<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w
unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w
ontGrowAutofit/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400;} </style> <![endif]--> Megosztok egy történetet, ami velem kapcsolatos és Bihartól kérdezem, vajon ők kik lehettek? Ha valaki nem tudná, már nagyon régóta, mondhatni folyamatosan vannak megmagyarázhatatlan események az életemben. Kb. 4 évvel ez előtt, amikor el kezdtem írogatni ufós fórumra, egyik vasárnap, miközben a férjem bement fizetni a töltő állomásra, ami szemben volt és én a kocsiban várakoztam, egy fekete sötét üveges autó állt meg hirtelen fékezéssel kb.5 m re előttünk, velünk merőlegesen. A hátsó ülésről egy 30-40 év körüli magas, sötét nadrágos, fehér inges, napszemüveges, (mintha szoláriumban barnult bőrű) fiatalember szállt ki és elölről megkerülve, beült a vezető mellé, aki ugyan így volt öltözve.
Amikor kiszállt, levette a napszemüvegét, szemközt nézett velem, a szája nem mozgott, de úgy hallottam azt mondja: (itt a csaj), Pedig azt a kort már rég elkerültem, hogy így nevezzenek. Ismerősnek tűnt valahonnan. A másik is levette a napszemüvegét, így megtapasztalhattam, mind ketten engem figyelnek. Nem is lett volna más, hiszen rajtunk kívül egy autó sem volt ott abban az időben. Egy darabig vártak, (közben nem tankoltak, nem mentek be vásárolni, nem telefonáltak, csak ültek) majd kissé a kijárat felé gurulva, megálltak majdnem mellettünk. A tekintetüket le nem véve rólam. A várakozás percei igen hosszúnak tűntek. Kérdések fogalmazódtak meg bennem. Éreztem, hogy valamilyen szándékkal vannak ott. (Figyelmeztetés, talán nem írogathatok?) Aztán megjelent a férjem, akinek pont mellettük kellett eljönnie. A kormánynál ülő fiatalember tetőtől talpig végig mérte. Egy pillanatra félelem fogott el. Féltettem az életét. Az idegen észrevette az aggodalmamat, a tekintetéből láttam, nem akarja bántani. Feltette a szemüvegét és elindultak a kijárat felé. Figyeltem, ahogy távolodik a kocsijuk és tudtam, hogy tudják, hogy figyelem őket. Soha sem fogom elfelejteni azokat az arcokat.
Még ezen kívül 2 találkozásom volt velük, különböző helyeken és szituációban, de minden alkalommal ügyeltek arra, hogy tudatosuljon bennem.
