Az iróniát értem, akárcsak a viccet,
Az én koromban volt egy bizonyos Illetékes Elvtárs, az ő mondata volt, hogy a viccet értem, csak nem szeretem.
Az iróniát értem, akárcsak a viccet,
egyáltalán nem vettem a lelkemre, tudom, hogy csak hülyéskedtélkissKedves Anamaya!
Hát ezt megkaptam.
Nem vagyok spirituális ember. Talán ember vagyok.
Az Élet az ami spirituális.
Mint ember hibázhatok, ha rosszul mérem fel valakinek az érzékenységét az általa felvetettekkel kapcsolatban.
Most ez történt, és ezért elnézést kérek Tőled.
Ironizálni próbáltam nem rajtad, hanem azért hogy a problémád "súlyát" csökkentsem.
Van úgy, hogy ez nem jön össze.
Köszönöm, hogy azt nem irtad le: bunkó vagyok.
Azt hallom eleget.
Mindezt Mirjamnak is szánom, ha Ő is hasonlóan látja.
üdv:shanti
...mennyien vannak ilyen emberek (akár magamat is beleértve)...megfigyeltétek már ?Az iróniát értem, akárcsak a viccet, eléggé jó humorérzékkel áldott meg a sors, de ha olyan helyzetben ironizálsz/humorizálsz, ami más számára kérdéses, rosszabb esetben tényleg problémás, vagy súlyos gondja van, akkor ne csodálkozz, ha elküld melegebb éghajlatra, ahelyett, hogy nevetne veled.
a viccet értem, csak nem szeretem.
Azt gondolom, valóban nehéz megtalálni az utunkat, de valahol azt felejtjük el, hogy valójában már úton járunk. Mások a te utadat nem mutathatják meg, csak tanácsot adhatnak merre menj tovább. Ha úgy vesszük mindig mindenki utat mutat nekünk, rajtunk áll, merre megyünk tovább. Ha nyitott szemmel jársz észreveszed azokat az embereket, akik segítenek neked, hogy a számodra helyes irányban haladj előre!
Köszönöm kedves Anamaya
Aranyosak a görénykéid, kíváncsi lennék, hogy mennyire boldogok az ember közelségében..
Visszatérve az írásodra, sosem éreztem magam csodabogárnak, sőt mindig azt érzem, hogy semmit sem tudok. Az ezotériának annyi ága van, hogy valóban kapkodhatjuk a fejünket, ha lépést szeretnénk tartani némileg a megszerezhető tudás egyre bővülő kínálatával, bevallom, nekem eddig ez nem sikerült.
Említettétek a mennyei próféciát, mint alapművet ebben a témában. Letöltöttem a filmet, de sajna sérült volt, úgyhogy nem sikerült megnéznem, majd megpróbálom máshonnan megszerezni.
Részemről örülnék, ha megvitatnánk egy-egy könyv vagy film témáját, szerintem ez is a fejlődést segítheti.
üdv, egérvadász
Én amondó vagyok, hogy mindenkinek meg van írva a sorsa, és a nehézségeket feladatokként kell kezelni.
Eredeti szerző Senton
Minden technika jó, csak a mester lehet hiányos.
Az meg soha nem jutott eszedbe, hogy mindenkivel csak az tortenhet, ami neki megvan irva? A leggondosabb kezeles es a legszuperabb tudasu orvos kezeben is haltak meg emberek. Pusztan azert, mert ez volt nekik megirva!!!
Reiki tanar vagyok, de jovobelato is! 14 evig tanitottam a jovobelatast otthon, ezert tudom, hogy ami megvan irva, az fog tortenni. Ezert mondjak azt, hogy "Ember a sorsat elnem kerulheti"!
De jó! T.i. a reiki topikból hoznék át egy hasonló témát beszélgetésre, örülök, hogy itt is felmerült a kérdés.
Vagyis amellett, hogy a sorsát senki nem kerülheti el, olyan is van, hogy mindenki a saját sorsának kovácsa.
Hello, udvozlok mindenkit!
Nyitottam egy jovobelatas cimu uj topikot. Szeretek a sajat temamrol kulon helyen beszelni. Ide varlak benneteket.
Az idezett kerdesre itt valaszolok. 14 eve tanitottam otthon a jovobelatast. Millio tapasztalatom van. A jovo megvan irva es azt senki sem tudja megvaltoztatni, csak a szellemvilag. A valtoztatas kerheto, nekem sikerult, de annak ara van.....
Igen. Az ember úgy érzi, azt látja, azt gondolja, hogy a sorsunk ki van jelölve. Lehet, így is van. Azt tanultam, hogy születésünk előtt sorsunkat mi magunk válszatjuk. De vajon mennyire konkrét ez a választás. Én ma már úgy gondolom, maximum a tendenciákat jelöljük ki, az esetleges végpontokat, ahová el szeretnénk jutni, de a hogyan az változtatható. Most rohannom kell, mert ma sok egyéb dolgom van, de hozok konkrét elméleteket arról, hogy miért változtatató az, ami nem. Addig várom a gondolatokat, meglátásokat másoktól is.Vagyis amellett, hogy a sorsát senki nem kerülheti el, olyan is van, hogy mindenki a saját sorsának kovácsa.
Hello, udvozlok mindenkit!
Nyitottam egy jovobelatas cimu uj topikot. Szeretek a sajat temamrol kulon helyen beszelni. Ide varlak benneteket.
Az idezett kerdesre itt valaszolok. 14 eve tanitottam otthon a jovobelatast. Millio tapasztalatom van. A jovo megvan irva es azt senki sem tudja megvaltoztatni, csak a szellemvilag. A valtoztatas kerheto, nekem sikerult, de annak ara van.....
Sziasztok!
Csak egy kérdés. Még soha nem fordult velem ilyen elő. Tegnapelőtt napközben erős félelem fogott el. Olyan érzésem volt h történni fog valami. Ez az érzés pár percig tartott, majd ezt, szép lassan, egy nagyon jó érzés váltotta fel. A világot is máshogy láttam, ez számomra teljesen érthetetlen volt, mivel látszólag nem történt semmi. Az érzés olyan volt mintha nem is az én testemet laknám és nagy örömöt éreztem. Ezt még az este eljöttével is éreztem, bár egyre gyengébben. Másnapra már csak egy-egy pillanatra ragadott magával. Azóta is ezt az érzést keresem. Valakivel történt már valami hasonló, vagy tud valami magyarázatot?