AZ ANGYALI HIERARCHIA
1. BEVEZETÉS
Az angyalok az Isten azon teremtményei, akik az égi ügyeket intézik. Mai szóhasználattal inkább rendszeradminisztrátoroknak neveznénk õket. Feladatuk az univerzum mûködésének biztosítása, belsõ rendjének fenntartása és az Isten szándékának közvetítése a többi teremtmények felé. A misztikából ismert angyali hierarchia írja le ezen lények kijelölt feladatait és rangját, a hatalomban elfoglalt helyét több-kevesebb pontossággal. Az angyal (ang-él) szó jelentése: égben élõ (ott született), égi Isten vagy élõ Isten. Ebben az írásunkban tömören ismertetjük a velük kapcsolatos fontosabb tudnivalókat, rávilágítva ezek idõfizikai összefüggéseire.
Fizikailag az angyali lelkek isteni lélek részecskék, centrumukban egy szerinóval. Vannak olyan angyalok is, akik lelketlenek, és csak mint fénylények, leleon nélküli térkvantumok mûködnek a teremtésben. Az elsõosztályú angyalokat közvetlenül a Mindenható teremti meg magából, ezeket hívjuk másodrangú létezõknek az Életfán. A másodosztályú angyalokat (harmadrangú létezõk) pedig az elsõosztályúak teremtik úgy, hogy a keltésükhöz kiugranak a nemtér-nemidõbe. Mivel szerinó típusú idõhurkot csak ott lehet csinálni úgy, hogy a keltõ rendszer alfateret generáló térszeránként (monászként) mûködik éppen.
Az angyalok száma valószínûleg több trillióra tehetõ csak a mi univerzumunk világtojásában. A Naprendszer térbúráján belül is több százan, ha nem ezren vagy millióan lehetnek, a pontos létszámukat nem ismerjük. Mivel a szellemük (információs halmazuk) hordozója egy szerinó, gyakorlatilag halhatatlanok. Képesek a térváltásra és térugrásra, vagyis gond nélkül közlekednek a nemtér-nemidõben külsõ technika (ûrhajó) igénybevétele nélkül. Épp ezért túlélik az egyes teremtési ciklusokat, mert nem pusztulnak el a térszünetek során. Gyakorlatilag õk tekinthetõk az univerzumot kormányzó vezérkarnak, akik életben tartják és felügyelik a többi teremtményeket (emberek, állatok, növények). Egyben segítik a lelkek szellemi evolúcióját és a lelkek által használt testek biológiai evolúcióját.
2. AZ ARKANGYALOK
Az univerzum angyalai közül az öt legfontosabbat név szerint ismerjük. Õk a Mindenható térszeránjának tachion forrásaiból keletkeztek az Isten elsõ teremtményeiként. Megkülönböztetésül arkangyaloknak, azaz fõ angyaloknak nevezzük õket, akik az egyes párhuzamos téresszenciák urai. Közülük négyen egyben a négy égtáj urai is, míg ötödik társuk a zenit, az égi világ ura.
1. Mikáél, aki a mi világunkat is magába foglaló térszelet ura és a Mennyei Sereg vezetõje, az Isten legnagyobb harcosa. A nevének jelentése: "Ki olyan, mint Isten?". Õ az északi irány ura, jelzõszíne a kék.
2. Uriél, aki az isteni mindentudás, az akasha (Fény Krónika) õrzõje. A nevének jelentése: "Az Isten fénye". Õ a keleti irány ura, jelzõszíne a sárga.
3. Gábriél, aki az Édenkertet és az istenek lakhelyét õrzi és a Mindenhatót óvó kerubok vezetõje. A nevének jelentése: "Az Isten ereje". Õ a déli irány ura, jelzõszíne a zöld.
4. Ráfáél, aki gyógyítással és a teremtés rendezett mûködésének fenntartásával foglalkozik. A nevének jelentése: "Az Isten meggyógyít". Õ a nyugati irány ura, jelzõszíne a piros.
5. Ráquél, aki a karmikus kapcsolatok nyilvántartásáért és elrendezéséért felel. A nevének jelentése: "Az Isten bosszúja". Õ a zenit, a felfelé vezetõ irány ura, jelzõszíne a fehér.
Ha mai fogalmaink szerint akarjuk meghatározni az öt arkangyal által betöltött hivatali pozíciókat, akkor azt mondhatjuk, hogy Mikáél a hadsereg vezetõje, Uriél a könyvtár és nyilvántartási rendszer vezetõje, Gábriél a rendõrség vezetõje, Ráfáél az egészségügyi és karbantartó rendszer vezetõje, míg Ráquél a bíróság vezetõje. Köztük a Mindenható, mint legfõbb közjogi méltóság (élnök) végzi az összehangolást és hozza a legfontosabb döntéseket.
Az arkangyalok és alárendelt hierarchiájuk mûködését az emberi társadalom hasonló rendszereinek vizsgálatán keresztül érthetjük meg a legkönnyebben. Ennek megfelelõen a hadsereg dolga lebontani a teremtésre nézve rossz dolgokat (démonok, külsõ támadók). A rendõrség védi a vezetõket (testõrség) és fenntartja a belsõ rendet, ellenõrzi a közlekedést (határõrség a csillagrendszerek és dimenzióvilágok között). A nyilvántartók (eseménykövetõk) minden történést rögzítenek és naprakész adatbázist (statisztikát és kimutatást a rendszerrõl) szolgáltatnak a hozzáférési engedéllyel rendelkezõ adminisztrátoroknak és egyéb felhasználóknak. Az egészségügyiek (gyógyítók) karbantartják a teremtést fizikailag (az Életfát), kijavítják a sérüléseket (idõszál átfûzés), pótolják a veszteségeket (annihilálódott rendszerek újrakeltése) és rendbe hozzák a mûszaki hibákat (programozási feladatok). A bíróság intézi az angyalok és egyéb teremtmények közti vitás ügyeket, ítélkezik (a karma uraként) és dönt, ha a konfliktusba kerülõ felek nem tudnak megállapodni egymás között. Egyben a precedens értékû problémákkal (új bûnökkel) is próbál megküzdeni, folyamatosan bõvítve a jogtárat.
A teremtés skálafüggetlen (önhasonló) szerkezete miatt a lokális mindenhatók (helytartók) is rendelkeznek saját arkangyalokkal, akik a helyi ügyek intézését végzik. Elvileg (fizikailag) az angyali hierarchia tetszõleges szintû lehet, a gyakorlatban azonban az angyalok többsége csak elsõ, másod vagy harmadosztályú leszármazottja a Mindenhatónak.
Az angyalok a szellemük alapján két fõ csoportba sorolhatók. Egyesek közülük nullás másolatok, azaz szoftveresen azonosak a szülõ mindenhatójukkal a születésük pillanatától kezdve. Ezekre mondják azt a keresztények, hogy "malaszttal teljes" (malaszt: isteni kegyelem). Nekik nincs saját, individuális szellemi evolúciójuk, tehát teljes tudással és bölcsességgel rendelkeznek az univerzumról (nem gyerekként kezdik). Állandó információs kapcsolatban vannak a mindenhatójuk információs halmazával, ezért hívják õket a hinduk avatároknak (megtestesüléseknek), amennyiben néha a földre reinkarnálódnak. Olyanok, mintha a felettesük hardveres és szoftveres klónjai (teljesen pontos másolatai) lennének. Mindegyik arkangyali lélek szükség estén képes megháromszorozni magát hardveresen a térszorzáshoz hasonló módszerrel, ezért hívjuk õket triszmegisztoszoknak is (háromszorosan bölcsek).
A másik csoportba tartoznak az individuális másolatok, akik szoftveresen épp úgy különböznek a szülõ mindenhatójuktól a születésüktõl kezdve, mint az emberi, állati és növényi lelkek. Ezek a klasszikus értelemben vett angyalok, akik az önálló információs halmazuk miatt részlegesen szabad akarattal rendelkeznek és saját szellemi evolúciójuk van (õk is gyerekként kezdik). A hinduk félisteneknek vagy istenségeknek is nevezik õket. A szülõjük korlátozott képességekkel, tudással és jogkörrel ruházza fel õket, így csak meghatározott feladatokat végezhetnek. Ezen feladatok mindig az aktuális teremtési körülményektõl függenek, vagyis szükség esetén az angyalok munkahelyet válthatnak, illetve elõléptethetik vagy lefokozhatják õket. Az angyalok hivatali rendszerét nevezzük isteni vagy angyali hierarchiának.
3. AZ ANGYALI HIERARCHIA
Az angyalok osztályozása erejük és feladatkörük szerint Uralmakra, Hercegségekre, Hatalmakra és Birodalmakra tagolódik. Fizikailag ez a következõ kozmikus képzõdmények feletti irányításnak felel meg: a Birodalom egy galaxist jelent (Tejútrendszer helytartója), a Hatalom egy csillagrendszert (Héliosz Napisten), a Hercegség egy bolygót (Gaia Földanya), az Uralom egy holdat (Szeléné holdistennõ
. A körülményektõl függõen az uralmak egyben olyan angyalok is lehetnek, akik bizonyos feladatokra vannak kijelölve és konkrét tevékenységeket végeznek. Például a holdakra felügyelnek vagy uralnak egy bolygón bizonyos természeti jelenségeket (szelet, esõt, vulkánokat, növényeket, állatokat, stb.). A hercegségek az egyes bolygók, bolygórendszerek (mint pl. a Jupiter holdrendszere), melyek vezetõ istenségét bolygószeránnak nevezzük. A hatalmak megfelelnek a földi királyságoknak és székhelyük az adott csillagrendszer fõcsillagának belsejében található (az Aranyvárosban). A több csillagból álló rendszerek társult hatalomként mûködnek, mint egy államszövetség. Kozmitóriumuk (ûrfelségterületük) határa a heliopauzáig (térbúráig) terjed. A birodalmak az egyes galaxisok halójának határáig terjednek és szintén társulhatnak kisebb-nagyobb közeli társaikkal (galaxishalmazok). A legfelsõbb szintet a világtojásban a 4D-s párhuzamos univerzumok jelentik, melyeket az arkangyalok irányítanak. Az istenektõl kapott tájékoztatás szerint minden térszeletnek három közigazgatási központja is van, mivel az univerzum hatalmas méretei miatt nem lehet egyben kezelni az egészet. Ezt a három fõhatalmi központot tekinthetjük az adott triszmegisztosz arkangyal triumvirátusának is.
Az angyalokat osztályozzák még a tevékenységük szerint is, külön elnevezésekkel illetve õket. Ezek a következõk (amirõl tudunk):
Szerafim: szeráfok (a seraph héber jelentése égni). Valójában szeránok: égi helyek, helytartó istenségek, mint a Napisten (hívják Napangyalnak vagy csillagdémonnak is). Õk a legfelsõ (elsõosztályú) angyalcsoport, akik a legközelebb állnak az Istenhez, mivel közvetlenül Õ csinálta õket. Legfõbb feladatuk, hogy életben tartsák az alájuk rendelt teremtményeket a puszta létezésük által, mivel az õ forrásrendszerükre van felfûzve az élvonali idõszálaival minden alattvaló az adott rendszerben (galaxis, csillagrendszer, bolygó). Valószínû (ezt nem tudjuk biztosan, de logikusnak tûnik), hogy a nevük -él-re végzõdik.
Ofanim: ofanimok, azaz másodrangú angyalok (a héber jelentése kerék). Összekötik az -él rangú angyalokat és a embereket, képzetesen szólva az eget és a földet. Õk olyan szeránok, akik az elsõosztályú istenségeket szolgálják és a feladatuknak megfelelõ információ tartalommal és képességekkel (jogosultságokkal) bírnak. Fõleg hírvivõként és diplomataként dolgoznak. Befolyásolják a csakráink mûködését, tehát vannak köztük gyógyítók is. Valószínû (ezt nem tudjuk biztosan, de logikusnak tûnik), hogy a nevük -iah-ra végzõdik.
Cherubim: kerubok. Az Isten lovasai, akaratának közvetítõi. A Bölcsesség angyalai és a Mennyek Küszöbének Õrei. Olyan szeránok, akik a helytartó istenségek közvetlen nullás másolatai és velük azonos információ tartalommal és képességekkel bírnak. Õk a mennyek küszöbének (az Aranyvárosba vezetõ térablakoknak) és az egyes dimenzióközi átjáróknak az õrei is. Minden helytartónak vannak kerubjai, akik egyrészt a testõrei, másrészt a hivatalos képviselõi (avatárjai), amolyan dublõrei (mint Jézus). Így aki lát egy kerubot, az gyakorlatilag a helytartót (és végsõ soron a Mindenhatót) látja.
Elohim: elohimok. Hazavezetõ angyalok, akik a holtak lelkék viszik a túlvilágra. Ma inkább úgy nevezzük õket, hogy a születés és halál angyalai. Olyan szeránok, akik az emberekre és más teremtményekre (állatokra, növényekre) felügyelnek, mint szellemi vezetõk és õrangyalok. Õk terelik vissza a testükbõl elkalandozott lelkeket is, illetve a világhónapok végén összeszedik a köztes létben (asztráltérben) megrekedt kóborló lelkeket és ítéletre viszik õket (a karmikus bíróság elé).
Quiddisin: kviddiszinek (a héber jelentése szent). Valójában kvintiszínek, azaz ötszínûek, ami fizikailag a belõlük áradó öt téresszenciára utal. A misztikusok szerint az Isten dicsõítése a feladatuk, így folyton azt kiabálják, hogy: Szent, szent! Olyan szeránok, akik másodlagos megtartó erõként mûködnek és feladatuk a helytartók által keltett lokális téridõ póterõsítése (létben tartani a helyet). Erre azért van szükség, hogy a puszta létezésükkel kiegyenlítsék az esetleges téringadozásokat, amik a helytartó szeránjának mozgása, térugrása vagy deformációja során (rendszeresen) keletkeznek. Egyben meggátolják a különféle téranomáliák és térháborgások káros hatásait a felügyelt rendszerekben. A Földet például hat ilyen kvintiszín veszi körül a 4D-ben, akik az ûrben lebegnek stacionárius pályamagasságon a bolygó körül, egy oktaéder csúcspontjain elhelyezkedve. Kettõ a sarkoknál, négy az egyenlítõ körül: Kolumbia, Gabon, Szingapúr és a csendes-óceáni Jarvis-sziget fölött nagyjából.
Trón: trónok. Az Isten szellemi törvényeinek képviselõi. Olyan szeránok, akik a teremtmények életét szabályozó szellemi törvényeket képviselik és a vitás, fontos ügyekben döntenek (jogászok és döntõbírók). A misztikusok lélekbírónak is hívják õket. Közülük a legismertebb Metatron (a héber jelentése az Ábrázat Hercege), az egyetlen angyal, akinek neve nem -él-re vagy -iah-ra végzõdik, mivel eredetileg ember volt, a bibliai Henoch (magyarul Énok), aki rendkívüli életútja miatt válhatott angyallá (kinevezték valaki helyére, ezért hívják meta-trónnak). Õ az Isten (egyik) íródeákja, az archívumkészítõ, aki feljegyzi az életünk filmjét. Valójában egy lélekbíró, akinek hozzáférési joga van a Naprendszerben élõ összes emberi lélek személyes akashájához, amit a Jupiter bolygó belsejében megbújó 4D-s isteni támaszponton õriznek.
Irin: irinek. A mennyországot (Aranyvárost) õrzõ angyalok. Olyan szeránok, akik a helytartók és más fontos hivatalnokok (tanítómesterek, próféták, lélekcsoport vezetõk) testõrei. Biztonságiak és rendfenntartók, akik egyben határõrök is, vagyis elkapják a csillagrendszerbõl engedély nélkül szökni próbáló lelkeket vagy kitoloncolják az illegálisan bejövõket (parafelderítõket). Az õ nevükre utal a magyar tájnyelvben az iringál: sétál szavunk, valamint az Iringó nõi keresztnév (névnapja december 24).
Kiegészítés: A nemtõ szó, aminek jelentése: nemzõ, védõszellem, õrangyal vagy géniusz, valójában nem egy angyali csoportot jelöl, hanem általánosan így hívjuk az olyan angyalokat, akik nem élvonali feletteseink (az Életfán). Magyarul tehát nem tõle származunk, így valójában nem lehet sem nemzõ, sem géniusz, de védõszellem és õrangyal igen.
4. A SÁTÁN TÖRTÉNETE
A misztikus feljegyzések szerint az Isten elsõ angyala: Sátánél volt a teremtés kezdetén. Az összes angyal vezetõjeként õ rendelkezett a legnagyobb hatalommal és tudással a Mindenható után, gyakorlatilag az Õ ellentétpárjaként. A nevük mássalhangzói talán ezért is azonosak: iSTeN és SáTáN. Amikor az Isten megteremtette az embereket, Sátánél nem volt hajlandó õket szolgálni, mivel primitívnek és alávalónak tartotta ezeket a teremtményeket. Így fellázadt a Mindenható szándéka ellen és az angyalok egy részét is sikerült maga mellé állítania. Végül nyíltan a hatalomra tört, próbálva magát megtenni legfõbb vezetõnek, aminek háború lett a vége az égi lények között.
A Mindenható Mikáél arkangyalt bízta meg a Mennyei Sereg vezetésével, hogy gyõzze le a lázadókat, de az elsõ csatát Mikáél elvesztette. Az Isten ekkor a legnagyobb tudással és harci képességekkel ruházta fel hadvezérét, akinek a második csatában sikerült gyõzedelmeskednie. Az elfogott Sátánélt megfosztották a hercegi rangjától és nevének -él végzõdésétõl, majd a Földre számûzték (a 3D-s alvilágba). Követõit, akiket azóta csak sátánoknak neveznek szintén ide küldték, így ez az õ felségterületük (a pokol).
Bár késõbb sokan egybemosták a Sátán nevét Luciferrel, mégsem azonos a Fényhozóval, mivel a Sátán megmaradt angyalnak, a lelkének centrumában tehát szerinó egzisztál. Lucifer pedig a másik fajta fénylény, egy fotinó valójában. Természetesen egyikük sem azonos az ördöggel, ami az anyagi részecske (neutron) egyik kódneve volt régen a misztikában, sem egyéb isteni személyekkel (pl. Belzebub, Hadész).
A Földön jelenleg mûködõ sátánista egyházak és szekták számára a Sátán, mint az isteni rend ellen lázadó lény az individualitás, önzés, gonoszság és minden rossz megtestesítõje, akit szeretnének egyenrangúnak tekinteni az Istennel. Erre a leegyszerûsített jó-rossz világképre épülnek az újabb kori dualista filozófiák, pedig hajdanán a dualizmus a teremtés azon kettõs tulajdonságára utalt, miszerint a teremtmények a jobbos forgású Atya és a balos forgású Anya okforrásokból keletkeztek. A két forgásiránynak önmagában természetesen semmi köze holmi jóhoz és rosszhoz, ezt a sztereotípiát csak késõbb ragasztották rá a hozzá nem értõk a létezés két fõ princípiumára.
Tehát fizikailag a Mindenható Isten ellentétpárja nem a Sátán, hanem az Antimindenható Isten lenne (ha volna ilyen), a Krisztus (Megváltó) ellentéte pedig az Antikrisztus (Antimegváltó). Az antirendszerek fizikailag hasonlók a mi rendszereinkhez, csak idõhurkaik ellenkezõleg csavarodnak. Az antirendszerek tértükrözéssel (n+1D-s elforgatással) hozhatók létre, hullámterük a taszítási vektorok iránya miatt kölcsönösen lebontó hatású a normál rendszerek idõhurkaira. Így az antirendszerek elleni egyetlen védekezés a távolságtartás.
A
www.churchofsatan.com oldalon látható képek jól mutatják a Sátán fizikai tulajdonságait. A baphometnek nevezett kecskebak ábra a csúcsára állított pentagrammával azt jelzi, hogy a Sátán is egy szerinó. A köré rajzolt ék alakú jelek valójában a rendszerének forgásirányát mutató nyilak. Ebbõl látszik, hogy az õ forrásrendszere is jobbra csavarodik. A hexagrammába rajzolt változat nem a tachion forrásokat, hanem a forráshelyeket szemlélteti az idõhurkában. A kecskebak fején, a szarvak közt lobogó gyertya világos utalás a tachion tûzre. A lapos fémflaskán látható pentagramma természetesen jobbra csavarodik, a szalagológiai szabályoknak megfelelõen, míg a belehelyezett lecsapó villám mutatja, hogy egy alászálló (lebuktatott) égi erõrõl (energiakvantumról) van szó.
A kecskeszarvak közé helyezett gyertya a pentagrammával együtt régi szimbóluma a boszorkányoknak is, akik az õsi teremtésfilozófiai tanok eltorzult és mágiaorientált változatának mai képviselõi. Eredetileg a Bölcsek gyülekezete nevû misztikus beduin szekta emblémája volt, amit a VI. században alapított egy Abu el-Atahijja (magyarul Atya élõ-Atyafia) nevû költõ, aki az aniza (kecske) törzsbõl származott. Az embléma tehát a törzs spirituális mesterének fejébõl áradó világosságot volt hivatva jelképezni.
5. A FÖLDI ANGYALOK
A Földön jelenleg élõ emberek lelke 12 lélekcsoportba tartozik a közösségi kommunikációs felfûzése szerint, amiket 12 arkangyal vezet. Ezen csoportok mindegyike saját azonosító színnel rendelkezik, amiben világítanak az adott lelkek egy látó számára. Ezen színek 4D-sek, tehát vannak köztük a 3D-ben nem láthatóak is (infravörös, ultraibolya spektrumba esõk). A lelkek élvonali felfûzése ettõl teljesen különbözõ, de errõl nem rendelkezünk információkkal. Az élvonali felfûzés a teremtõjéhez köti az adott lelket, a kommunikációs felfûzés mûvonala pedig mindig ahhoz a lokális közösséghez, amelyikhez tartozik (ideiglenesen) az illetõ. Így ha egy másik csillagrendszerbõl vagy galaxisból vagy párhuzamos térszeletbõl ide akar reinkarnálódni valaki, a fenntartók átfûzik a lelkét a befogadó helyi arkangyalra. Hasonló ez a dolog, mint a származás és az állampolgárság viszonya. Az egyik születésünktõl fogva adott, a másik választható és megváltoztatható. A felfûzési rendszerrel az idõszálak szerkezetét és az Életfát bemutató idõfizikai publikációk foglalkoznak részletesen.
A zsidó misztikából ismerjük azon 72 lokális arkangyal nevét, valamint a hozzájuk kapcsolódó asztrológiai és számmisztikai tudást, akik Gaia földanya istennõ alárendeltjeiként a Föld bolygó ügyeiért felelnek. Ezen arkangyalok alapvetõen két csoportra oszthatók attól függõen, milyen végzõdése van a nevüknek. Az -él végzõdés azt jelenti, hogy mint élõlények egyrészt élenjáró vezetõi a teremtésnek, másrészt hozzájuk vezetnek a teremtményeket életben tartó élvonali idõszálak. Õk 40-en vannak (ebbõl 12-en felettesei az emberi lényeknek, 28-an pedig a bolygóra ügyelnek), s bár az angyaloknak nincs nemük (ami a biológiai testekre jellemzõ tulajdonság), mégis gyakorta úgy emlegetik õket, mint férfi angyalokat. Ezt a képzetet az okozza, hogy az élvonali idõszálakat az Isten tachionjai keltik, akik a Teremtõ Atya másolatai. Az -iah végzõdés pedig azt jelenti, hogy ezek az angyalok oldalági létezõk az Életfán, tehát nem mûködnek élvonali megtartókként. Õk 32-en vannak és megkülönböztetésül nõi angyalként emlegetik õket, bár természetesen nem a Teremtõ Anya másolatai, mert akkor antiszerinók lennének.
A 72 arkangyalt több lépésben keltik magukból a helytartók. Elõször csinálnak 4 arkangyalt, akik megháromszorozzák magukat. Ez a 12 arkangyal megduplázódik (az 24), majd ismét megháromszorozódnak (72). Azt nem tudjuk, miért pont ennyien vannak, illetve ebbõl miért pont 40 arkangyal lesz élvonali, de nyilván fizikai okai lehetnek a dolognak. Ha eljutunk odáig, hogy pontosan tudjuk majd számítógépen modellezni a térszerán idõhurok rendszerét, akkor remélhetõleg kiderül a megfejtés.
A 72 arkangyal neve sorban, ahogy egymás után következnek a Föld bolygó körüli területi beosztásuk szerint: Vahuiah, Yeliel, Sitael, Elemiah, Mahasiah, Lelahel, Achaiah, Kahetel, Aziel, Aladiah, Lauviah, Hahaiah, Jezalel, Mebahel, Hariel, Hakamiah, Lanoiah, Kaliel, Leuviah, Pahaliah, Nelekael, Jeiaiel, Melahel, Hahuiah, Nithaiah, Haaiah, Jerathel, Seeiah, Reiiel, Omael, Lekabel, Vasariah, Jehuiah, Lehahiah, Kevakiah, Menadel, Aniel, Haamiah, Rehael, Jeiazel, Hahahel, Mikael, Veubiah, Jelahiah, Sealiah, Ariel, Asaliah, Mihael, Vehuel, Daniel, Hahasiah, Imamiah, Nanael, Nithael, Mebaiah, Poiel, Nemamiah, Jeialel, Harahel, Mizrael, Umabel, Hahhel, Anianuel, Mehiel, Damabiah, Manakel, Eiaiel, Habuiah, Rochel, Yabamiah, Haiel, Mumiah.
Ha megnézzük, hogy a nevek kezdõbetûi hogyan oszlanak meg, akkor sajnos nem bukkanunk olyan szabályszerûségre, ami alapján megállapíthatók a keletkezésükkel kapcsolatos szabályok.: A: 7 db, D: 2 db, E: 1 db, H: 12 db, I: 1 db, J: 7 db, K: 3 db, L: 6 db, M: 11 db, N: 5 db, O: 1 db, P: 2 db, R: 3 db, S: 3 db, U: 1 db, V: 4 db. Y: 2 db.
Ha csoportosítjuk a neveket a szótagok száma szerint, akkor a következõt kapjuk.:
2 szótagúak: Hahhel, Rochel. Összesen: 2 db.
3 szótagúak: Yeliel, Sitael, Lelahel, Kahetel, Aziel, Jezalel, Mebahel, Hariel, Kaliel, Melahel, Jerathel, Omael, Lekabel, Menadel, Aniel, Rehael, Hahahel, Mikael, Ariel, Mihael, Vehuel, Daniel, Nanael, Nithael, Poiel, Mehiel, Manakel, Haiel, Mumiah, Harahel, Mizrael, Umabel. Összesen: 32 db.
4 szótagúak: Vahuiah, Elemiah, Mahasiah, Achaiah, Aladiah, Lauviah, Hahaiah, Hakamiah, Lanoiah, Leuviah, Pahaliah, Nelekael, Hahuiah, Nithaiah, Haaiah, Seeiah, Reiiel, Vasariah, Jehuiah, Lehahiah, Kevakiah, Haamiah, Jeiazel, Veubiah, Jelahiah, Sealiah, Asaliah, Hahasiah, Imamiah, Mebaiah, Nemamiah, Jeialel, Damabiah, Habuiah, Yabamiah. Összesen: 35 db.
5 szótagúak: Jeiaiel, Anianuel, Eiaiel. Összesen: 3 db.
Egyes misztikusok szerint az angyalok nevei több esetben hibásan lettek megadva és ezért többféle módosítást eszközöltek a listán. Ami a mi számunkra logikusnak tûnik az, hogy az -él végû nevek valószínûleg mind három szótagból (magánhangzó) állnak, míg az -iah végûek négy szótagosak. Ennek alapján összeállítottuk a saját javításunkat:
3 szótagúak: Yeliel, Sitael, Lelahel, Kahetel, Aziel, Jezalel, Mebahel, Hariel, Kaliel, Melahel, Jerathel, Omael, Lekabel, Menadel, Aniel, Rehael, Hahahel, Mikael, Ariel, Mihael, Vehuel, Daniel, Nanael, Nithael, Poiel, Mehiel, Manakel, Haiel, Jejazel, Harahel, Mizrael, Umabel, Nelkael, Reyiel, Jejalel, Jijael, Anael, Eyael, Hahiel, Rochiel. Összesen: 40 db.
4 szótagúak: Vahuiah, Elemiah, Mahasiah, Achaiah, Aladiah, Lauviah, Hahaiah, Hakamiah, Lanoiah, Leuviah, Pahaliah, Hahuiah, Nithaiah, Haaiah, Seeiah, Vasariah, Jehuiah, Lehahiah, Kevakiah, Haamiah, Veubiah, Jelahiah, Sealiah, Asaliah, Hahasiah, Imamiah, Mebaiah, Nemamiah, Damabiah, Habuiah, Yabamiah, Meumiah. Összesen: 32 db.
Ezen listát megvizsgálva azt látjuk, hogy 10 féle magánhangzósor szerepel az -él végû szavakban (az e-t nem jelöljük): aa: 5 db, ae: 1 db, ai: 8 db, ea: 12 db, ei: 3 db, eu: 1 db, ia: 6 db, oa: 1 db, oi: 2 db, ua: 1 db. És 7 féle magánhangzósor szerepel az -iah végû szavakban (az ia-t nem jelöljük): aa: 13 db, ao: 1 db, au: 4 db, ea: 6 db, ee: 2 db, eu: 4 db, ia: 2 db. Szabályszerûség itt sem állapítható meg.