Mit lehet tudni
Imhotepről?
Forrás:
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3821
”Imhotep melyik fáraóval élt egyidőben, és valóban ő volt a legnagyobb "varázserővel" rendelkező főpap? Mi az, amit ma is használunk az általa felfedezett ismeretekből?”
A legendák szerint az egyiptomi Óbirdalom,
Dzsószer fáraó idején élt
Imhotep volt az első ismert orvos, építész és gyógyszerész, továbbá csillagász, illetve írnok.
Imhotep volt az első egyiptomi, akinek a nevét annak ellenére ismerjük, hogy nem volt fáraó. És ez nem véletlen: ő építette ugyanis az első (akkor még „csak” lépcsős) piramist.
A több mint négy és félezer éve, az egyiptomi Óbirodalom idejében élt
Imhotepről a rendkívül szűkszavú források alapján bizonyosan csupán azt jelenthetjük ki, hogy a Kr.e. 2620 táján trónra lépő
Dzsószer fáraó szolgálatában állott.
Dzsószer korából egyetlen egy emlék maradt fenn, amely Imhotepre utal, és ez pedig a fáraó piramisának szent kerületében bukkant elő. A felirat szerint
Imhotep az alsó-egyiptomi király pecsétőre, királyi kamarás, herceg, palota-elöljáró, „a nézők legnagyobbja” és szobrász volt.
Sokáig azt hitték, hogy
Imhotep csillagjóslással, asztrológiával is foglalkozott,
Kákosy szerint viszont erről ekkoriban még nem volt szó, csak a római korban egészítették ki a róla szóló legendákat ilyesféle tézisekkel.
Manethón, akitől az egyiptomi uralkodókra vonatkozó ismereteink jelentős részét nyertük, így fogalmazott
Imhotepről: „
Aszklépiosznak tartották az egyiptomiaknál orvosi tudása miatt. Ő találta fel a faragott kövekből történő építkezést. Írással is foglalkozott.” (
Aszklépiosz a gyógyítás görög istene volt.)
Angolszász szakértők szerint egyébként
Memphisz egyik elővárosában,
Ankhtowéban született, más források szerint viszont
Gebelein faluban látta meg a napvilágot,
Thébától délre. Apja állítólag egy
Kanofer nevű építész volt – ez azért érdekes, mert akkor éppenhogy nem
Imhotep lenne az első építész a történelemben akit ismerünk – pedig sokan ezt állítják róla! Édesanyja neve még bizonytalanabb: talán
Khreduonkh-nak hívták őt.
Angolszász történészek szerint Imhotep jelentősége később még nagyobb lett: halála után száz évvel már félistenként, kétezer évvel később pedig már valódi istenként tisztelték.
Brit elemzők szerint négy fáraó idején is tevékenykedhetett a nagy építőmester, de
Kákosy László bizonyosan csak
Dzsószer és
Szemenhet uralkodókról jelenti ki, hogy dolgozott nekik
Imhotep. Mások viszont még az edfui templomot is neki tulajdonítják. Utóbb egyébként
Imhotepet annyira tisztelni kezdték, hogy nevét cartouche-ba, vagyis keretbe foglalták a szent vésetek, tehát a hieroglifák írásakor. Ez azt jelentette, hogy uralkodókkal tartották egyenrangúnak. Mint ismeretes, a hieroglifák XIX. századi megfejtésekor a francia
Champollionnak többek között az segített, hogy tudta: csak(!) a fáraók neve szerepel keretben.
Bár
Kákosy szerint Imhoteptől egyetlen írás sem maradt fenn,
brit kutatók szerint neki tulajdonítható az úgynevezett
Edwin Smith-papirusz, amely 90 anatómiai kifejezést és 48-féle sebesülést, sérülést tartalmaz, modern szóval: esettanulmányokról van szó. E papirusszal csupán az a gond, hogy nehéz az eredeti szerzőt azonosítani, továbbá későbbi, több évszázaddal fiatalabb betoldások, kommentárok is szerepelnek a szövegben.
Imhotep állítólag egy orvosi iskolát is alapított
Memphiszben.
Sir William Osler szerint így például
Imhotep több mint kétszáz betegséget diagnosztizált és kezelt, sebészeti és fogászati beavatkozásokat is végzett. Növényekből gyógyhatású szereket vont ki, vagyis talán az első gyógyszereket is neki köszönhetnénk, ha minderre tényleg maradt ideje...