Érdekességek más népek történelméből

Macskákkal az egyiptomiak ellen - anekdota az ókorból

Az ókori egyiptomiak szent állatként tisztelték a macskákat, mert Básztet istennő evilági képviselőit látták bennük. A legenda szerint egy ízben a mély tisztelet miatt csatát veszítettek.
A perzsák Kr. e. 525-ben megtámadták Egyiptomot, és a pelusiumi csatában a Kambüszész által vezetett had különös módon aratott győzelmet. A harcosok macskákat vittek kezükben, s maguk előtt tartva vonultak az egyiptomi íjászok felé, akik tétlenül nézték a közeledőket. Nem mertek lőni az ellenségre, nehogy véletlenül eltalálják a macskákat.
Egyiptomi íjász 11 cm magas szobra bronzból:

Bogarakkal a rómaiak ellen

Septinius Severus római császár 198-ban két ízben is megpróbálta elfoglalni a kettős erődítményrendszerrel övezett mezopotámiai Hatrát. A város második ostrom során a védők szokatlan fegyvert vetettek be: „agyagedényeket töltöttek meg aprócska, fájdalmas csípésű szárnyas rovarokkal”, s azokat a támadók közé hajigálták, akiket a kis állatok pillanatok alatt összemartak. A megrettent, hőségtől és harctól elgyötört katonák között járvány tört ki, amely „több áldozatot követelt, mint az ellenség fegyverei”. Ezek után Severus lemondott Hatra bevételéről.
Miféle bogarakat rejtettek az agyagedények?
A védők az edényeket skorpiókkal töltötték meg. Ha a mérgük nem is volt halálos, az biztos, hogy a csípésük iszonyú fájdalmat okozott.
Hatra romjai:

Állatok az első világháborúban


Az első világháború folyamán a szemben állófelek tizenhat millió állatot vettek igénybe különböző célokra.
A postagalambokkal üzeneteket továbbítottak, mégpedig 95 százalékos pontossággal. Felderítést is végeztettek velük: a mellkasukra pici fényképezőgépet erősítettek,
A mérgező gázokra kanárik figyelmeztettek, a veszélyt észlelve elnémultak. A madarak elpusztultak, de sok katona életét mentették meg.
A kutyák őrző-védő feladatot láttak el, és segítettek a sebesültek szállításában. A harci gázok bevetése után a számukra is fejlesztettek ki gázmaszkot. A németeket 30 ezer,,a belgákat és a briteket 20-20 ezer kutya szolgálta.
A lövészárkokban, bunkerekben megjelent patkányok ellen kutyákkal és macskákkal védekeztek.
A hadi célokat szolgáló, katonákat segítő állatok mellett megjelentek és elszaporodtak a mindennapjaikat megkeserítő apró élősködők, a tetvek és a bolhák. Az előbbiek fertőző betegséget terjesztettek, amit lövészárokláznak neveztek.

Különlegesség:
Franciaországban a németek a frontvonal mögött a nagyon nehéz tárgyak mozgatására indiai elefántot is használtak, amit 1914 végén vitték ki a frontra a hamburgi állatkertből.
Angliában Sheffieldben jelent meg az utcán egy iLizzie nevű, vándorcirkuszból kölcsönzött indiai elefánt, amelyet olyan súlyos acél- és lőszerrakománnyal, akkora gépekkel, berendezésekkel lehetett terhelni, hogy a szállításukhoz három ló is kevés lett volna.

Egy önkéntes fogoly Auschwitzban​

Miután a németek megtámadták Lengyelországot, Witold Pilecki lengyel tiszt csatlakozott az ellenállókhoz, és különleges feladatra vállalkozott. Hagyta, hogy 1940 szeptemberében egy varsói razzia során elfogják, s büntetőtáborba vigyék.

Thomasz Serafinsk álnéven került az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol titokban mozgalmat szervezett az ott raboskodó katonák körében. Különleges hírvivői hálózat segítségével rendszeresen juttatott ki információkat nyugatra a táborban folyó embertelen bánásmódról, majd az üzembe helyezett krematóriumokról, és a szörnyű rémtettekről. Bátorságáért 1941 novemberében fogolyként hadnaggyá léptették elő. Társaival még terveket is készített a tábor felszabadítására.

1943 áprilisában két társával együtt egy táboron kívüli pékségébe osztották be éjszakai műszakra. Az alkalmat megragadva az őröket lefegyverezték, papírjaikat magukhoz vették, elvágták a telefonvonalat, és megszöktek.

Önkéntes rabsága 945 napig tartott. 1944-ben részt vett a varsói felkelésben, amelynek leverése után elfogták, és egy hadifogolytáborba szállították, ahonnan 1945 júliusában szabadult.

Később a nyugati hatalmak küldött információkat a szovjetek által elkövetett atrocitásokról, ami miatt bebörtönözték. Ott a vallatói között zsidó is volt, aki annyira megkínozta, hogy ahhoz képest szerinte „Auschwitz gyerekjáték volt”. A sorsa nem volt kétséges, halálra ítélték és kivégezték.

Japán biofegyverei a kínaiak ellen

Az 1920-as években Shiro Ishii japán orvos érdeklődésének középpontjába a biológiai fegyverek hadászati felhasználása került, és szorgalmazta ilyen program elindítását. Kilenc évvel később ő lett a titkos kutatásokat végző 731-es egység irányítója. A kísérletek eredményeit először 1939-ben tesztelték. Ekkor Nomon falu mellett olyan patkányokat engedtek szabadon, amelyek tele voltak bubópestissel fertőzött bolhákkal. A várt hatás elmaradt, csak néhányan betegedtek meg.
1940. október 4-én reggel a Kína délkeleti részén fekvő Quzhou városra dobtak le a japán repülők pestises bolhákkal megtömött rízs- és búzacsomagokat. A pestisen kívül más kórokozókat is terjesztettek. Mérget adagoltak a vízellátó rendszerekbe.
Becslések szerint a háború ideje alatt több mint egymillió ember betegedett vagy halt meg a szándékos fertőzések következtében. Quzhou térségében 50 ezer áldozata volt a biofegyvereknek.
Shiro Ishii a háború vége felé dolgozta ki azt a tervet, amely USA ellen irányult, s annak nyugati partvidékét akarta pestises bolhákkal elárasztani. A terv valóra váltását a háború befejezése hiúsította meg.
A koreai háború idején (1950-53) tapasztalataival, tudásával az USA biológiai hadviselési tevékenységét segítette.

Létrahuszár írta:

Japán biofegyverei a kínaiak ellen

Az 1920-as években Shiro Ishii japán orvos érdeklődésének középpontjába a biológiai fegyverek hadászati felhasználása került, és szorgalmazta ilyen program elindítását. Kilenc évvel később ő lett a titkos kutatásokat végző 731-es egység irányítója. A kísérletek eredményeit először 1939-ben tesztelték. Ekkor Nomon falu mellett olyan patkányokat engedtek szabadon, amelyek tele voltak bubópestissel fertőzött bolhákkal. A várt hatás elmaradt, csak néhányan betegedtek meg.
1940. október 4-én reggel a Kína délkeleti részén fekvő Quzhou városra dobtak le a japán repülők pestises bolhákkal megtömött rízs- és búzacsomagokat. A pestisen kívül más kórokozókat is terjesztettek. Mérget adagoltak a vízellátó rendszerekbe.
Becslések szerint a háború ideje alatt több mint egymillió ember betegedett vagy halt meg a szándékos fertőzések következtében. Quzhou térségében 50 ezer áldozata volt a biofegyvereknek.
Shiro Ishii a háború vége felé dolgozta ki azt a tervet, amely USA ellen irányult, s annak nyugati partvidékét akarta pestises bolhákkal elárasztani. A terv valóra váltását a háború befejezése hiúsította meg.
A koreai háború idején (1950-53) tapasztalataival, tudásával az USA biológiai hadviselési tevékenységét segítette.
Csatolás megtekintése 1994214

Kattints a kibontásához...

MAr emlitettem itt ebben a topicban, hogy egy rettenetesen cinikus viselkedes iskolapeldaja az egesz 731-es egység.
A haboru utan a tagok fogsagba estek.
MacArthur tábornok a Csendes oceani szarazfoldi erok parancsnoka, akinek sokaig Tokioban volt a fohadiszallasa, felajanlotta a 731-es tagjainak, hogy amennyiben átadja az amerikai hadseregnek a dokumentaciokat, nem kerulnek birosag ele.
Az egyseg tagjai teljesen elkerultek a felelosegre vonast.
A hirhedt Tokioi perben(a Nunbergi per japan megfeleloje, tehat a japan haborus bunosok pere) egyetlen utalas hangzott el a japan kiserletekrol. Tagjait meg sem emlitettek.

Az egyseg masodik parancsnoka Shiro Ishii utan egy Kitano Maszadzsi nevu orvos lett. Ő pl "Zöld Kereszt" vezetője lett ami japan legnagyobb gyogyszergyara.

A Nemi hajó 2db úszó palota, amelyet Caligula császár épített majdnem 2000 évvel ezelőtt. 1929-ben újra felfedezték egy lecsapolt tó fenekén. Felfedezése után mindenfelől jöttek az emberek megcsodálni a hajó maradványait.
1944-ben a visszavonuló nácik elpusztították. ( vagy nem ők )
( Toochee)

Ausztrál katonák, miután kiszabadultak a japán fogságból Szingapúrból, 1945-ben

setni írta:

Ausztrál katonák, miután kiszabadultak a japán fogságból Szingapúrból, 1945-ben
Csatolás megtekintése 1994777

Kattints a kibontásához...

Egyébként az a Japan fogság téma is vitatott.
Az ember eliteli a Japanokat azert a banasmodert, ahogy a foglyokkal viselkedtek, ugyan akkor ez nem volt idegen a japan kulturarol.
A 20. sz. elején feléledt szamuraj gondolkodas szuerint az az ember, aki megadja magat mint katona, nem kuzd utolso lehelletéig az uraert, az becstelen ember.
A masik, hogy a haboru utan eliteltek oket azert is, hogy szamtalan foglyo9t kivegeztek. Raadasul karddal - a hires hosszukarddal, a katanaval - vagtk le a fejukt.
Ugyan akkor a japanok kicsit dobbenten védekeztek, hogy ez miert bun.
Fogytajn volt az elelem, szerintuk termeszetes, hogy ezek a "becsuletuket elvesztett" emberek kell hogy meghaljanak, hogy a japan katonak tovabb tudjanak harcolni.
Raadasul a japan katonai tradicioknak megfelelo kivegzesben részesultek.
Mindig egy legalabb egy rendfokozattal magasabban állo ember kezében volt a kard, és ezzel tulajdonképpen megtiszteltek oket.

Szoval egy masik vilag, egy másfajta gondolkodas.
A helyett a szo helyett, hogy embertelen, szerintem helyesebb egy olyan kifejezés, hogy "az ő gondolkodásuk szerinti"
(gondoljunk csak olyan filmekre, mint az Istenek a fejunkre estek, ahol egy bushman szamara teljesen érthetetlen a feherek, és a kornyazo teruleteken élo szinesboruek "örult" viselkedése)

eddy56 írta:

Egyébként az a Japan fogság téma is vitatott.
Az ember eliteli a Japanokat azert a banasmodert, ahogy a foglyokkal viselkedtek, ugyan akkor ez nem volt idegen a japan kulturarol.
A 20. sz. elején feléledt szamuraj gondolkodas szuerint az az ember, aki megadja magat mint katona, nem kuzd utolso lehelletéig az uraert, az becstelen ember.
A masik, hogy a haboru utan eliteltek oket azert is, hogy szamtalan foglyo9t kivegeztek. Raadasul karddal - a hires hosszukarddal, a katanaval - vagtk le a fejukt.
Ugyan akkor a japanok kicsit dobbenten védekeztek, hogy ez miert bun.
Fogytajn volt az elelem, szerintuk termeszetes, hogy ezek a "becsuletuket elvesztett" emberek kell hogy meghaljanak, hogy a japan katonak tovabb tudjanak harcolni.
Raadasul a japan katonai tradicioknak megfelelo kivegzesben részesultek.
Mindig egy legalabb egy rendfokozattal magasabban állo ember kezében volt a kard, és ezzel tulajdonképpen megtiszteltek oket.

Szoval egy masik vilag, egy másfajta gondolkodas.
A helyett a szo helyett, hogy embertelen, szerintem helyesebb egy olyan kifejezés, hogy "az ő gondolkodásuk szerinti"
(gondoljunk csak olyan filmekre, mint az Istenek a fejunkre estek, ahol egy bushman szamara teljesen érthetetlen a feherek, és a kornyazo teruleteken élo szinesboruek "örult" viselkedése)

Kattints a kibontásához...

Mindig szoktál könyvet is ajánlani most akkor én teszem azt...James Clavell- Patkánykirály az pont erről az időszakról szól
Szerintem meg helyes az embertelen szó az hogy ők milyen szokás és erkölcs szerint tették azt amit tettek annak viselniük kellett a következményeit . Főleg amit Kínában csináltak.....

setni írta:

Mindig szoktál könyvet is ajánlani most akkor én teszem azt...James Clavell- Patkánykirály az pont erről az időszakról szól
Szerintem meg helyes az embertelen szó az hogy ők milyen szokás és erkölcs szerint tették azt amit tettek annak viselniük kellett a következményeit . Főleg amit Kínában csináltak.....

Kattints a kibontásához...

Akkor most is ajanlok egyet, aminek jonehany kotete errol az idoszakrol szol.
W.E.B. Griffin: A tengerészgyalogosok.

Regeny, raadasul fordulatos, nagyon porgo, de Griffinrol tudni erdemes, hogy gyakran nevezik az USA hadserege kronikasanak is.
A kezdetektol, a tengereszgyalogsag meg a habopru elotti kinai részvételétol, a Makin szigeteki rajtautesen át, a Guadalcanali tevekenysegukig megismerkedhetunk a Csendes oceani tortenesekkel.
Rengeteg tortenelmi alak vonul fel bennuk, kezdve Rosweelt elnokkel, Donovan, Nimitz aki a csendesen a flotta parancsnoka volt, MacArthur a csendesen levi szarazfoldi erok parancsnoka, MArshall tabornok és meg millioan a tortenelmi nevek kozul.

De maga az alap valosagos, a konyvsorozat rettentoen cselekményes, izgalmas.
Az utolso ket resze már a haboru utani Koreaban jatszodik, ahol szinten a tengereszgyalogsag jelent meg eloszor mint regularis egyseg(Az utolso cime asszem nagyon kifejezo: Visszavonulni soha!)

Jah el ne felejtsem, csak ha van idotok, mert ha jool emlekszem 10 kotetes a sorozat)

eddy56 írta:

Akkor most is ajanlok egyet, aminek jonehany kotete errol az idoszakrol szol.
W.E.B. Griffin: A tengerészgyalogosok.

Regeny, raadasul fordulatos, nagyon porgo, de Griffinrol tudni erdemes, hogy gyakran nevezik az USA hadserege kronikasanak is.
A kezdetektol, a tengereszgyalogsag meg a habopru elotti kinai részvételétol, a Makin szigeteki rajtautesen át, a Guadalcanali tevekenysegukig megismerkedhetunk a Csendes oceani tortenesekkel.
Rengeteg tortenelmi alak vonul fel bennuk, kezdve Rosweelt elnokkel, Donovan, Nimitz aki a csendesen a flotta parancsnoka volt, MacArthur a csendesen levi szarazfoldi erok parancsnoka, MArshall tabornok és meg millioan a tortenelmi nevek kozul.

De maga az alap valosagos, a konyvsorozat rettentoen cselekményes, izgalmas.
Az utolso ket resze már a haboru utani Koreaban jatszodik, ahol szinten a tengereszgyalogsag jelent meg eloszor mint regularis egyseg(Az utolso cime asszem nagyon kifejezo: Visszavonulni soha!)

Jah el ne felejtsem, csak ha van idotok, mert ha jool emlekszem 10 kotetes a sorozat)

Kattints a kibontásához...

Egyebkent ez utolag jutott eszembe, mert - mive4l ezt akartam eloszor irni - a Patkanykiraly egy nagyon jo regeny, de az szerintem inkabb az angol, ausztral és amerikai hadifoglyok életét festi le, nekik a vivodasait, vitaikat, tetteiket egy hadifogolytaborban.
Maga a japan eroszak és embertelenség ott szingapurban csak egy keret.
Egyeb irant ebben a konyveben is elhagzik az amit leirtam, hogy a japaonok becsuletuket elvesztett emberkent beszelnek a hadi8foglyokrol.

A japánok is kísérleteztek embereken

A japánok 1932-ben foglalták el Kína északkeleti tartományának, Hejlungcsiangnak a fővárosát Harbint. A város közelébe különleges katonai csoportot telepítettek, a 731-es egységet, amely járványmegelőzési és vízellátási hivatal fedőnéven működött. Valójában tudósok és orvosok százait foglalkoztatták itt a legnagyobb titokban. Hadifoglyokon és civileken végeztek kegyetlen kísérleteket. Kényszerítették őket, hogy szifilisszel fertőzzék meg egymást, toxinokat juttattak a szervezetükbe, mérges gázokat lélegeztettek be velük, majd sokukat élve boncolták fel, hogy tanulmányozhassák a fertőzések folyamatát. Becslések szerint 1936-45 között az egység 14 000 embert ölt meg.
A háború befejezése után az egység magas rangú vezetőit a háborús bűnöket vizsgáló tokiói bíróság mentesítette a vádak alól, cserébe az amerikaiak hozzájutottak a biológiai fegyverekkel kapcsolatos kutatások eredményeihez.

A burgonya népszerűsítője

Nyugat-Európában a krumpli egyik leghatékonyabb népszerűsítője az élelmiszerek tanulmányozásával is foglalkozó francia gyógyszerész, Antoine-Augustin Parmentier volt. A hétéves háború folyamán (1756-63) porosz fogságba esett, és ott ismerte meg a burgonyát, amit nagyon megkedvelt.
Szabadulása után elhatározta, hogy hírnevet szerez a még nem eléggé ismert növénynek. E célból neves, befolyásos embereket hívott meg vendégségbe, köztük a rendkívül sokoldalú (természettudós, feltaláló, író, államférfi) Benjamin Franklint és a modern kémia atyját, Antione Lavoisier-t is. A vacsorákon főleg krumpliból készült ételek kerültek az asztalra.
A parasztok érdeklődésének felkeltésére nappal fegyveresekkel őriztette a krumpliföldjét, éjszakára viszont őrizetlenül hagyták, hogy a helybeliek háborítatlanul megdézsmálhassák a termést.
(A burgonya elterjesztésével kapcsolatban hasonló legenda kapott szárnyra Mária Teréziáról és Nagy Frigyes porosz királyról is.)

Férfiak életét veszélyeztető sarlatán

A két világháború között az amerikai John Brinkley orvosként vált híressé, noha a diplomájához nem az egyetemi tanulmányai eredményeként jutott, hanem pénzért vásárolta.
1918-38 között dollármilliókat keresett egy speciális műtéttel. 1918-ban 16 szobás klinikát nyitott Milfordban, ahol az egyik betege azt kérte tőle, hogy segítsen visszaállítani a férfiasságát. Breinkley teljesítette a páciens kívánságát, és kecskeheréket ültetett be férfiba. Tette ezt potom 150 dollárért. Az esetnek híre ment, az üzlet beindult, és a férfigondok megoldója több amerikai államban nyitott klinikát. A sikerről dollármilliók árulkodtak.
A korabeli orvosok kétségbe vonták Brinkley eredményeit, és tiltakoztak a kecskemirigyek beültetése ellen.
Az egyik újság szerkesztője 1938-bansarlatánnak nevezte a hamis diplomás orvost, amiért az pert indított a rágalmazó ellen. A bíróságon sokak megdöbbenésére kiderült, hogy Brinkleynek nincs igazi orvosi diplomája és a műtétek utáni fertőzések 42 páciense halálát okozták.

Hannibál elsősorban az elefántjairól volt ismert, de voltak más furcsa ötletei is a háborúskodás közben.
Az egyik legfurcsább dolog a mérges kígyók használata volt, amely a Pergamon és Bithynia közötti háború alatt történt, amikor Hannibál Prusias bitiniai király mellett harcolt. Ekkortájt (ie. 184-ben) éppen a száműzetését töltötte, s Prusiasnal keresett menedéket, aki éppen II. Eumenész pergamon királlyal háborúskodott. Az egyik csata során, amely a tengeren zajlott, Hannibál egy eléggé különös taktikához folyamodott.

A frontális harc kész öngyilkosság lett volna, mert az ellenség jelentős túlerőben volt, így cselhez folyamodott.
Azt parancsolta az embereinek, hogy szálljanak partra és fogjanak minél több mérges kígyót, amelyeket aztán agyagedényekbe raktak, s a hajóik fedélzetére hoztak. Mindez kissé meglepte az embereit, de végrehajtották a kérését, s rengeteg kígyót sikerült összeszedniük, majd a hajók fedélzetére szállítaniuk. Többszáz ilyen edényt gyűjtöttek össze, több ezer kígyóval.
Amikor aztán a csata megkezdődött, az agyagedényeket átdobták az ellenség hajóira, amelyek természetesen ott összetörtek. A pergamoniak látva az edények összetörését, csak nevettek a dolgon, aztán ez a véleményük hamarosan megváltozott, amikor azt látták, hogy az edényekből mérges kígyók kúsznak elő.
A pergamen tengerészek akkor már nem a harccal foglalkoztak, hanem azzal, hogy a kígyók elől elmeneküljenek, s képtelenek voltak a harcra koncentrálni. Így aztán hamarosan megadták magukat, így annak ellenére, hogy jelentős létszámfölényben voltak, vereséget szenvedtek. Hannibal talán utolsó csatája volt, amelyben fényes győzelmet aratott.

Az eseményről Cornelius Nepos tekintélyes ókori történész számolt be.