Szomorú hír

Nyolcvanéves korában meghalt Tim Curry brit színész, a Rocky Horror Picture Show legendás Dr. Frank-N-Furtere és Stephen King Az című regényének 1990-es adaptációjában Pennywise hátborzongató megformálója. A háromszoros Tony-jelölt színész kedden este, Los Angeles-i otthonában hunyt el.
Pályafutása során feltűnt többek között a Reszkessetek, betörők! 2., a Vadászat a Vörös Októberre, a Clue és A három testőr című filmekben is.
Curry színházi karrierje legalább olyan jelentős volt, mint filmes pályafutása. Peter Shaffer Amadeusának eredeti Broadway-produkciójában Wolfgang Amadeus Mozartot játszotta Ian McKellen Salierije mellett, alakításáért pedig Tony-díjra jelölték. Később a My Favorite Year főszerepéért újabb jelölést kapott, majd 2005-ben a Monty Python's Spamalot Artúr királyaként harmadszor is versenybe került a színházi világ egyik legrangosabb elismeréséért.
1787760318946.png
 
Nyolcvanéves korában meghalt Tim Curry brit színész, a Rocky Horror Picture Show legendás Dr. Frank-N-Furtere és Stephen King Az című regényének 1990-es adaptációjában Pennywise hátborzongató megformálója. A háromszoros Tony-jelölt színész kedden este, Los Angeles-i otthonában hunyt el.
Pályafutása során feltűnt többek között a Reszkessetek, betörők! 2., a Vadászat a Vörös Októberre, a Clue és A három testőr című filmekben is.
Curry színházi karrierje legalább olyan jelentős volt, mint filmes pályafutása. Peter Shaffer Amadeusának eredeti Broadway-produkciójában Wolfgang Amadeus Mozartot játszotta Ian McKellen Salierije mellett, alakításáért pedig Tony-díjra jelölték. Később a My Favorite Year főszerepéért újabb jelölést kapott, majd 2005-ben a Monty Python's Spamalot Artúr királyaként harmadszor is versenybe került a színházi világ egyik legrangosabb elismeréséért.
Csatolás megtekintése 2116432
1787777892205.png
 
Utoljára módosítva a moderátor által:
Munkabalesetben halt meg a világ- és Európa-bajnok kajakos, Boros Gergely. A korábbi élsportoló 42 éves volt.
a Paksi SE teniszpályái mellett padelpályák építése zajlott, ennek során történt tragédia: egy hatalmas üvegfal zuhant a korábbi sportolóra. A Paks-Press Hírügynökség csütörtök délelőtt arról írt, hogy a rendőrség eljárást indított az ügyben.

„2026. augusztus 26-án este fél hét körül történt haláleset kapcsán a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétség gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak” – közölte a Paks-Press megkeresésére Komlósiné Kiss Anett alezredes, szóvivő. Hozzátette: „Az eset körülményeit szakértők bevonásával vizsgálja a rendőrség.”
1787834097929.png
 
Életének 96. életévében elhunyt Berend T. Iván Kossuth-díjas történész, az MTA volt elnöke.
Berend T. Iván augusztus 30-án, Los Angeles-i otthonában hunyt el – közölte özvegye a történész jegyzeteit közlő oldalon.
Berend T. Iván 1930. december 11-én született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Pesti Izraelita Hitközség Gimnáziumában végezte, majd az érettségi után, 1949-ben egyszerre két egyetemre is beiratkozott: a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) közgazdaságtudományt, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pedig történelmet hallgatott. Miután 1953-ban mindkét helyen lediplomázott, az MKKE Gazdaságtörténeti Tanszékének tanársegédje lett. Ettől kezdve egyetemi pályája folyamatosan ívelt felfelé: 1960-ban egyetemi docens, 1964-ben egyetemi tanár lett, 1962-től pedig három éven keresztül ő töltötte be az egyetem egyik vezető tisztségét, az Általános Közgazdasági Kar dékáni tisztét.
Miután amerikai útjáról visszatért, kinevezték tanszékvezetőnek, 1973-tól pedig hat éven keresztül ő töltötte be az MKKE rektori tisztét. Emellett 1975-ben a történelemtudósokat tömörítő, a történelemtudomány népszerűsítésével és a történelemtanítás fejlesztésével foglalkozó Magyar Történelmi Társulat élére került. A szervezet vezetőjeként nagy hatása volt a magyar történettudomány és történelemoktatás szemléletének formálására. 1973-ban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező, 1979-ben rendes tagja lett.
1980-as években a politika területén is fontos feladatokat kapott. 1982-ben felajánlották neki a kultuszminiszteri posztot, ám ezt nem fogadta el. Néhány évvel később, 1985-ben tagja lett az MSZMP egyik irányító szerve, a Központi Bizottság (KB) számára a pártideológia és a kulturális élet kérdéseivel kapcsolatban ajánlásokat megfogalmazó Művelődéspolitikai Munkaközösségnek, majd egy év múlva beválasztották az ország gazdaságpolitikájának elvi előkészítését végző Közgazdasági Munkaközösségbe is.

Két évvel a rendszerváltoztatás előtt, 1988-ban bekerült a KB-ba, így tagja lett a párt és ezáltal az ország felső vezetésének.
Részt vett az ország piacosításának, az állami vagyon privatizációjának előkészítésével megbízott munkacsoport munkájában.
A rendszerváltoztatás idején politikai tisztségeitől megvált, és az akadémia élére sem jelöltette újra magát. Egyedül a szocialista gazdaság átalakítására, a magyarországi privatizáció elősegítésére javaslatokat megfogalmazó Kék Szalag Bizottságnak maradt a tagja. A rendszerváltoztatást követően írott angol és magyar nyelvű munkáiban gazdaságpolitikai kérdések felé fordult.
1788179431530.png
 

"Rövid önéletrajz​

Berend T. Iván
Jan 10, 2026

A világtörténelem máig legsúlyosabb gazdasági válságának a közepén, 1930-ban születtem. Szerető, meleg családi környezet vett körül.
Hosszú életem során ugyancsak zajlott a történelem. Magyarország Hitler szövetségese lett és a fasizmus hódított teret. Egyik gyerekkori jóbarátom egyenruhás nyilaskeresztes gyilkossá vált. Ő adott át engem is a németeknek. Világháború, Budapest bombázása, a világtörténelem máig legsúlyosabb inflációja, amikor az árak 15 óránként duplázódtak és 1946 júliusában az inflációs ráta 42 kvadrillió százalékot ért el. Rendszerváltások, forradalmi felkelés, inséges évek nyomasztó világa vett körül. Amikor 1956-ban lakásomból begyalogoltam az Egyetemre, a Rakóczi úti fákon akasztott emberek lógtak. Éveknek kellett eltelnie, hogy azután jóra forduljon az élet.

Ha életem egyetlen epizódjával akarom jellemezni magam, akkor talán azt az élményt eleveníteném fel, amikor 4-5 évesen ültem Lakner bácsi gyermekszinházában, s a kezdés előtt feltettem a lábam az elöttem lévő székre, melyre hamarosan ráült valaki becsípve lábamat. Nem szóltam. Édesanyám egy jó idő után rám nézett és látta, hogy a fájdalomtól patakzanak a könnyeim. Tudok tűrni. Erre nem egyszer szükségem is volt.

Ültem az iskolapadban a Wesselényi utcai elemi iskolában és a Szentdomonkos utcai gimnáziumban Budapesten. Itt kaptam életre szóló ajándékomat néhány kiváló tanáromtól. Itt kezdtem úgyszólván falni a világirodalmat, itt határoztam el, hogy történész leszek. Ültem börtönben Veszprémben és Komáromban. Ez utobbi börtönben tetves és rühes lettem. Ültem a lezárt marhavagon padlóján, már egy hete voltunk úton, a kis buci-kenyér amit az útra adtak rég elfogyott. Ültem a priccsen Dachauban és éhezve az evésről beszélgettünk. Hogyan jobb, vastagon vagy vékonyan kenni a vajat a kenyérre? Ültem és óriás korsóból ittam a sört Münchenben az 1589-ben alapított Hofbräuhaus-ban ahol Hitler 1920 február 24-én meghirdette programját. Ültem a new yorki Columbia Egyetem könyvtárában ahol meghívás nyomán egy évet tölthettem, olyan könyveket olvastam melyekhez addig nem juthattam hozzá. Felfedeztem magamnak a világot. Utána körbeutaztam az Egyesült Államokat és 22 egyetemen tartottam előadásokat.

Ültem lovon Kaliforniában, ültem teveháton a Gobi sivatagban, ültem elefánton Indiában. Ültem negyed éven át deréktól fejtetőig érő gipsz építményben amikor egy szerencsétlen balatoni fejesugrás során eltörtem az ötödik gerinc-csigolyámat. Egy másik baleset nyomán meg kellett lékelni koponyámat melyet belül elöntött a vér. Autót vezettem Mexikóban és Japánban, úsztam a budapesti Fedett Uszodában, a Dunában, a Jordán folyóban, az Atlanti és a Csendes oceánban. Ültem velem egyidős német Roland barátom regensburgi házában, háborús élményeinket elevenítettük fel: mikor én Dachauban rabosodtam, őt gyerekkatonaként besorozták Hitler hadseregébe.

Ültem a Magyar Tudományos Akadémia elnöki szobájában, dolgozószobámban. A falon Széchenyi István portréja, ha kinézek az ablakon, akkor a Széchenyiről elnevezett Lánchidat látom. Akadémiai elnöki megválasztásom után egy kávé mellett ültem Kádár János dolgozószobájában, aki szenvedélyesen és kicsit ellenségesen ‘káderezett’: hol laktunk, mi volt apám foglalkozása?

Ültem a Dunakorzó asztalkájánál és egy kávé mellett a Budapestre látogató Jorge Semprunnal beszélgettünk “nagy utazásainkról”. Semprun, ekkor már valóságos legenda, 1988 és 1991 között Spanyolország kulturális minisztere volt. Semprunnal, a francia ellenállás harcosával azonban annyiban mégis sorstársak voltunk, hogy annak idején őt is elfogták és koncentrációs táborba zárták. 1963-ban Nagy utazás címmel írta meg wagonba zárt négy-napos utját a buchenwaldi koncentrációs táborba. A nagy utazás ennek a négy napnak a története, de sokkalta több ennél, egy egész korszak története.

Az én utazásaim legfontosabb eseményeként 1990-ben Katival ültünk a Boeing óriás gépén, útban végleges letelepedésre Kaliforniába. Hogyan került sor életem ezen sorsfordulójára? A Kaliforniai Egyetem (UCLA) TörténelemTanszéke 1988-ban hívott meg végleges, nyugdjas állásra. Lemondtam mert nem is gondoltam Magyarország elhagyására. A készülő rendszerváltás mozgalmas éveiben a hatalomra emelkedő új párt írásaim miatt rágalmazásért feljelentett, bíróság elé rángatott. A pert megnyertem ugyan, de aki az új kormánypárt nevében feljelentett belügyminiszter lett. Ekkor a Kaliforniai Egyetem, amely közben 35 jelöltet hallgatott meg az állásra, de egyiket sem találta alkalmasnak 1990-ben megismételte a meghivást. Az új helyzetben ezt elfogadtam.

Álltam sorba kenyérért Magyarországon, álltam sorban meztelenül a rabruha kiosztására várva, majd hig levesért Dachauban. Álltam kivégző osztag előtt a német Alpokban. Álltam az oxfordi All Souls Collage udvarán, és Károly herceggel, a mai angol királlyal beszélgettünk Magyarországról. Álltam Margaret Thatcher angol miniszerelnök mellett, aki kérdéseket tett fel Magyarországról és azonnal meg is válaszolta őket. Álltam a győri tömegsír előtt, ahol egyetlen, 17 éves korában meggyilkolt bátyám nyugodott. Álltam Apám korházi ágya mellett jobb lába amputációja után. Álltam a tanári katedrán a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen és első előadásomat tartottam. Álltam a tanári katedrán a Kaliforniai Egyetemen, angolul tartva előadásomat.

Az emberiség iránti kötelezettségemnek nem csak a több mint hat évtizedes tanítással tettem eleget, hanem hozzájárultam az emberiség létszámának fenntartásához is. Két leány gyermekem két-két unokámmal működött közre e küldetés teljesítéséhez.

Életem során ugyancsak zajlott a történelem és ez a zajlás engem is ide-oda sodort, dobált, de 95 évesen is napi 6-7 órát dolgozom. Írok, élek, és József Attilával szólva ebbe más is belehalt már."
 
Oldal tetejére