Azt nézik, mit tud, nem azt, hogy honnan jött. A divattervezők világa nem csupán pompa és ragyogás, de a kemény munka meghozza a sikert.
Sok lányhoz hasonlóan Ágnes is álmodott arról, hogy divattervező lesz. Első szakmája nőiruha-készítő, azaz varrónő. A gyakorlati helyen, ahol szalag mellé került, majdnem eltántorodott. A szakma megszerzése után leérettségizett, majd technikumot, utána főiskolát végzett. Egy tanára ajánlására került Zoób Katihoz rövid időre gyakornoknak. Marasztalták, látván, hogy milyen jól végzi a dolgát. Dolgozott a szakma többi magyar kiválóságával, Náray Tamással, S. Hegyi Luciával is. Egyszer csak azon kapta magát, hogy napi 13 órát dolgozik, tulajdonképpen nincs élete, csak a munka.
Nagy-Britannia szépe is egy Oláh Ágnes (balra) által tervezett ruhát visel
Sokan gondolják azt, hogy a divattervezők világa csupa csillogás, ehhez képest viszont ez egy kemény munka. Ágnes sokat dolgozott, Magyarországon mégsem látott arra lehetőséget, hogy saját vállalkozását felépítse, erre így egyszerűen nem maradt ideje. Ezért kapva kapott az alkalmon, és Walesbe utazott, előbb csak azért, hogy megnézze, milyen munkalehetőség kínálkozik egy angol menyasszonyiruha-tervező cégnél.
Eltelt az ismerkedésre szánt rövid idő, ő azonban maradt, amiben egyebek mellett az is szerepet játszott, hogy megismerte Lee-t, aki ma már a vőlegénye, s akivel közös jövőt terveznek.
Walesben a magyarokról viszonylag sokat tudnak, a fővárost, a gyógyfürdőket, a gulyást sokan ismerik, sőt nem ritka az olyan Wales-i sem, aki egy-két napot már eltöltött Magyarországon. A magyar tánccsoport sikere a brit tehetségkutató műsorban nagy visszhangot váltott ki, kérdezték is tőle, büszke-e a sikerükre. Persze „igen” volt a válasz.
– Csak pozitív élményeim vannak, egy pillanatra sem bántam meg a döntésemet – foglalja össze Ágnes. Mint mondja, máig a menyasszonyi ruháiról ismert Stephanie Allin Couture cégnél dolgozik, elsősorban a szabásminták elkészítése a feladata, de már elkezdte saját nevének felépítését. Úgy gondolja, hogy ő, a Dunaszentgyörgyről jött magyar lány is lehet ismert divattervező, csak keményen kell dolgozni. Öt éven át heti két alkalommal nyelvet tanult munka mellett, a maradék idejében pedig a saját karrierjét igyekezett építeni. A Walesben tapasztalt nyitottság itt is előny, sok ismerősre tett szert, bemutatókra hívják, ő tervezte például Miss Great Britain ruháját, amelyben hazáját képviselte. Magát kísérletező tervezőnek tartja. Szívesen kísérletezik színekkel, anyagokkal, de ahhoz azért ragaszkodik, hogy hordhatóak legyenek a ruhák. Független, erős, önálló, de ízig vérig nőknek készülnek az Agnes Olah Couture ruhák. És még van egy jellemzőjük, mindegyikben ott van Ágnes közép-európaisága, magyarsága. Nem direkt módon, csak megbújva. Hol egy motívum, hol egy kézzel horgolt erdélyi csipke formájában.
A nyár nem az igazi, de a többi évszak gyönyörű
Oláh Ágnes Swanseaban valójában szinte csak kellemes élményekkel gyarapodott, eltekintve attól, hogy erre a vidékre tényleg igaz az, amit Angliáról mondanak, mindig esik az eső. A nyár éppen ezért nem olyan kellemes, viszont a többi évszak gyönyörű. A várost a világháborúban lebombázták, s nem túl igényesen építették újjá, így nem egy „ékszerdoboz”, de mindenért kárpótol a környező vidék. Egyik tengerpartját a világ legszebbjei között tartják számon. Neves szülöttei között van Bonnie Tyler és Catherine Zeta-Jones. Az ott élő emberek pedig nagyon nyitottak, segítőkészek, ha azt látják, hogy valaki akar és tehetséges, azt támogatják. – Ha valaki próbál beilleszkedni, megtanulni a nyelvet, elfogadni a kultúrát, őt segítik. Azt nézik, mit tud, nem azt, hogy honnan jött – foglalja össze.
Sok lányhoz hasonlóan Ágnes is álmodott arról, hogy divattervező lesz. Első szakmája nőiruha-készítő, azaz varrónő. A gyakorlati helyen, ahol szalag mellé került, majdnem eltántorodott. A szakma megszerzése után leérettségizett, majd technikumot, utána főiskolát végzett. Egy tanára ajánlására került Zoób Katihoz rövid időre gyakornoknak. Marasztalták, látván, hogy milyen jól végzi a dolgát. Dolgozott a szakma többi magyar kiválóságával, Náray Tamással, S. Hegyi Luciával is. Egyszer csak azon kapta magát, hogy napi 13 órát dolgozik, tulajdonképpen nincs élete, csak a munka.
Nagy-Britannia szépe is egy Oláh Ágnes (balra) által tervezett ruhát visel
Sokan gondolják azt, hogy a divattervezők világa csupa csillogás, ehhez képest viszont ez egy kemény munka. Ágnes sokat dolgozott, Magyarországon mégsem látott arra lehetőséget, hogy saját vállalkozását felépítse, erre így egyszerűen nem maradt ideje. Ezért kapva kapott az alkalmon, és Walesbe utazott, előbb csak azért, hogy megnézze, milyen munkalehetőség kínálkozik egy angol menyasszonyiruha-tervező cégnél.
Eltelt az ismerkedésre szánt rövid idő, ő azonban maradt, amiben egyebek mellett az is szerepet játszott, hogy megismerte Lee-t, aki ma már a vőlegénye, s akivel közös jövőt terveznek.
Walesben a magyarokról viszonylag sokat tudnak, a fővárost, a gyógyfürdőket, a gulyást sokan ismerik, sőt nem ritka az olyan Wales-i sem, aki egy-két napot már eltöltött Magyarországon. A magyar tánccsoport sikere a brit tehetségkutató műsorban nagy visszhangot váltott ki, kérdezték is tőle, büszke-e a sikerükre. Persze „igen” volt a válasz.
– Csak pozitív élményeim vannak, egy pillanatra sem bántam meg a döntésemet – foglalja össze Ágnes. Mint mondja, máig a menyasszonyi ruháiról ismert Stephanie Allin Couture cégnél dolgozik, elsősorban a szabásminták elkészítése a feladata, de már elkezdte saját nevének felépítését. Úgy gondolja, hogy ő, a Dunaszentgyörgyről jött magyar lány is lehet ismert divattervező, csak keményen kell dolgozni. Öt éven át heti két alkalommal nyelvet tanult munka mellett, a maradék idejében pedig a saját karrierjét igyekezett építeni. A Walesben tapasztalt nyitottság itt is előny, sok ismerősre tett szert, bemutatókra hívják, ő tervezte például Miss Great Britain ruháját, amelyben hazáját képviselte. Magát kísérletező tervezőnek tartja. Szívesen kísérletezik színekkel, anyagokkal, de ahhoz azért ragaszkodik, hogy hordhatóak legyenek a ruhák. Független, erős, önálló, de ízig vérig nőknek készülnek az Agnes Olah Couture ruhák. És még van egy jellemzőjük, mindegyikben ott van Ágnes közép-európaisága, magyarsága. Nem direkt módon, csak megbújva. Hol egy motívum, hol egy kézzel horgolt erdélyi csipke formájában.
A nyár nem az igazi, de a többi évszak gyönyörű
Oláh Ágnes Swanseaban valójában szinte csak kellemes élményekkel gyarapodott, eltekintve attól, hogy erre a vidékre tényleg igaz az, amit Angliáról mondanak, mindig esik az eső. A nyár éppen ezért nem olyan kellemes, viszont a többi évszak gyönyörű. A várost a világháborúban lebombázták, s nem túl igényesen építették újjá, így nem egy „ékszerdoboz”, de mindenért kárpótol a környező vidék. Egyik tengerpartját a világ legszebbjei között tartják számon. Neves szülöttei között van Bonnie Tyler és Catherine Zeta-Jones. Az ott élő emberek pedig nagyon nyitottak, segítőkészek, ha azt látják, hogy valaki akar és tehetséges, azt támogatják. – Ha valaki próbál beilleszkedni, megtanulni a nyelvet, elfogadni a kultúrát, őt segítik. Azt nézik, mit tud, nem azt, hogy honnan jött – foglalja össze.