na, attól nem félek, hogy szép lesz. az én kézügyességemmel...
no meg ez a sablon se a legtutibb, de nekem felismerhető a békuci.
Szimbólum-béka. Nekem az is bejön.
na, attól nem félek, hogy szép lesz. az én kézügyességemmel...
no meg ez a sablon se a legtutibb, de nekem felismerhető a békuci.
Szimbólum-béka. Nekem az is bejön.
na, attól nem félek, hogy szép lesz. az én kézügyességemmel...
no meg ez a sablon se a legtutibb, de nekem felismerhető a békuci.
mondanám, hogy elpostázom neked, de félek, mire odaérne, már ripityomra törne.
Nagyon bájos a kislányod, biztos várja már az ünnepet, Mikulást , Jézuskát. Kivánom, hogy egészségesek legyetek.A sárgaruhás Anna.
Köszönöm a köszöntéseket! Köszönetem jeléül hoztam egy nótát, tegnap hallottam a rádióban, és nekem nagyon megtetszett.
<EMBED src=http://www.youtube.com/v/fLi6dIC9FbA&hl=en_US&fs=1& width=56 height=34 type=application/x-shockwave-flash allowfullscreen="true" allowscriptaccess="always"></EMBED>
No meg azt is szoktam mondani, hogy én úgy gondolom, az oltás egy társadalmi felelősségvállalás is, mert igenis felelős vagyok azért, átadom-e súlyos betegeknek a kórt, illetve hazaviszem-e egy immunrendszer nélküli súlyos betegnek....
Részemről ennyit erről, mert engem mindig felbőszít ez a téma.
Hogy őszinte legyek, Barbi, én legszívesebben fognám itt a CH-n a "családot" és akit még ismerek és elmennék valami új honlapra.
A CanadaHun már teljesen leamortizálta az idegeimet!
Nos, néha én is elvesztem a reményt... de mégis maradok, azért a tiz-húsz emberért, akiknek a gondolatai számomra érdekesek...
Más hasonló helyen egy-kettőt sem találok...
Van értelme írogatni, amikor kapásból azt mondják, hogy olyan nincs, nem volt és nem is lesz ... ?
Bővebben:
azért jöttem erre az oldalra, hogy beszélgetőtársakat találjak azokról a dolgokról, amiket tapasztaltam. Jobb szeretem, mintha könyvekből olvasnám vissza. Persze sok könyv sok nézőpont, de velük beszélgetni azért mégsem olyan.
Amibe ütköztem, hogy kapásból elutasítás volt, ha szóltam. Talán én is hibás lehetek, mert nem mondtam el mindent töviről-hegyire, de mentségemre szolgáljon, hogy másoktól sem láttam.
Azt szerettem volna, ha tanulhatunk egymástól, ha finomítani tudjuk a tudásunkat - egy kicsit olyan magasröptű beszélgetésre vágytam ítéletek nélkül olyanokkal, akik hozzám hasonlóan a tapasztalatokat szerették volna megbeszélni, nem a könyvekből vett szövegekkel válaszolni. Így aztán feladni kényszerültem. Talán. Esély persze mindig van
Szeretnék a kerek asztalod tagja lenni a beszélgetésre van még egy hónapom rá: már mindent elmondtam.
Sirkán: attól függ mit nevezünk gyerekfejnek?
Üha! Lehet én is bepróbálkozom a mézes sütivel, valahogy kedvet hoztál hozzákissTyúkanyó: képzeld ahogy készülődöm a mézeskalácsozásra, találtam olyan képeket, amelyekből sablont tudok csinálni, és van közte békás is, és meg is fogom csinálni. Majd küldök róla képet.
Természetesen jegesmedvést is találtam, az sem marad majd le.
Megvan mindennek az ideje....Sajnos nekem sem mindig van időm, de inkább türelmem itt ülni, és elküldeni egy-egy üzenetet.
Nagyon szeretlek titeket, és ezért nagyon elkeserít, hogy most mikor megint mindenki visszatalált, pontosabban csak majdnem mindenki, akkor a szerver szól közbe. Tudom, nem véletlenül.
Van, persze, csak az nem mindegy, hogy melyik topikban. Sajnos gyarlóak vagyunk, és nem tudunk szabadulni az ítélkezésektől. Amit nem éltünk meg, az nincs, az hülyeség, mert még nem jutottunk oda, hogy nem csak az van, amit mi tapasztalunk. Bocs, ha netalán én is az ítélkezők között voltam. Én is csak emberből vagyok. kiss
na, attól nem félek, hogy szép lesz. az én kézügyességemmel...
no meg ez a sablon se a legtutibb, de nekem felismerhető a békuci.
Körfűrész, ráspoly, smirgli elő, már kerekítem is a négyszögletű asztalt! kiss
na, attól nem félek, hogy szép lesz. az én kézügyességemmel...
no meg ez a sablon se a legtutibb, de nekem felismerhető a békuci.
Szimbólum-béka. Nekem az is bejön.
Akkor maximum olyan lesz, mit a csoki, ronda, de finom. Én is csak ilyen sütik előállítására vagyok képes.
Most megyek,és előkapom a porszívót,aztán a gőzöst,utána meg megyek a boltba...
Akkor maximum olyan lesz, mit a csoki, ronda, de finom. Én is csak ilyen sütik előállítására vagyok képes.
Szia, nem a pókhálóba! Hanem abból lesz a pókháló:lol: Sebaj mi tudni fogjuk, hogy az a pókhálóElke!
Pókhálóba pattogatott kukorica?:shock:
Haj, csásárskorpió és valószínűleg sztyeppi varánusz is becsúszik:lol: ne szörnyülködj, én már megtettemMi az az újabb... egyed, amit a Jézuska visz?
Neked is szép napokat.További szép napot mindenkinek!
Szia, én is tudok ebben bíznisziasztok!
De én azért bízom a csapat összetartó erejében
Van egy süti, amit csak chokito-nak hívok a régi csoki után, bár köze semmi hozzá. Szépre még sosem sikerült, viszont eszméletlenül finom, szinte mindenki szerint.
Elke: van egy nagyon jó mézes receptem, abból adventi koszorút is szoktam csinálni, nemcsak mézeskalácsot. A legjobb benne, hogy nem teljesen ragacsos a tészta, viszonylag könnyű vele bánni, és persze finom. kiss
Nagyon aranyos, amit a kisfiadéknál bevezettek. Egyik középsulimban is volt hasonló.
Drága Kisunokáim , Kis-állataik, Apró Növénykéi, és Valamennyi szerettei !
Eredeti szerző siriusB
Hogy őszinte legyek, Barbi, én legszívesebben fognám itt a CH-n a "családot" és akit még ismerek és elmennék valami új honlapra.
A CanadaHun már teljesen leamortizálta az idegeimet!
Sokmindent szetenék írni mindannyiótoknak, de az erőm véges , ezért úgy gondoltam, hogy egy készülőben lévő írásom ideillő darabkáját bemásolnám nektek. Talán válasz ez mindenkinek és köszönet nektek, akik az Én házam vagytok. Íme. a részlet...........
-----------------------------------------------------------
Ahogy körbenézett a kopott falakon, málladozó tapétákon, legszívesebben az egész házat
lerombolta volna, úgy ahogy volt. Felvonszolta magát a nyikorgó falépcsőkön az emeleten
üresen álló gyerekszobákhoz.
A félig nyitott ajtó nyikorgását gyermek kacaj hangja törte meg, és halk kuncogás, ahogy
a párnába temetve arcát kishúga épp elbújt a többiek elől, hangosan visítva, hogy jöhet a hunyó.
A nappaliban halkan pattogott a kandallóban égő illatos hársfa,… az amibe a villám sújtott,
és nagyapa könnyeivel küszködve vágta ki , mert gyermekkorának legszebb éveire emlékeztette.
Megcsapta az orrát a fenyő édeskés gyantájának illata, ahogy átjárta szentestén a ház minden
apró szegletét. A falon most is ott lógott apa és anya esküvői képe, és mellette szorosan dédiék,
ahogy maltertól foltosan, délcegen állnak a készülő házuk előtt. Egyenes, tiszta tekintettel
néztek a lencsébe, büszke hittel az arcukon, és örök karácsonyt remélve az utódoknak…
A lépcső alsó fokára visszatérve leroskadt, és érezte ahogy a ház sír, könyörög, hogy;
Ne ölj meg. Tudta, hogy nem pusztán a falak,deszkák , kövek, amik sírnak, hanem emlékek,
szeretet , és a saját eddigi élete is ott zokog a roskatag falakban.
:..:
? ha nem.Nos, akkor az már egy másik történet lesz. kiss