John Barth: Az út vége
Még az egyetemen emlegette ezt a könyvet sűrűn egy jó ismerősöm, én meg tudni akartam, hogy miről beszél, így hát elolvastam a regényt, majd én is ajánlottam másoknak, és végül jó ideig a baráti társaság állandó beszédtémája lett az Út vége. A regény első mondatát („Bizonyos értelemben Jacob Horner vagyok.”) úton-útfélen idézgettük és nagyon szerettük a regény filozófiáját és humorát elemezgetni. Azóta az Út vége azon regények egyikévé vált, amelyeket akárhányszor képes vagyok újraolvasni, s a mostani újraolvasás során bebizonyosodott, hogy szerencsére nem minden könyv jut nálam a Lepkegyűjtő sorsára, mert Barth könyvét most is ugyanúgy élveztem, mint korábban bármikor.
A könyv antihőse a már említett Jacob Horner, aki időnként pszichés eredetű mozgásképtelenségben szenved: élete számtalan választási lehetőségével szembesülve néha döntésképtelenné válik és ilyenkor szó szerint lebénul. Orvosa a kezelés részeként azt javasolja a férfinak, hogy sürgősen vállaljon olyan munkát, amelyben rengeteg szabályt követhet, mert a szabályszerűség majd lehetővé teszi számára, hogy mindig tudjon választani. Így lesz Jacob a Wicomicói Állami Tanítóképző nyelvtantanára. Új munkája során megismerkedik a végtelenül következetes és mindenre racionális magyarázattal szolgáló Joe Morgannel és feleségével, Rennie-vel, a továbbiakban pedig jórészt e három ember beszélgetéseit, egymás meggyőzésére irányuló kísérleteit és hatalmi játszmáit követhetjük nyomon, addig, míg mindezek nem várt eredménnyel zárulnak.
Még az egyetemen emlegette ezt a könyvet sűrűn egy jó ismerősöm, én meg tudni akartam, hogy miről beszél, így hát elolvastam a regényt, majd én is ajánlottam másoknak, és végül jó ideig a baráti társaság állandó beszédtémája lett az Út vége. A regény első mondatát („Bizonyos értelemben Jacob Horner vagyok.”) úton-útfélen idézgettük és nagyon szerettük a regény filozófiáját és humorát elemezgetni. Azóta az Út vége azon regények egyikévé vált, amelyeket akárhányszor képes vagyok újraolvasni, s a mostani újraolvasás során bebizonyosodott, hogy szerencsére nem minden könyv jut nálam a Lepkegyűjtő sorsára, mert Barth könyvét most is ugyanúgy élveztem, mint korábban bármikor.
A könyv antihőse a már említett Jacob Horner, aki időnként pszichés eredetű mozgásképtelenségben szenved: élete számtalan választási lehetőségével szembesülve néha döntésképtelenné válik és ilyenkor szó szerint lebénul. Orvosa a kezelés részeként azt javasolja a férfinak, hogy sürgősen vállaljon olyan munkát, amelyben rengeteg szabályt követhet, mert a szabályszerűség majd lehetővé teszi számára, hogy mindig tudjon választani. Így lesz Jacob a Wicomicói Állami Tanítóképző nyelvtantanára. Új munkája során megismerkedik a végtelenül következetes és mindenre racionális magyarázattal szolgáló Joe Morgannel és feleségével, Rennie-vel, a továbbiakban pedig jórészt e három ember beszélgetéseit, egymás meggyőzésére irányuló kísérleteit és hatalmi játszmáit követhetjük nyomon, addig, míg mindezek nem várt eredménnyel zárulnak.
Ha sok pénzem lesz, akkor majd megveszem magamnak, addig viszont marad a könyvtár 
