KÉPES KRÓNIKA szólánc

Albrecht Dürer

Albrecht Dürer (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) volt a reformáció Németországának egyik legnagyszerűbb művésze, festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író egy személyben, a német reneszánsz legismertebb képviselője hazájában és külföldön egyaránt. Műveinek legjelentősebb részét oltárképei és más vallásos témájú festményei adják, s emellett számos rézkarcot, könyvillusztrációt, portrét és önarcképet készített.
Fametszetei, mint például az Apokalipszis-sorozat (1498 ) , még őrzik a késő gótika formai megoldásait. A 15. században virágzó német rézmetsző művészet az ő működésével érte el csúcspontját. Több mint száz rézmetszetet készített, s ezeken a szürke árnyalataival szinte festői tónusokat hozott létre.

Rainer Maria Rilke (Prága, 1875. december 4. – Montreux, Valmont 1926. december 29.) osztrák impresszionista költő, a 20. század legnevesebb, német nyelven író költői közé tartozik. Prágában katonaiskolában nevelkedett, ami lelkileg és fizikailag egyaránt megviselte. Majd kereskedelmi akadémiára járt, de megszökött, végül magántanulóként tett érettségi vizsgát. 1895-től a prágai egyetemen művészettörténetet, irodalmat és filozófiát hallgatott. 1896-ban Münchenbe költözött és írói pályára lépett. Fiatal korában (1899-ben és 1900-ban) Oroszországba többször ellátogatott, ahol Tolsztojjal is találkozott. Párizsba költözött, ahol a szobrász Rodin titkára volt. 1901-ben feleségül vette Rodin egyik tanítványát. 1902-ben Párizsba költözött, és megbízást kapott egy Rodin-monográfia elkészítésére. 1919-ben Svájcba telepedett le, ahol barátai egy kastély tornyában biztosítottak számára lakóhelyet. Korai halálát fehérvérűség okozta.
Egyik legismertebb műve az Archaikus Apolló-torzó. A félelem, a kiszolgáltatottság foglalkoztatja Malte Laurids Brigge feljegyzései (1910) című regényében. Verseskötetei: Imádságos könyv (1905); Képek könyve (1906); Duinói elégiák (1923); Szonettek Orpheuszhoz (1923); magyarul még: Válogatott versek. Prózai írások (I-II., 1961).

Dvořák


Antonín Leopold Dvořák (kiejtés: kb. dvorzsák [ˈdvɔr̝ɑːk]) (Nelahozeves, 1841. szeptember 8. – Prága, 1904. május 1.) cseh zeneszerző.

Kováts Adél (Kapuvár, 1962. június 18. –) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésznő.

Lehel kürtje

Lehel kürtje Lélnek (más írásmód szerint Lehelnek), Árpád nagyfejedelem leszármazottjának, a kalandozó magyar hadak egyik vezérének kürtje. Egy monda szerint Lehel vezér a Lech-mezőn vívott csatában fogságba esett, majd miután „Konrád császár” színe elé vezették, kürtjével azt úgy homlokon vágta, hogy meghalt. A jászberényi Jász Múzeumban őriznek egy elefántcsont kürtöt, melyet a hagyomány Lehel kürtjének tart.

[h=1]Édentől keletre.

Steinbeck egyik legnagyobb és legismertebb regénye, az Édentől keletre egy család történetét mondja el az amerikai polgárháborútól az első világháborúig. A mű a Káin-Ábel-történet rnodern változata - két fiútestvér (Aron és Cal) kapcsolatát mutatja be egymással, az apjukkal, valamint gonosz és rosszerkölcsű anyjukkal.
[/h] A regény az emberi választás jogát és felelősségét kutatja a jó és a gonosz harcában. A sokfelé ágazó és sokfelől egybefutó cselekményekből szinte határtalan körkép rajzolódik elő: a század eleji Amerika bonyolult társadalmi ellentmondásokkal zsúfolt, látványos freskója.

Két család története bontakozik ki a regény lapjain, s a Trask fiúk sorsa szorosan egybefonódik az író, John Steinbeck családjának sorsával. Át- meg átszövik a regényt a szerelem szálai: a bajt hozó, sötét erő testesül meg a gyalázatosan romlott Kate alakjában, s a történet végén egy erős, igaz érzés ragyog fel, két fiatal élet megváltó, boldog ígérete.

A gyakran komor színezetű eseményláncolat ellenére a mű végső kicsengése optimista: az Édenből kiűzött ember helyzete nem reménytelen, mert az akarata szabad, így győzhet a külvilág és saját lelke sötét hatalmain.

A regényből Elia Kazan rendezett nagy sikerű filmet 1955-ben.

Eleanor Roosevelt

Anna Eleanor Roosevelt (1884. október 11. – 1962. november 7.) az Egyesült Államok First Ladyje 1933-tól 1945-ig. Támogatta férje, Franklin D. Roosevelt kormányzati politikáját, a New Dealt, és a emberi jogok szószólója lett. Miután férje 1945-ben meghalt, Eleanor megmaradt szónoknak és politikusnak, és továbbra is támogatta a New Deal-koalíciót. Dolgozott a nők egyenjogúságáért.

Eleanor társalapítója volt a Freedom House nevű szervezetnek, és támogatta az ENSZ megalapítását. Harry S. Truman elnök „a világ First Ladyjének” nevezte.

Theodore Roosevelt (1858. október 27. – 1919. január 6.) az Egyesült Államok 26. elnöke 1901 és 1909 között. 1906-ban Nobel-békedíjat kapott.

Az amerikai–spanyol háborúban katonaként vett részt és ő vezényelte az amerikai lovasságot a San Juan dombnál vívott csatában. 42 éves volt amikor az elnök, William McKinley egy merénylet következtében meghalt és alelnökként ő vette át hivatalát. Pártján (Republikánus Párt) belül újítónak tartották. Úgy kívánta átvezetni pártját a 20. századba, hogy mindeközben megtartotta a konzervatív értékrendet.

\\m/ ügyes

Tudor-ház

A Tudor-ház 1485-től 1603-ig uralkodott az Angol Királyságban. Tudor Henrik (VII. Henrik) alapította. Bár ő apai ágon walesi – a nagyapja Owen Tudor volt –, anyai ágon (Lady Margaret Beaufort-on keresztül) a Plantagenet-ház Lancaster-ágának törvényes leszármazottja volt. Henrik trónra lépése vetett véget a rózsák háborújának. VII. Henrikként uralkodott 1509-ig bekövetkezett haláláig.

A Tudorok uralták saját hazájukat, Walest is. VIII. Henrik kezdeményezésére 1542-től Anglia teljes uniót alkotott Wales-szel (Egységesítési törvények 1535-1542). Követelték Anglia teljes fennhatóságát az Ír Királyság felett, továbbá fenntartották igényüket a Francia Királyságra is.

Összesen öt Tudor uralkodott körülbelül egy század alatt (Lady Jane Grey-t hagyományosan nem számítják uralkodónak).

A Zongoralecke (The Piano) egy 1993-ban bemutatott ausztrál, új-zélandi és francia koprodukcióban készült film, Holly Hunter, Harvey Keitel és Anna Paquin főszereplésével. A film rendezője és forgatókönyvírója Jane Campion.

Ada hatéves kora óta néma. Érzelmeit zene útján képes kifejezni, neki köszönhetően tud kapcsolatot tartani a külvilággal. Sikertelen házassága után Ada és kislánya jövője kilátástalannak tűnik. Amikor az apja talál neki Új Zélandon egy új férjjelöltet, és levél útján „hozzáadja” a lányát, Adának kilencéves lányával és egyetlen barátjával - a zongorájával - el kell hagynia Skóciát. A férjről kiderül, hogy egy nyers telepes, aki nem osztja újdonsült felesége zeneimádatát, és 40 hektár földért cserébe eladja a zongorát szomszédjának George Baines-nak, aki a maorik közé beilleszkedett leszerelt tengerész. A magányos és kétségbeesett Ada mindenáron vissza akarja szerezni a hangszert. Az új tulajdonos azonban különös árat szab: annyi zongoraleckét kér cserébe Adától, mint ahány fekete színű billentyű van a zongorán. A kezdeti gyanakvás apránként rokonszenvvé, majd barátsággá, és forró, szenvedélyes viszonnyá válik.

Ella Fitzgerald

Ella Jane Fitzgerald (Newport News, Virginia, 1917. április 25. – Los Angeles, 1996. június 15.) tizenháromszoros Grammy-díjas amerikai dzsesszénekesnő.

Darvas Iván (született: Darvas Szilárd,[SUP][1][/SUP] Beje, 1925. június 14. – Budapest, 2007. június 3.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész. Első felesége Tolnay Klári Kossuth-díjas színművésznő.

Nietzsche

Friedrich Nietzsche (Röcken, Németország, 1844. október 15. – Weimar, Németország, 1900. augusztus 25.) német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus, (aforisztikus stílusban alkotó) költő, zeneszerző.

Nietzsche mindig is vitatott gondolkodónak számított. Filozófiája, művészetfelfogása rendkívül nagy hatású, sok szerzőt, művészt megihletett.

Életfilozófiájával az individualizmus képviselője, az egzisztencializmus egyik előfutára Kierkegaard és Schopenhauer mellett. Kritizálta a korabeli értékrendet, különösen a kereszténységet, a szocializmust, a darwinizmust. Különc zseniként került be a történelembe. Szenvedélyes elkötelezettség, radikális újítási akarat, nyelvi mágia jellemzi munkásságát.

Széchenyi István

Lánchíd

http://www.panoramio.com/photo/37466204

Dualizmus

Segesvár

rendi országgyűlés

Sarolt (bolgár-török „fehér hölgymenyét”), (950 k. – 1008 k.) Géza magyar fejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér('Töhötöm') dédunokája

Henry David Thoreau

(USA, Massachusetts, Concord, 1817. július 12. - 1862. május 6.) amerikai író, filozófus.
Emerson tanítványa volt, hívei őt tartják a legelső amerikai környezetvédőnek és a polgári engedetlenség filozófiai megalapozójának. Emerson gondolatait továbbvíve a természettel való összeolvadást hirdette, illetve a demokratikus eszmék valóra váltását követelte.
Elveinek sok követője akadt szerte a világban, mint például Mahátma Gandhi is. Leginkább elhíresült idézet tőle:
„Kimentem a vadonba, mert tudatosan akartam élni. Maradéktalanul ki akartam szívni az élet velejét. Elpuszítani mindazt, ami nem volt Élet, Hogy ne a halálom óráján döbbenjek rá, hogy nem éltem.”