irjatok valamit Köbölkutról is
Szia Yulianna!
Van valami kötődésed ehhez a szlovák faluhoz?
Gyere, szállj be te is az élmény-cserébe!
Az adatokat a wikipédiáról és egy szlovák weboldalról hoztam:
Köbölkút község a Duna és a Garam választóvonalán, dombos vidék déli nyúlványán terül el.
A Duna melléki sík talaj alkalmas gabona, szőlő, ill. gyümölcs termesztésére. A határvidék északi része, a Párizsi - csatorna mocsaras talajának köszönhetően, náddal benőtt. A falu különlegességéhez tartozik a környező nádas állat - és növényvilága, amelyben védett növény - ill. állatfajok sokasága él. A községet déli és részben nyugati irányból gazdag lomblevelű erdő övezi
Köbölkút az őskorban és a középkorban sűrűn lakott település volt, ezt bizonyítják a korabeli iratok és ásatási leletek. A lineáris kerámiai népművészet elemei Szlovákia délnyugati részére Észak - Magyarországról kerültek át. A Krisztus előtti 4. században ezen a vidéken az időjárás jellege alapvetően rosszabbra fordult. Talán ezzel is magyarázható, hogy ebből az időből nincsenek a faluban településre utaló nyomok
A királyi levéltári adatok alapján a terület jelentősége a XI. században megnőtt. A "kőkút" mellett létrehozták a királyi gazdasági majort. A XIII. századbeli magyar királyi udvari krónikában a község neve rövidítve Köbölkút - ként szerepel, fordításban "Kőkút" ill. "Kőből kút".
Köbölkút (
szlovákul Gbelce) község
Szlovákiában a
Nyitrai kerületben az
Érsekújvári járásban.
2001-ben 2311 lakosából 1718 magyar és 511 szlovák volt
Párkánytól 19 km-re északkeletre fekszik
A község neve a magyar kőből való kút kifejezésből származik. Mint azt a középkori források is írják a falu egy kőből kirakott kút szomszédságában keletkezett. A Köbölkút név az eredeti alaknak a nép ajkán történt egyszerűsítése. A szlovák Gbelce a magyarból való, a köböl mértékegység szlovák nyelvre való lefordításából származik
A község területén az
újkőkorivonaldíszes kerámia települését, ill. hallstatt (kora vaskor) és latén kori (fiatalabb vaskor) csontvázas sírokat tártak fel
A falut
1233-ban "Cubulcut" alakban említik először, de egy Szent István kori oklevél már említ egy települést a mai Köbölkút helyén, mely egy köves kút szomszédságában feküdt.
1299-ben "Kubelkuth",
1346-ban "Kebelkut" néven említik a korabeli források. A
14. században a Köbölkúti család birtoka, később több nemesi családé volt.
1593-ban feldúlta a török. A
17. század elején a Keglevich család,
1635-től a Pálffyak a birtokosai. A század végén elnéptelenedett.
1715-ben szőlőskertje és 23 adózó háztartása volt.
1787-ben 90 házában 629 lakos élt.
1828-ban 99 háza volt 777 lakossal. Lakói földművesek, kézművesek kereskedők voltak. A 18. században nagy halastó volt a községben. A 20. század elején téglagyára működött
.
Vályi András szerint "KÖBÖLKÚT. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Esztergomhoz, mint egy 2 mértföldnyire, tava nevezetes, mind jó nagyságáért, mind pedig azért, mert sok, és jó ízû halakat szolgáltat, nádat is terem. Határja közép termékenységû, legelõje, fája elég van, szõlleji jók, piatzozása a’ Dunán, és Esztergomban."
Fényes Elek szerint "Köbölkut, Esztergom most Komárom vmegyében, magyar–német falu, Esztergomtól nyugotra 2 1/4 mfdnyire, egy posványos vizér mellett: 827 kath., 5 ref., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határja részint dombos, részint róna; bora, fája gabonája bőven. F. u. h. Pálfy. Postahivatal és váltás Perbete közt. A lakosok birnak 493 1/2 hold másod, 1057 1/2 h. harmadik osztályu szántóföldet, 705 h. rétet, 385 kapa szőlőt."
A község fejlődésére nagy hatással volt a vasútvonal kiépülése.
1910-ben 2021, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A
trianoni békeszerződésigEsztergom vármegyePárkányi járásához tartozott.
1938 és
1945 között újra Magyarországhoz tartozott. Lakói
1993-ban kérvényezték a település eredeti magyar hivatalos nevének visszaállítását, ezt azonban a hatóságok elutasították.
.