Hát ez érdekes lett!
Ibolya kedves kis feleségem falusi lány, igy neki semmi se volt egy csirkét annak idején levágni, de.....
Miután már rátértünk az ezoterikus életre, igy minden nehéz lett..
Az első két csirkét még én levágtam, de a többit nrm vállaltam. Annyit tudni kell, hogy közben túléltek már pár levágási időszakot, például a kiskakas aznap kazdett el kukérékolni amikor le akartuk vágni, így kapott egy hónapot, de a végén le kellett öket vágni.
Bavallom férfiasan nagy sirás volt mindeggyiknél, és ez annyira megrázott mindenkit, hogy többet nem lesz ilyen állatunk. Én elmentem otthonról a "mészárlás" idejére, és nem is ettem belőlük.
Azóta inkább a vega kaják felé vonzódunk...
Szomszédunk is igy járt, kapott két libát két éve húsvétra a vidéki rokonoktól, hogy vágják le, azóta is a diszmadár szerepét játsza, és szerintem végelgyengülésben fog meghalni.
DNeki van hova rakni őket, mi sajnos nem rendelkeztünk kerti óllal, igy a szerszámos kamrát kapták meg, amit hamar leamortizáltak, amiatt is kellett levágni őket. (Brühühü.....)
Hiába gyerekek, nekünk már nem való ilyen dolog.....
Volt amelyik akezemből evett, hagyta magát megsimogatni, na szóval sejtitek, hogy iért mentem el amikor le lettek vágva, illetve amikor ottmaradtam, akkor megnőt a családi vodka - sőr fogyasztás aznap! :mrgreen: