Hírek Magyarországon megdőlt az országos és a fővárosi melegrekord, 40 fok fölött tombol a kánikula

Bárhol is élünk a nagyvilágban, az otthoni nyár híre eljut hozzánk: Magyarországon vasárnap megdőlt szinte minden korábbi rekord.
Budakalászon 40,7 fokot mértek, és a hőség nem is akar csillapodni.

• Új országos napi rekord: 40,7 fok Budakalászon (vasárnap kora délután). A régi csúcs 39,9 fok volt, 1935-ben (Szerep).
• Új budapesti rekord: 40,6 fok Újpesten (a korábbi 39,5 fok, szintén 1935).
• Harmadfokú - a legmagasabb hőségriasztás június 27-től 30-ig.
• A kormány külön rendeletben koordinálja a védekezést, hétfőtől szerdáig home office az államigazgatásban.
• Paksnak vissza kellett vennie a teljesítményéből, mert túl meleg lett a Duna.
• Enyhülés szerdától, de előtte még újabb rekordok jöhetnek.

Új csúcsok Budakalászon és Újpesten​

A HungaroMet szerint vasárnap, június 28-án kora délután, 13 órakor Budakalászon 40,7 fokot mértek. Ezzel megdőlt az erre a napra érvényes országos rekord, mely 1935 óta állt fenn, akkor Szerepen jegyeztek fel 39,9 fokot. A fővárosban, Újpesten kúszott a legmagasabbra a hőmérő, 40,6 fokig, így a budapesti rekord is elesett (a régi szintén 1935-ös, 39,5 fokos volt). A forróság már szombaton is rekordot döntött: "Sajnos győztünk, a napi melegrekorder Budakalász lett."

A legmagasabb fokozat, a kormány is lépett​

Az országos tisztifőorvos június 27-én éjféltől 30-án éjfélig harmadfokú - a legsúlyosabb hőségriasztást rendelte el az egész országra. A kormány külön rendeletben hangolja össze a hőség elleni védekezést, a feladat irányítását Magyar Péter miniszterelnök vette át. Hétfőtől szerdáig az államigazgatásban és az állami cégeknél otthoni munkavégzést írtak elő, a kórházak hűtésére pedig 3,6 milliárd forintot szabadítottak fel.

Paks: a Duna lett a szűk keresztmetszet​

A tartós forróságot az ország energiarendszere is megérzi. A Duna vize annyira felmelegedett, hogy a paksi atomerőműnek vissza kellett fognia a termelést: szombaton 240, vasárnap pedig újabb 320 megawattal. A folyó hőterhelését a 15/2001-es kormányrendelet szabályozza, amely szerint a kibocsátási ponttól 500 méterre a Duna nem melegedhet 30 fok fölé. Kapitány István energiaügyi miniszter szerint mindez előre meghatározott eljárás, az ország áramellátása biztonságos, és a lakosság az egészből semmit nem érez. A rendszer csúcsterhelése vasárnap 6400, hétfőn pedig már 7300 megawatt körül járhat, ez a szokásos nyári csúcs nagyjából 90%-a.

Vonatok lassabban, víz kevesebb, tűzveszély nagy​

A MÁV és a GYSEV húsz vonalon, valamint több HÉV-vonalon (H5, H6, H8, H9) vezetett be sebességkorlátozást, a nagyobb állomásokon pedig palackozott vizet osztanak. A megugró fogyasztás miatt több mint száz településen van vízkorlátozás, a Balaton vízszintje 75, a Velencei-tóé Agárdnál mindössze 51 centiméter, ami a korábbi rekord alá csúszott. Az egész országban tűzgyújtási tilalom van érvényben, csak szombaton 57 helyen csaptak fel vegetációs tüzek.

Mikor lesz vége?​

A meteorológusok szerint hétfőn és kedden is sok helyen 40 fok közelében vagy afölött tetőzhet a hőmérséklet, és újabb napi rekordok dőlhetnek meg, sőt a valaha mért magyar csúcs is veszélybe kerülhet (41,9 fok, Kiskunhalas, 2007). Az igazi enyhülést a hét közepe hozza: szerdától nyugat felől hidegfront érkezik, előbb a Dunántúlon, csütörtökre keleten is mérséklődik a forróság, a hőmérséklet nagyjából 10 fokkal eshet, a hét végére 30 fok körül. Addig is: sok folyadék, déli órákban árnyék, és figyeljünk az idősekre és a kicsikre.


CanadaHun.com © 2026 - a cikk egészben vagy részben történő továbbközléséhez az oldal fenntartóinak írásos engedélye szükséges

 

szerintem meg gumeliget

 

szerintem vizet keresnek

Jó ötlet. Azonnal kiraktam a balkonra lapostányérba vizet.
Persze ha jönnek, akkor éjszaka. Nem hiszem, hogy forró falon és tűző napon felmásznak az
emeletre.
----
Komálom a pókokat. Különben nincs háziállatom.
A legszebbet pár éve ősszel a a balkonon fényképeztem.
Egy jó négy centis keresztes pókot.

 

Azt meséltem már, hogy két béka megy az úton?
Az egyik hátranéz, és szól a másiknak:
- Vigyázz, jön egy úthengöööö...

Ha már lúd, legyen kövér (de még véletlenül sem Laci).
-Tessék gyorsan jönni, Pistikét elütötte egy úthenger.
-Hol?
-Pipacs utca 5-7-9.

 

Magyar Péter energiája látszólag kifogyhatatlan, ezért elnevezte a köz Duracell-nyuszinak.
Az új neve: Paksifüles.

 

olyan nincs is!
Viszont!!!!
A béka megy az erdőben, találkozik egy vadkacsával.
- Hova mégy te béka? Mingyá megeszlek!
- Nana!! Én vagyok a széles szájú béka, engem senki se bánthat, most pl. a gólyát keresem, ha megtalálom széjjelharapom!!!!
A kacsa megijed és elhúzza a csíkot.
Béka megy tovább, belebotlik a gólyába. Az megkérdezi tőle:
- Ki vagy te, úgy nézel ki mint egy béka. Azt mondják, van egy szélesszájú béka aki engem keres.
A béka amennyire csak tud csücsörít:
- Ojjan itt nincen errefele

Pedig ...
Kedveltem ezt a könyvet. Nem vígasságra való, de jó volt.

Herbert George Wells​

A láthatatlan ember​

"Mikor a közvetlen rémület első kitörése lecsillapodott, a falubeliek rögtön kételkedni kezdtek, hogy valóban megtörtént-e mindaz, ami oly roppant rémületbe ejtette őket? Valami ideges szkepszis szállta meg őket, s a lakosság nagyobb fele nem volt hajlandó hinni a láthatatlan ember meséjében."

Magyar Elektronikus Könyvtár - A láthatatlan ember

Mikor a közvetlen rémület első kitörése lecsillapodott, a falubeliek rögtön kételkedni kezdtek, hogy valóban megtörtént-e mind az, ami oly roppant rémületbe ejtette őket? Valami ideges szkepszis szállta meg őket s a lakosság nagyobb fele nem volt hajlandó hinni a láthatatlan ember meséjében.

mek.oszk.hu

 

Ha már lúd, legyen kövér (de még véletlenül sem Laci).
-Tessék gyorsan jönni, Pistikét elütötte egy úthenger.
-Hol?
-Pipacs utca 5-7-9.

 

Pedig ...
Kedveltem ezt a könyvet. Nem vígasságra való, de jó volt.

Herbert George Wells​

A láthatatlan ember​

"Mikor a közvetlen rémület első kitörése lecsillapodott, a falubeliek rögtön kételkedni kezdtek, hogy valóban megtörtént-e mind az, ami oly roppant rémületbe ejtette őket? Valami ideges szkepszis szállta meg őket s a lakosság nagyobb fele nem volt hajlandó hinni a láthatatlan ember meséjében."

Magyar Elektronikus Könyvtár - A láthatatlan ember

Mikor a közvetlen rémület első kitörése lecsillapodott, a falubeliek rögtön kételkedni kezdtek, hogy valóban megtörtént-e mind az, ami oly roppant rémületbe ejtette őket? Valami ideges szkepszis szállta meg őket s a lakosság nagyobb fele nem volt hajlandó hinni a láthatatlan ember meséjében.

mek.oszk.hu

Ez még nem a Lázár mostanság a parlamentben?

 

Magyar Péter energiája látszólag kifogyhatatlan, ezért elnevezte a köz Duracell-nyuszinak.
Az új neve: Paksifüles.

Multifunkcionális:

 

Két bagoly ül a fán. Egyszercsak megszólal az egyik:
-Húúú húú
A másik összerezzen:
-Ijesztgesd a nenikédet!!

 

Amíg Európa a hőséggel kínlódik, addig Japán keleti részét viszi a felhőszakadás. A meteorológusok most először adták ki az ötös, legmagasabb szintű heves esőzésre vonatkozó riasztást a Nagy Tokió Agglomerációban található Csiba prefektúrában.

 

Amíg Európa a hőséggel kínlódik, addig Japán keleti részét viszi a felhőszakadás. A meteorológusok most először adták ki az ötös, legmagasabb szintű heves esőzésre vonatkozó riasztást a Nagy Tokió Agglomerációban található Csiba prefektúrában.

"A klímaváltozás kétarcúsága​

2026. március 15.| Szerző: Páczi Zsolt

A „globális felmelegedés” kifejezés hallatán mindenki nagy aszályokra és elviselhetetlen hőségre asszociál, ugyanakkor a folyamatnak van egy másik oldala is.

A klímaváltozás nemcsak a szárazság formájában jelenthet kockázatokat, a megnövekedett hőmérséklet hatására ugyanis amíg egyes területeken intenzívebbé válik a párolgás, ami gyakoribb és szélsőségesebb esőzéseket okoz, addig máshol a kiszáradást gyorsítja.

A légkör minden 1 °C-os hőmérséklet-emelkedéssel 7 százalékkal több nedvességet képes magában tartani. Ebben a folyamatban fontos szerepe van az ún. légköri folyóknak, ezeknek a föld légkörében megjelenő nedvességből és szélből álló sűrű sávoknak, amelyek nagy mennyiségű csapadékot szállítanak. Ezek a legfontosabb és legnagyobb mechanizmusai az édesvizek légköri áramlásának.

A Copernicus uniós földmegfigyelési program szerint a februári extrém csapadékos időjárás különösen Franciaországot, Spanyolországot, Portugáliát és Marokkót érintette, ugyanakkor a kontinens többi részén szélsőséges szárazság uralkodott (1. ábra).

A globális átlaghőmérséklet az év második hónapjában 1,49 °C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet, ezzel az idei február az eddigi öt legmelegebb közé került. A La Niña csendes-óceáni ciklikus hidegáramlat átmenetileg mérsékelte a februári globális átlaghőmérséklet további emelkedését.

Európán kívül a szokásosnál több csapadék Ausztráliát, Mozambikot és Botswanát sújtotta, míg az Egyesült Államok, Mexikó északi része, a kínai keleti partvidék, valamint Dél-Amerika és Délkelet-Afrika egyes részei szárazságtól szenvedtek."

A légköri folyóknak számos különböző hatása van az ökoszisztémára és a globális édesvízkészletekre. A legfőbb előnyük, hogy

fenntartják a vízbiztonságot és egyensúlyban tartják a vízciklust, ugyanakkor ezek felelősek a földcsuszamlások, a sárlavinák és a nagyobb áradások miatt is,

hiszen túlzott mennyiségű csapadék esetén a talaj nem képes felszívni a vizet, ami felhalmozódik, és végül árvizeket okoz.

A földcsuszamlások és/vagy sárlavinák ugyanebben az esetben olyan meredek területeken tapasztalhatók, ahol nincs elegendő növényzet, ami megköti a talajt.

Ha viszont valahol nem érvényesülnek a légköri folyók hatásai, ott szárazság fenyeget.

Egy 2020 októberében a Geophysical Research Letters földtudományi lapban publikált tanulmány szerint az elmúlt négy évtizedben a déli féltekén a légköri folyók évtizedenként 0,24°, 0,27° és 0,72°-kal tolódtak a sarkok felé. Ez megváltoztatta az óceánok felszíni hőmérsékletét, így közvetetten a légköri hőmérsékletet is, illetve növelte az üvegházhatású gázok koncentrációját a légkörben, ami felgyorsította az ózonréteg elvékonyodását.

A klímaváltozás kétarcúsága

A „globális felmelegedés” kifejezés hallatán mindenki nagy aszályokra és elviselhetetlen hőségre asszociál, ugyanakkor a folyamatnak van egy másik oldala is.

makronom.eu

 

akik a természet szempontjait bőszen védik.

Ezt Duna videót pont neked és még azoknak kik nem hiszik a meder süllyedés problémáját a hordalék elmaradás miatt
Persze ez most Paksról szól és a mederküszöbről IS

 

OFF

Nálunk gyönyörű felhős idő van és végre esik valamicskét.

 

Ezt Duna videót pont neked és még azoknak kik nem hiszik a meder süllyedés problémáját a hordalék elmaradás miatt
Persze ez most Paksról szól és a mederküszöbről IS

Miért gondolod, hogy én nem hiszem a hordalék elmaradása miatti meder mélyülést?
Hol írtam én ilyet?

Én arról írtam, hogy a Bős-Nagymarosi beruházás nagyon komoly károkat okozott volna - a szakértők szerint.
Ti azt írtátok, hogy ez politikai döntés volt, politikai cirkusz, bezzeg, ha megépült volna, most, milyen jó lenne.

Ezt cáfoltam.
(Hogy ráült a politika, vagy éppen mögé bújt, az lehet - mást se csinálnak.)

Ezért idéztem a Magyar Tudományos Akadémiát, akik hivatalos véleményt írtak a várható környezeti károkról - egyike a károknak éppen a meder-probléma - 1983-ban, majd felmérték a helyzetet 1996-ban, miután a szlovákok 1992-ben, egyoldalúan elterelték a Dunát.
Ami újabb rossz volt a Duna és környéke számára.
A vízügyesek is folyamatosan jelezték, hogy baj lesz a vízhozammal, a talajvízzel, az ivóvízzel.

Ég a Duna c. könyv (Moldova 1997.) részlete:
(„A Duna németországi és ausztriai szakaszain megépített vízlépcsők felborították az évmilliók alatt kialakult dinamikus egyensúlyt – írja egy szakértő –, megfogják a hordalékot és az utolsó vízlépcső alatt a folyó ereje továbbra is érvényesül, de mivel nincs mit görgetni, elkezdi mélyíteni a medret. A mélyülés automatikusan csökkenti a folyam parthoz viszonyított átlagos vízszintjét és ezzel együtt környezetének talajvízszintjét. Ez történt a Szigetköz esetében is, ahol a Duna vízszintje az utolsó évtizedben 1-1,4 méterrel süllyedt. Anélkül, hogy egyetlen kapavágás történt volna a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszeren, a Szigetköz ökológiai egyensúlya megingott.” Ezzel a jelenséggel majd bővebben foglalkozunk az oda vonatkozó fejezetben.)"

De itt egy másik vélemény:

"A bős-nagymarosi ügy veszteségszámlája hatalmas. Vannak számokban nem, vagy csak nagyon nehezen meghatározható veszteségeink, elsősorban a Duna és a Szigetköz természeti értékeit ért károk. De vannak számok is. A szlovák fél az elmúlt huszonöt évben 3000 milliárd köbméter vizet terelt jogellenesen a bősi erőműre. A bős-nagymarosi számlát a magyar adófizetők állták. A nyolcvanas évek közepén fölvett hiteleket a központi költségvetés törlesztette. Az osztrák hitel törlesztése 2002-ben, az ún. refinanszírozási hitelé 2006-ban fejeződött be. A végösszeg mai áron közel 550 milliárd forint, melynek 90 százaléka az 1989-ig tartó építkezés fedezete.

Hajósy Adrienne geofizikus-mérnök"
Ezt állította dr. Nagy Boldizsár ügyvéd is, aki részt vett az eseményekben, jogi szakértőként is. 2024-ben készült riport hanganyaga:

„A magyar kormány úgy csinál, mintha nem rabolták volna el a Dunát” – Nagy Boldizsár nemzetközi jogász Bős–Nagymarosról​

35 éve nem tud megegyezni Magyarország és Szlovákia a bős–nagymarosi vízlépcső kapcsán, pedig már 1997-ben döntött erről a nemzetközi bíróság. Az ügyben tíz éven át több magyar kormány nemzetközi jogi szakértője volt Nagy Boldizsár, akivel az ügyről megjelent kötetéről beszélgettünk.

„A magyar kormány úgy csinál, mintha nem rabolták volna el a Dunát” – Nagy Boldizsár nemzetközi jogász Bős–Nagymarosról

35 éve nem tud megegyezni Magyarország és Szlovákia a bős–nagymarosi vízlépcső kapcsán, pedig már 1997-ben döntött erről a nemzetközi bíróság. Az ügyben tíz éven át több magyar kormány nemzetközi jogi szakértője volt Nagy Boldizsár, akivel az ügyről megjelent kötetéről beszélgettünk.

www.szabadeuropa.hu

"A szavazatmaximálásra törekvő kormányok Bős–Nagymarossal kapcsolatos álláspontja – politikai oldaltól függetlenül – a különböző érdekcsoportok (a hajózást előtérbe helyezők, a vízerőt preferálók, az építeni kívánók) befolyása alapján alakult. A mai napig vannak például olyan vízmérnökök, akik meggyőződéssel vallják, hogy kellene még egy erőmű, de a világ, úgy tűnik, nem ebbe az irányba halad. A napjainkban megjelenő nagy árvizek nem csak a klímaválság miatt alakulnak ki, a gyors folyásúvá tett („szabályozott”) folyók is tehetnek róla, és az a tény, hogy nincsenek vízvisszatartó területek, erdők a hegyekben – emlékeztetett Nagy Boldizsár."

Nyilván van olyan szakértő, aki a hordalékra koncentrál, de ez a probléma sem megoldható addig, amíg a Dunát "fölöttünk" elhappolják a németek, az osztrákok és a szlovákok. Hiszen "áldásos" tevékenységük következménye a nálunk tapasztalható gond a mederrel.

"2004-ben újraindult tárgyalások során sem – állítja Nagy Boldizsár, aki kiemelte: a Bősben termelt elektromos energia jelentősége egyre csökken, mivel ma már sok más módon is lehet ugyanennyi energiát termelni. A szakember szerint ehhez képest sokkal nagyobb jelentősége van a Szigetköz és a Csallóköz alatti ivóvízkészletnek."

Én ezt szűrtem le az olvasottakból.

 

Hogy ráült a politika, vagy éppen mögé bújt, az lehet - mást se csinálnak.

Sajnos az élővilág, a hajózás és az atomerőmű 2000 megawattos termelése együtt nem megy.
A Ráckevei-Soroksári Duna-ág zsilipet éppen megnyitották 2 centiméterért, pedig
ökológiailag rendkívül fontos, sőt kritikus jelentőségű a térség élővilágának fennmaradásához.

 

Sajnos az élővilág, a hajózás és az atomerőmű 2000 megawattos termelése együtt nem megy.
A Ráckevei-Soroksári Duna-ág zsilipet éppen megnyitották 2 centiméterért, pedig
ökológiailag rendkívül fontos, sőt kritikus jelentőségű a térség élővilágának fennmaradásához.

Akkor az élővilág (és az ivóvíz!).
Az életfeltételek - tiszta víz, tiszta levegő, tiszta talaj.
Egyértelmű.

Bármelyikőnk tudna kevesebb energiával élni, de túl kényelmesek vagyunk, mi európaiak, kanadaiak, amerikaiak.

A világ más részein élők (emberek, állatok, növények) is szívják azt, hogy mi itt és ott, mindent a gazdasági haszonnak és ennek a fenntarthatóságának vetünk alá. Mert KELL a plusz gép, a plusz ez, a gyorsabb az.

A gond az, hogy azt hisszük, annyira "fejlettek" vagyunk, hogy megoldjuk.
Lásd e-autó és az üvegházhatás elleni "küzdelem". Nem más, mint az autóipar előremenekülése.

Nem, nem tudjuk megoldani, mert a rendszer ember által nem uralható.
Ami most megy, vergődés.
Egyre mélyebbre ássuk magunkat, pedig ideje lenne változtatni.
Csak ez maradt.
Már tegnap késő volt.

 

Ma Temesváron irgalmatlan forróság volt, de feljöttünk Marillavölgybe, itt kellemes (Oravicától felfelé a volt gyógyintézet területe)

 

Miért gondolod, hogy én nem hiszem a hordalék elmaradása miatti meder mélyülést?

Nem tudom hogy hiszed-e?
a lényeg másik oldala ott van hogy a duzzasztás léte
okozza a hordalék megfogást és túl rajta a medermélyülést
De ez már adott 17 felettünk lévő duzzasztó van
Nálunk abból van a baj hogy mi nem engedtünk (miattatok(Duna körösök)) nyúlni a Dunához a többlépcsős duzzasztás kell mert megfogná nálunk a hordalékot.
a videóban 3 duzzasztót mond ami hiányzik
A legalsó a fajszi vízlépcső.
A Paks miatt kell
A tőle lefelé az már szerbek gondja
De mint mondja ott már kiszélesedik a Duna
Vagyis itt van hordalékhiány Magyarországon.
Na mert hisztiztetek már folyamatosan megépültek volna vízlépcsők
Mos nincs.
De lesz mert kell 3 db a Dunára
A videóban beszélő Szalma Botond mondja
hogy tényleg lesz-e nem tudom
De ne túzok mondja már meg
Semmi se marad ős állapotú.
A Hosszútávú hatások pedig még egy arrébb rúgott kavicsnál is van.
Ez nem vitás
A kisbalaton se maradt meg A Tiszát is szabályozták
Mindennek van hosszútávú hatása
Ha beleköpsz a folyóba annak is.

 

Én arról írtam, hogy a Bős-Nagymarosi beruházás nagyon komoly károkat okozott volna - a szakértők szerint.
Ti azt írtátok, hogy ez politikai döntés volt,

A politika ott lép be
És hagyd érvényesülni, a többféle gondolatot
A politika ott lép be
Hogy az 1989 egy olyan rendszer vége volt aminek a végét se hitte senki
40 év erős hatalmi nyomás alatt és után volt ez az áldott pillanat
Mikor először szólaltak meg az ellenzők (ellenzék)
És polgári ellenállás bontakozott ki
Mi ellen?
A hatalom ellen
Egy olyan terepen mint környezetvédés
de nem tagadod BŐS egy kormánydöntés volt
Lakosság megkérdezés nélkül
(nem volt az szokás akkoriban)
Hogy nem minden résztvevő politikai ellenzőként lépett fel az biztos
De ez volt legelső kormány elleni fellépés
Tovább:
A politika ott lép be
hogy országos méretű lett az ellenállás
Amit 1989 már nem mert letörni
Mit tett hát?
Lemondták az egész építkezést
Látod minden oldalán politika van és környezetvédelem mögött előre törve ért célt.

 

A politika ott lép be
És hagyd érvényesülni, a többféle gondolatot
A politika ott lép be
Hogy az 1989 egy olyan rendszer vége volt aminek a végét se hitte senki
40 év erős hatalmi nyomás alatt és után volt ez az áldott pillanat
Mikor először szólaltak meg az ellenzők (ellenzék)
És polgári ellenállás bontakozott ki
Mi ellen?
A hatalom ellen
Egy olyan terepen mint környezetvédés
de nem tagadod BŐS egy kormánydöntés volt
Lakosság megkérdezés nélkül
(nem volt az szokás akkoriban)
Hogy nem minden résztvevő politikai ellenzőként lépett fel az biztos
De ez volt legelső kormány elleni fellépés
Tovább:
A politika ott lép be
hogy országos méretű lett az ellenállás
Amit 1989 már nem mert letörni
Mit tett hát?
Lemondták az egész építkezést
Látod minden oldalán politika van és környezetvédelem mögött előre törve ért célt.

Áldott pillanat ...
Tudod, nekem biztosan nem.

Akkor legalább az országra ment el az ország pénze.
Hitelekkel pedig most is tele a kassza.
S nyilván, korrupció ott is volt, de most mi van itt ahhoz képest? Amíg az EU nem ellenőrzött, még az eus pénzek is magánzsebekbe folytak.
Szemrebbenés nélkül.

Az a rendszer egyre demokratikusabbá vált - 1989-re megteremtette a jogi alapját annak, hogy Magyarország áttérjen a többpártrendszerre.
Mindent ott és akkor intéztek - alkotmánybíróság létrehozása, alkotmánymódosítás, egyesülési jog változásai, a gyülekezési törvény módosítása, de 1989-ben módosították a választási törvényt is, hogy megfeleljen a demokratikusabb rendszer felállásának.

Ezek 1989. év I., II., III. törvényei (a választási a XXXIV.), amiknek már az előző években elkezdődött az előkészítése.

A sajtó szabadabb működését 1986-os törvénymódosítás biztosította, majd az 1989-es alkotmánymódosítás (pl.törölte a cenzúra lehetőségét) mentén lazították tovább.

Az elmúlt 36 év ehhez képest leszálló ág volt.

Különösen Orbán 16 + 4 évének fényében mutasson nekem valaki még egy diktatúrát, ami megteremtette a saját felbontásának jogi lehetőségeit!