Ez a tudományos-áltudományos vita csak egymás leminősitését szolgálja.Kb. mint a keresztény -muszlim világnézet.
Szerintem rosszul látod, és nem is értem, a témában megjelent hozzászólásokat olvasva milyen logikával jutottál erre a következtetésre. Hiszen a tudomány nem csak egy szó, hanem - a világ egyéb dolgaihoz hasonlóan - meghatározott ismérvekkel jellemezhető fogalom. Így ezen ismérvek meglétét ellenőrizve ugyanúgy eldönthető, hogy valami tudomány-e, vagy nem, mint az, hogy valaki keresztény-e, vagy muszlim. Ha valaki kereszténynek mondja magát, de napjában ötször imádkozik a mecsetben, és azt hirdeti, hogy Jézus próféta volt, rangban Mohamed után a második, az nem leminősíti a keresztény vagy a muszlim világnézetet, hanem hazudik. Az pedig már a vicc kategóriába tartozna, ha egy muszlim arra hivatkozva kérdőjelezné meg valaki keresztény voltát, hogy az illető nincs körülmetélve, és pucér fejjel mászkál Isten szent ege alatt.
[quite]Amig megelégszik a napi sikerek gyümölcsével nem lesz kirívó azaz"közülünk való",de egy lógós,haszonleső,ha megtud nyergelni egy hibát vagy félreértést máris szervezkedni kezd a rend ellen vagy elfoglalja annak kulcshelyeit. Ezt a józan ész szépen félretudja sőpőrni,de ha élethelyzet,veszteség,gyenge jellem bele viszi a következmények nélküli hatalomgyakorlásba, aminek követője lehet néhány ,de több millió "alattvaló" is,nincs megállás.[/quite]
Azt hiszem, itt jól összefoglaltad a probléma lényegét. Hiszen ha valaki beéri azzal, hogy néhány lájkért terjeszti mások hazugságait, az legfeljebb kisebb szubkultúrákban okoz károkat. De azok, akik kitalálják a hazugságokat, és profi manipulációs technikákat alkalmazva úgy irányítják az embereket, hogy ezeket, és csak ezeket a hazugságokat igényeljék, milliók életét tehetik tönkre. Hiszen a tanulni, vagy akár csak önállóan gondolkodni is lusta, hiszékeny emberek között a lógós haszonlesők is könnyebben tudnak érvényesülni, hatalomhoz jutni, a hatalomgyakorlásuk pedig magától értetődően ennek megfelelő lesz.
Sajnos ott nem a néhány szemben álló fog vitázni,hanem a birkaként kezeltek tömegei pusztulnak el olyan célok miatt,amik valódi hátterét gyakran nem is akarják tudni.Ez a tudomány-kuruzslás vitára is teljesen igaz.Kinek az érdeke?Mennyi az a veszteség, ami nekem megéri?Kell-e ezért(vagy ellene) bármit is tenni?Ezek mentén szerveződik az egész.A valós tudomány köszöni de nem az akadémiai határozatok alapján müködik,s nem is a település közepi csúcsos épitmények morajlásaitól.Azok csak a értelmezés kisérletihelyei,sok esetben megélhetési bunkerek a többség kihasználására,amig világ a világ.
Erőszakkal tanulásra kényszeríteni senkit nem lehet, főleg akkor nem, ha az illető nem is akarja a tudást. A birkát pedig csak birkaként lehet kezelni. Könnyű elhitetni vele, hogy nagyon okos, de attól még éhen fog pusztulni, ha nem terelik ki a legelőre, és vakon elsétál az első szélhámos után, aki elég szívhez szólóan rázza előtte a kolompot. Az pedig valóban nem csak a tudomány-kuruzslás vitára igaz, hogy a kérdés eldöntéséhez, az érdemi vitához nem árt ismerni azokat a tényeket is, amik köré az egész szerveződik. Csak annyival egészíteném ki: az, hogy valaki gondolkodás nélkül szajkózza mások véleményét, még nem egyenlő a tények ismeretével. A tudomány pedig köszöni, de nem a színes magazinok, és nem is a parasztvakító reklámokból élő blogok "hírei" alapján működik. Munkamódszerének alapeleme a szkepticizmus, minden állítás - legyen az akadémiai határozatban, tudományos fórumon megjelent publikációban, vagy a legtöbbet lájkolt vírus-videókban - kritikus vizsgálata, a megfigyelhető valósággal való összevetése. Erre pedig értelemszerűen csak azok képesek, akik ismerik az ilyen vizsgálódás módszereit és lehetséges buktatóit, valamint - magától értetődően - a már elvégzett vizsgálatok eredményeit. Aki pedig nem képes rá, ha már megtanulni nem akarja, jobbat nem tehet, mint elfogadja a téma szakértőinek véleményét. Egy laikus nem készít magának bakancsot, vagy nem veszi ki a saját vakbelét, mert annak azonnali, bárki számára nyilvánvaló következményei lennének. A tudományhoz úgy általában viszont bárki érthet minden kockázat nélkül - legalábbis azok előtt, akik még annyira sem értenek hozzá, mint ő maga.
Mindennek ékes példája Csillagözön legutóbbi "alkotása". Ha valaki vette a fáradtságot és lefordította a kísérő szöveget, az már tudja, hogy számítógépes szimulációs program által készített animációt - parasztosan szólva: rajzfilmet - lát, nem pedig valós filmfelvételt. Az alsó kép is azon a nyilvános, bárki számára elérhető lapon (
http://lroc.sese.asu.edu/posts/895 ) látható, ahonnan az eredeti animáció származik, és ahol olvasható az is, hogy elkészítése milyen gondos, szimulációval támogatott előkészítést, és mennyi számítógépes grafikai munkát igényelt. Ennek a technikai részleteit korábban már többször megpróbáltam Csillagözönnek elmagyarázni, de amint láthatod, teljesen eredménytelenül.
Annak belátásához pedig elég a józan paraszti ész is, hogy ha egy űrjárműnek 3-4 napig tart a Földről a Holdig elérni, akkor arról nem egykönnyen lehet olyan mutatós, néhány perces filmet készíteni, mint amikkel a hollywoodi mesefilmekben szokták kábítani a fogyasztókat.
