Sosem engedem meg senkinek, hogy hozzáérjen a kártyámhoz, de ha már itt tartunk, az asztalhoz sem. Direkt olyan asztalt használok, ami ülő helyzetben egy kicsit a térdem fölé ér. Ezen kényelmetlen könyökölni, támaszkodni, a vendégeimnek eszébe sem jut, hogy hozzá érjenek. A keveréshez már nem kell az energiája, hiszen ahogy belép már érződik minden, ami belőle árad. Mondjuk ha rám hallgatsz eleve be se engeded, aki tanácsot kér, csak telefonon, vagy neten fogadod, akkor csomó időt spórolsz. Vannak akik olthatatlan vágyat éreznek, hogy minden bajukat megosszák Veled, három-négy órában, na nekem erre nincs időm.
Az eszközeim, könyveim polcokon vannak, a gyerekeim sosem foglalkoztak vele, így dugdosni sem kellett, mondjuk nem is vagyok "boszi". Csak illóolajokat használok mécsesekbe. Leginkább szantált, teafát. Ha nagyon muszály, akkor zsályát veszek, megszárítom és szorosan összekötve füstölőként használom....r