A Quaestor-brókerbotrányhoz hasonló történet nyomaira bukkant az MNO.hu a letelepedési állampapírok esetében, miután a gyanú szerint 1671 külföldi úgy kaphatott letelepedési engedélyt a programon keresztül, hogy valójában nem vásároltak állampapírt.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a program 2013-as kezdete óta tavaly év végéig 4702 magyar letelepedési államkötvényt jegyeztek le azok a vállalkozások, amelyek engedélyt kaptak a papírok megvásárlására. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) azonban ezektől eltérő számokat közölt, amelyek szerint 6373 személy kapott államkötvényjegyzés címén – tehát nem családegyesítésre hivatkozva – letelepedési engedélyt Magyarországon. Az eltérés azért vet fel súlyos kérdéseket, mert amíg az ÁKK a valós állampapírjegyzéseket tartja számon, a BMH csupán a többségében offshore helyszínen bejegyzett vállalkozások által nyújtott tájékoztatásra hagyatkozik.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy annak a külföldinek, aki letelepedési engedélyt akar hazánkban szerezni, 300 ezer eurót plusz 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat kell előre kifizetnie a cégeknek. Ezután a közvetítővállalkozás a külföldi adataival, erkölcsi bizonyítványával és a 300 ezer euró befizetéséről szóló igazolással felkeresi a bevándorlási hivatalt, az pedig egy hónapon belül kiállítja az engedélyt. A jogszabályok szerint ezek után 45 napjuk van a közvetítőcégeknek arra, hogy lejegyezzék az állampapírt az adósságkezelőnél. A hivatal által közölt adatokból azonban az látszik, hogy 1671 esetben ez nem történt meg. Ez alapján úgy tűnik, hogy a magyar állam 140 milliárd forintnyi forrástól esett el. Összesen nyolc vállalkozás kapott letelepedésikötvény-vásárlásra engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától; jelenleg öt aktív cég van.
A programot lehetővé tevő törvénymódosítást Rogán Antal fideszes politikus nyújtotta be a parlamentnek, és miniszteri kinevezéséig ő vezette a gazdasági bizottságot is. Többen úgy sejtik, hogy az általa, illetve a miniszterelnöki tanácsadóként emlegetett Habony Árpád által favorizált üzleti körök húznak hasznot az üzletből az MNO beszámolója szerint. Utóbbi esetleges érintettségét az is felveti, hogy kiderült, korábban egy Jonathan Chan nevű hongkongi bankár e-mail-címéről foglaltak le neki egy helikopteres városnéző túrát. Az üzletember neve szerepel az egyik kötvényforgalmazó cég, a Hungary State Special Debt Fund egyik hivatalos dokumentumán, és Rogán Antal őt nevezte meg az egyébként a Kajmán-szigetekre bejegyzett vállalkozás egyik tulajdonosaként is.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint a program 2013-as kezdete óta tavaly év végéig 4702 magyar letelepedési államkötvényt jegyeztek le azok a vállalkozások, amelyek engedélyt kaptak a papírok megvásárlására. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) azonban ezektől eltérő számokat közölt, amelyek szerint 6373 személy kapott államkötvényjegyzés címén – tehát nem családegyesítésre hivatkozva – letelepedési engedélyt Magyarországon. Az eltérés azért vet fel súlyos kérdéseket, mert amíg az ÁKK a valós állampapírjegyzéseket tartja számon, a BMH csupán a többségében offshore helyszínen bejegyzett vállalkozások által nyújtott tájékoztatásra hagyatkozik.
A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy annak a külföldinek, aki letelepedési engedélyt akar hazánkban szerezni, 300 ezer eurót plusz 45–60 ezer eurós szolgáltatási díjat kell előre kifizetnie a cégeknek. Ezután a közvetítővállalkozás a külföldi adataival, erkölcsi bizonyítványával és a 300 ezer euró befizetéséről szóló igazolással felkeresi a bevándorlási hivatalt, az pedig egy hónapon belül kiállítja az engedélyt. A jogszabályok szerint ezek után 45 napjuk van a közvetítőcégeknek arra, hogy lejegyezzék az állampapírt az adósságkezelőnél. A hivatal által közölt adatokból azonban az látszik, hogy 1671 esetben ez nem történt meg. Ez alapján úgy tűnik, hogy a magyar állam 140 milliárd forintnyi forrástól esett el. Összesen nyolc vállalkozás kapott letelepedésikötvény-vásárlásra engedélyt az Országgyűlés fideszes többségű gazdasági bizottságától; jelenleg öt aktív cég van.
A programot lehetővé tevő törvénymódosítást Rogán Antal fideszes politikus nyújtotta be a parlamentnek, és miniszteri kinevezéséig ő vezette a gazdasági bizottságot is. Többen úgy sejtik, hogy az általa, illetve a miniszterelnöki tanácsadóként emlegetett Habony Árpád által favorizált üzleti körök húznak hasznot az üzletből az MNO beszámolója szerint. Utóbbi esetleges érintettségét az is felveti, hogy kiderült, korábban egy Jonathan Chan nevű hongkongi bankár e-mail-címéről foglaltak le neki egy helikopteres városnéző túrát. Az üzletember neve szerepel az egyik kötvényforgalmazó cég, a Hungary State Special Debt Fund egyik hivatalos dokumentumán, és Rogán Antal őt nevezte meg az egyébként a Kajmán-szigetekre bejegyzett vállalkozás egyik tulajdonosaként is.
