Versek

Szepesi Attila: Őszi fecskehad

Szepesi Attila
Őszi fecskehad

Búcsúznak már, gyűlnek a fecskék, csöpp
ficserészők. Ülnek nagy csapatokban a villanydróton,
hogy tovaszálljanak északi tájról déli vidékre a
tengeren át, hol a kék habokon bucskázik a delfin s
nem látszik csak a zajló hullám, messze a part még.
Messze a pálmás Afrika még, ahol a dzsungel mélyén
szökken a párduc, fönn a falomb közt kandi majom
bújik, s a szavannán lép a zsiráf, a torony-nyakú,
bőg az oroszlán, s legelésznek a holdsarló-agyarú
elefántok. Ott ficseregnek a fecskék majd, ott
bukfenceznek a nap sugarában, a kék levegőben. Most itt
gyűlnek a villanydróton, a lomb-veres őszi ligetben, a
völgyeken át kanyarogva futó kikerics-lila szélben, a
búzamező aranyában, amelyre a tél fenyegetve teríti le
majd suhogó takaróját.

images_00610.jpg
 
Juhász Ferenc: Délnek húznak a fecskék

Juhász Ferenc
Délnek húznak a fecskék

Délnek húz a fecske, délnek.
Feszítik szárnyuk a szélnek
az őszi vándormadarak.
Kövér rajokban égre kelnek,
s az őszi légben énekelnek
a lassan szálló ég alatt.

A fű kiégett, ősz van újra,
s az ember újra megtanulja
becsülni a meleg nyarat.
A ködben úszó völgytorokban
a csorda bőg, s az ezüst porban
a hegynek fölfelé halad.

fecske.jpg
 
Demcsák Nikoletta A csalóka manócska

<table width="98%" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td colspan="3" class="idezet" style="padding-bottom: 6px;" align="center">
Demcsák Nikoletta

A csalóka manócska

Volt egyszer egy csalóka,
Kinek neve manócska...
Nem volt mindig manócska,
Ezért ő egy csalóka...

Megunta a csalókát,
Átvette a manócskát,
Mivel mások nem hívták úgy,
Varázslattal hatott rájuk.

Megfogta a görbe pálcát,
Suhintott is a hétszázát!
Megijedtek az emberek,
Ilyen csoda hogy lehet...

Hogy tud ő így varázsolni,
Nem is kobold...
Nem is tünde...
Nem is ember...
Nem is törpe...

Hát akkor ki vagyok? - kérdezte a csalóka
Te bizony a Manócska!

Csalókából manócska vált
Sikerült is így a varázs... </td></tr><tr><td align="left">
</td><td class="idezet" align="center">
</td></tr></tbody></table>
 
Horváth Ilona - Csillag

<table width="98%" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td colspan="3" class="idezet" style="padding-bottom: 6px;" align="center">Csillag
Egy kis csillag
szállt a földre,
apró pici gyermek
lett belőle.
Kisleány lett
az én szentem,
Tímeának nevezzük.
Dédi szíve
nagyot dobban
hogy a piciny csillag
itt a földön,
ide közénk költözött. </td></tr><tr><td align="left">
</td><td class="idezet" align="center">Horváth Ilona</td></tr></tbody></table>
 
Nagy Ádám - Őszi állatgyűlés

<table width="98%" align="center" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr><td colspan="3" class="idezet" style="padding-bottom: 6px;" align="center">Őszi állatgyűlés
Összegyűl az erdő népe.
Így néznek az ősz elébe.
Sas elnök tollas szárnyal
Pockot rémít sötét árnnyal.

Meglátták a termeszt, s ez
Katedrai ebédet eltervez.
Teknős elveszti a fejét.
Egy lavórral keveri nejét.

Holló szerint eljönni kár.
Leintette a részeg szamár.
Készleteik mind kiadják.
Őszi bajuk elharsogják.

Harsogják az ő panaszukat.
Megszidalmazták a gazokat.
Társult az oroszlán ordítva.
És elrohantak hátat fordítva.
</td></tr><tr><td align="left">
</td><td class="idezet" align="center">Nagy Ádám</td></tr></tbody></table>
 
Osvát Erzsébet Útra kel egy falevél

Osvát Erzsébet Útra kel egy falevél

Fúj a szél,
zúg a szél,
útra kel egy
falevél.

Fürgén pereg
le a fáról,
libben-lebben,
földön táncol.

Szél dalára
karikázik,
bukfencet vet,
gurigázik.

Búcsút integet
a fának,
felnevelő
jó anyjának,

felszökik a
szél hátára,
s repül ki a
nagyvilágba.
 
BÉKÉS MÁRTA Zöldségek

BÉKÉS MÁRTA

Zöldségek


Friss saláta, zeller, sóska,
ropogtass kedvedre Jóska!

Kokocella, fajta Bella,
tök, uborka, eszi Borka.

Lencse, borsó, karalábé,
bab, csicsóka, harapd Máté!

Petrezselyem, paradicsom,
tökleve, ha marad, iszom.

Kelkáposzta, retek, torma,
paprikából vagy egy tonna.

Karfiol meg répa, hagyma,
aki okos, hamm, bekapja.

Összehordtam sok zöldséget,
érjen véget most az ének.

zoldsegek-1.jpg


 
őszi versek

Írok őszi verseket, hátha ti is tudjátok ezeket használni.

Palotai Gyöngyvér: Ősz és tél


Sárga levél, piros levél
Hull a fáról, viszi a szél.
Viszi az őszt nagy kosárban,
Szőlőt, diót teli tálban.
Hozza a telet bundában,
Csillogó hóban és csizmában.

---

Esik eső csepereg,
megáznak a gyerekek.
Esik eső, csepereg,
Táncolnak az egerek.
Esik eső, huj-juj-juj,
Méghozzá a szél is fúj.


---


Ősz szele zümmög, aluszik a nyár már,
Aludhatnál falevél, ha leszállnál.
Aludhatsz falevél, betakar a tél.
Reggel a kacagás az egekig ér.

---

Csipp-csepp csepereg,
villám csattan megered.
Záporfüggöny, zuhatag,
fut a feljő süt a nap.
Jött-ment jót esett,
fűnek fának jól esett.

---

Esik eső csepereg,
sárga levél lepereg.
elmúlt a nyár, itt az ősz,
Szőlőt őriz már a csősz.
 
Őszi versek

Csukás István:Őszi tücsök

Őszi tücsök hegedül,
cirr, cirr,
száll a réten át.
Őszi tücsök egyedül
hegedül,
keresne meleg szobát.

Hűvösek a reggelek,
cirr, cirr...
deret szór az ég.
Vadlúd, gólya elmentek,
nem szól a kelep
rég.


 
Bartos Erika Apához

Bartos Erika Apához

Mikor leszek én is felnőtt?
Mondd el nekem, Apa!
Nem vagyok még iskolás,
de nem is vagyok baba!

Mondd el nekem, milyen érzés
Apukának lenni?
Szeretsz-e, mondd, korán reggel
dolgozóba menni?

Jó érzés-e hazaérni,
megölelni engem?
Látod-e, hogy egész kicsit
ma is nagyobb lettem?

Jó érzés-e betakarni,
puszit adni este?
Maradj itt az ágyam mellett,
kérlek, ne menj messze!

Rajzoltam egy képet neked,
Te vagy rajta, nézd meg!
Én vagyok a kisgyerek és
kézenfoglak téged!

Örülsz neki? Vigyázol rá?
Mi vagyunk a képen!
Én vagyok az apukámmal,
ketten kéz a kézben!
 
Szalai Borbála: Névsorolvasás

Szalai Borbála

Névsorolvasás


- Tudjátok-e, hogy a zsiráf
Tanfelügyelő?
Az állatok tanodáit
Ellenőrzi ő…


Szigorú ám zsiráf urunk,
Nem tűr mulasztást!...
Amint belép elkezdi a
Névsorolvasást:


- Bari Bori, Cincér Cili,
Csacsi Csabika,
Boci Joci, Csóka Zsóka,
Dongó Danika,


Csiga Zsiga, Darázs Balázs,
Gácsér Gedeon,
Harcsa Marcsa, Fácán Kálmán,
Gúnár Zebulon.

<o>
Kandúr Artúr, Liba Linda,
Maki Misike,
Mackó Lackó, Nyuszi Gyuszi,
Süni Simike,


Róka Réka, Teve Keve,
Pulyka Agenor,
Mókus Rókus, Szúnyog Ubul,
Tacskó Tedeor…

<o>
- Nos ki nincs itt? -
Szól a komor tanfelügyelő,
S táskájából piros plajbászt,
Noteszt húz elő…


- Ki nem jött ma iskolába?!
Halljam a nevét! –
Megszeppenve szól az osztály:
- Csak Veréb Geréb…
</o></o>
 
Verseghy Erzsébet:Libanátha

Verseghy Erzsébet: Libanátha

Lúdanyónak könnye pereg,
kislibája nagyon beteg.
Megfázott a csupasz lába,
mezítláb ment óvodába.

Jó mamája borogatja,
forró teával itatja.
Meg is gyógyul harmadnapra,
holnapután vasárnapra.

Hétfőn reggel korán költik,
tó vizében megfürösztik.
Csízmát húznak lúdtalpára,
úgy küldik az óvodába.
 
Csoóri Sándor: Dióbél bácsi

Csoóri Sándor: Dióbél bácsi

Ki lakik a dióhéjban?
Nem lakhat ott bárki,
csak Dióbél bácsi.

Ha rácsapsz a dióhéjra,
kinyílik a csontkapuja,
és cammogva előmászik
vén Dióbél bácsi-
csak a szádat tátsd ki!
 
Papp Márta: Ősz -apóka

Ősz-apóka köpönyege,
hej,de tarka-barka.
Úgy látszik,hogy sárga,
piros falevélből varrta.

Tarka-barka köpenyének
sok a zsebe, ránca,
hull a dió, hull az alma,
ha köpenyét rázza.

Szereti is ősz-apókát
a sok apró gyerek,.
Gyümölcsöt ad a
lehullott falevelek helyet.​
 
Mentovics Éva - Mi lehet a tökből?

<o></o>
Mentovics Éva Mi lehet a tökből?<o></o>

Zöldségeskert legvégében
tengette az életét,
s ott várta be, hogy majd a fagy
megcsipdesse levelét.

Zöld szárain vagy száz inda
tekeredik, kanyarog.
Olyan tök ez, mely szereti
a hideget, a fagyot.

Az elsárgult leveleit
őszi szellő kergeti.
Orcáját a dér megcsípte
- igaz, jól is áll neki.

Szeletekre felvagdosva
akár meg is sütheted.
Tetejére mézet csorgatsz,
és már nyomban eheted.

De ha mókás kedved támad:
fogj egy kést és kanalat,
vagdoss ki az oldalából
szemet, orrot, fogakat!

Kapard ki a közepéből
a lapos kis magvakat -
azoknak majd hidd el, télen
örülnek a madarak.

Közepére tégy egy gyertyát,
kérd meg anyát: gyújtsa meg…
tedd vissza a kis kalapját,
s ott vigyorog majd neked.

.


www.tvn.hu_306872010d057770acc088a887489b17.gif
 
Galambos Bernadett Töklámpás

Galambos Bernadett Töklámpás


Galambos Bernadett Töklámpás<O:p</O:p
<O:p</O:p

Földön nőttem kúszva, mászva,
míg megnőtt a kobakom.
Sütőtökként illatoznék
esténként az asztalon.

Csíkos lettem, zöld és sárga,
illatozni nem fogok,
faragjál ki, véssél arcot!
Töklámpásod én vagyok

26792.jpg
 
Gedeon Ferke: Őszi vers

Hull a levél,
Szelíd napfény mosolyog,
Itt van az ősz:
Tudjátok-e, mit hozott?
Sárga körtét, piros almát,
Friss diót,
Csak úgy hinti, csak úgy szórja a sok jót.
Mit hozott még?
Hát a kedves szüretet,
Szülőt, szilvát, meg
Sok hulló levelet.
Szelíd, szép ősz
Jó hogy jöttél,
Szeretünk. Megköszönjük
Amit hoztál, minekünk.
Kopasz fákon,
Ha elmúlik majd a tél -
Újra kihajt,
Újra zöldül a levél.
 

Hasonló témák

Oldal tetejére