szerintem meg gumeliget
Hírek Magyarországon megdőlt az országos és a fővárosi melegrekord, 40 fok fölött tombol a kánikula
- Téma inditó Hírmondó
- Kezdés dátuma
-
- Címkék
- felmelegedés
Jó ötlet. Azonnal kiraktam a balkonra lapostányérba vizet.
Persze ha jönnek, akkor éjszaka. Nem hiszem, hogy forró falon és tűző napon felmásznak az
emeletre.
----
Komálom a pókokat. Különben nincs háziállatom.
A legszebbet pár éve ősszel a a balkonon fényképeztem.
Egy jó négy centis keresztes pókot.
Csatolások
Ha már lúd, legyen kövér (de még véletlenül sem Laci).
-Tessék gyorsan jönni, Pistikét elütötte egy úthenger.
-Hol?
-Pipacs utca 5-7-9.
Pedig ...
Kedveltem ezt a könyvet. Nem vígasságra való, de jó volt.
Herbert George Wells
A láthatatlan ember
"Mikor a közvetlen rémület első kitörése lecsillapodott, a falubeliek rögtön kételkedni kezdtek, hogy valóban megtörtént-e mindaz, ami oly roppant rémületbe ejtette őket? Valami ideges szkepszis szállta meg őket, s a lakosság nagyobb fele nem volt hajlandó hinni a láthatatlan ember meséjében."
Magyar Elektronikus Könyvtár - A láthatatlan ember
Mikor a közvetlen rémület első kitörése lecsillapodott, a falubeliek rögtön kételkedni kezdtek, hogy valóban megtörtént-e mind az, ami oly roppant rémületbe ejtette őket? Valami ideges szkepszis szállta meg őket s a lakosság nagyobb fele nem volt hajlandó hinni a láthatatlan ember meséjében.
mek.oszk.hu
Utoljára módosítva:
Csatolások
Ez még nem a Lázár mostanság a parlamentben?Pedig ...
Kedveltem ezt a könyvet. Nem vígasságra való, de jó volt.
Herbert George Wells
A láthatatlan ember
"Mikor a közvetlen rémület első kitörése lecsillapodott, a falubeliek rögtön kételkedni kezdtek, hogy valóban megtörtént-e mind az, ami oly roppant rémületbe ejtette őket? Valami ideges szkepszis szállta meg őket s a lakosság nagyobb fele nem volt hajlandó hinni a láthatatlan ember meséjében."
Magyar Elektronikus Könyvtár - A láthatatlan ember
Mikor a közvetlen rémület első kitörése lecsillapodott, a falubeliek rögtön kételkedni kezdtek, hogy valóban megtörtént-e mind az, ami oly roppant rémületbe ejtette őket? Valami ideges szkepszis szállta meg őket s a lakosság nagyobb fele nem volt hajlandó hinni a láthatatlan ember meséjében.
Multifunkcionális:Magyar Péter energiája látszólag kifogyhatatlan, ezért elnevezte a köz Duracell-nyuszinak.
Az új neve: Paksifüles.
Csatolások
"A klímaváltozás kétarcúsága
2026. március 15.| Szerző: Páczi ZsoltA „globális felmelegedés” kifejezés hallatán mindenki nagy aszályokra és elviselhetetlen hőségre asszociál, ugyanakkor a folyamatnak van egy másik oldala is.
A klímaváltozás nemcsak a szárazság formájában jelenthet kockázatokat, a megnövekedett hőmérséklet hatására ugyanis amíg egyes területeken intenzívebbé válik a párolgás, ami gyakoribb és szélsőségesebb esőzéseket okoz, addig máshol a kiszáradást gyorsítja.
A légkör minden 1 °C-os hőmérséklet-emelkedéssel 7 százalékkal több nedvességet képes magában tartani. Ebben a folyamatban fontos szerepe van az ún. légköri folyóknak, ezeknek a föld légkörében megjelenő nedvességből és szélből álló sűrű sávoknak, amelyek nagy mennyiségű csapadékot szállítanak. Ezek a legfontosabb és legnagyobb mechanizmusai az édesvizek légköri áramlásának.
A Copernicus uniós földmegfigyelési program szerint a februári extrém csapadékos időjárás különösen Franciaországot, Spanyolországot, Portugáliát és Marokkót érintette, ugyanakkor a kontinens többi részén szélsőséges szárazság uralkodott (1. ábra).
A globális átlaghőmérséklet az év második hónapjában 1,49 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet, ezzel az idei február az eddigi öt legmelegebb közé került. A La Niña csendes-óceáni ciklikus hidegáramlat átmenetileg mérsékelte a februári globális átlaghőmérséklet további emelkedését.
Európán kívül a szokásosnál több csapadék Ausztráliát, Mozambikot és Botswanát sújtotta, míg az Egyesült Államok, Mexikó északi része, a kínai keleti partvidék, valamint Dél-Amerika és Délkelet-Afrika egyes részei szárazságtól szenvedtek."
A légköri folyóknak számos különböző hatása van az ökoszisztémára és a globális édesvízkészletekre. A legfőbb előnyük, hogy
hiszen túlzott mennyiségű csapadék esetén a talaj nem képes felszívni a vizet, ami felhalmozódik, és végül árvizeket okoz.
A földcsuszamlások és/vagy sárlavinák ugyanebben az esetben olyan meredek területeken tapasztalhatók, ahol nincs elegendő növényzet, ami megköti a talajt.
Ha viszont valahol nem érvényesülnek a légköri folyók hatásai, ott szárazság fenyeget.
Egy 2020 októberében a Geophysical Research Letters földtudományi lapban publikált tanulmány szerint az elmúlt négy évtizedben a déli féltekén a légköri folyók évtizedenként 0,24°, 0,27° és 0,72°-kal tolódtak a sarkok felé. Ez megváltoztatta az óceánok felszíni hőmérsékletét, így közvetetten a légköri hőmérsékletet is, illetve növelte az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben, ami felgyorsította az ózonréteg elvékonyodását.
A klímaváltozás kétarcúsága
A „globális felmelegedés” kifejezés hallatán mindenki nagy aszályokra és elviselhetetlen hőségre asszociál, ugyanakkor a folyamatnak van egy másik oldala is.
makronom.eu
Ezt Duna videót pont neked és még azoknak kik nem hiszik a meder süllyedés problémáját a hordalék elmaradás miatt
Persze ez most Paksról szól és a mederküszöbről IS
Miért gondolod, hogy én nem hiszem a hordalék elmaradása miatti meder mélyülést?
Hol írtam én ilyet?
Én arról írtam, hogy a Bős-Nagymarosi beruházás nagyon komoly károkat okozott volna - a szakértők szerint.
Ti azt írtátok, hogy ez politikai döntés volt, politikai cirkusz, bezzeg, ha megépült volna, most, milyen jó lenne.
Ezt cáfoltam.
(Hogy ráült a politika, vagy éppen mögé bújt, az lehet - mást se csinálnak.)
Ezért idéztem a Magyar Tudományos Akadémiát, akik hivatalos véleményt írtak a várható környezeti károkról - egyike a károknak éppen a meder-probléma - 1983-ban, majd felmérték a helyzetet 1996-ban, miután a szlovákok 1992-ben, egyoldalúan elterelték a Dunát.
Ami újabb rossz volt a Duna és környéke számára.
A vízügyesek is folyamatosan jelezték, hogy baj lesz a vízhozammal, a talajvízzel, az ivóvízzel.
Ég a Duna c. könyv (Moldova 1997.) részlete:
(„A Duna németországi és ausztriai szakaszain megépített vízlépcsők felborították az évmilliók alatt kialakult dinamikus egyensúlyt – írja egy szakértő –, megfogják a hordalékot és az utolsó vízlépcső alatt a folyó ereje továbbra is érvényesül, de mivel nincs mit görgetni, elkezdi mélyíteni a medret. A mélyülés automatikusan csökkenti a folyam parthoz viszonyított átlagos vízszintjét és ezzel együtt környezetének talajvízszintjét. Ez történt a Szigetköz esetében is, ahol a Duna vízszintje az utolsó évtizedben 1-1,4 méterrel süllyedt. Anélkül, hogy egyetlen kapavágás történt volna a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszeren, a Szigetköz ökológiai egyensúlya megingott.” Ezzel a jelenséggel majd bővebben foglalkozunk az oda vonatkozó fejezetben.)"
De itt egy másik vélemény:
"A bős-nagymarosi ügy veszteségszámlája hatalmas. Vannak számokban nem, vagy csak nagyon nehezen meghatározható veszteségeink, elsősorban a Duna és a Szigetköz természeti értékeit ért károk. De vannak számok is. A szlovák fél az elmúlt huszonöt évben 3000 milliárd köbméter vizet terelt jogellenesen a bősi erőműre. A bős-nagymarosi számlát a magyar adófizetők állták. A nyolcvanas évek közepén fölvett hiteleket a központi költségvetés törlesztette. Az osztrák hitel törlesztése 2002-ben, az ún. refinanszírozási hitelé 2006-ban fejeződött be. A végösszeg mai áron közel 550 milliárd forint, melynek 90 százaléka az 1989-ig tartó építkezés fedezete.
Hajósy Adrienne geofizikus-mérnök"
Ezt állította dr. Nagy Boldizsár ügyvéd is, aki részt vett az eseményekben, jogi szakértőként is. 2024-ben készült riport hanganyaga:
„A magyar kormány úgy csinál, mintha nem rabolták volna el a Dunát” – Nagy Boldizsár nemzetközi jogász Bős–Nagymarosról
35 éve nem tud megegyezni Magyarország és Szlovákia a bős–nagymarosi vízlépcső kapcsán, pedig már 1997-ben döntött erről a nemzetközi bíróság. Az ügyben tíz éven át több magyar kormány nemzetközi jogi szakértője volt Nagy Boldizsár, akivel az ügyről megjelent kötetéről beszélgettünk.
„A magyar kormány úgy csinál, mintha nem rabolták volna el a Dunát” – Nagy Boldizsár nemzetközi jogász Bős–Nagymarosról
35 éve nem tud megegyezni Magyarország és Szlovákia a bős–nagymarosi vízlépcső kapcsán, pedig már 1997-ben döntött erről a nemzetközi bíróság. Az ügyben tíz éven át több magyar kormány nemzetközi jogi szakértője volt Nagy Boldizsár, akivel az ügyről megjelent kötetéről beszélgettünk.
www.szabadeuropa.hu
"A szavazatmaximálásra törekvő kormányok Bős–Nagymarossal kapcsolatos álláspontja – politikai oldaltól függetlenül – a különböző érdekcsoportok (a hajózást előtérbe helyezők, a vízerőt preferálók, az építeni kívánók) befolyása alapján alakult. A mai napig vannak például olyan vízmérnökök, akik meggyőződéssel vallják, hogy kellene még egy erőmű, de a világ, úgy tűnik, nem ebbe az irányba halad. A napjainkban megjelenő nagy árvizek nem csak a klímaválság miatt alakulnak ki, a gyors folyásúvá tett („szabályozott”) folyók is tehetnek róla, és az a tény, hogy nincsenek vízvisszatartó területek, erdők a hegyekben – emlékeztetett Nagy Boldizsár."
Nyilván van olyan szakértő, aki a hordalékra koncentrál, de ez a probléma sem megoldható addig, amíg a Dunát "fölöttünk" elhappolják a németek, az osztrákok és a szlovákok. Hiszen "áldásos" tevékenységük következménye a nálunk tapasztalható gond a mederrel.
"2004-ben újraindult tárgyalások során sem – állítja Nagy Boldizsár, aki kiemelte: a Bősben termelt elektromos energia jelentősége egyre csökken, mivel ma már sok más módon is lehet ugyanennyi energiát termelni. A szakember szerint ehhez képest sokkal nagyobb jelentősége van a Szigetköz és a Csallóköz alatti ivóvízkészletnek."
Én ezt szűrtem le az olvasottakból.
Sajnos az élővilág, a hajózás és az atomerőmű 2000 megawattos termelése együtt nem megy.
A Ráckevei-Soroksári Duna-ág zsilipet éppen megnyitották 2 centiméterért, pedig
ökológiailag rendkívül fontos, sőt kritikus jelentőségű a térség élővilágának fennmaradásához.
Akkor az élővilág (és az ivóvíz!).
Az életfeltételek - tiszta víz, tiszta levegő, tiszta talaj.
Egyértelmű.
Bármelyikőnk tudna kevesebb energiával élni, de túl kényelmesek vagyunk, mi európaiak, kanadaiak, amerikaiak.
A világ más részein élők (emberek, állatok, növények) is szívják azt, hogy mi itt és ott, mindent a gazdasági haszonnak és ennek a fenntarthatóságának vetünk alá. Mert KELL a plusz gép, a plusz ez, a gyorsabb az.
A gond az, hogy azt hisszük, annyira "fejlettek" vagyunk, hogy megoldjuk.
Lásd e-autó és az üvegházhatás elleni "küzdelem". Nem más, mint az autóipar előremenekülése.
Nem, nem tudjuk megoldani, mert a rendszer ember által nem uralható.
Ami most megy, vergődés.
Egyre mélyebbre ássuk magunkat, pedig ideje lenne változtatni.
Csak ez maradt.
Már tegnap késő volt.