Versek

ovoka · 2011 Augusztus 6

Nyulász Péter: Almát eszem

Nyulász Péter: Almát eszem

Almát eszem ropogtatom
Fogaim közt morzsolgatom
Olyan finom, mint a méz
Mind elfogyott idenézz,
Hammm!

ovoka · 2011 Augusztus 6

Tóthárpád Ferenc : Körtefa, almafa

Tóthárpád Ferenc : Körtefa, almafa

Körtefa, almafa, szilvafa, ringló,
érik a szőlő, vesszőn ringó.
Dinnye, kökény és áfonya,
télbe kacsingat a naspolya.
Birsalma és mogyoró…
s még az őszben az a jó,
földre pottyan a dió!

ovoka · 2011 Augusztus 6

Zelk Zoltán : Az én kertem

Zelk Zoltán : Az én kertem

Van nekem egy diófám,
de az olyan fajta;
dió terem rajta,
mellette az almafám,
azon pedig alma.
Mellettük egy szilvafám,
nézem, nézem, mintha
annak ágán se egyéb
teremne, csak szilva.

Tudom, el se hiszitek,
hiába is mondom,
van ribizlibokrom is,
és azon a bokron,
azon is csak ribizli,
azon se nőtt még soha
se szőlő, se mandula -
ilyen az én kertem,
azért tán, mert ingyen kaptam,
nem a boltban vettem!

ovoka · 2011 Augusztus 6

Dénes György: Diószegi dió

Dénes György: Diószegi dió

Diószeg, Diószeg
Három fiú diót szed,
Egyik veri, másik eszi,
A harmadik nézegeti,
Feldobja, elkapja,
Tele már a kalapja.

Diószeg, Diószeg,
három suhanc diót szed,
mind a három összenevet,
kiszedik a dióbelet,
ide kukk, oda kukk,
összekoccan a foguk.

ovoka · 2011 Augusztus 6

Kányádi Sándor : Elment Péter

Kányádi Sándor : Elment Péter

Elment Péter tököt venni,
elfelejtett pénzzel menni.
Hogy a sült tök? Ennyi s ennyi.
De nem volt mit elővenni.
Elmaradt a sülttök-vétel,
étlen maradt szegény Péter.

ovoka · 2011 Augusztus 6

Mentovics Éva : Mi lehet a tökből?

Mentovics Éva : Mi lehet a tökből?

Zöldségeskert legvégében
tengette az életét,
s ott várta be, hogy majd a fagy
megcsipdesse levelét.

Zöld szárain vagy száz inda
tekeredik, kanyarog.
Olyan tök ez, mely szereti
a hideget, a fagyot.

Az elsárgult leveleit
őszi szellő kergeti.
Orcáját a dér megcsípte
- igaz, jól is áll neki.

Szeletekre felvagdosva
akár meg is sütheted.
Tetejére mézet csorgatsz,
és már nyomban eheted.

De ha mókás kedved támad:
fogj egy kést és kanalat,
vagdoss ki az oldalából
szemet, orrot, fogakat!

Kapard ki a közepéből
a lapos kis magvakat -
azoknak majd hidd el, télen
örülnek a madarak.

Közepére tégy egy gyertyát,
kérd meg anyát: gyújtsa meg…
tedd vissza a kis kalapját,
s ott vigyorog majd neked.

ovoka · 2011 Augusztus 6

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Kányádi Sándor: Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.

Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre. Tiszta szívből
ezt kívánom.

Szaporodjon ez az ország
Emberségbe', hitbe', kedvbe',
s ki honnan jött, soha soha
ne feledje.

Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk...
A többit majd apródonként
megcsináljuk.

Végül pedig azt kívánom,
legyen béke.-
Gyönyörködjünk még sokáig
a lehulló hópihékbe'!

ovoka · 2011 Augusztus 6

Fecske Csaba: Újévi köszöntő

Fecske Csaba: Újévi köszöntő

Itt van már az új esztendő,
Gazdag padlás, teli bendő.
Kövér malac, pulyka, lúd,
Hosszú kolbászt, kurta bút.

A kamrában száz zsák búza,
Láb a csizmát el ne nyúzza.
Teli legyen a fazék,
Jusson nekem maradék.

Tojjék szaporán a tyúkjuk,
Hogy a rántottát megunjuk.
Sajtjuk legyen nagy, kerek,
Hízzanak az egerek!

ovoka · 2011 Augusztus 6

Őri István : Újévre

Őri István : Újévre

Naptár fordul
fagy csikordul,
eresz alatt
csepp lecsordul.
Itt az idő - hol az idő
tavaszváró új esztendő!

ovoka · 2011 Augusztus 6

Gyenes István : Tavaszköszöntő

Gyenes István : Tavaszköszöntő

Köszöntünk szép kikelet,
Ragyogjál a föld felett.
Áraszd meleg sugarad,
Hozzál termő szép nyarat.
Epret, mézet, szép virágot,
Embereknek boldogságot.

ovoka · 2011 Augusztus 6

Egy nagyon kedves mozgásos versikét szeretnék veletek megosztani, amelyet egy kisgyermekeknek írt környezetvédelmi kifestőkönyvben találtam. Amikor elolvastam ezt a kis verset, arra gondoltam, hogy amellett, hogy a gyerkőcökkel eljátszhatjuk egy fa születését és növekedését, hasznos ismeretekkel gazdagítva őket, ez a játék nagyon jó lehetőséget nyújt akar oviban vagy iskolában, de meg otthon is egy napindító jóleső nyújtózkodásnak, vagy hosszú ülés, utazás után egy kis átmozgatásnak.

Szoboszlai Veronika : A fa születése

Egy magocska kucorgott a földben.
(Leguggolunk, szemeinket becsukjuk, kezünket ökölbe zárjuk)

Csirát hajtott a sötétben.
( Továbbra is guggolunk, de szemünket kinyitjuk, és egyik kezünk mutatóujjat fölemeljük. Az lesz a kis csira.)

Elindult a napfény felé,
Kidugta a földből fejét.
(A kinyújtott mutatóujjunkkal azonos karunkat elkezdjük szép lassan fölemelni.)

Növekszik, növekszik,
Ágacskává cseperedik.
(Miközben a karunkat egyre magasabbra nyújtjuk, a guggolásból kezdünk fölállni.)

Magasabb lesz évről-évre,
(Mar majdnem teljesen fölálltunk.)

Megvastagszik a törzse,
(Egyenesen állunk, karunk magastartásban, de csak a mutatóujjunk van kinyújtva, a többi meg ökölben.)

Újabb ág hajt ki belőle,
(Most a másik karunkat is magastartásba emeljük.)

Majd még sok-sok kis ág.
(Mindkét karunk magastartásban, ujjaink széttárva, nyújtózkodjunk jó magasra.)

Így nőtt fel végre,
Állat, ember örömére.
(Karjainkkal, törzsünkkel hajladozzunk jobbra-balra mint a szélben a faágak.)

ovoka · 2011 Augusztus 6

Volt egyszer egy kis törpe

Volt egyszer egy kis törpe, beesett a gödörbe
( leguggolunk)

Szegény,szegény kis törpe,
( fejünket fogva,ingatjuk)

itt az orrát betörte.
( mutatjuk az orrunk hegyét)

A haragja szörnyű nagy,
(öklünket rázzuk)

mert az orra ilyen nagy.
(orrunkat a levegőben ujjunkkal nagyobbnak "rajzoljuk")

ovoka · 2011 Augusztus 8

Saláta Sára

<!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:View>Normal</w:View> <w:Zoom>0</w:Zoom> <w:TrackMoves/> <w:TrackFormatting/> <w

oNotShowPropertyChanges/> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w

unctuationKerning/> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w

oNotPromoteQF/> <w:LidThemeOther>HU</w:LidThemeOther> <w:LidThemeAsian>X-NONE</w:LidThemeAsian> <w:LidThemeComplexScript>X-NONE</w:LidThemeComplexScript> <w:Compatibility> <w:BreakWrappedTables/> <w:SnapToGridInCell/> <w:WrapTextWithPunct/> <w:UseAsianBreakRules/> <w

ontGrowAutofit/> <w:SplitPgBreakAndParaMark/> <w

ontVertAlignCellWithSp/> <w

ontBreakConstrainedForcedTables/> <w

ontVertAlignInTxbx/> <w:Word11KerningPairs/> <w:CachedColBalance/> </w:Compatibility> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> <m:mathPr> <m:mathFont m:val="Cambria Math"/> <m:brkBin m:val="before"/> <m:brkBinSub m:val="--"/> <m:smallFrac m:val="off"/> <m:dispDef/> <m:lMargin m:val="0"/> <m:rMargin m:val="0"/> <m:defJc m:val="centerGroup"/> <m:wrapIndent m:val="1440"/> <m:intLim m:val="subSup"/> <m:naryLim m:val="undOvr"/> </m:mathPr></w:WordDocument> </xml><![endif]--> SALÁTA SÁRA

Saláta Sára
elment a vásárba
idres-bodros, fidres-fodros
zöld selyem szoknyába.

Vele ment, vele ment
zámolyi szekéren
Retek Peti, Répa Rozi,
Cékla Cilikével,

Uborka Borka
meg a Bálint Alma,
Kukorica Katica,
Petrezselyem Panna.

Hogy odaértek,
le is telepedtek,
jó Burgonya Boldizsárnak
jónapot köszöntek.

Agárdi szekéren
most döcög be éppen
zöld pocakos Dinnye bácsi
a háza népével.

Kel Kelem, Sós Jóska,
Parja Pál is ott van,
Körte úrfik mosolyognak
katonás sorokban.

Paradicsom Piroskát
Tök Tóni kíséri,
itt jön Borsó Bözsike
és Paszternák Trézsi.

Szilva Száli kék ruhában,
Birs Biri sárgában
kínálkozik egyre-másra
a hetivásárban.

Velük a sok kofa néni,
A szíves szót ingyen méri:
- Jó napot! – Jó napot! –
- Komámasszony mit hozott?

- Répát, babot, tököt, lencsét…
- Adjon Isten jó szerencsét…
- Adjon Isten magának is minden jót:
ezüstpénzes, aranypénzes vásárlót!

Egy nagysága itt jön már is,
zsebében a bugyelláris:
- Kofa néni, megveszem a portékáját,
de csak akkor, ha nem tartja ki az árát!
- Ó, galambom, dehogy drága…
Egy fillérért pengő ára!

Van itt mindenféle jó,
úri konyhára való!
Főzelékek kínálkoznak,
Friss gyümölcsök mosolyognak:

- Engem vegyen, ténsasszony!
- Mibelőlük válasszon!
Zöldségek is egyre hívják:
- Töltse meg a kosárkáját!

Csak az egy Saláta Sára
dinnyeg-dünnyög egymagába.
Erre fordul, arra fordul,
A vevőre zordan mordul:

- Enyje kérem, de goromba!
Összegyűri, összenyomja
fidres-fodros szép ruhámat,
dudos selyem szoknyácskámat!

- Adta kényes portékája,
begyeskedő salátája!
Lám, az orrát de felvágta…
Hadd hallom hát, mi az ára?

- Hallja lelkem ténsasszony,
nézzen szét a piacon,
Nincs szebb, mint Saláta Sára!
Pengő az urolsó ára!

- Hahaha! Hahaha!
No, ez aztán megadta!
Egy pengős saláta?
Öregapám se látta!

- Nevessetek, bánom is én,
fittyet hányok rája:
Majd megadja az egy pengőt
a király szakácsa!

- Hahaha! Hahaha!
Ó, te balga Sára!
Lesheted, hogy érted jöjjön
a király szakácsa!

Estig is itt ülhetsz
magad a vásárba
Egy pengőt - hahaha -
ki ad salátára?

Pereg a szó, peng a pénz a hetivásáron,
minden zöldség elkelt már ilyen-olyan áron.
Elvitték a burgonyát,
almát, babot, céklát,

zöld uborkát, sárga borsót,
gyönge kerékrépát.
Kukorica Katicát nagy szekérre rakták,
Dinnye Danit Debrecenbe autón szállították.

Elkelt a jó Kel Kelemen
öt fillérért párba,
Tök Tóninak, Paraj Pálnak
is akadt gazdája.

Birs Birkét, Szilva Szálit
a bíróné kérte,
méltóságák alkudoztak
Retek Petikére.

Barack Bercit egy szakács
nagy pénzen kereste,
Murok Miskát, Mák Mariskát
autón vitték Pestre.

Paradicsom Piroskát
Vékaszámra hordták…
A piacot egy-kettőre
kitakarították.

Késő van már, délre jár már,
fogy a nép a piacon,
bevásált már Julcsa, Borcsa,
ifiasszony, kisasszony.

Minden elkelt illő árba,
ki egyenkint, ki meg párba.
…Csak ki maradt ott magába
fidres-fodros zöld szoknyába?

A Saláta Sára!

Bezzeg, most már szánná-bánná,
a fejét is falba vágná…
Kínálkozik, de hiába:
hoppon maradt finnyás Sára.

- Jajjajjaj, de bolond voltam,
hogy az orom úgy fennhordtam!
Nem kellek már senkinek se,
itt maradtam szégyenszemre.

- Ténsasszonykám, szép nagysága,
tegyen be a kosárba!
Vigyenek el, jó emberek,
akár ingyen is elmegyek…

Nem bánom már, akárhova:
nagy konyhába, kis kunyhóba,
ecetbe vagy olajba,
berántva vagy habarva,

vagy akár egy rongyos zsákba
kis kacsáknak vacsorára! –
De hiába kínálkozik,
egy vevő sem találkozik:

- Nem kellesz te kényes Sára,
se délre, se vacsorára,
pengőért se, fillérért se,
még egy lyukas garasért se!

No, mi baj van? Ej, gyerekek,
talán csak nem pityeregtek?!
Ne fájjon a szívecskétek:
Jó vége lesz a mesének!

Szemétdombon hervad Sára
búbánatos árvaságba:
búbánat Isten látja,
amit vétett, megbocsátja.

Esővízzel megmosdatja,
napsugárral cirógatja,
lengedező szellőcskével
gyűrt ruháját fodrozgatja.

Kis Saláta újra éled:
- Istenem, de szép az élet! –
Karocskát nyújtja égre:
kivirágzik örömébe!

Ága-boga, száz virága
magot érlel forró nyárba.
Magocskáit szerteszórja,
ki is keltek kakukkszóra.

Sára mama nevet, örül!
Száz gyermeke köröskörül:
harmatlepte, madárlátta
száz kis fodros saláta.

Marcsa, Miska, hogy meglátta,
kis kertjébe palántálta,
szépre, nagyra felnevelte,
a piacra ki is vitte.

Mind el is kelt, illő árba
fehérvári nagy vásárba:
nénik, bácsik mind megvették,
fényes pénzzel megfizették.

Gyűlt a sok pénz, csengő-pengő,
sok fillérből lett a pengő…
Száz fillérért száz saláta:
mégis pengő lett az ára!

ovoka · 2011 Augusztus 8

Egyszer volt egy kemence

Egyszer volt egy kemence, (karunkkal félkört rajzolunk a levegőbe)
Belebújt a kis Bence. (összetesszük tenyerünket, előrenyújtjuk őket)
Kormos volt a kemence, (levegőben lebegtetjük ujjainkat, mintha a korom szállna)
Fekete lett kis Bence. (kétoldalt végigsimítjuk az arcunkat)
Ránézett a mamája, (szemöldökükhöz tartjuk kezünket, kukucskálunk)
Nem ismert a fiára. (rázzuk a fejünket, kezünket)
Becsukta a kemencét, (egyik kezünkkel "becsukjuk" az ajtaját)
Jól megszidta kis Bencét. (felemelt mutatóujjunkkal dorgáló mozdulatot teszünk)

ovoka · 2011 Augusztus 8

Gomba, gomba, gomba

Gomba, gomba, gomba, (összeütögetjük az öklünket)
nincsen semmi gondja, (forgatjuk a tenyerünket, jelezve, hogy "nincs")
ha az eső esik rája, (egyik kezünk ujjaival a másikra "cseppentjük" a szemerkélő esőcseppeket)
nagyra nő a karimája. (nagy félkört rajzolunk a levegőben magunk előtt)
Az esőt csak neveti, (szájunkra mutogatunk)
van kalapja, teheti. (fejünket ütögetjük)

ovoka · 2011 Augusztus 8

Megfogom a magocskát

Megfogom a magocskát, ások neki lyukacskát.
Beleteszem, betemetem, gereblyézem, öntözgetem.
Megsüti a napocska, kibújik a magocska.
Nő szára, nő virága, jön a szellő elfújja, elröpül a magocska.
Videó erről itt.

ovoka · 2011 Augusztus 8

Erdő szélén házikó

Erdő szélén házikó, ablakában nagyanyó.
Lám egy nyuszi ott robog, az ajtaján bekopog:
Kérlek segíts énrajtam, a vadász a nyomomban.
Gyere nyuszi sose félj, megleszünk mi kettecskén.

Videó erről itt.

ovoka · 2011 Augusztus 8

Éldegélt a bíróéknak

Éldegélt a bíróéknak udvarán egy tyúkocska
Tarka volt a szárnya tolla, fején büszke bóbita.
Kotkotkotkot kotkodáács,
fején büszke bóbita.

Hej, de hetyke, hangos csőrű volt a tarka tyúkocska
Reggel este peckesen járt, billegett a bóbita.
Kotkotkotkot kotkodáács,
Billegett a bóbita.

Ám a hetyke kis tyúkocska egyszer aztán pórul járt,
Amint éppen egyik reggel az ajtónál kotkodált.
Kotkotkotkot kotkodáács,
Az ajtónál kotkodált.

Jött a gazda pajkos lánya, csintalan kis Annuska,
s megkergette a tyúkocskát odakünn az udvarba'
Kotkotkotkot kotkodáács,
Odakünn az udvarba'.

Tarka tollát megtépdeste, jól ellátta a baját.
És a végén jót nevetve megcsípte a bóbitát!
Kotkotkotkot kotkodáács,
Megcsípte a bóbitát.

ovoka · 2011 Augusztus 8

Párizs kellős közepén

Párizs kellős közepén
Annak is a főterén
Éldegélt egy huncut cicamica.
Utána a kandúrok
Jártak,mint a pandúrok
Hogy megfogják a huncut cicamicát.

De a kis édes rájuk sem nevetett
Talán feléjük sem mehetett...
És az egész éjen át háborgatták a cicát
Nyávogott a macskaszerenád:

Miiiauu,szeretlek szívem reszketőn
Miiiauu,este légy a háztetőn
Miiiauu,szeress belém
Miiiauu legyél enyém
Fogok egy e-ge-ret!

Képzeljétek,gyerekek
Egyszer aztán megesett
Hogy mama lett a huncut cicamica.
Egyszerre csak született
Tíz meg kettő huncut cicamica.

De a kis édes
Rájuk sem nevetett,
Talán feléjük sem mehetett...
És az egész éjen át
Háborgatták a cicát
Nyávogott a macskaszerenád:Miiiauu!

Sudárka · 2011 Augusztus 14

Nyári versek gyerekeknek

Nyári versek gyerekeknek

Versek

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Állandó Tag

Hasonló témák