jelzet magánhangzó volt.
Az Ata szóra forditottam ami sok nyelvben Atyát jelentet, például a Altáji, Urali, Sumir, Dravidiai nyelvekben amelyeknek nagy számu közös szókincse van. Ezt követi a fésü alaku “P” aminek a régi hangzása valoban “pes” volt és késöbb lett “fésü”. Mivel a viz nevének a feltételezet ős alakja *WITE volt és ez a W ugy volt kiejtve hogy Bw/Buh ami késöbb változott csak V vagy B hangra a kettöt könyen felcserélhették mint V vagy B. Ezt követi az SZ és T betü amit összesen ViZéT szóra lehet forditani. Ez után a C és aK ligatura kezt egy új mondatot. Az ös atya itten elég biztosan az IS-Tent akarja kifejezni, ami az ös-Ten vagyis ös –szelem/istenség volt. Az ös YZDAN hit tanitása szerint YZDAN láthatatlan volt, anyagtalani szellem aminek sem kezdete sem vége hanem örök volt. (Dabistán/Isten könyve)
Tá- R - Sa- S- SZá- G / vagy ZSáG
Tá R - Sa- S- Sá - G {mai}
A következö szó T-R-S és utána a SZ és S ligatura amit a megbillentet F alaku G jel van irva. A társaságra forditottam ami már ismert szó a régi észak mezopotámiai Hurri nyelvböl ahol szintén a “társadalmat, minden embert” jelentet “tarsua” formában. Ez lehetet a közös nemzetség, a törzsi embercsoport. .
eGé–S-éG Jó? I CAK:
eGé S-éG Jó (+ra) I - SZ-uK: (mai)
Az elsö ligaturában két G betü van a szó elején és végén és a középsö S jel össze van kötve az elsö G alsó részével. Értelme az EGÉSËG amit a J követi. A sorrend kicsit furcsán hangzik de sokkal gyakorabb volt régen. A sumir is igy irja hogy “egészség jó” és nem “jó egészség”, ugy mint némelyik FU nyelvek. A két G tükör alakban van irva hogy megengedje a ligatura összekapcsolását. Ezt követi az I és a C és aK ligatura. Tehát az értelem “Jó egészség(re) isszuk.” Mikor a névszót követi a melléknév akkor az esetragot a melléknév után teszi a Sumir is mivel a melléknevet ugy értelmezi mintha egy morféma lenne. Az egész irásnak a következö értelme van.
“(Az) Eréj(es) nő asszonynak iszátok tiszte(let)ére (az) ös-atya vizét.
Csak a társaság jó egészségére iszuk.”
A régi nyelvünkben nem volt névelő, mint ahogy nem volt régen a Török és Sumir nyelvben sem. Ezeket más nyelvekböl kölcsönözték. A Finnnek ma sincs névelöje. Igy ne tünjön furcsának hogy egy 2,500 éves szövegböl is hiányzott. Ez a forditás majdnem túl modernnak hangzik, mivel olyan könyen érthetö, habár vannak eltérések is mint a szavak hangoztatása ami sokat változott egyes hangok puhulásával mint a C > SZ és ZS > SH. Én a ZS betüt nem is tartom biztossan mivel a Z sem biztos hogy létezett még a történelmi nyelvészek szerint. Az angol Wiki Encyclopedia az Interneten ugy ismerteti az Isszik embert és kehely irását, mint a SAKA nyelven írott szöveg, Harmata (1999) szerint.
Harmata szerint ez a Karosti irás példája ami a Khotáni Szaka nyelven van irva. Ö ugy forditotta a szöveget hogy “Ennek a tartálynak a bor szölöjét kel tartania, hozzá adot fözöt ételel, olyan sokat a halandonak, és utána fözött vajjal a tetején”.
Ezt a forditást sehol meg nem indokolja vagy bizonyitja hanem csak egyszerüen el van fogadva mint egy tudos állitása. Mindenkinek lehet saját elképzelése, hogy mit is jelentet az irás, de semit sem tudunk biztossan a Szittya nyelvröl eddig. Még most is tul hézagos a tudásunk a Szittya népek több nyelveiröl. Herodotus szerint legalább 7 külömbözö Szittya szövetségü nép nyelve volt az Europai Szittyák közöt, kik a Fekete Tenger északi partjain éltek. Igy nem fogadhatjuk el, hogy a Szittyák mind Iráni nyelvüek és IndoEuropaiak voltak. Föleg a nyugat Europaiak gondolják ezt, akiknek édes kevés közük a Szittyákhoz, hacsak a Keltákat nem vesszük figyelembe. Semilyen biztos magyarázat nincs amit elfogadóan ezt bizonyitja, inkább ugy tünik hogy voltak több fajta nyelvü és faju népek a Szittya birodalomban. Voltak Török és Ugor és más népek is köztük. Ennek a két mondatnak a forditása nagyon tul terheli a betük számát, mikor Harmata forditására használjuk.
Általában a Magyar róvásirást nélkülözik a történészek mivel a mi “nemtudosaink” ezt egy 14-ik századi hamisitásnak minösitették, azért mer akkoriban sokan kezdték újra használni a református egyházakban. Ez az ÁBC csak “véletlenül” hasonlitot anyira az ös Erurópai Bronz kori irásokhoz.. Csak véletlenül volt megtiltva a 10-ik században az akkor pápától. Ez tényleg egy furcsa dolog, hogy valami ami nem is létezet még azt meglehet tiltani. Persze volt régebbi példa is magyarországon de ezeket már más nyelvünek tartják. Ezek a nyelvészeink mint Hunsdorfer Pál, aki segitet ezt a fejére álitot Finnugor teoriát felálitani magyarországon nagy tulzásokig ment hogy nehogy foglalkozhasson senki a rovásirással, és ezért elégetet ojan gyüjteményeket mint Szentkatolnai Gábor róvás gyüjteményén. Micsoda nemzetellenes tudomány ez?!
Hámori F.
targitarus rovata (targitarus.virtus.hu)
Az Isszik Szittya szöveg Magyar nyelvü megfejtése.
Egy különlegessen gazdag “Szittya” korhányt (kurgánt) fedeztek fel 1970-ben belsö Ázsiában, Kazahsztánban, közel Alma Ata városához, Isszikben. Nem csak a több száz arany ruha disz ami a halot ruhájára voltak varva, hanem az ivó helyhen talált rovás irás is felkeltette sok kutatónak a figyelmét. Az aranyozot kard és tőr és a különlegess fejdisz egy nagyon fontos úralkodot illetete. Az ijen fajta “csákós” fejdísz általában a női viselet volt Ázsiában. A temetkezö készletek között varró tűket is találtak és ezért ojan vélemény is keletkezet, hogy valami királynö volt eltemetve. Az egyén nemét edig még nem tudták embertanilag megálapitani. http://en.wikipedia.org/wiki/Issyk_kurgan
Ez a kb 2,500 éves kehely, amin két sor írás van a legkorábbi példája közép Ázsiában a róvásirásnak ami hasonlit a késöbbi Magyarok és Törökök rovásiráshóz. Prof Harmata szerint ennek az irás forma hasonlitot a Karosti Saka iráshoz. A legrégebbi példája közép Európából származik a Bronz korbol a Körös, Tordos és Vinca kultúrákban, de esetleg még korábbi idöben is létezet. Ezek a korai jelek hasonlitanak, habár a hangértékük egyáltalán nem bizonyitható. Ezek a rovásirásos betü alakok és hangértékeik hasnlitanak egy fokig a Magyar, Török és Etruszk, Pelazg jelekkel, de nem egyformák. Például Forrai (1994) összehasonlitásai szerint a Magyar és Türk egyezés csak 28.6%, és a Magyar és Toszkániai Etruszk egyezés 43.4%. Persze idövel változások keletkeztek a nyelvek hangtanával, de a szavak változásai is hatottak a jelek használatára. A késö Európai Szittya irás amit találtak eddig az Görög betüket használt és nem róvásirást és ezek is nagyon ritkák és rövid feliratok amiböl édes keveset lehet biztosan kibogozni. Ezért elképzelhetö hogy az Isszik irás nem az Európai Szittya hanem a keleti Szaka ágazata az u.n. Szkita kultur csoportnak a terméke. A különbözö nemzetségek a Szkiták közöt más nyelvet használtak Herodotusz szerint, és nem is értették meg egymást tolmács nélkül. Az Isszik “aranyember” helyhének rovásirása. Sándor Forrai könvéböl volt másolva. (1994)
Késö Magyar róvás ÁBC
A késö magyar róvásirás betüit eredetileg Szittya irásnak hivták és nem Székely irásnak. A Szittyák és korai Magyarok szokása szerint, ezek a lapos kelyhek az övhöz voltak kötve egy szijal és kapoccsal. Ennek mindennapi és szertartási használata is volt. Az Azsiai pusztai népeknél gyakran találunk ojan sírokat ahol a sir mellet egy kö bálvány áll kezében tartva a kelyhet, mindha örökre imádkozna a halot javára. Az ijen “beszélö” ivó eszköz emlékeztet a régi Etruszk és Római poharakra mikor a pohár irása mintha egyén lenne és az ívót biztatja hogy igyon. Én nem tartom magam rovás tudosnak, csak azért mer ismerem a jeleket. Ezt több más Magyar is csinálja mint szórakozás. Ugyan akkor az ösnyelv kútatás és a nyelvünk fejlödése és változó hangtana az sokáig érdekelt és tanulmányoztam. Ezért nem garantálom hogy ez a legjobb megoldása az irásnak, mivel lehet hogy holnap még jobb is lesz. Azt mégis állitom hogy ez egy régi róvásirás példa amiben sok hasonloság van. Az egyik különlegessége az Issziki rovásnak az, hogy kissé meg van hajlitva és nem olyan egyenes mint a magyar példák. A betük nem álnak szépen függölegessen, mint ahogy a kéziráss sem. A mondatot jóbrol balra olvasták, úgy mint a régi magyar róvást. A magyar róvás gömbölyü betüiket nehéz volt faragni vagy karcolni és ezek lehet hogy nem is léteztek az ősi rovásban. Ezek akkor lettek hasznositva mikor újjabb iróeszközöket tudtak használni és nem a rovó bicskát. (bicsak = betü, bitik ugyan az) Legtöbbször az irást egy négyoldalra faragot fára vésték és csak ritkán köre vagy a drága fémre. A könyü súly és hordhatása sokkal fontossabb volt mint a hosszú fenmaradása. Pont ezért nem csinálunk vaslapu könyveket ma sem. Ezért nagyon kevés rovásirás maradt meg a nedves Európában. Nem várhatjuk hogy ez a 2,500 éves mondat mai modern hangú legyen, mivel a nyelv hangalakjai lassan változik hosszú idön keresztül és néha szavak meg lettek csonkitva vagy több képzövel megtoldva. Például a Közép Korban az O betűt alig használták a Magyarok, és az U késöbb átváltozótt O vagy V betüre. A “D, O,Ö, LY, F, V, H, B, Z” betüket a nyelvünk öskorában nem léteztek a nyelvészeti östörténészek szerint, úgyhogy ezek a róvásbetük sem voltak használva vagy használatuk változott a nyelvvel. Úgy mint a Khala > hala > hal szó. Igy egy kissebb betü készlet is elég volt az íráshoz, pláne mikor a nyelvünkben főleg a másalhangzó viszi a a szó értelmét. Mivel egy hasonló betürendszerrel álunk szemben érdemes lenne megvizsgálni hogy lehet e Magyarul megfejteni az írást. Nagyon is lehetséges hogy éltek elvándorolt magyar törzsek belsö Ázsiában, ahogy a régi Türk rovás iratok bizonyitják. Még ma is élnek Kirgizszánban Madzsarok ugyhogy nem egy lehetetlen elmélet ez mégha nem is tudjuk hogy ez a csoport mikor tért oda. A korai Európából több népek vándoroltak keletre az arheologia szerint. A régi róvásirásban a magánhangzót gyakran nem jelezték, mivel a szónak a morfémaiban nem voltak a magánhanzóknak más haszna mint a szógyöknek a hangharmonizálása. A Magyar róvásnak voltak olyan tendenciája hogy az egyszerü rovásbetükkel ligaturákat csináltak, mikor több betüt kombináltak össze. Ez valamenyire hasonlitot a Sumir ékirások ligaturákhoz, csak ök nem betüket hanem egyszerü szavakat csoportositottak mikor két szavat összetették, úgymint a “repülö-tér” példában. Ezeket a ligaturákat néha nehéz megoldani és ezért Forrai Sándor betü értékelésével kezdtem az írás megoldását.
I R J Nu A SZ a N N - aK :
E Ré J (es) Nő A SZ o NY N - aK (mai)
Az asszony régi értelme úrnö és királynö. /Györfi György It az elsö jel egy ligatura ami a I, R, J betüt kapcsolja össze. A második ligatura három jelböl áll az N, A, S vagy N, S, A ***. A harmadik jel két N betüre hasonlo ahol a második tükörképesen van rajzolva. A H betüt is jelenthetne ha a kettö egybe lett volna irva. Mivel külön van két külön N féle jelet mutat, esetlen N és Ny. A puha H úgyis egy késöbbi fejlödés a Magyar nyelvben és korábban keményebb volt mint a KH. Az útolsó jel a szóvégi aK, amit többször lehet látni a feliraton. A következö jelcsoportnak a megfejtése:
Y-SZ SZ- A- T - aK :
ISZ SZ -Á- T - oK (mai)
Az elsö róvásjel lehet hogy a J vagypedig J és SZ összetétel. ami nem külömböztetné az értelmet, hanem megduplázná az SZ betüt. A második ligaturát fel lehet három jelre bontani. Az elsö rész az SZ ami kissé dölt és kapcsolodik az utolso jellel ami hasonlit a Y jelhez és a T betü szimboluma. A kettö között van a 4 hez hasonlo A betü. Az utolsó jel a szóvégzö AK.
Ti ZH,eSZ Te Re
Ti SZ Té (let) Re (mai)
Ez a csoport egyszerü jeleket használ amit könnyü megérteni, habár a második jelet lehet vagy egy SZ-S ligaturának vagy egy fejére forditot ZS betünek. Igy is ugy is nem sokat változtat a szónak az értelmén. A TISZTA szó a Türk "töze" szóval rokon. Manapságban ezt a Szláv csiszta szóbol szeretik magyarázni, ami szintén a Türk nyelvekböl származhatot. Ennek egy akadája az hogy ha betartjuk a magyar hangok történelmi hangtörvényeit akkor azt vesszük észre hogy a magyar nem változtat CS hangot T hangra.
SZá TO B a
SZá- D - B a (mai)
Ez az egyszerü kis szó szintén csak egy ligaturát tartalmaz, a második helyen. A fö jel ami az orrhoz hasonlit, az O vagy régen U lehet, amit megtoldottak egy T vagy D betüvel mikor a felsö részhez egy vesszöt tettek. Különben a T egy fügöleges vonal aminek az oldalához van rajzolva egy vesszö ugyhogy valamenyire ugy néz ki mint a Y.
J ZS aTa P>Vi SZ >Zé T : C/S- AK :
IS>ÖS - aTya : Bi>Vi - Zé - T : CSAK (mai)
Az elsö betü a fejére álitot ZS amihez a tetején mint egy zászlo féle jelzi a J hangot. . A következö szavat jelzi a T ami körül nem jelzet magánhangzó volt.
Az Ata szóra forditottam ami sok nyelvben Atyát jelentet, például a Altáji, Urali, Sumir, Dravidiai nyelvekben amelyeknek nagy számu közös szókincse van. Ezt követi a fésü alaku “P” aminek a régi hangzása valoban “pes” volt és késöbb lett “fésü”. Mivel a viz nevének a feltételezet ős alakja *WITE volt és ez a W ugy volt kiejtve hogy Bw/Buh ami késöbb változott csak V vagy B hangra a kettöt könyen felcserélhették mint V vagy B. Ezt követi az SZ és T betü amit összesen ViZéT szóra lehet forditani. Ez után a C és aK ligatura kezt egy új mondatot. Az ös atya itten elég biztosan az IS-Tent akarja kifejezni, ami az ös-Ten vagyis ös –szelem/istenség volt. Az ös YZDAN hit tanitása szerint YZDAN láthatatlan volt, anyagtalani szellem aminek sem kezdete sem vége hanem örök volt. (Dabistán/Isten könyve)
Tá- R - Sa- S- SZá- G / vagy ZSáG
Tá R - Sa- S- Sá - G {mai}
A következö szó T-R-S és utána a SZ és S ligatura amit a megbillentet F alaku G jel van irva. A társaságra forditottam ami már ismert szó a régi észak mezopotámiai Hurri nyelvböl ahol szintén a “társadalmat, minden embert” jelentet “tarsua” formában. Ez lehetet a közös nemzetség, a törzsi embercsoport. .
eGé–S-éG Jó? I CAK:
eGé S-éG Jó (+ra) I - SZ-uK: (mai)
Az elsö ligaturában két G betü van a szó elején és végén és a középsö S jel össze van kötve az elsö G alsó részével. Értelme az EGÉSËG amit a J követi. A sorrend kicsit furcsán hangzik de sokkal gyakorabb volt régen. A sumir is igy irja hogy “egészség jó” és nem “jó egészség”, ugy mint némelyik FU nyelvek. A két G tükör alakban van irva hogy megengedje a ligatura összekapcsolását. Ezt követi az I és a C és aK ligatura. Tehát az értelem “Jó egészség(re) isszuk.” Mikor a névszót követi a melléknév akkor az esetragot a melléknév után teszi a Sumir is mivel a melléknevet ugy értelmezi mintha egy morféma lenne. Az egész irásnak a következö értelme van.
“(Az) Eréj(es) nő asszonynak iszátok tiszte(let)ére (az) ös-atya vizét.
Csak a társaság jó egészségére iszuk.”
A régi nyelvünkben nem volt névelő, mint ahogy nem volt régen a Török és Sumir nyelvben sem. Ezeket más nyelvekböl kölcsönözték. A Finnnek ma sincs névelöje. Igy ne tünjön furcsának hogy egy 2,500 éves szövegböl is hiányzott. Ez a forditás majdnem túl modernnak hangzik, mivel olyan könyen érthetö, habár vannak eltérések is mint a szavak hangoztatása ami sokat változott egyes hangok puhulásával mint a C > SZ és ZS > SH. Én a ZS betüt nem is tartom biztossan mivel a Z sem biztos hogy létezett még a történelmi nyelvészek szerint. Az angol Wiki Encyclopedia az Interneten ugy ismerteti az Isszik embert és kehely irását, mint a SAKA nyelven írott szöveg, Harmata (1999) szerint.
Harmata szerint ez a Karosti irás példája ami a Khotáni Szaka nyelven van irva. Ö ugy forditotta a szöveget hogy “Ennek a tartálynak a bor szölöjét kel tartania, hozzá adot fözöt ételel, olyan sokat a halandonak, és utána fözött vajjal a tetején”.
Ezt a forditást sehol meg nem indokolja vagy bizonyitja hanem csak egyszerüen el van fogadva mint egy tudos állitása. Mindenkinek lehet saját elképzelése, hogy mit is jelentet az irás, de semit sem tudunk biztossan a Szittya nyelvröl eddig. Még most is tul hézagos a tudásunk a Szittya népek több nyelveiröl. Herodotus szerint legalább 7 külömbözö Szittya szövetségü nép nyelve volt az Europai Szittyák közöt, kik a Fekete Tenger északi partjain éltek. Igy nem fogadhatjuk el, hogy a Szittyák mind Iráni nyelvüek és IndoEuropaiak voltak. Föleg a nyugat Europaiak gondolják ezt, akiknek édes kevés közük a Szittyákhoz, hacsak a Keltákat nem vesszük figyelembe. Semilyen biztos magyarázat nincs amit elfogadóan ezt bizonyitja, inkább ugy tünik hogy voltak több fajta nyelvü és faju népek a Szittya birodalomban. Voltak Török és Ugor és más népek is köztük. Ennek a két mondatnak a forditása nagyon tul terheli a betük számát, mikor Harmata forditására használjuk.
Általában a Magyar róvásirást nélkülözik a történészek mivel a mi “nemtudosaink” ezt egy 14-ik századi hamisitásnak minösitették, azért mer akkoriban sokan kezdték újra használni a református egyházakban. Ez az ÁBC csak “véletlenül” hasonlitot anyira az ös Erurópai Bronz kori irásokhoz.. Csak véletlenül volt megtiltva a 10-ik században az akkor pápától. Ez tényleg egy furcsa dolog, hogy valami ami nem is létezet még azt meglehet tiltani. Persze volt régebbi példa is magyarországon de ezeket már más nyelvünek tartják. Ezek a nyelvészeink mint Hunsdorfer Pál, aki segitet ezt a fejére álitot Finnugor teoriát felálitani magyarországon nagy tulzásokig ment hogy nehogy foglalkozhasson senki a rovásirással, és ezért elégetet ojan gyüjteményeket mint Szentkatolnai Gábor róvás gyüjteményén. Micsoda nemzetellenes tudomány ez?!
Hámori F.
targitarus rovata (targitarus.virtus.hu)
Természetesen az Arviusura alapján is találunk bizonyitékokat arra, hogy a fiatal férfi a hunfajú néphez tartozott.
Erre a rajta található kecskekörömre és madártollra emlékeztető aranylemezkékre utalnak.<O></O>
A kecske az avar madár/sas(?) az ugor törzs jelvénye volt. Elképzelhető, hogy más állatok jelét is viselheti a ruházatán, de erre utalás nincs, a fotókon pedig nem nagyon látni.<O></O>
A fotókon jól látható a kezében a madár és fején is valamilyen szárnyas dísz.<O></O>
Bár a Kazahsztánban felállitott obeliszken egy szárnyas oroszlán vagy jaguár hátán áll, ez a Nimródra való utalást is jelentheti.<O
P.Zoltán megjegyzi, hogy Csaba (I v. II) fejedelem csoportjához tartozó harcos élt az issziki táborhellyel<O
<O
http://www.travelpod.com/travel-photo/lraleigh/youarehere./1194847380/arashan0001.jpg/tpod.html<O></O>
http://yokeru.egloos.com/tag/nomadic/page/1<O></O>
<O
<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shape style="WIDTH: 324pt; HEIGHT: 6in" id=_x0000_i1025 alt="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\Apu1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.jpg" o:href="http://pds10.egloos.com/pds/200905/10/03/e0061503_4a06882a92e3f.jpg"></v:imagedata></v:shape><O></O>
Erre a rajta található kecskekörömre és madártollra emlékeztető aranylemezkékre utalnak.<O
></O>A kecske az avar madár/sas(?) az ugor törzs jelvénye volt. Elképzelhető, hogy más állatok jelét is viselheti a ruházatán, de erre utalás nincs, a fotókon pedig nem nagyon látni.<O
></O>A fotókon jól látható a kezében a madár és fején is valamilyen szárnyas dísz.<O
></O>Bár a Kazahsztánban felállitott obeliszken egy szárnyas oroszlán vagy jaguár hátán áll, ez a Nimródra való utalást is jelentheti.<O
P.Zoltán megjegyzi, hogy Csaba (I v. II) fejedelem csoportjához tartozó harcos élt az issziki táborhellyel<O
<O
http://www.travelpod.com/travel-photo/lraleigh/youarehere./1194847380/arashan0001.jpg/tpod.html<O
></O>http://yokeru.egloos.com/tag/nomadic/page/1<O
></O><O
<?xml:namespace prefix = v ns = "urn:schemas-microsoft-com:vml" /><v:shape style="WIDTH: 324pt; HEIGHT: 6in" id=_x0000_i1025 alt="" type="#_x0000_t75"><v:imagedata src="file:///C:\DOCUME~1\Apu1\LOCALS~1\Temp\msohtml1\01\clip_image001.jpg" o:href="http://pds10.egloos.com/pds/200905/10/03/e0061503_4a06882a92e3f.jpg"></v:imagedata></v:shape><O
></O>
Sebestyén (†1046?): esztergomi érsek. - Szt István legendája szerint a Szt Márton mon. szerzetese volt, a kir. őt választotta 1001: Esztergom első érs-évé. 1007: megvakult, lemondott, utóda Anasztáz. De 1012 u. visszanyerte látását, és viszatért az érs. székre. - Korábban tévesen azonosították Radla-Rasinával. Utóda 1046 u. Benedek. É.G.
http://lexikon.katolikus.hu/
Tehát Sebestyént Anasztáz/Astrik helyettesitette látásának visszanyeréséig. Aki ennek fejében Kalocsát kapta meg.
http://lexikon.katolikus.hu/
Tehát Sebestyént Anasztáz/Astrik helyettesitette látásának visszanyeréséig. Aki ennek fejében Kalocsát kapta meg.
Nézzük meg még a név jelentését.
A Sebestyénre ezt írja a Wikipédia:
Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A Sebestyén latin-görög eredetű férfinév, jelentése: Sebestia városából való; magasztos; felséges.
Én azoknak hiszek,akik azt mondják,a magyar nevek beszélnek.A mi Sebestyénünk megvakult.Előre hozva az y-magyarul üpszilon a gögörből, az én-összevonás lehet ene,eenee,ennee,enné.Ha eszerint felírom jó palócosan SeBeSüTe Nee,SeBeSüTeN Né,mai nyelven sebesülten néz.Van mondás "ne csak nézz,hanem láss is",vagyis aki néz, az nem biztos,hogy lát.Lehet vak is.Visszafelé kicsit komplikáltabb:nálunk a tájnyelvben használják-nézz már ide-néjjé má ide!Ebből NéJ/Y/eT SeBeSe!A Wikipédiás név illik a mi nevünkre ,vagy a magyar értelmezés?
- Státusza
