Dr. Gépész
Kitiltott (BANned)
Az enyém kék volt!
Hangoskönyvelők
- Téma inditó Dr. Gépész
- Kezdés dátuma
- Státusza
itt inkább olyan, mint egy bennfentes, zártkörű klubban, és hát, bizony, a hangnem már akkor elítélő, amikor még be sem tette a lábát az ember :-( nem nagy munka, inkább elszánás kérdése :-(
ja, és igen, egy más fórumon kezdeményezett - és ott még mindig kint lévő - írásra reagáltam.
ja, és igen, egy más fórumon kezdeményezett - és ott még mindig kint lévő - írásra reagáltam.
Kedves dr. Gépész!
Az ötlet remek, csakhogy ehhez el kéne jönni, hatalmas munkával klikkelni egyet, ami ugye sokak számára megerőltető, egyszerűbb ott és akkor "megosztani".
Utoljára módosítva:
Igen, kedves Gépész, pont ezt próbáltam elmondani, h amíg működött - valahogy - az üres kazetta-díj, tehát amíg a gyártók visszaforgattak egy kis pénzt, abban a formában, hogy abból a szerzőnek is jutott, valahogy működött a dolog, de manapság mindenkinek nehezebb :-( nem akarok túl sokat okoskodni itt, ahol magam is az ingyenes fel- és letöltések hasznát élvezem, csak arra akartam felhívni a figyelmet, hogy az alkotók is a piacról élnek. Nem vagyok jogász, nem tudom, milyen védettség illeti meg azt a művet, ami már megjelent, de szívem szerint a terjesztőktől "szednék be" némi pénzt a szerzők javadalmazására, hiszen az ő hasznuk pill. a legnagyobb ebben a bizniszben :-( - nagyobb a kiadókénál és naná, a szerzőkénél.
teddyted
Kitiltott (BANned)
Igazad van, Lalage. A terjesztési láncok fölözik a piacot - ám ha valaki nem veszi igénybe, nincs előtérben. És ha valaki ebben a hatalmas, percenként változó dömpingben akár csak a második vonalra szorul hátra, menthetetlenül elsüllyed és elfelejtődik. Túl nagy a kínálat, túl sok minden ömlik az emberekre. Épp ezért (is) feszegetem én ezeknek a - nem is másod, inkább harmad-negyed vonalba csúszott, ám attól még néha igencsak értékes műveknek az elérhetőségét...
A magyar nyelv egyébként a világ egyik, ha nem legszebb, legérzékenyebb és kifejezőbb nyelve. Csak épp alig maréknyian beszéljük-ismerjük. Nagyon nagy kár érte. Mikor Arany János megírta a magyar nyelv talán legszebb költeményét, a Toldit, egy angol nyelvészprofesszor eljött egy éves ösztöndíjjal Magyarországra. Szinte perfekt megtanult magyarul. Megpróbálta átültetni angolra - de lehetetlen. Mikor búcsúbeszédét tartotta, sírva olyasmit mondott: a magyar nyelv csodálatos. A Toldi vetekedik az emberiség legnagyobb eposzaival, műveivel, Homérosszal, a Gilgamessel - de mindörökké a magyarok csodája fog maradni. Egyetlen sorát oldalakon át lehetne csak elmagyarázni, pontosan mi mit is jelent, mit ért, mit érez ez alatt egxy magyar - ez lehetetlen feladat.
Sokminden persze hellyel-közzel átültethető idegen nyelvre, de a magyar piac önmagában piciny, a magyar szerzőknek, alkotóknak majdnem a csoda kell hozzá, hogy külpiacon felfigyeljenek bármely, megoly kiváló munkáikra is. Marad tehát, hogy ezen a piciny piacon éljenek meg. Ehhez segítség kellene, a helyett, ami itt folyik. Mi pénzt nem tudunk adni, elvenni meg végképp nem akarunk tőlük. Amit esetleg adhatunk, az a piciny ismertség, kiemelés a szürke halomból - nekik is, a műveknek is. Persze, ez is szubjektív, meg sok egyéb - de a csepp is víz a tengerben...
minden szavaddal egyetértek, és reménykedem, hogy jönnek még jobb idők... egyébként nekem pont itt, ezen oldalakon akadt meg a szemem egy pár izgalmas dolgon, amik talán már nem jogdíjasok, és értékesek. ezek többnyire naplók, visszaemlékezések, de úgy érzékeltem, te is megtaláltad - a Gárdonyikra gondolok - azokat a műveket, amiket kevesen ismertünk, és fontosak.
Nagyjából ugyanez megy egyébként a zenei piacon, a magyar szerzők egy polcra kerültek a világsztárokkal, akik mögött komoly erők sorakoznak, és így kéne állniuk velük a versenyt... :-(
Nagyjából ugyanez megy egyébként a zenei piacon, a magyar szerzők egy polcra kerültek a világsztárokkal, akik mögött komoly erők sorakoznak, és így kéne állniuk velük a versenyt... :-(
teddyted
Kitiltott (BANned)
Tudom én, hogy ez a szélmalomharcnál is gyengébb dolog - de ha nem előre igyekszünk, akkor óhatatlan visszafelé sodródunk... Igen, sok anyagot igyekeztem én is felhozni a mélyből, Gárdonyi, a Nyugatosok, Mikszáth, Rákosi Viktor, Tersánszky, Vay Sándor... sorolhatnám őket hosszasan. Épp Móricznak volt egy rövid esszéje cca 100 éve, igen hasonló témával: A magyar szépliteratúra virágoskertje. Mikor felmondtam, kötelezően és mostani érintettségünk miatt is többszörösen végiggondoltam. Magam részéről folytatni fogom ezt - tudom, sokáig nem hoztam most anyagot, de rossz volt a hangom. Visszajövök - és hozok új, (szerintem) érdekes és értékes anyagokat is. Bíztatok minden Kollégát ugyanerre - és bíztatok minden kedves hallgatót, hogy vegyék-vigyék bátran.
E mellett azért tovább igyekszünk rohamozni hatalmas szélmalmokat - hátha nem tapos el minket még vágta közben egy arra tévedő mezei nyúl))
E mellett azért tovább igyekszünk rohamozni hatalmas szélmalmokat - hátha nem tapos el minket még vágta közben egy arra tévedő mezei nyúl
))
@teddyted: Jön a mezei vérnyúl közben Igazad van, a küzdelmet sosem szabad feladni. Egy biztos, ha nincsenek normális hangok, akkor maguktól csak rossz dolgokat talál ki a hálózat.
@Lalage: Az "üres kazetta díj" ma is létezik. Minden adathordozón ott az Artisjus díj. Mindenki fizet, aki olyan tárgyat vásárol, amin adatot lehet tárolni. Akkor is, ha azt a bizonyos memóriakártyát semmi másra nem fogja használni, mint a saját fotói tárolására a saját fényképezőgépében. Sőt, kultúra zárjegy is létezik képletesen, hiszen az ebookot továbbra is a legmagasabb ÁFA tartalom sújtja, tehát az állam is ott tartja a markát.
Igazad van, a küzdelmet sosem szabad feladni. Egy biztos, ha nincsenek normális hangok, akkor maguktól csak rossz dolgokat talál ki a hálózat.@Lalage: Az "üres kazetta díj" ma is létezik. Minden adathordozón ott az Artisjus díj. Mindenki fizet, aki olyan tárgyat vásárol, amin adatot lehet tárolni. Akkor is, ha azt a bizonyos memóriakártyát semmi másra nem fogja használni, mint a saját fotói tárolására a saját fényképezőgépében. Sőt, kultúra zárjegy is létezik képletesen, hiszen az ebookot továbbra is a legmagasabb ÁFA tartalom sújtja, tehát az állam is ott tartja a markát.
Csak Őszintén tisztelek mindenkit aki egy látszólag szélmalomharcban hisz
Hite van. Ami manapság ritka
Csak az utolsó mondatban tudok segíteni
igen, csak ma már nem osztják szét a szerzők között. pályázni kell rá, mintha állami támogatás volna, holott nem az, a szerzőknek kéne megkapniuk.
@teddyted: Jön a mezei vérnyúl közben
@Lalage: Az "üres kazetta díj" ma is létezik. Minden adathordozón ott az Artisjus díj. Mindenki fizet, aki olyan tárgyat vásárol, amin adatot lehet tárolni. Akkor is, ha azt a bizonyos memóriakártyát semmi másra nem fogja használni, mint a saját fotói tárolására a saját fényképezőgépében. Sőt, kultúra zárjegy is létezik képletesen, hiszen az ebookot továbbra is a legmagasabb ÁFA tartalom sújtja, tehát az állam is ott tartja a markát.
Dr. Gépész
Kitiltott (BANned)
egy baj van velük, kizárólagosságot kérnek.
ellentétben az oldalon leírtakkal. ( hmmm )
ellentétben az oldalon leírtakkal. ( hmmm )
És az írottakkal ellentétben semmivel sem legálisabb a tevékenységük, mint bármely ilyen kezdeményezésnek.
Dr. Gépész
Kitiltott (BANned)
lehet, ők a fogyatékosságra hivatkozva gondolják legalizálni a dolgot. én a magam részéről a kizárólagosságot nem találom fer-nek. ezért is uasítottam el a velük való munkát.
Úgy látom, a "jogvédők" megint védik a jogot. A saját jogaikat.
Mert, hogy az írók kapják a befolyt jogdíjakból a legkevesebbet, az tuti.
A másik, meg ez a 70 év. Hogyan jött ez ki, ezt a mai napig sem tudom megérteni.
Mert azóta nagyon felgyorsult a világ. Ha ma kiadnak egy új könyvet, azt két év múlva már senki nem fogja keresni.
Illetve ha akarja akkor sem tudja megvenni. Legföljebb antikváriumban.
Ilyen gyorsan elavul egy könyv, és ezt nem hajlandók tudomásul venni az illetékesek.
A másik dolog a hangoskönyv. Aki ezt hallgatja, az tuti, hogy nem fogja könyvben megvenni.
Vagy mert nem tud olvasni valamilyen okból, vagy mert nincs rá ideje, hogy olvasson.
És ez a réteg relatíve kevés emberből áll, az amúgy is kicsiny piacunkhoz képest.
Konkurenciát meg nem tudnak velünk szemben állítani, mert az ráfizetéses lenne. De nagyon.
Így aztán azt az elvet vallják, ha megdöglött az ő tehenük, akkor dögöljön meg a mienk is.
Igen nálunk támogatni kéne a kultúrát, mint ahogy írta valaki ebben a fórumban.
De erre nincs pénz, mert elfolyik valahová, és nem fogjuk megtudni sosem ebben a mai világban.
( Frei Tamás már pedzegeti a dolgot "A bankár" és a "2015" című könyvében. Amúgy ezt a két könyvet megvettem.)
Na nem mérgelődök tovább, megyek inkább "hangoskodni"!
Mert, hogy az írók kapják a befolyt jogdíjakból a legkevesebbet, az tuti.
A másik, meg ez a 70 év. Hogyan jött ez ki, ezt a mai napig sem tudom megérteni.
Mert azóta nagyon felgyorsult a világ. Ha ma kiadnak egy új könyvet, azt két év múlva már senki nem fogja keresni.
Illetve ha akarja akkor sem tudja megvenni. Legföljebb antikváriumban.
Ilyen gyorsan elavul egy könyv, és ezt nem hajlandók tudomásul venni az illetékesek.
A másik dolog a hangoskönyv. Aki ezt hallgatja, az tuti, hogy nem fogja könyvben megvenni.
Vagy mert nem tud olvasni valamilyen okból, vagy mert nincs rá ideje, hogy olvasson.
És ez a réteg relatíve kevés emberből áll, az amúgy is kicsiny piacunkhoz képest.
Konkurenciát meg nem tudnak velünk szemben állítani, mert az ráfizetéses lenne. De nagyon.
Így aztán azt az elvet vallják, ha megdöglött az ő tehenük, akkor dögöljön meg a mienk is.
Igen nálunk támogatni kéne a kultúrát, mint ahogy írta valaki ebben a fórumban.
De erre nincs pénz, mert elfolyik valahová, és nem fogjuk megtudni sosem ebben a mai világban.
( Frei Tamás már pedzegeti a dolgot "A bankár" és a "2015" című könyvében. Amúgy ezt a két könyvet megvettem.)
Na nem mérgelődök tovább, megyek inkább "hangoskodni"!
ambrusa
Aktív tag
Vakfolt, avagy mi is az a Farkas Kira Könyvtára Projekt?
https://felolvaso.wordpress.com/2015/01/14/vakfolt-avagy-mi-is-az-a-farkas-kira-konyvtara-projekt/
Farkas Kira megismerkedett egy fiúval, aki ma már a párja, és aki ráadásul látássérült. Több mint egy éve elkezdtek azon gondolkodni, hogyan is lehetne a látássérülteknek eljuttatni a kurrens szépirodalmat, úgy hogy ne sérüljenek a mai, hatályos szerzői jogok, valamint a látássérülteknek se rójon anyagi terhet a könyvek, hangoskönyvek megvásárlása.
A mai TOP-irodalom sok esetben papíralapon jelenik meg, vagy valamely ebook formátumban, melynek gépi felolvastatása sokszor komoly technikai nehézségekbe ütközik. A különböző konvertáló programokkal némileg javítható a helyzet, de látássérültként ez újabb nehézségekbe is ütközhet, így a legjobb megoldásnak az tűnik, ha látó emberek önként vállalnának felolvasásokat, amiket számítógépen rögzítenének.
Az említett szerzői jogi akadályok miatt manapság sok esetben illegális forrásként végzik ezek a felolvasások, ami a szerzők és kiadók jogait sértik. Felmerülhet a kérdés: Hogyan lehetne úgy szolgáltatni, hogy jogkövető állampolgár maradjunk, de adjuk is a hangunkat és a kész hangoskönyveket? A nyílt (open access) felhasználás sajnos ez esetben kizárható, hiszen szerzői, kiadói engedély nélkül nem lehetséges ma Magyarországon legálisan terjeszteni ezeket a dokumentumokat.
Jelenleg úgy tűnik, hogy két járható út van. Az első esetben fel kell venni a kapcsolatot a szerzőkkel, kiadókkal és engedélyt kell kérni a szabad felhasználásra. Ez eléggé körülményes, mert a szerzők elérhetőségei sokszor nehezen fellelhetőek. A kiadók pedig nem tehetik meg, hogy a velük szerződésben álló magánszemélyek adatait kiadják. Ráadásul sokszor üzletpolitikailag is előnytelen a kiadóknak, szerzőknek, hogy munkáik ingyen kikerüljenek úgymond „közprédára”.
A másik út – ami járhatóbbnak tűnik –, hogy a kiadókkal kell megállapodni, hogy a könyveik felolvasása és terjesztése ellenőrzött körülmények között történik, azaz egy törvényes szervezet megbízásából kerülnek meghangosításra a könyvek, majd ez a szervezet végzi a hangoskönyvek kölcsönzését – a kiadókkal, szerzőkkel megkötött egyezség alapján – az igazoltan beazonosítható látássérült felhasználói körnek.
Farkas Kira megkereste a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hangoskönyvtárát, akik támogatásukról biztosították – ráadásul évek óta foglalkoznak hangoskönyvek kölcsönzésével –, így a törvényes keret garanciát jelenthet, arra, hogy a könyvtár által szolgáltatott hangoskönyvek, valóban csak a könyvtárba beiratkozott felhasználókhoz juthatnak el.
Ezzel az önkéntes alapokon nyugvó felolvasói projekt akár el is indulhatna, azonban fontos további kérdés az, hogy a felolvasott műveket, hogyan lehet megvédeni attól, hogy mégis az internet szabad prédája legyen? Hiszen a digitális mű egy példánya valamely adathordozón a könyvtár tulajdonába kerül, de digitálisan több entitás is létrehozható, ahol nehéz visszakövetni, ha esetleg mégis az internetre kiszivárog akár csak egyetlen másolat is.
Ez a „kiszivárogtatás” viszont a projekt gyors halálát hozhatná magával, hiszen a kiadók és szerzők felé így tökéletes garancia nem vállalható, mert a dokumentumot felolvasó személy nem vonható felelősségre, ha ő jóhiszeműen, törvényesen járt el, és csakis a könyvtár számára készítette el a hanganyagot (feltételezve, hogy nem ő töltötte fel illegálisan a netre).
A hangoskönyvtár felelőssége sem tisztázható, amennyiben igazoltan látássérült kölcsönözte ki – törvényes keretek között – a hangoskönyvet. A látássérült sem vonható felelősségre, mert nem bizonyítható, hogy az illegális másolat tőle, vagy a lakókörnyezetében élőktől ered.
Az előbbi okfejtésből látható, hogy a digitális élet törvényi keretek közé nagyon körülményesen szorítható és mind a jogalkotóknak, mind a felhasználóknak komoly paradigmaváltáson kell átküzdeniük magukat, ahhoz, hogy senkinek a jogai se csorbuljanak és mégis élvezhető maradjon digitális világunk.
A Farkas Kira Könyvtára Projekt célkitűzése az, hogy ezt az új digitális életet megteremtse. Ehhez keres partnereket könyvtári szolgáltatás terén, valamint a kiadói és szerzői szférát próbálja megszólítani, és egyúttal ösztönzi a felolvasni tudó és vágyó magánszemélyeket, hogy csatlakozzanak ehhez a nagyszerű elképzeléshez.
A projekt semmiféle anyagi támogatást nem élvez, szigorúan önkéntes alapon szerveződik. Tehát a projekt folyamatosan keresi a lelkes, vállalkozó szellemű, jó hangú felolvasókat minden korosztályból, akik amellett hogy önkéntesen vállalnák a felolvasásokat és a hanganyagok utógondozását, megfelelő technikai háttérrel is rendelkeznek ahhoz, hogy elfogadható minőségű és dramaturgiailag is élvezhető hanganyagokat készítsenek a projekt számára.
A projekt célkitűzései között szerepel még további olyan szervezet felkutatása is (akár nem vakos, diszlexiás, idősek otthona, mozgássérültekkel kapcsolatos intézmény stb.), vagy olyan szervezet, amely foglalkozik hangoskönyvek kölcsönöztetésével speciális képzésben részesülők, vagy rászorulók számára.
A projekt szándéka szerint a nemzeti könyvtárban várhatóan 2016-ban elinduló ELDORADO Projekthez is szeretne majd kapcsolódni. Az ELDORÁDO szolgáltatás „nem csupán a nemzeti könyvtár, de a teljes magyar könyvtári rendszer jövőjét jelentősen befolyásoló tényezővé válhat, afféle kitörési pontként funkcionálva a magyar könyvtárügy egésze számára.
Az ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára (ELDORADO) eminens célja a digitális tartalmak jogtiszta módon történő szolgáltatása, a kereskedelmi forgalomban nem kapható, a könyvtárak polcain elfekvő kiadványok digitális formában történő „újraélesztése” egy megújuló, a digitális társadalom kihívásaihoz igazodó jogi környezetben. A kivitelezés hatékonyságára a megrendelő (OSZK) és szállító (Monguz Kft.) szoros együttműködése, az érintett könyvtári partnerek és egyéb ágazati szereplők (kiadók, könyvterjesztők, közös jogkezelők, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányzati szervek stb.) aktív bevonása jelenthet garanciát.” (az idézett szöveg forrása az ELDORADO honlapjáról)
A Farkas Kira Könyvtára Projekt keretében a szabad hozzáférésű könyvek (engedélyezett, lejárt jogi korlátozású vagy árva művek) esetében azok hangosított változatai nyilvános fórumokon (blogoldalakon és a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalain) is hozzáférhetővé válnának.
E-mail címet töröltem, annak megadása tilos!
Beka Holt
https://felolvaso.wordpress.com/2015/01/14/vakfolt-avagy-mi-is-az-a-farkas-kira-konyvtara-projekt/
Farkas Kira megismerkedett egy fiúval, aki ma már a párja, és aki ráadásul látássérült. Több mint egy éve elkezdtek azon gondolkodni, hogyan is lehetne a látássérülteknek eljuttatni a kurrens szépirodalmat, úgy hogy ne sérüljenek a mai, hatályos szerzői jogok, valamint a látássérülteknek se rójon anyagi terhet a könyvek, hangoskönyvek megvásárlása.
A mai TOP-irodalom sok esetben papíralapon jelenik meg, vagy valamely ebook formátumban, melynek gépi felolvastatása sokszor komoly technikai nehézségekbe ütközik. A különböző konvertáló programokkal némileg javítható a helyzet, de látássérültként ez újabb nehézségekbe is ütközhet, így a legjobb megoldásnak az tűnik, ha látó emberek önként vállalnának felolvasásokat, amiket számítógépen rögzítenének.
Az említett szerzői jogi akadályok miatt manapság sok esetben illegális forrásként végzik ezek a felolvasások, ami a szerzők és kiadók jogait sértik. Felmerülhet a kérdés: Hogyan lehetne úgy szolgáltatni, hogy jogkövető állampolgár maradjunk, de adjuk is a hangunkat és a kész hangoskönyveket? A nyílt (open access) felhasználás sajnos ez esetben kizárható, hiszen szerzői, kiadói engedély nélkül nem lehetséges ma Magyarországon legálisan terjeszteni ezeket a dokumentumokat.
Jelenleg úgy tűnik, hogy két járható út van. Az első esetben fel kell venni a kapcsolatot a szerzőkkel, kiadókkal és engedélyt kell kérni a szabad felhasználásra. Ez eléggé körülményes, mert a szerzők elérhetőségei sokszor nehezen fellelhetőek. A kiadók pedig nem tehetik meg, hogy a velük szerződésben álló magánszemélyek adatait kiadják. Ráadásul sokszor üzletpolitikailag is előnytelen a kiadóknak, szerzőknek, hogy munkáik ingyen kikerüljenek úgymond „közprédára”.
A másik út – ami járhatóbbnak tűnik –, hogy a kiadókkal kell megállapodni, hogy a könyveik felolvasása és terjesztése ellenőrzött körülmények között történik, azaz egy törvényes szervezet megbízásából kerülnek meghangosításra a könyvek, majd ez a szervezet végzi a hangoskönyvek kölcsönzését – a kiadókkal, szerzőkkel megkötött egyezség alapján – az igazoltan beazonosítható látássérült felhasználói körnek.
Farkas Kira megkereste a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hangoskönyvtárát, akik támogatásukról biztosították – ráadásul évek óta foglalkoznak hangoskönyvek kölcsönzésével –, így a törvényes keret garanciát jelenthet, arra, hogy a könyvtár által szolgáltatott hangoskönyvek, valóban csak a könyvtárba beiratkozott felhasználókhoz juthatnak el.
Ezzel az önkéntes alapokon nyugvó felolvasói projekt akár el is indulhatna, azonban fontos további kérdés az, hogy a felolvasott műveket, hogyan lehet megvédeni attól, hogy mégis az internet szabad prédája legyen? Hiszen a digitális mű egy példánya valamely adathordozón a könyvtár tulajdonába kerül, de digitálisan több entitás is létrehozható, ahol nehéz visszakövetni, ha esetleg mégis az internetre kiszivárog akár csak egyetlen másolat is.
Ez a „kiszivárogtatás” viszont a projekt gyors halálát hozhatná magával, hiszen a kiadók és szerzők felé így tökéletes garancia nem vállalható, mert a dokumentumot felolvasó személy nem vonható felelősségre, ha ő jóhiszeműen, törvényesen járt el, és csakis a könyvtár számára készítette el a hanganyagot (feltételezve, hogy nem ő töltötte fel illegálisan a netre).
A hangoskönyvtár felelőssége sem tisztázható, amennyiben igazoltan látássérült kölcsönözte ki – törvényes keretek között – a hangoskönyvet. A látássérült sem vonható felelősségre, mert nem bizonyítható, hogy az illegális másolat tőle, vagy a lakókörnyezetében élőktől ered.
Az előbbi okfejtésből látható, hogy a digitális élet törvényi keretek közé nagyon körülményesen szorítható és mind a jogalkotóknak, mind a felhasználóknak komoly paradigmaváltáson kell átküzdeniük magukat, ahhoz, hogy senkinek a jogai se csorbuljanak és mégis élvezhető maradjon digitális világunk.
A Farkas Kira Könyvtára Projekt célkitűzése az, hogy ezt az új digitális életet megteremtse. Ehhez keres partnereket könyvtári szolgáltatás terén, valamint a kiadói és szerzői szférát próbálja megszólítani, és egyúttal ösztönzi a felolvasni tudó és vágyó magánszemélyeket, hogy csatlakozzanak ehhez a nagyszerű elképzeléshez.
A projekt semmiféle anyagi támogatást nem élvez, szigorúan önkéntes alapon szerveződik. Tehát a projekt folyamatosan keresi a lelkes, vállalkozó szellemű, jó hangú felolvasókat minden korosztályból, akik amellett hogy önkéntesen vállalnák a felolvasásokat és a hanganyagok utógondozását, megfelelő technikai háttérrel is rendelkeznek ahhoz, hogy elfogadható minőségű és dramaturgiailag is élvezhető hanganyagokat készítsenek a projekt számára.
A projekt célkitűzései között szerepel még további olyan szervezet felkutatása is (akár nem vakos, diszlexiás, idősek otthona, mozgássérültekkel kapcsolatos intézmény stb.), vagy olyan szervezet, amely foglalkozik hangoskönyvek kölcsönöztetésével speciális képzésben részesülők, vagy rászorulók számára.
A projekt szándéka szerint a nemzeti könyvtárban várhatóan 2016-ban elinduló ELDORADO Projekthez is szeretne majd kapcsolódni. Az ELDORÁDO szolgáltatás „nem csupán a nemzeti könyvtár, de a teljes magyar könyvtári rendszer jövőjét jelentősen befolyásoló tényezővé válhat, afféle kitörési pontként funkcionálva a magyar könyvtárügy egésze számára.
Az ELektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa és DOkumentumtára (ELDORADO) eminens célja a digitális tartalmak jogtiszta módon történő szolgáltatása, a kereskedelmi forgalomban nem kapható, a könyvtárak polcain elfekvő kiadványok digitális formában történő „újraélesztése” egy megújuló, a digitális társadalom kihívásaihoz igazodó jogi környezetben. A kivitelezés hatékonyságára a megrendelő (OSZK) és szállító (Monguz Kft.) szoros együttműködése, az érintett könyvtári partnerek és egyéb ágazati szereplők (kiadók, könyvterjesztők, közös jogkezelők, a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányzati szervek stb.) aktív bevonása jelenthet garanciát.” (az idézett szöveg forrása az ELDORADO honlapjáról)
A Farkas Kira Könyvtára Projekt keretében a szabad hozzáférésű könyvek (engedélyezett, lejárt jogi korlátozású vagy árva művek) esetében azok hangosított változatai nyilvános fórumokon (blogoldalakon és a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalain) is hozzáférhetővé válnának.
E-mail címet töröltem, annak megadása tilos!
Beka Holt
Utoljára módosítva a moderátor által:
Dr. Gépész
Kitiltott (BANned)
Nagyon szép amit leírtal ide kedves Ambrusa.
Tulajdonképen egyet is értek vele. És tisztelem a kezdeményezést!
Ami viszont nem derül ki, mi lesz a fogyaték nélkül élőkkel. Köztük is vannak sokan akiknek vagy idejük nincs olvasni, vagy egyszerűen pénzük nincs megvenni a könyvet.
De a legfontosabb, amit te is írtál, ha egy hanghordozó elkészül és kijut a raktárból, esetleg még ki sem jut és már felkerült a netre. Ez elmondható a MVGYOSZ tulajdonában lévő hordozókra is, amik szerzői, jogi engedéllyel rendelkeznek. Belső terjesztésre.
Ezt megakadályozni nem lehet.
Senki nem vitatja a szerzők jogát. Annyiféle adót szednek, valamelyikből biztos, némi rangsor után, lehetne megfelelően kompenzálni azt a néhányszáz - ezer letöltésből adódó veszteséget ami a szerzőt éri. Mert ugye itt, ebben az esetben kiadóról nem kell beszélnünk.
Arról már nem is írok, ha mi felolvasók nem lennénk, nagyon sok könyv el sem jutott volna a fogyatékos vagy anelkül élőkhöz. Valahogy művelődésügyileg még mindég ott tartunk, majd mi megmondjuk mi az irány. Most leginkább Márait, Wass Albertet kell kedvelni.
Tulajdonképen egyet is értek vele. És tisztelem a kezdeményezést!
Ami viszont nem derül ki, mi lesz a fogyaték nélkül élőkkel. Köztük is vannak sokan akiknek vagy idejük nincs olvasni, vagy egyszerűen pénzük nincs megvenni a könyvet.
De a legfontosabb, amit te is írtál, ha egy hanghordozó elkészül és kijut a raktárból, esetleg még ki sem jut és már felkerült a netre. Ez elmondható a MVGYOSZ tulajdonában lévő hordozókra is, amik szerzői, jogi engedéllyel rendelkeznek. Belső terjesztésre.
Ezt megakadályozni nem lehet.
Senki nem vitatja a szerzők jogát. Annyiféle adót szednek, valamelyikből biztos, némi rangsor után, lehetne megfelelően kompenzálni azt a néhányszáz - ezer letöltésből adódó veszteséget ami a szerzőt éri. Mert ugye itt, ebben az esetben kiadóról nem kell beszélnünk.
Arról már nem is írok, ha mi felolvasók nem lennénk, nagyon sok könyv el sem jutott volna a fogyatékos vagy anelkül élőkhöz. Valahogy művelődésügyileg még mindég ott tartunk, majd mi megmondjuk mi az irány. Most leginkább Márait, Wass Albertet kell kedvelni.
Utoljára módosítva:
ambrusa
Aktív tag
Kedves Gépész! Én magam is kezdek félni tőle, hogy végül el kell törnöm a gerincemet, hogy hozzáférhessek legálisan a speciális igényűeknek lehetőséget adó anyagokhoz.
Viccet félretéve.
Sajnos a magyar jogrend ezt a dolgot még nem kezeli megfelelőképpen. És a digitális világhoz sem nőtt fel. Az ELDORADO projekt elvileg ezt megoldná. A bemutatkozó előadásukon ott voltam, és az jött le, hogy tagdíj befizetése mellett 3-5 hetes vagy akár 1 éves kölcsönzési idővel bármennyi könyv kikölcsönözhetővé válik, a felületükről. A digitális tartalmakat megfelelő DRM védelemmel látják el, és a kölcsönzés lejártával a fájl megsemmisül a gépen, ahová a kölcsönzött példányt letöltöttem. Ezek a könyvekre vonatkozó infók. Gondolom, hogy a hangoskönyvekre is lehet majd alkalmazni bármely formában. Így ha egy éves tagdíjat bevállal az ember ( 2000-3000 Ft), akkor egy évig tagja lesz a digitális könyvtárnak, azaz akár napi szinten kölcsönözhetsz. Nyilván a kölcsönzött példányt nem tudod továbbadni. Itt nincs olyan megkötés, hogy "Speciális igényű"-e a felhasználó, (a fogyatékos szó már nem eukonform, ezért nem azt használom), tehát bárki kölcsönözhet, aki befizeti a tagdíjat. Akinek még ennyi pénze sincs, annak be kell majd érnie a több tízezer ingyenes könyvvel, amelyek már nem szerzői díjasok (ez az ígéret).
A befolyt összegből az ELDORADO elosztja a százalékot a digitalizálónak (ezek könyvtárak) , aki a kölcsönzésre igényelt könyvet beszkennelte, valamint a szerző is kap százalékot. A fennmaradó x rész pedig a Projekt haszna és az egyéb ARTISJUS kiadások. Ez az elképzelés nem hangzik rosszul, de azért vannak fenntartások a megvalósítással kapcsolatban. 2016-ban majd kiderül. Üdv: ambrusa
Dr. Gépész
Kitiltott (BANned)
Kezdve a saját haszonnal!
Ez az ami nekem nem már kezdésként nem tetszik.
És minek a kizárólagosság?
Ez az ami nekem nem már kezdésként nem tetszik.
És minek a kizárólagosság?
Utoljára módosítva:
Nos. Ma Magyarországon két csoport készíthet jogszerűen hangoskönyveket. Az egyiket, amit csoportnak nevezek a kiadók csoportja. Odasétálnak a jogtulajhoz, megveszik a jogot, vagy nem. Ugyanis, ha csak a könyv egy részét adják közre nem kell jogdíjat fizetni. Erre példa P. G. Wodehouse - Forduljon, Psmith-hez c. könyve, aminek alig 20%-át egy erős kivonatot adtak közre, de a Durell - Családom és egyéb állatfajták is ide tartozik.
A másik csoport, akik jogszerűen bármit kiadhatnak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének Hangoskönyvtára. Ők bármilyen Magyarországon megjelent könyvet jogszerűen meghangosíthatnak. Csakhogy nem, illetve részlegesen teszik, hiszen a stúdiójuk egy ideje megszűnt.
Egy ideig a hangoskönyvtárnak tagja voltam, de a szabályzat alapján kizártak, mivel megosztottam a neten a könyveiket.
Ők (vagy szerintem csak a könyvtáros hölgy) az un. amatőr (bár nem egyszer profibb, mint némelyik felolvasójuk) felolvasótól mereven elzárkóznak.
Mi lehet a megoldás?
A oldal - a jogtulajok oldala: bizonyos szempontból érthető, hogy ha van valami tulajdonuk, abból bevételt szeretnének. Én is írtam könyvet, örömmel venném, ha egyszer ki tudnám adni, s marha jó lenne, ha bevétel is jönne belőle. Mivel erre kevés az esélyem, ezért más utakat keresek.
B oldal - a hallgatók oldala: Jó minőségű hangoskönyvekre szükség lenne. S sajnos kevesünknek van 4-5 ezer forintja egy-egy cd megvásárlására.
Talán az lehet megoldás, hogy mi itt az igen aktív hangoskönyvelők összefognánk, esetleg valami jogi személyiséget (egyesület) hoznánk létre, s megkeresnénk olyan kiadókat, írókat akik esetleg tárgyalópartnerek lehetnének.
Ez az ötlet még továbbgondolásra szorul, de most jutott eszembe, így még nincs is kiforrva. A szervezet azért is célszerű, mert akkor nem egy-egy magányos farkas harcolna, hanem lenne mögötte szervezeti egység, ami mindig erősebb...
A másik csoport, akik jogszerűen bármit kiadhatnak a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetségének Hangoskönyvtára. Ők bármilyen Magyarországon megjelent könyvet jogszerűen meghangosíthatnak. Csakhogy nem, illetve részlegesen teszik, hiszen a stúdiójuk egy ideje megszűnt.
Egy ideig a hangoskönyvtárnak tagja voltam, de a szabályzat alapján kizártak, mivel megosztottam a neten a könyveiket.
Ők (vagy szerintem csak a könyvtáros hölgy) az un. amatőr (bár nem egyszer profibb, mint némelyik felolvasójuk) felolvasótól mereven elzárkóznak.
Mi lehet a megoldás?
A oldal - a jogtulajok oldala: bizonyos szempontból érthető, hogy ha van valami tulajdonuk, abból bevételt szeretnének. Én is írtam könyvet, örömmel venném, ha egyszer ki tudnám adni, s marha jó lenne, ha bevétel is jönne belőle. Mivel erre kevés az esélyem, ezért más utakat keresek.
B oldal - a hallgatók oldala: Jó minőségű hangoskönyvekre szükség lenne. S sajnos kevesünknek van 4-5 ezer forintja egy-egy cd megvásárlására.
Talán az lehet megoldás, hogy mi itt az igen aktív hangoskönyvelők összefognánk, esetleg valami jogi személyiséget (egyesület) hoznánk létre, s megkeresnénk olyan kiadókat, írókat akik esetleg tárgyalópartnerek lehetnének.
Ez az ötlet még továbbgondolásra szorul, de most jutott eszembe, így még nincs is kiforrva. A szervezet azért is célszerű, mert akkor nem egy-egy magányos farkas harcolna, hanem lenne mögötte szervezeti egység, ami mindig erősebb...
Dr. Gépész
Kitiltott (BANned)
Ezt, hál' istennek meg tudom cáfolni.
Az én, és tudtommal QQCS által felolvasott könyveket, lehet másokét is, hozzáférhetővé teszik.
Én már kaptam érte nem egy köszönetet!
- Státusza
Hasonló témák
