A mai nap eseményei XI. 17.
2006. november 17. az év 321. (szökőévekben 322.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 44 nap van hátra.
Névnapok: Gergő, Hortenzia, Brunhilda, Brünhild, Dienes, Ében, Ede, Gergely, Gerő, Gertrúd, Györe, György, Györk, Györke, Hilda, Hilka, Ildikó, Salómé, Szalóme, Trudi, Viki, Viktória, Zágon, Zakeus, Zekő
Fontosabb események
* 1558 – I. Mária angol királynő halálával féltestvére, I. Erzsébet lép a trónra. Megkezdődik az erzsébeti kor Angliában.
* 1796 – Az Arcole-i csata, Bonaparte Napóleon vezetésével a franciák legyőzik az osztrákokat Itáliában.
* 1800 – Az első kongresszusi ülés a washingtoni Kapitólium épületében.
* 1820 – Nathaniel Palmer kapitány az első amerikai az Antarktiszon. Később az ő nevét kapja az antarktiszi Palmer-félsziget.
* 1839 – Giuseppe Verdi első operáját, az "Oberto"-t bemutatják Milánóban.
* 1869 – Egyiptomban felavatják a Szuezi-csatornát, mely összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel.
* 1873 – Létrejön Budapest, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével.
* 1922 – VI. Mehmed szultánt száműzik az Oszmán Birodalomból (Olaszországba).
* 1972 – Juan Perón, Argentína száműzött elnöke 18 év után ismét visszatér országába.
Születések
* 1717 – Jean Le Rond d'Alembert francia matematikus († 1783.)
* 1755 – XVIII. Lajos francia király uralk. 1814-1824 († 1824)
* 1773 – Csokonai Vitéz Mihály költő († 1805)
* 1790 – August Ferdinand Möbius német matematikus, csillagász († 1868
* 1878 – Lise Meitner osztrák születésű svéd atomfizikusnő († 1968
* 1887 – Sir Bernard Law Montgomery brit vezértábornagy (Field Marshal) († 1976)
* 1898 – Peti Sándor színész, színészpedagógus, érdemes művész († 1973)
* 1902 – Wigner Jenő, magyar származású amerikai fizikus, Nobel-díjas († 1995)
* 1905 – Asztrid svéd hercegnő, belga királyné, III. Lipót belga király felesége (autóbalesetben † 1935)
* 1906 – Honda Soichiro, az autógyártás egyik japán úttörője († 1991)
* 1911 – Básti Lajos Kossuth-díjas színész, érdemes művész, kiváló művész († 1977)
* 1930 – Bárány Frigyes Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
* 1931 – Andrásfalvy Bertalan etnográfus, politikus, miniszter
* 1935 – Toni Sailer osztrák síbajnok, olimpai bajnok, színész, slágerénekes
* 1941 – David Warbeck angol színész († 1997)
* 1942 – Martin Scorsese amerikai filmrendező
* 1943 – Lauren Hutton színésznő
* 1944 – Monspart Sarolta tájfutó világbajnoknő
* 1944 – Danny DeVito amerikai színész
* 1966 – Sophie Marceau francia színésznő
Halálozások
* 375 – II. Valentinianus római császár
* 1321 – Árpádházi Szent Erzsébet, magyar királyleány, Lajos türingiai őrgróf felesége (* 1207).
* 1558 – I. Mária angol királynő, „Véres Mária” (* 1516)
* 1796 – Nagy Katalin orosz cárnő (* 1729)
* 1870 – Rottenbiller Lipót, Pest város főpolgármestere (* 1806)
* 1876 – Pikéthy Gusztáv honvéd tábornok (* 1805)
* 1917 – Auguste Rodin, francia szobrászművész (* 1840)
* 1929 – Herman Hollerith, amerikai mérnök, statisztikus, a róla elnevezett lyukkártya-rendszer megalkotója (* 1860)
* 1936 – Madame Ernestine Schumann-Heink, német operaénekesnő (* 1861)
* 1940 – Eric Gill, szobrász, tipográfus, író (* 1882)
* 2002 – Abba Eban izraeli diplomata, külügyminiszter (* 1915)
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
* 1873-ban e napon tartotta alakuló ülését az egyesített Budapest Székesfőváros közgyűlése. Ennek emlékére november 17-én tartják a főváros "születésnapját".
* A Római Katolikus szentek napja - Árpádházi Szent Erzsébet; Tours-i Szent Gergely; Whitby-i Hilda; Lincolni Hugh
* Nemzetközi Diák Nap
* Az Élet Napja
* Szlovákia: „A szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja”, megemlékezve az 1989-es Bársonyos forradalom-ról.
Művészeti események
* 1998 – Lajtai Gábor létrehozza a Magyar Művészeti Portált [1]
A nagyok közé, akikre mindig emlékezünk költözött ma reggel:
Hetvenkilenc éves korában pénteken reggel, a Kútvölgyi Kórházban elhunyt Puskás Ferenc,
- Öcsi bácsi - minden idők legnagyobb magyar labdarúgója, a világ egyik legismertebb magyarja.
„Aki szereti a virtust,
Poézist gyakorolja,
Kötik annak a szép mirtust,
a halált nem kóstolja.”
A felvilágosodás korának legtehetségesebb, legműveltebb magyar költője a "víg poéta".
1773-ban született Debrecenben, apja Csokonai József borbély és seborvos, anyja Diószegi Sára. Édesapja korán meghal, anyja kosztos diákok tartásával biztosítja megélhetésüket. Csokonai a debreceni kollégium szépreményű tanulója, akinek tehetsége korán kitűnik, tanárai sokat várnak tőle, 1794-ben már a poétai osztály vezetésével is megbízzák. 1792-től Kazinczy Ferenccel levelez, a felvilágosodás eszméinek hívévé válik. Szabadelvű tanítási módszere, személyes ellentétek, veszélyes eszméi és a kollégium szabályainak megsértése miatt 1795-ben kicsapják az iskolából. Sárospatakon tanul egy évig, majd négy évig tartó "tudós koldulás" kezdődik számára a Dunántúlon. Pozsonyban hiába keres pártfogókat lapja, a Diétai Magyar Múzsa kiadásához. 1797-ben Komáromban beleszeret Vajda Juliannába, a Lilla-versek múzsájába, de keserűen csalódnia kell, a lányt egy kereskedőhöz adják férjhez.Csurgón kap tanári állást, de a helyettesítés éve után nincs reménye más munkára, így hazatér Debrecenbe. Azonban itt is megpróbáltatások várják: az 1802-es nagy tűzvészben házuk leég, tüdőbajais súlyosbodik. Műveit kiadni nem tudja, méltán mondatja Tempefőivel, drámája főhősével:" Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon". 1805 január 28-án méltatlan helyzetéből váltja meg a halál.
A sárospataki év alatt Csokonai életre szóló barátságot kötött Puky István gesztelyi földbirtokossal. Meghívására többször járt megyénkben a későbbi évek alatt. Megfordult barátjánál Gesztelyben, Ongán, Miskolcon, és együtt tettek kirándulásokat Aggtelekre, Patakra, Regmecre is.
1801-ben hónapokig tartó gyógykúrát tartott, és Puky miskolci házában lakott. "A tavasz olta a Diós-Győri, most utóbb pedig a Miskoltz szomszédságában fekvő Tapoltzai Hévben kéntelenítettem hosszas Curat tartani"-írta levelében Miskolcról július 7-én. ( A Barlangfürdő előcsarnokában lévő emléktáblán is ez a részlet olvasható.)
Ongáról 1801 július 19-én írt levelet (itt Puky feleségének, Darvas Annának családja élt):."szerencsésen felérkezvén jul.1. napján Ongára Puky barátommal Ragályra mentünk...Patakról Puky úrral általmentem Regmecre, s ebéden és szembe vólta -kivel?- Kazinczy Ferenc úrral."
A legenda szerint A szerelemdal a csikóbőrős kulacshoz című versét a gesztelyi kocsma cégére ihlette. Többféle változatban él Csokonai és Lavotta János közös mulatozásainak emléke is, hiszen a muzsikus-zeneszerző szintén szívesen látott vendég volt Pukyéknál.
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
"Köszönöm, hogy nemes állatnak születtem,
S nem bánom, hogy ismét minerállá lettem."
2006. november 17. az év 321. (szökőévekben 322.) napja a Gergely-naptár szerint. Az évből még 44 nap van hátra.
Névnapok: Gergő, Hortenzia, Brunhilda, Brünhild, Dienes, Ében, Ede, Gergely, Gerő, Gertrúd, Györe, György, Györk, Györke, Hilda, Hilka, Ildikó, Salómé, Szalóme, Trudi, Viki, Viktória, Zágon, Zakeus, Zekő
Fontosabb események
* 1558 – I. Mária angol királynő halálával féltestvére, I. Erzsébet lép a trónra. Megkezdődik az erzsébeti kor Angliában.
* 1796 – Az Arcole-i csata, Bonaparte Napóleon vezetésével a franciák legyőzik az osztrákokat Itáliában.
* 1800 – Az első kongresszusi ülés a washingtoni Kapitólium épületében.
* 1820 – Nathaniel Palmer kapitány az első amerikai az Antarktiszon. Később az ő nevét kapja az antarktiszi Palmer-félsziget.
* 1839 – Giuseppe Verdi első operáját, az "Oberto"-t bemutatják Milánóban.
* 1869 – Egyiptomban felavatják a Szuezi-csatornát, mely összeköti a Földközi-tengert a Vörös-tengerrel.
* 1873 – Létrejön Budapest, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével.
* 1922 – VI. Mehmed szultánt száműzik az Oszmán Birodalomból (Olaszországba).
* 1972 – Juan Perón, Argentína száműzött elnöke 18 év után ismét visszatér országába.
Születések
* 1717 – Jean Le Rond d'Alembert francia matematikus († 1783.)
* 1755 – XVIII. Lajos francia király uralk. 1814-1824 († 1824)
* 1773 – Csokonai Vitéz Mihály költő († 1805)
* 1790 – August Ferdinand Möbius német matematikus, csillagász († 1868
* 1878 – Lise Meitner osztrák születésű svéd atomfizikusnő († 1968
* 1887 – Sir Bernard Law Montgomery brit vezértábornagy (Field Marshal) († 1976)
* 1898 – Peti Sándor színész, színészpedagógus, érdemes művész († 1973)
* 1902 – Wigner Jenő, magyar származású amerikai fizikus, Nobel-díjas († 1995)
* 1905 – Asztrid svéd hercegnő, belga királyné, III. Lipót belga király felesége (autóbalesetben † 1935)
* 1906 – Honda Soichiro, az autógyártás egyik japán úttörője († 1991)
* 1911 – Básti Lajos Kossuth-díjas színész, érdemes művész, kiváló művész († 1977)
* 1930 – Bárány Frigyes Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
* 1931 – Andrásfalvy Bertalan etnográfus, politikus, miniszter
* 1935 – Toni Sailer osztrák síbajnok, olimpai bajnok, színész, slágerénekes
* 1941 – David Warbeck angol színész († 1997)
* 1942 – Martin Scorsese amerikai filmrendező
* 1943 – Lauren Hutton színésznő
* 1944 – Monspart Sarolta tájfutó világbajnoknő
* 1944 – Danny DeVito amerikai színész
* 1966 – Sophie Marceau francia színésznő
Halálozások
* 375 – II. Valentinianus római császár
* 1321 – Árpádházi Szent Erzsébet, magyar királyleány, Lajos türingiai őrgróf felesége (* 1207).
* 1558 – I. Mária angol királynő, „Véres Mária” (* 1516)
* 1796 – Nagy Katalin orosz cárnő (* 1729)
* 1870 – Rottenbiller Lipót, Pest város főpolgármestere (* 1806)
* 1876 – Pikéthy Gusztáv honvéd tábornok (* 1805)
* 1917 – Auguste Rodin, francia szobrászművész (* 1840)
* 1929 – Herman Hollerith, amerikai mérnök, statisztikus, a róla elnevezett lyukkártya-rendszer megalkotója (* 1860)
* 1936 – Madame Ernestine Schumann-Heink, német operaénekesnő (* 1861)
* 1940 – Eric Gill, szobrász, tipográfus, író (* 1882)
* 2002 – Abba Eban izraeli diplomata, külügyminiszter (* 1915)
Nemzeti ünnepek, emléknapok, világnapok
* 1873-ban e napon tartotta alakuló ülését az egyesített Budapest Székesfőváros közgyűlése. Ennek emlékére november 17-én tartják a főváros "születésnapját".
* A Római Katolikus szentek napja - Árpádházi Szent Erzsébet; Tours-i Szent Gergely; Whitby-i Hilda; Lincolni Hugh
* Nemzetközi Diák Nap
* Az Élet Napja
* Szlovákia: „A szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja”, megemlékezve az 1989-es Bársonyos forradalom-ról.
Művészeti események
* 1998 – Lajtai Gábor létrehozza a Magyar Művészeti Portált [1]
A nagyok közé, akikre mindig emlékezünk költözött ma reggel:
Hetvenkilenc éves korában pénteken reggel, a Kútvölgyi Kórházban elhunyt Puskás Ferenc,
- Öcsi bácsi - minden idők legnagyobb magyar labdarúgója, a világ egyik legismertebb magyarja.
„Aki szereti a virtust,
Poézist gyakorolja,
Kötik annak a szép mirtust,
a halált nem kóstolja.”
A felvilágosodás korának legtehetségesebb, legműveltebb magyar költője a "víg poéta".
1773-ban született Debrecenben, apja Csokonai József borbély és seborvos, anyja Diószegi Sára. Édesapja korán meghal, anyja kosztos diákok tartásával biztosítja megélhetésüket. Csokonai a debreceni kollégium szépreményű tanulója, akinek tehetsége korán kitűnik, tanárai sokat várnak tőle, 1794-ben már a poétai osztály vezetésével is megbízzák. 1792-től Kazinczy Ferenccel levelez, a felvilágosodás eszméinek hívévé válik. Szabadelvű tanítási módszere, személyes ellentétek, veszélyes eszméi és a kollégium szabályainak megsértése miatt 1795-ben kicsapják az iskolából. Sárospatakon tanul egy évig, majd négy évig tartó "tudós koldulás" kezdődik számára a Dunántúlon. Pozsonyban hiába keres pártfogókat lapja, a Diétai Magyar Múzsa kiadásához. 1797-ben Komáromban beleszeret Vajda Juliannába, a Lilla-versek múzsájába, de keserűen csalódnia kell, a lányt egy kereskedőhöz adják férjhez.Csurgón kap tanári állást, de a helyettesítés éve után nincs reménye más munkára, így hazatér Debrecenbe. Azonban itt is megpróbáltatások várják: az 1802-es nagy tűzvészben házuk leég, tüdőbajais súlyosbodik. Műveit kiadni nem tudja, méltán mondatja Tempefőivel, drámája főhősével:" Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon". 1805 január 28-án méltatlan helyzetéből váltja meg a halál.
A sárospataki év alatt Csokonai életre szóló barátságot kötött Puky István gesztelyi földbirtokossal. Meghívására többször járt megyénkben a későbbi évek alatt. Megfordult barátjánál Gesztelyben, Ongán, Miskolcon, és együtt tettek kirándulásokat Aggtelekre, Patakra, Regmecre is.
1801-ben hónapokig tartó gyógykúrát tartott, és Puky miskolci házában lakott. "A tavasz olta a Diós-Győri, most utóbb pedig a Miskoltz szomszédságában fekvő Tapoltzai Hévben kéntelenítettem hosszas Curat tartani"-írta levelében Miskolcról július 7-én. ( A Barlangfürdő előcsarnokában lévő emléktáblán is ez a részlet olvasható.)
Ongáról 1801 július 19-én írt levelet (itt Puky feleségének, Darvas Annának családja élt):."szerencsésen felérkezvén jul.1. napján Ongára Puky barátommal Ragályra mentünk...Patakról Puky úrral általmentem Regmecre, s ebéden és szembe vólta -kivel?- Kazinczy Ferenc úrral."
A legenda szerint A szerelemdal a csikóbőrős kulacshoz című versét a gesztelyi kocsma cégére ihlette. Többféle változatban él Csokonai és Lavotta János közös mulatozásainak emléke is, hiszen a muzsikus-zeneszerző szintén szívesen látott vendég volt Pukyéknál.
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
"Köszönöm, hogy nemes állatnak születtem,
S nem bánom, hogy ismét minerállá lettem."